← Magyarország

Bf.164/2012/8 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Bf.III.164/2012/

  1. szám A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
  2. évi június hó
  3. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: Az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt vádlott ellen indított büntető ügyben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság
  4. évi november hó
  5. napján kihirdetett 3.B.1217/2010/
  6. számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint: A vádlott cselekményeit folytatólagosan elkövetett adócsalás bűnettének [Btk.
  7. §

(1)és
(3)bekezdés], folytatólagosan, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás bűntettének [Btk. 310/A. §
(1)bekezdés a/ pont,
(4)bekezdés] és számvitel rendjének megsértése bűntettének [Btk. 289. §
(1)bekezdés a/ és b/ pont,
(3)bekezdés b/ pont] minősíti. Az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség (négyszáztizenkettőezer-egyszázkilencvenhét) Ft. összege helyesen 412 197 Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A vádlott személyazonosító igazolványának száma: ... Indokolás: Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott védője jelentett be fellebbezést megalapozatlanság miatt, a II. tényállásban írt bűncselekmények vonatkozásában felmentés, egyebekben a büntetés enyhítése végett. A vádlott jogorvoslati nyilatkozatot nem tett. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette, a Fellebbviteli Főügyészség az ítélete megváltoztatását indítványozta annyiban, hogy az ítélőtábla az áfa csalástól eltérő adócsalási cselekvőségeket a Btk. 310/A. §
(1)bekezdés a/ pontjában meghatározott, a
(4)bekezdés szerint büntetendő munkáltatással összefüggésben elkövetett, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettének, míg a számvitel rendje megsértésének vétségét bűntettnek [Btk. 289. §
(1)bekezdés a/ és b/ pont, illetve
(3)bekezdés] minősítse. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
  1. §-ában írt nyilvános ülés keretében az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljes terjedelmében felülbírálta a Be.
  2. §-ának
(1)bekezdése értelmében. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tényállása túlnyomórészt megalapozott, azt azonban a Be. 352. §
(1)bekezdés a/ pontja alkalmazásával - az iratok tartalma alapján - kiegészíteni, illetve helyesbíteni szükséges a következők szerint: - A ... Városi Bíróság ... számú ítélete a
  1. novemberében, a ... számú a
  2. márciusától
  3. január 20-ig, a ... számú pedig a
  4. december
  5. és
  6. április
  7. napjain, illetve
  8. évben elkövetett bűncselekményeket bírálta el. - Az elsőfokú bíróság által feltüntetett további határozatokkal elbírált valamennyi bűncselekmény elkövetési ideje a jelen ügybeni bűncselekmények megvalósítása utáni időre esik. - A ... Városi Bíróság ... számú összbüntetési ítéletével megállapított börtönbüntetés kitöltésének az időpontja
  9. december
  10. napja, a feltételes szabadság pedig
  11. szeptember
  12. napján telik le. - A I. tényállásban az elkövetési idő
  13. júniusától
  14. augusztus végéig terjedő időszak, míg ugyanezen tényállás utolsó bekezdésében feltüntetett számla helyesen ... sorszámú. - A II. tényállásban írt elvont adók összege összesen 79 484 000 Ft. - Avádlott a Kft. vagyoni helyzetének ellenőrzését - helyesen - meghiúsította (ítélet
  15. oldal
  16. bekezdés). Az így kiegészített, illetve helyesbített tényállás már mindenben megalapozott, mentes a Be.
  17. §-ának
(2)bekezdésében felsorolt hiányosságoktól, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét ezen helyesbített, illetve kiegészített tényállás alapján bírálta felül a Be. 352. §
(2)bekezdésének megfelelően. Maradéktalanul eleget tett az elsőfokú bíróság az ügyfelderítési kötelezettségének, feltárta az ügy szempontjából releváns bizonyítékokat, azokat mérlegelési körébe vonta, valamint egyenként és összességükben is megfelelően értékelte. Meggyőző és részletes indokát adta továbbá annak, hogy a tényállását mely bizonyítékokra - így különösen avádlott beismerő vallomására és a könyvszakértői véleményre - alapította. Avádlott védőjének álláspontját elvetve az elsőfokú bíróság indokaival az ítélőtábla egyetért, beleértve a járulékok meghatározásának a módját is, hiszen az nem „becslésen”, hanem a vádlott által előadott tényeken alapszik, s a munkabér után fizetendő járulék összegének a kiszámításánál a szakértő a vádlottra kedvezőbb összeggel (60 %) és a legkisebb adókulccsal (18 %) számolt. Avádlott védőjének részbeni felmentést célzó fellebbezése új tényt, illetve új bizonyítékot nem tartalmaz, az kizárólag az elsőfokú bíróság mérlegelési tevékenységét támadja, mely megalapozott tényállás esetén eredményre nem vezethetett, ugyanis az elsőfokú bíróság által mérlegelt bizonyítékoknak a másodfokú bíróság részéről történő eltérő értékelése törvényileg kizárt [Be. 351. §
(1)bekezdés]. Okszerűen vont következtetést az elsőfokú bíróság avádlott bűnösségére, azonban a I. tényállásban leírt folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette [Btk. 310. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés] kivételével téves az általa megvalósított bűncselekmények jogi minősítése. Az elsőfokú bíróság a II. tényállásban rögzített járulékbevételek csökkentésével kapcsolatos bűncselekményt külön-külön minősítette annak ellenére, hogy az a 2005. szeptember 1-jétől hatályban lévő Btk. 310/A. §
(1)bekezdés a/ pontja szerinti munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás bűntette, mivel a munkáltatással az alkalmazott munkavállaló részére járó személyi jellegű juttatáshoz kapcsolódó, a kifizetőt terhelő, az államháztartás valamely alrendszerében kötelezően előírt közteher fizetési kötelezettség teljesítésének az adóhatóság szándékos megtévesztésével vagy mulasztással megvalósított cselekvőség az elvont közteher együttes összege alapján a teljes elkövetési időszak valamennyi adó- és járuléktípusa összegzésével ezen törvényi egység szerint minősítendő. Jelen esetben az elvont adók együttes összege 79 484 000 Ft, s ezért avádlott e cselekménye a Btk. 310/A. §
(1)bekezdés a/ pontjába ütköző és a
(4)bekezdés szerint minősülő folytatólagosan, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás bűntette. Avádlott számviteli nyilvántartást egyáltalán nem vezetett, a
  1. és
  2. évekről beszámolót nem készített, s ezen mulasztásával a kft. vagyoni helyzetének ellenőrzését meghiúsította, mely magatartása a Btk.
  3. §
(1)bekezdés a/ és b/ pontjaiba ütköző és a
(3)bekezdés b/ pont szerint minősülő számvitel rendje megsértésének bűntette. Itt tér ki az ítélőtábla a Btk.
  1. §-ának az alkalmazására. A Btk.
  2. §-a kimondja, hogy „A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje.” Ebből következően kizárólag az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályban lévő törvények összevetésének van helye. Az elbíráláskori,
  3. január 1-től hatályos törvény a I. és II. tényállásban foglalt cselekményeket egységesen költségvetési csalásnak nevezi meg, s a büntetési tételét 123 455 000 Ft vonatkozásában [Btk.
  4. §
(5)bekezdés b/ pont,
(2)bekezdés bb/ alpont] 5től 10 évig terjedő szabadságvesztés büntetésben határozza meg az elkövetéskori 1-től 5 évig és 2-től 8 évig terjedő helyett. A számvitel rendje megsértésének bűntette az elkövetéskor 3 évig, míg az elbíráláskor 5 évig terjedő szabadságvesztés, mely büntetési tételkereteket és az egyéb törvényi változásokat is szem előtt tartva avádlottal szemben összességében az elkövetéskori törvény az enyhébb, ezért az ítélőtábla ezt alkalmazta. Többségében helyesen tárta fel az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket, további súlyosítóként értékeli a ... Városi Bíróság ... számú ítéletével lezárult eljárás részbeni hatálya alatti és részben annak jogerőre emelkedése utáni elkövetést is. Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása körében megfelelően értékelte a vádlott személyi társadalomra veszélyességét, az általa megvalósított bűncselekmények tárgyi súlyát, a bűnösségének a fokát, s a büntetés kiszabásánál irányadó egyéb körülményeket is akkor, amikor a Btk.
  1. §-ában írt célokat 3 év 2 hónapi börtönbüntetés és 5 év közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazásával látta elérhetőnek, melynél messzemenően tekintettel volt avádlott beismerő vallomására és az időmúlásra is, így a büntetés enyhítésére az ítélőtábla sem látott alapot. A vagyonelkobzás elrendelése és annak összegszerűsége is törvényes. Pontatlanul számította ki azonban az elsőfokú bíróság az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség összegét, ezért azt az ítélőtábla 412 197 Ft-ra helyesbítette. Az eddig kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
  2. §-ának alkalmazásával - a rendelkező részben írtak szerint - megváltoztatta, míg egyéb helyes rendelkezését a Be.
  3. §-ának
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Végül feltüntette az ítélőtábla avádlott személyazonosító igazolványának helyes számát is. Debrecen,
  1. június
  2. Dr. Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Szabó József sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Diószegi Attila sk. a tanács tagja Záradék: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 3.B.1217/2010/
  3. számú ítélete az ítélőtábla ítéletében írt változtatásokkal a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajtható. Debrecen,
  4. június
  5. . Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.