Debreceni Ítélőtábla Bf.III.89/2012/
- szám A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
- április
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő végzést: A jogellenes fogvatartás bűntette és más bűncselekmények miatt I. r. vádlott és társai ellen indult büntető ügyben a Debreceni Törvényszék
- február
- napján kelt 8.B.700/2010/
- számú végzését hatályon kívül helyezi. Indokolás: Az első fokú bírósághoz
- szeptember
- napján érkezett pótmagánvád alapján indult büntető eljárás a vádlottak ellen. A pótmagánvádló - jogi képviselője útján - I. r. ésIII. r. vádlottakkal szemben hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette, jogellenes fogvatartás bűntette és büntető ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette, II. r. vádlottal szemben büntető ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt emelt vádat. A pótmagánvádló fellépésének lehetőségét a Nyomozó Ügyészség ... számú nyomozást megszüntető határozata teremtette meg. Az ellene benyújtott panaszt a Főügyészség a ... számú határozatával elutasította. Az első fokú bíróság a pótmagánvádat befogadta, azt nem utasította el, hiszen
- december
- napján tárgyalást tűzött ki
- február
- és
- napjára.
- február
- napján tanácsülést tartott, amelyen I. r. és III. r. vádlottakkal szemben hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette és büntető ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette, II. r. vádlottal szemben büntető ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt indult büntető eljárást megszüntette. A végzés a jogellenes fogvatartás bűntette miatt emelt vádról nem szól. Az első fokú bíróság
- február
- napján tárgyalást tartott, kihallgatta a vádlottakat, s tanúbizonyítást folytatott le (jegyzőkönyv
- sorszámú) anélkül, hogy a felülbírálandó
- sorszámú végzésre utalást tett volna.
- február 6-án a kitűzésnek megfelelően folytatólagos tárgyalást tartott, melynek megnyitása után kihirdette a
- sorszámú végzést, amely ellen a pótmagánvádló helyett a jogi képviselője jelentett be fellebbezést, a vádlottak és a védők tudomásul vették azt. Ezután folytatta a bizonyítási eljárást a tanúk kihallgatásával. A
- sorszámú végzés elleni fellebbezés folytán a törvényszék az iratokat felterjesztette az ítélőtáblára, majd a hiányosságok pótlására történt felhívását követően az első fokú bíróság azt a tájékoztatást adta, hogy a
- sorszámú végzés a
- február
- napjára kitűzött tárgyalás megkezdése előtt született, amelynek a kihirdetése ezen a napon elmaradt, a mulasztás pótlására a 6-i tárgyalási napon került sor. Annak ellenére, hogy az első fokú bíróság II. r. vádlottal szemben az eljárást megszüntette - nem jogerősen -, e vádlott is mindkét tárgyalási napon folyó bizonyítási eljáráson részt vett. A II. r. vádlott jogellenes fogvatartással nem is volt vádolva. Az első fokú bíróság az eljárást a vád tárgyává tett három bűncselekmény közül kettőben a Be.
- §-a
(1)bekezdésének d/ pontjában írt okból - törvényes vád hiányában szüntette meg. A Be.
- §-a tartalmazza az eljárást megszüntető okokat abban az esetben, ha a bíróság a tárgyalást megkezdte, s a tárgyalás eredményeként jut erre a jogi következtetésre. Az első fokú bíróság tájékoztatása szerint a felülbírálandó végzés meghozatalára a tárgyalás megkezdése előtt került sor, ezt támasztja alá a végzés sorszáma és az a tény, hogy tanácsülésen keletkezett. A tárgyalás megkezdése előtt az eljárás a tárgyalás előkészítése szakában van, s bár már megtörtént a tárgyalás kitűzése is, a Be.
- §-ának
(1)bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy ezt követően is határozhat a bíróság - többek között - az eljárás megszüntetéséről a Be.
- §-ában foglalt okokból. Az eddig írtak alapján az ítélőtáblának először abban kellett állást foglalnia, hogy milyen eljárási formában bírálja felül az első fokú bíróság végzését, a végzésben hivatkozott jogszabály-helynek megfelelően nyilvános ülésen, vagy az előkészítő szakaszban keletkezett végzésre tekintettel tanácsülésen. Az ítélőtábla arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem a végzésben tévesen felhívott jogszabály-helyet tekinti irányadónak, hiszen nem az első fokú tárgyalás eredményeként született a végzés. A Be.
- §-a
(1)bekezdésének -
- július
- napjával beiktatott - g/ pontja értelmében a másodfokú bíróság tanácsülésen határoz, ha az első fokú bíróság a büntetőeljárást a
- § alapján szüntette meg. A
- §
(3)bekezdése szerint ez esetben a tanácsülés kitűzéséről értesíteni kell a fellebbezőket, s tájékoztatni arról, hogy a fellebbezésüket 8 napon belül kiegészíthetik. Az eljárás résztvevői e jogukkal nem éltek. Az ítélőtábla a végzés felülbírálata során a következő megállapításokat teszi. Az első fokú bíróság a pótmagánvádat elfogadta, hiszen tárgyalást tűzött ki az ügyben. Nem állapította meg tehát, hogy a vádindítvány a Be. 231. §-ának
(2)bekezdésében foglalt kellékhiányokban szenvedne, az alapvető formai és tartalmi követelményekben hibákat nem észlelt. Ezt követően a tárgyalás előkészítése szakaszában állapította meg, hogy a pótmagánvád tárgyává tett egyes bűncselekmények tekintetében nem törvényes a vád, mert nem az arra jogosult emelt vádat. Az eljárás megszüntetését ez okból látta szükségesnek, bár a jogszabályi hivatkozás téves volt az eljárás szakaszára figyelemmel. A helyes jogszabály-hely a Be. 267. §-a
(1)bekezdésének j/ pontja. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának
- számú Büntető Kollégiumi véleményének
- pontja azt a megállapítást is tartalmazza, hogy „Elfogadható megoldás az is, hogy a határozatban egyes cselekmények vonatkozásában, ahol a feltételek maradéktalanul fennállnak, sor kerül a vádindítvány elfogadására, egyéb cselekmények esetében pedig az elutasítására.”. A Legfelsőbb Bíróság e pontban az anyagi halmazattal kapcsolatban tartalmaz fejtegetést, az idézett mondat pedig annak a gondolatnak a folytatása, amely arról szól, hogy a teljes nyomozati szakasz elmaradása esetén a pótmagánvád nem fogadható el, elutasításnak van helye. Az ítélőtábla álláspontja szerint az itt írtak úgy értelmezhetők, hogy lehetőség van az anyagi halmazatban álló egyes cselekmények miatt is a vádindítvány (részbeni) elutasításának, be nem fogadásának. Értelemszerűen a tárgyalási szak csak e végzés jogerőre emelkedése után kezdődhet. A vádindítvány elfogadását követően viszont a vád egységes, mint az ügyészi vád esetén, s a vád tárgyává tett egyes cselekményekre nem hozhatók külön határozatok. Ugyanúgy, mint egyes cselekményekre nem lehet bűnösséget megállapító ítéletet hozni, s így egy vád alapján több büntetést kiszabni, ugyanúgy nem lehet egyes cselekményekre az eljárást megszüntetni, egyes cselekményekre pedig lefolytatni vagy folytatni a bizonyítási eljárást. Egy ügyben csak egy ügydöntő határozatot lehet hozni, amely már tartalmazhat bűnösséget megállapító, eljárást megszüntető és felmentő rendelkezéseket. Egyéb tartalmú ügydöntő határozat meghozatala során a bíróság a Be.
- §-ának
(4)bekezdésébe ütköző módon határoz, azaz nem meríti ki a vádat. A Be. 257. §-ának
(1)bekezdése a vád kimerítésének fogalmát meghatározza, amikor úgy fogalmaz, hogy a bíróságnak az ügydöntő határozatban a vádról határoznia kell, azaz az összes cselekményről, amit a vád tartalmaz, s egy ügyben csak egy ügydöntő határozat születhet egy vádlottat érintően. Az első fokú bíróság eljárása nem feleltethető meg a büntetőeljárás szabályainak, mert a részbeni megszüntető határozat mellett, ami a II. r. vádlott vonatkozásában ügydöntő határozatnak minősülne, mindhárom vádlottal szemben egyidejűleg folyik a bizonyítási eljárás a vádindítványban foglalt tényállás teljes egészére. Az eddig kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az első fokú bíróság végzését a Be. 375. §ának
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. Nem fogalmazható meg a hatályon kívül helyezés mellett az új eljárásra, vagy az eljárás folytatására utasítás, mivel az első fokú eljárás párhuzamosan egyébként is folyik. D e b r e c e n ,
- április
- Dr. Elek Margit sk. a tanács elnöke, Dr. Ficsór Gabriella sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Szabó József sk. a tanács tagja Záradék: A másodfokú végzés jogerős. D e b r e c e n ,
- április
- . Elek Margit sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: - kiadó -