Kfv.37468/2011/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az építésfelügyeleti bírság kiszabására nyitva álló határidőt a határozat meghozatalának napjával kell számítani, a kézbesítés időpontja nem releváns. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.VI.37.468/2011/4.szám A Kúria a dr. Frei János ügyvéd által képviselt felperesnek a Belügyminiszter alperes ellen építésfelügyeleti bírság tárgyú határozat felülvizsgálata iránt indított perben a Baranya Megyei Bíróság

1. április 11-én kelt 7.K.20.295/2011/
2. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Baranya Megyei Bíróság 7.K.20.295/2011/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül alperesnek 30.000 (harmincezer) forint perköltséget. fizessen meg az felülvizsgálati Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye I n d o k o l á s A Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Pécsi Kirendeltség építés-felügyelője
5. június 15-én építésfelügyeleti ellenőrzést és a kivitelezési munkák ellenőrzését végezte a helyrajzi számú ingatlanon folyó építési munkák kapcsán. Az ellenőrzés során megállapították, hogy a tervektől a kivitelezés során eltértek, a tetőszerkezet kivitelezése szakszerűtlen, a tető állékonysága nem biztosított. A Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Építésfelügyelet a
6. június 11-én kelt 17-175-3/
7. számú határozatával a felperest mint felelős műszaki vezetőt 355.000 forint építésfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. A határozat postára adása
8. június 14-én történt meg. A határozat kézbesítése sikertelen volt, mert a címzett a határozatot nem vette át, a küldemény „nem kereste" jelzéssel érkezett vissza. Ezt követően az elsőfokú hatóság a kézbesítési vélelem beálltáról értesítette a felperest. A kézbesítési vélelem megdöntése iránt a felperes kérelmet terjesztett elő, amelynek az elsőfokú hatóság helyt adott. Az ugyanazon beadványban előterjesztett fellebbezést az elsőfokú hatóság felterjesztette az alpereshez. Az alperes a
9. november 29-én kelt BM/545/3/
10. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Utalt arra, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
11. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 46/A. § /2/ bekezdésében írt egy éves határidő nem telt el, az építésfelügyeleti bírság kiszabására az egy éves határidőn belül került sor. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyben arra hivatkozott, hogy a hatóság az egy éves határidőn túl intézkedett a bírság kiszabásáról, ezért a határozat jogszabálysértő. Az elsőfokú bíróság a keresetet alaptalannak találta, ezért azt ítéletével elutasította. Kifejtette, hogy az Étv. 46/A. § /2/ bekezdésében foglalt egy éves határidőt a határozat meghozatalának napjáig kell számítani. A bírság kiszabása az egy éves határidőn belül történt meg, az Étv. 46/A. § /2/ bekezdésében foglalt határidőt a hatóság megtartotta. Rámutatott, hogy a döntés közlésének napja az egy éves intézkedési határidőt nem érinti, a kézbesítés időtartama az ügyintézési határidőbe nem számítható be. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozattal annak kimondását kérte, hogy a hatóság a jogsértés tudomásra jutásától számított egy éven túl szabta ki az építésfelügyeleti bírságot. Álláspontja szerint az Étv. 46/A. § /2/ bekezdésében foglalt határidő számítását a bíróság nem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
12. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
13. § /2/ bekezdésében foglaltak szerint számította, és nem vette figyelembe a Ket.
14. § /1/ bekezdését és a Ket.
15. § /1/ bekezdésében foglaltakat. Az egy éves határidőn belül közölni kell a kiszabott bírságot, mert a bírság kiszabása nem a döntés meghozatalával, hanem a kézbesítéssel tekinthető kiszabottnak. A döntés közlése nélkül a közigazgatási aktus joghatás kiváltására nem alkalmas. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
16. § /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
17. § /2/ bekezdése és a
18. § /2/ bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között az abban konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálhatja és vizsgálta felül. A megsértett jogszabályokat vizsgálva a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg. Az Étv. 46/A. § /2/ bekezdésében foglalt egy éves bírságkiszabási határidő a jogsértő cselekményről való tudomásszerzéstől számítódik. A bírság kiszabására a határozat meghozatalával kerül sor, a Ket.
19. § /1/ bekezdése d/da/ pontja alapján. A határozat meghozatalának napjával dönt a hatóság a bírság kiszabásáról, a határozat tartalmazza a Ket.
20. § /1/ bekezdés f/ pontja alapján a döntéshozatal helyét és idejét. A határozat keltének napjával kerül sor a döntésre, a bírság kiszabására. Ettől különböző jogintézmény a határozat közlése a Ket.
21. § /1/ bekezdése szerint. A határozat közlése, kézbesítése már nem a döntés része. A kézbesítés biztosítja a fél számára a jogorvoslat gyakorlásának lehetőségét, illetve a kézbesítés szükséges a jogerő számításához, a joghatás kiváltásához. Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra, hogy az Étv. 46/A. § /2/ bekezdésében foglalt határidő számítása szempontjából a határozat kézbesítésének időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, a határidő számítása szempontjából a tudomásszerzéstől a határozat meghozatalának napjáig eltelt idő vehető figyelembe. A felperes álláspontja abban az esetben lenne helyes, ha a jogalkotó maga úgy fogalmazna, hogy az építésfelügyeleti bírságot az építésfelügyeleti hatóság a jogsértő cselekményről való tudomásszerzéstől számított egy éven belül közölt határozattal szabhatja ki. A vizsgált jogszabályi rendelkezés azonban nem így rendelkezik, így a kiszabás a határozat meghozatalával és a határozat keltezésének napján következik be, nem pedig a határozat kézbesítésével. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság is és az alperes is helytállóan állapította meg, hogy az elsőfokú hatóság az építésfelügyeleti bírság kiszabásáról az egy éves határidőn belül intézkedett, az Étv. 46/A. § /2/ bekezdésének megsértésére nem került sor. A Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp.
22. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Kúria észlelte, hogy az elsőfokú bíróság az alperes nevét tévesen tüntette fel, a másodfokú építésfelügyeleti hatósági jogkör a 343/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 3.§