Kfv.37477/2011/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Földvédelmi bírság kiszabása kapcsán született közigazgatási határozat felülvizsgálata során a bizonyítási teher alakulása. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.VI.37.477/2011/8.szám A Kúria a Dr.Danka Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr.Danka János ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr.Nattán Sarolta jogtanácsos által képviselt alperes neve(1025 Budapest, Keleti Károly u. 24.) alperesi jogutód elleni talajvédelmi bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság

1. május
2. napján kelt 3.K.20.366/2011/
3. számú ítélet ellen a felperes részéről
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 3.K.20.366/2011/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül alperesnek 30.000 (harmincezer) forint perköltséget. fizessen meg az felülvizsgálati Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra - 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes tulajdonában áll a helyrajzi számú, 3 ha 1812 m2 térmértékű,
6. augusztus
7. napjáig szántó és rét művelési ágú, beruházási terület megnevezésű ingatlan, amely öt ingatlanból telekegyesítés révén alakult ki. A korábbi termőföld ingatlan 2 ha 2410 m2 területű részének más célú végleges hasznosítását az ingatlanügyi hatóság jogerős határozatával engedélyezte. Az elsőfokú hatóság talajvédelmi felügyelője
8. szeptember
9. napján az ingatlanon talajmozgatás nyomait észlelte. A
10. október
11. napján megtartott helyszíni szemle során megállapítást nyert, hogy a feltöltéssel és humusz eltolással 1,3 ha, egyéb bolygatással 1 ha terület érintett, míg az ingatlan 0,7 ha-os részén nem folytak munkálatok. A tereprendezés következtében a terület termőföld jellege megszűnt, noha a termőföld engedélyezett más célú felhasználása építési engedély hiányában nem kezdődött meg. Az elsőfokú hatóság a feltártakra alapozottan határozatával a felperes terhére 2.950.000 forint talajvédelmi bírságot szabott ki, arra hivatkozva,hogy a felperes a termőföld védelméről szóló
12. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Fvtv.)
13. § /2/ bekezdésébe,
14. § /1/ bekezdés b/ pontjába ütköző módon hatósági engedély nélkül végzett tereprendezést és termelte le a talaj felső humuszos termőrétegét, ezért az Fvtv.
15. § /1/ bekezdés a/ és c/ pontja alapján talajvédelmi bírság fizetésére köteles. A határozat elleni fellebbezést követően eljárt alperesi jogelőd
16. június
17. napján meghozott 02.5/1547/4/
18. számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatva a bírság összegét 3.450.000 forintban határozta meg. Az alperesi jogelőd határozata elleni keresetet a megyei bíróság alaposnak találta, ezért azt az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, arra alapozottan, hogy a földvédelmi járulék és talajvédelmi bírság együttesen nem szabhatóak ki. A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, ennek eredményeként a Legfelsőbb Bíróság a Kfv.III.37.414/2010/
19. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Tényként rögzítette, hogy a felperes a termőföldként nyilvántartott ingatlant nem művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosította, illetve egyéb előírásoknak sem téve eleget hasznosítási kötelezettségét elmulasztotta. Emiatt a földvédelmi bírság kiszabása vele szemben jogszerű volt. Tévesnek tartotta a megyei bíróság azon álláspontját, amely szerint a földvédelmi járulék és a talajvédelmi bírság együttesen ne volna kiszabható, emiatt a megyei bíróság a kereset érdemében nem foglalt állást. Nem vizsgálta, hogy a felperesi ingatlanra jogszerűen került-e az a föld, amely miatt a bírságot kiszabták. Arra a kifogásra sem adott választ, hogy a nevezettet a terület szemléjéről nem értesítették és nem vizsgálta, hogy erre lehetőség volt-e. A felperest a Pp.
20. § /3/ bekezdése alapján bizonyításra kell felhívni, az alperes által megállapított érintett területtől eltérő, általa állított területméret igazolására. A megyei bíróság az új eljárás során hozott ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy a felperessel szemben az eljárás
21. szeptember 9-i felügyelői kezdeményezés alapján hivatalból indult, így az Fvtv. rendelkezései irányában alkalmazhatóak. A felperes által hivatkozott ingatlannyilvántartási változások, az ezt tükröző hatósági határozatok nem alkalmasak annak bizonyítására, hogy a felperes tulajdonát képező, a jogvitával érintett területén nem történt engedély nélküli termőföld mozgatás, illetve ha igen, az nem akkora területen. A Körzeti Földhivatal 2 ha 2410 m2 termőföld területet érintő más célú végleges hasznosítást engedélyező határozata előírta, hogy a felhasználásig a természetbeni állapotnak megfelelő művelési ág szerint kell az ingatlant hasznosítani, gyommentesíteni. A felperes az állapotváltozás időpontjában sem építési, sem beruházási engedéllyel nem rendelkezett. A felperes csak általánosságban vitatta az érintett területnagyságot, ezzel szemben az elsőfokú hatóság GPS készülékkel a feltöltött, humuszdepózott és a bolygatlan területrészeket pontosan meghatározta, arról digitális felvételeket is készített. A megyei bíróság végezetül kifejtette azt is, hogy az Fvtv. a korábbi törvényi szabályozással azonos módon szabályozta a termőföld védelmét. A két törvény közötti egymásra épültség továbbra is fennáll, csak a szabályozás tárgyára tekintettel került sor új törvény megalkotására. A más célú hasznosításra történő művelés alól kivett terület vonatkozásában az ingatlanügyi és a talajvédelmi hatóság külön jár el, hatáskörüket a rájuk vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kötelesek gyakorolni. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, elsődlegesen annak megváltoztatása mellett a kereseti kérelmének történő helyt adást, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett a megyei bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérve. Álláspontja szerint a megismételt eljárás során az elsőfokú bíróság a Kfv.III.37.414/2010/
22. számú végzésben adott iránymutatás keretén túlterjeszkedett. A Körzeti Földhivatal a telekmegosztási eljárás kapcsán keletkezett iratokat becsatolta, a helyrajzi szám változás és a területi azonosságok abból kétséget kizáró módon megállapíthatóak voltak. E tényt az alperes képviselője is elismerte. A megyei bíróságnak a megismételt eljárásban nem volt lehetősége más körülményeket vizsgálni és más tényállás, valamint jogszabályi indokolás alapján felülvizsgálni az általa támadott határozatok jogszabálysértő voltát. Az alperesi határozatok jogszerűsége kizárólag olyan jogszabályi indokok alapján ítélhető meg, amelyek az alperes határozatának részét is képezték. A bírósági szakban felhozott új tényállási elemek nem lettek volna értékelhetők, a részben hiányos jogi indokoltságú határozatokat az alapeljárásban fel nem merült tények és jogi indokok nem teszik jogszerűvé. A Polgári perrendtartásról szóló
23. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 336/A. § /2/ bekezdése mentén az alperest terhelte volna a bizonyítási kötelezettség és a bizonyítatlanság következménye is. A
24. évi földmunka végzések tényét folyamatosan vitatta, ennek bizonyítása az alperest terhelte volna. Olyan helyszíni szemle nem került lefolytatásra, ahol a földmozgatással érintett terület egyértelműen behatárolásra került volna. A helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvek a becsatolt fényképfelvételek nem alkalmasak az alperesi okfejtés alátámasztására. Megjegyezte azt is, hogy az utóbbi bizonyítékok a közigazgatási eljárásban nem kerültek csatolásra. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartására tett indítványt. a jogerős ítélet A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
25. § /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Pp.
26. § /2/ bekezdése és
27. § /2/ bekezdése értelmében a jogerős ítélet felülvizsgálata a Kúriától jogszabálysértésre hivatkozással kérhető. A Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Kúria kiemeli, hogy az elsőfokú bíróság eljárásának irányát és egyben kereteit a Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.37.414/2010/
28. sorszámú végzésében foglaltak adják meg. A Legfelsőbb Bíróság végzésében megállapította, hogy az érintett ingatlant a felperes nem művelési ágának megfelelően hasznosította, illetve hasznosítási kötelezettségét is elmulasztotta, amely maga után kellett, hogy vonja a földvédelmi bírság kiszabását. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság a hivatkozott számú végzés
29. oldalának
30. bekezdésében felhívottaknak megfelelően a per során bizonyítási indítványai előterjesztésére a felperest felhívta, a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta. A Kúria rámutat arra, hogy az alperesi jogelőd a tényállás megállapítási kötelezettségének a Pp. 336/A. § /2/ bekezdésében foglaltak mentén eleget tett, a
31. szeptemberében észlelt talajmozgatás nyomait a
32. október 20-i helyszíni szemle adatai és alátámasztották. A termőföld pontos méretét GPS koordináták rögzítésével és a töréspontok bemérésével a hatóság meghatározta. A felperes sem a közigazgatási, sem a peres eljárás során nem tudta cáfolni, hogy az általa végzett tevékenység a hatóság által meghatározottól eltérő mértékű területet érintett. A felperest terhelte volna annak igazolása, hogy a talajmozgatás az általa állított területméreten történt, erre azonban a megismételt eljárásban sem került sor, a csatolt okiratok, hivatkozott határozatok alátámasztására nem alkalmasak. ez irányú hivatkozása A jogerős ítélet indokolásából kitűnően a megyei bíróság a rendelkezésre álló tényeket és bizonyítékokat, a felperes által hivatkozott okiratokat egyenként és összességében is értékelte, ennek eredményeként jogszerűen jutott ítéleti következtetéseire. A Kúria végezetül ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a rendkívüli jogorvoslat kereteit a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértés adja meg, márpedig a felperes által megjelölt jogszabályt a jogerős ítélet nem sértette meg, ezért a Kúria a jogerős ítéletét a Pp.
33. § /3/ bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a Pp.
34. § /1/ bekezdés alapján köteles az alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. Kötelezte továbbá a per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán lerovásra nem került felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére is, figyelemmel az illetékekről szóló
35. évi XCIII. törvény
36. § /3/ bekezdésében,
37. § /1/ bekezdésében és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
38. § /2/ bekezdésében foglaltakra. ,
39. június
40. Dr.Márton Gizella sk. tanácselnök, Dr.Sperka bíró, Dr.Hörcherné dr.Marosi Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok Kálmán sk. előadó