Pf.20403/2006/19 – Győri Ítélőtábla

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla dr. Keserű Ákos ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Chiorean Gabriella jogtanácsos és dr. Mikle Sándor jogi előadó alperes ellen szerződésen kívül okozott kár megtérítése iránti perében a Zala Megyei Bíróság

1. június
2. napján kelt 4.P.22.455/2005/
3. számú ítélete, és a
4. szeptember
5. napján kelt 4.P.22.455/2005/
6. számú kiegészítő ítéletével kiegészített ítélete ellen a felperes által
7. és
8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta az alábbi ÍTÉLETET: Az ítélőtábla a kiegészített elsőfokú ítéletet részben megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen a felperesnek 3.115.237.- /Hárommillió-egyszáztizenötezerkettőszázharminchét/ Ft-ot, ennek
9. augusztus
10. napjától
11. december 31-ig évi 11 %,
12. január 1-től a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett napári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot. A felperes perköltségben való marasztalását mellőzi. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen a felperesnek 90.000.- /Kilencvenezer/ Ft első- és másodfokú perköltséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen az államnak külön felhívásra 389.400./Háromszáznyolcvankilencezer-négyszáz/ Ft le nem rótt kereseti és fellebbezési illetéket. Kötelezi a felperest, hogy fizessen az államnak külön felhívásra /Háromszáznyolcvankilencezer-négyszáz/ kereseti- és fellebbezési illetéket. 389.400.- Egyebekben helybenhagyja. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye sincs. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
13. augusztus 5-én 15 óra 45 perckor K-en, a Cs. úton a h-i út irányába közlekedett a tulajdonát képező Mercedes gyártmányú S55AMG típusú Wolf 11 frsz-ú személygépkocsival. Az út melletti benzinkúthoz vezető leágazásnál a benzinkúthoz jobbra lekanyarodást biztosító forgalmi sáv egyenesen folytatódó szakaszán saját hibájából összeütközött a benzinkúthoz balra nagy ívben bekanyarodni kívánó 1.sz.személy vezette Peugeot gyártmányú 307SVHDI típusú JAS-316 frsz-ú személygépkocsival, amelynek a felelősségbiztosítója az alperes. 1.sz.személy a balra kanyarodást azt követően kezdte meg, hogy a vele szemben levő és egyenesen továbbhaladást biztosító forgalmi sávban közlekedő tehergépjármű vezetője az elsőbbségi jogáról lemondott. A tehergépjármű a balesetben részes gépjárműveket egymás elől eltakarta, azok féknyom nélkül ütköztek. A Keszthelyi Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti Osztálya, mint elsőfokú szabálysértési hatóság a
14. november 10-én kelt 01534/
15. számú határozatában a felperest 50.000.Ft pénzbírsággal és két hónap járművezetéstől eltiltással, 1.sz.személyt 30.000.- Ft pénzbírsággal és két hónap járművezetéstől eltiltással sújtotta a közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértés elkövetése miatt. A gépjárművezetők kifogására eljárt Keszthelyi Városi Bíróság a
16. december 16-án kelt 2.P.Sz.1291/2004/
17. számú végzésével a szabálysértési határozatot hatályában fenntartotta, majd utóbb - elévülés miatt - az eljárást megszüntette. A felperes keresetében a Ptk.346.§. /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Ptk.339.§. /1/ bekezdése alapján az alperest mint a 1.sz.személy által vezetett személygépkocsi felelősségbiztosítóját a Mercedes gépjármű javításával felmerült és számlával igazolt 6.489.477.- Ft és ezen összeg után
18. augusztus 5-től a kifizetés napjáig járó késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni. Azzal érvelt, hogy a benzinkúthoz balra nagy ívben bekanyarodó gépjármű vezetője nem biztosított számára mint egyenesen továbbhaladó gépjármű részére elsőbbséget és ezzel megszegte a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/
19. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (továbbiakban: KRESZ) 31.§. /5/ bekezdésének c./ pontját. A szabálysértési határozatban foglaltakkal szemben állította, hogy a baleset bekövetkeztében felelősség nem terheli, mert a jobb oldali külső sáv, ahol jobbra kanyarodást jelző útburkolati jelek vannak felfestve a kereszteződés után sem szűnik meg, hanem további egyenes irányú továbbhaladást tesz lehetővé, egyrészt a kereszteződés utáni üzletek elérése, másrészt a belső sávhoz való visszatérés érdekében. A külső sávból történő egyenes irányú továbbhaladás érdekében a korábbi záróvonal feloldásával még a kereszteződés előtt biztosított a belső sávból a külső sávba áttérés lehetősége. A belső sávban előtte haladó gépjármű lassítása miatt a záróvonal feloldása után, de még a kereszteződés előtt áttért az egyenes irányú továbbhaladást biztosító külső forgalmi sávba, mert a benzinkút mögötti festéküzlethez kívánt eljutni. Ekkor 1.sz.személy figyelmen kívül hagyva a szembejövő forgalmat balra kanyarodott és ennek során nekiütközött az általa szabályosan vezetett gépjárműnek. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a felperes a balesetet megelőzően már hosszabb ideje a jobbra kanyarodásra szolgáló külső sávban haladt, de jobbra kanyarodás helyett egyenesen továbbhaladt, ezzel szabályt szegett és 1.sz.személyt is megtévesztette. A keresetet - a jogalap vitatásán túlmenően - 6.230.475.- Ft összegben elismerte. Az elsőfokú bíróság a
20. szeptember 22-én kelt 4.P.22.455/2005/
21. számú kiegészítő ítéletével kiegészített és
22. június
23. napján hozott 4.P.22.455/2005/
24. számú ítéletében a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 50.000.- Ft perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra 389.400.- Ft feljegyzett eljárási illetéket. Az elsőfokú bíróság a perben azt vizsgálta, hogy a Ptk.356.§. /1/ bekezdése alapján alkalmazandó 339.§. /1/ bekezdése szerint a balesetből eredő károkozás a balesetben részes valamely jármű vezetőjének felróható-e. Megállapította, hogy a baleset kizárólag a felperes szabályszegésére vezethető vissza. A tanúvallomásokon, a fényképfelvételeken és a csatolt iratokon túlmenően további bizonyítás lefolytatását - az alperes által indítványozott igazságügyi szakértő kirendelését - és ezzel a tényállás részletesebb feltárását nem tartotta szükségesnek. Álláspontja szerint annak nincs jelentősége, hogy a balesetet megelőzően a felperes a jobbra kanyarodásra szolgáló sávban haladt-e tovább egyenesen, vagy a belső sávban előtte haladó tehergépjármű jobbról való előzését követően ütközött a belső sávval párhuzamosan egyenesen folytatódó forgalmi sávban, mert mindkét esetben megállapítható, hogy a baleset a felperes szabályszegésére vezethető vissza. Az első esetben a felperes a KRESZ 18.§. /1/ bekezdésének e./ pontját, míg a másik esetben a 34.§. /3/ bekezdését szegte meg azzal, hogy jobbról úgy előzött, hogy annak a KRESZ 34.§. /4/ bekezdésében írt feltételei nem álltak fenn. A felperes nem tudta bizonyítani, hogy a baleset elkerülése érdekében úgy járt el, ahogyan az általában elvárható és közrehatása hiányát sem tudta igazolni. Ezzel szemben az elsőfokú bíróság 1.sz.személy terhére szabályszegést nem állapított meg. Álláspontját azzal indokolta, hogy az alperes által biztosított gépjármű vezetőjének az ütközés helyén - szabályos körülmények között - egyenesen haladó, így az útját keresztező, elsőbbségre igényt tartó gépjárműre számítania nem kellett. Ez ellen az ítélet ellen a felperes fellebbezett, amelyben elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását és keresetének helyt adó döntés meghozatalát, másodlagosan 50-50 %-os kármegosztás alkalmazásával az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását, harmadsorban ha a bizonyítási eljárás nagy terjedelmű kiegészítése szükséges - az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. A baleset lefolyásával és mechanizmusával kapcsolatban már az elsőfokú eljárásban is kifejtett álláspontját fenntartva kiemelte, hogy a KRESZ 31.§. /5/ bekezdés c./ pontja a balra kanyarodó gépjármű elsőbbségadási kötelezettsége tekintetében nem tesz különbséget a szemből érkező gépjárművek továbbhaladási iránya (egyenesen, vagy jobbra kanyarodás) között, és a balra kanyarodó gépjármű mindkét esetben köteles elsőbbséget adni. A tanúvallomásokból véleménye szerint az állapítható meg, hogy a balra kanyarodó gépjármű vezetője a felperesi gépkocsit nem észlelte, ezért a balesetért való felelősség kizárólag az alperes által biztosított gépjármű vezetőjét terheli az elsőbbségadási kötelezettség megszegése miatt. Ha 1.sz.személynek a szembejövő forgalommal nem is kellett számolnia, akkor sem volt körültekintő, mert nem győződött meg arról, hogy jobbra nem kanyarodik-e gépjármű. Sérelmezte azt is, hogy indítványa ellenére az elsőfokú bíróság szakértői véleményt nem szerzett be. A fellebbezési eljárásban igazságügyi gépjárműszakértő kirendelését kérte arra az esetre, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 1.sz.személy felelőssége nem állapítható meg. Keresetének összegszerűségét a másodfokú eljárásban az alperesi elismerésre figyelemmel 6.230.475.- Ft-ra leszállította. A fellebbezés annyiban alapos, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást hiányosan állapította meg, a baleset pontos mechanizmusát, lefolyását nem tárta fel, a hiányosan megállapított tényállásból pedig téves jogi következtetéseket vont le a balesetben részes járművezetők polgári jogi felelősségét, illetőleg baleseti közrehatását illetően. A Győri Ítélőtábla a tényállás pontos felderítése érdekében - részbizonyítás keretében - a baleset mechanizmusának tisztázása érdekében igazságügyi gépjárműszakértői véleményt szerzett be. A 1.sz.szakértő által készített alapos és aggálytalan szakértői vélemény alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az alábbiak szerint pontosítja, illetőleg egészíti ki: A felperes
25. augusztus
26. napján 15 óra 45 perckor K-en a Cs. úton közlekedett a tulajdonát képező Wolf 11 frsz-ú Mercedes típusú gépkocsival H. irányában, és a benzinkúthoz vezető útleágazás és a záróvonal feloldása előtt már áttért a jobb oldali külső forgalmi sávba. A külső forgalmi sávban felfestett útburkolati jelek jól láthatóan kötelező jobbra kanyarodást írnak elő a benzinkút felé az itt közlekedő gépjárműveknek. A felperes az útburkolati jelek jelzését figyelmen kívül hagyta és jobbra kanyarodás helyett a kereszteződésben egyenesen továbbhaladt. Ekkor ért a kereszteződéshez 1.sz.személy az általa vezetett Peugeot típusú gépjárművel és a benzinkúthoz balra nagy ívben kívánt kanyarodni. A Peugeot gépjárművel szembeni és egyenest továbbhaladást biztosító forgalmi sávban közlekedő tehergépjármű vezetője elsőbbségi jogáról 1.sz.személy javára lemondott. Annak ellenére, hogy a balra kanyarodás megkezdésekor kellő odafigyelés mellett 1.sz.személynek a jobboldali külső sávban közlekedő és a felperes által vezetett Mercedes gépjárművet észlelnie kellett volna és az észleléstől a megállásig elengedő idő is állt rendelkezésére, a balra kanyarodást nem szakította meg, gépjárművét nem fékezte le, így ütközött a felperes tulajdonát képező Mercedes gépjárművel. A baleset bekövetkeztében mindkét járművezető egyformán vétkes, a felperes a KRESZ 18.§. /1/ bekezdésének e./ pontját, az alperes a KRESZ 31.§. /5/ bekezdésének c./ pontját szegte meg. Az ítélőtábla a tényállás megállapítása során a felperes előadását a baleset lefolyására nézve nem fogadta el, ez nemcsak a többi tanú (2.sz.tanú, 1.sz.személy) vallomásával ellentétes, de szakértői eszközökkel is inkább azt lehet megállapítani és indokolni, hogy a balesetet megelőzően a felperesi gépjármű tartósan a jobb oldali külső sávban haladt. Erre is figyelemmel az ítélőtábla mellőzte az alperes indítványa ellenére 1.sz.személy tanú ismételt meghallgatását, mert a baleset lefolyását, a gépjárműveknek a balesetet megelőző helyzetét illetően döntő részben 1.sz.személy vallomását fogadta el. A másodfokú eljárásban pontosított tényállás alapján az ítélőtábla jogi álláspontja a következő: A Ptk.345.§-ának /1/ bekezdése úgy rendelkezik, hogy aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. A Ptk.346.§. /1/ bekezdése szerint, ha a kár több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, egymás közti viszonyukban a felelősség általános szabályait kell alkalmazni. A Ptk.339.§. /1/ bekezdése előírja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A per tárgyát képező káresemény két fokozott veszéllyel járó tevékenységre, a felperes és 1.sz.személy által vezetett személygépkocsira vezethető vissza. Ezért egymás közötti viszonyukban a kár az általános szabályok szerint felróhatóság arányában oszlik meg közöttük (Legfelsőbb Bíróság Pfv.VIII.20.100/1998/
27. számú eseti döntése). A balra kanyarodó járműnek elsőbbséget kell adni az úttesten szemből érkező és egyenesen továbbhaladó, vagy jobbra bekanyarodó jármű részére (KRESZ 31.§. /5/ bekezdés c./ pontja). E rendelkezésből következően a balra kanyarodás során a kanyarodó jármű vezetőjének fokozott óvatossággal és elővigyázatossággal kell eljárnia. 1.sz.személy javára a vele szemben egyenesen továbbhaladni szándékozó tehergépjármű vezetője elsőbbségi jogáról lemondott. Az elsőbbségi jogról való lemondás azonban a közlekedésben részt vevő további személyekre nem hat ki, ezért 1.sz.személynek továbbra is fokozottan figyelnie kellett volna arra, hogy a belső forgalmi sávban nem kell-e jobbra kanyarodó gépjármű érkezésével számolnia. Annak ellenére, hogy a kanyarodás megkezdésekor kellő körültekintés mellett észlelnie kellett volna a felperes által vezetett Mercedes gépjármű közeledését és a gépjárműve lefékezéséhez, így a balra kanyarodás megszakításához elegendő idő is állt rendelkezésre, az adott helyzetben elvárt fokozott figyelem tanúsítása nélkül folytatta a balra kanyarodást, és ez a perbeli két jármű összeütközéséhez vezetett. Felelőssége alól nem mentesíti 1.sz.személyt az sem, hogy a külső forgalmi sávban a felperes egyenesen nem haladhatott volna tovább, hanem csak jobbra kanyarodhatott volna, mert a kanyarodó jármű az általa okozott kár esetén nem mentesül a felelősség alól amiatt, hogy annak a járműnek is van közlekedési szabályszegése, amelynek elsőbbséget kell adnia (Legfelsőbb Bíróság Pfv.III.21.993/2005/
28. számú eseti döntése), ez utóbbi körülmény legfeljebb kármegosztásra adhat alapot. A balesetet megelőzően a felperes is szabályt szegett, mert a kötelező haladási irányt (jobbra kanyarodást) jelző útburkolati jel ellenére a kereszteződésben egyenesen továbbhaladt (KRESZ 18.§. /1/ bekezdés e./ pontja). A szakértői vélemény szerint nem zárható ki annak lehetősége, hogy a Mercedes gépjármű jobbra kanyarodásakor is bekövetkezett volna a baleset, de az sem, hogy - miután a felperesnek a jobbra kanyarodáshoz a gépjárműve sebességét csökkentenie kellett volna - 1.sz.személy a felperes gépjárművét észlelve részére az elsőbbséget biztosítja. A baleset lefolyását és mechanizmusát vizsgálva a felperes egyenes továbbhaladása a baleset bekövetkeztében egyértelműen közrehatott. Ha a gépjárművezetők közül bármelyik a rá vonatkozó közlekedési szabályt betartja, a baleset elkerülhető lett volna. Így a baleset bekövetkeztében közrehatásuk mértéke - a Győri Ítélőtábla álláspontja szerint - azonos, ezért 50-50 %-os kármegosztást alkalmazott. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletét - a perköltségre is kiterjedően - a Pp.253.§. /2/ bekezdése alapján részben megváltoztatta és a felperes leszállított keresete szerint az alperest a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/
29. (VI.8.) Korm. rend. 8.§. /1/ bekezdése alapján 3.115.237.- Ft és ezen összeg után a Ptk.360.§. /1/ bekezdése és 301.§. /1/ bekezdése szerint
30. augusztus 6-tól a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére kötelezte. Az ítélőtábla az első- és másodfokú perköltségről a Pp.81.§. /1/ bekezdése szerint a pernyertesség-pervesztesség arányának megfelelően rendelkezett, így a felperest 389.400.Ft le nem rótt kereseti- és fellebbezési illeték, míg az alperest ugyanolyan összegű le nem rótt kereseti- és fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte. Az egyéb perköltség megítélése körében figyelemmel volt arra, hogy az elsőfokú eljárás során az alperes 26.100.- Ft perköltséget (tanúdíj) előlegezett, míg a felperes a másodfokú eljárás során 205.949.- Ft szakértői díjat, ezért kötelezte az alperest a felperes javára 90.000.- Ft perköltség megfizetésére is. Győr,
31. október
32. Dr. Szalai György sk. tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: a Dr. Hammer Sándor sk. előadó bíró Dr. Farkas Attila sk. bíró