A határozat elvi tartalma: Parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.VI.37.387/2011/10.szám A Kúria a Dr.Domina Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr.Domina László Béla ügyvéd) által képviselt felperesnek a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal (1024 Budapest, Keleti Károly u. 24.) alperesi jogutód elleni növényvédelmi bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
- február
- napján kelt 11.K.20.111/2010/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság számú ítéletét hatályában fenntartja. A le nem rótt 36.000 (harminchatezer) eljárási illetéket az állam viseli. 11.K.20.111/2010/
- forint felülvizsgálati Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A Körzeti Földhivatal a parlagfű elleni védekezést ellenőrizendő
- augusztus 17-én helyszíni ellenőrzés végzett a felperes tulajdonában álló helyrajzi számú, ingatlanokon, amely során a fertőzött terület töréspont koordinátáinak rögzítése mellett megállapította, hogy a parlagfű magassága 30 cm, a fertőzöttség mértéke 20, illetve 50 %, a fertőzött területek nagysága 95807 m2, illetőleg 251551 m2, majd határozataival 150.000 és 225.000 forint növényvédelmi bírság megfizetésére kötelezte a felperest a parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása miatt. Határozata indokolásában kifejtette, hogy a felperes az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló
- évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.)
- § /4/ bekezdése alapján köteles lett volna az adott év június
- napjáig a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani, azonban ennek nem tett eleget, ezért a Tv.
- § /1/ bekezdés c/ pontja alapulvételével növényvédelmi bírság megfizetésére köteles. A bírság összegét az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008.(VII.31.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
- számú mellékletének A/ táblázat c/ pontjának második alpontja alapján határozta meg. A határozat elleni fellebbezés folytán eljárt alperesi jogelőd
- október
- napján meghozott 02.5/3052/2/
- és 02.5/3156/2/
- számú határozataival az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. Az elsőfokú határozatokban foglaltakon túl kiemelte,hogy a helyszíni ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv ugyan nem jól tartalmazza az ellenőrzött terület jellemzőit, azonban a parlagfű-fertőzöttség és a növényvédelmi bírság mértékének megállapításához szükséges adatokat magában foglalja. Noha hiányzik a kultúrnövény feltüntetése, ez a bírság szempontjából nem bír jelentőséggel. A helyszíni ellenőrzésről készült fényképfelvételeken a virágzó parlagfű jól felismerhető. A felperes tényállás tisztázatlanságára alapított keresetét a megyei bíróság - miután tanúbizonyítást foganatosított, valamint igazságügyi szakértői véleményt szerzett be ítéletével elutasította. Jogerős ítélete indokolásában hangsúlyozta, a lefolytatott bizonyítás eredményeképpen bizonyított, hogy a felperesi ingatlanok parlagfűvel fertőzöttek voltak, amely tény a Tv.
- § /1/ bekezdés c/ pontja szerinti bírságot vont maga után. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, kérve annak hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének helyt adást. Álláspontja szerint az eljárt hatóságok a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- § /1/ bekezdésébe ütközően a tényállást megfelelően nem tisztázták, az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv nem felelt meg a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008.(VIII.30.) Korm.rendelet (a továbbiakban: R.)
- § /5/ bekezdésében foglaltaknak, sérti a
- § /6/ bekezdését. A fertőzöttség, a felületi borítottság mértéke a jegyzőkönyvben pontosan nem nyert rögzítést. A per során meghallgatott tanúk vallomása azt támasztja alá, hogy az ingatlanokon nemcsak parlagfű, hanem vöröshere kultúrnövény is volt és nem tarlók voltak az ellenőrzéssel érintett területek. A jegyzőkönyv hibái súlyos hiányosságnak, az ügy érdemére kiható tényezőknek tekintendők, abban az esetben is, amennyiben az alperes a minimális fertőzöttséghez kapcsolódó tényezőt vette figyelembe a bírság kiszabásánál. A borítottság százalékos mértékét szabályos mérés nem támasztja alá, ezért a minimális bírságtétel kiszabására sem lett volna lehetőség. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúria előrebocsátja, hogy a Pp.
- § /2/ bekezdése értelmében a Kúriától a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát lehet jogszabálysértésre hivatkozással kérni. Az elsőfokú bíróság feladata a jogerős közigazgatási határozat törvényességének ellenőrzése, ebből fakadóan a felperesnek az utóbbira vonatkozó kifogásait érdemben a rendkívüli jogorvoslat során nem vizsgálta. A felperes felülvizsgálati kérelmében a bizonyítékoknak a Pp.
- § /1/ bekezdése szerinti szabad mérlegelését támadta. A Pp.
- § /2/ bekezdésére történő ismételt utalással a Kúria kiemeli, hogy anyagi jogi és eljárási szabályok megsértése egyaránt alapot adhat a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére, azonban ha olyan eljárási szabálysértés nem történt, amely az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt, a megtámadott határozatot hatályában fenn kell tartani. Amennyiben a bírósági ítélet tényállása iratellenesen került megállapításra vagy okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó módon történt a bizonyítékok mérlegelése, akkor az eljárási szabálysértés megállapítható. Nem állapítható meg ugyanakkor jogszabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok szabad mérlegelését támadja. A megyei bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményeként a feltárt tények, a rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok okszerű és helyes mérlegelésével jutott arra a következtetésre, hogy a felperes, mint földhasználó a Tv.
- § /4/ bekezdésében rögzített védekezési kötelezettségének nem tett eleget, ebből fakadóan a Tv.
- § /1/ bekezdés c/ pontjára alapozottan növényvédelmi bírság megfizetésére köteles. A földhivatal által készített jegyzőkönyv hiányos volt (ezt határozataiban az alperes sem vitatta). Ezt a per során meghallgatott tanúk előadása, de az igazságügyi szakértői véleményben foglaltak is kétségkívül alátámasztják. A Kúria hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági területek parlagfű fertőzöttségét a felperes nem vitatta, mindösszesen azok százalékos mértékét, márpedig a fertőzöttség ténye és ebből fakadóan a védekezés elmulasztása kötelezően maga után kell, hogy vonja a növényvédelmi bírság kiszabását. Az alperesi jogelőd a Vhr.
- számú melléklet A/ táblázat c/ pontjának
- alpontja szerinti bírságot jogszerűen alkalmazta, mértékét a védekezési kötelezettséggel érintett területnagysághoz kapcsolódóan a kiszabható bírság alsó határában állapította meg. A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben a jogerős ítélet nem bizonyult jogszabálysértőnek, ezért a Kúria azt a Pp.
- § /3/ bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A pervesztes alperesnek értékelhető költsége nem merült fel, így a Kúria arról nem határozott. A felperes személyes költségmentessége okán a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. ,
- május
- Dr.Kárpáti Zoltán sk. tanácselnök, bíró, Dr.Márton Gizella sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok Dr.Sperka Kálmán sk. előadó