Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.057/2012/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Berzétei-Abonyi Ügyvédi Iroda (..............) által képviselt ...............(..............) felperesnek az Ivanovits Ügyvédi Iroda (............) által képviselt ...................(...................) alperes ellen rendelkezésre állási díj megfizetése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
- november 22-én kelt 8.G.41.912/2009/
- számú ítélete ellen, az alperes részéről benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 300.000 (háromszázezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. A le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felek
- december 6-án „A" típusú raktárszerződést kötöttek ........ szerződésszámon, mely
- augusztus 31-ig volt hatályban.
- július 3-án ............. szám alatt „D" típusú szerződést, majd
- július
- napján határozatlan időtartamra ......... számon ugyancsak „D" típusú raktározási szerződést kötöttek, egyúttal a korábbi „D" típusú szerződésük hatályát vesztette. A
- július 18-i szerződéssel a felperes a ........... szám alatti, ............azonosítószámú raktárat - mely 30.000 tonna gabona tárolására alkalmas alperes rendelkezésére bocsátotta. A szerződés részét képezte az általános szerződési feltételek (a továbbiakban ÁSzF), melyet a gabonafélék intervenciós tárolásáról szóló 5/
- (I.11.) MVH közlemény
- számú melléklete tartalmazott. A szerződés
- pontja szerint a felek az ÁSzF feltételeit megismerték, magukra nézve kötelezően elfogadták. A szerződés
- pontja szerint a felek bármelyike a kezdő időponttól számított két év elteltével jelezheti szándékát a szerződés felmondására. A felmondási idő 5 hónap, amennyiben a raktárban intervenciós áru van. A szerződés
- pontja rögzítette a tárolást végző raktártelepek adatait. A raktározási szerződés
- pontja szabályozta a betárolás feltételeit, időpontját, az áru mennyiségének megállapítását. Az 5.1.
- pont szerint az intervenciós áruk betárolására kijelölt időszakot az alperes határozza meg az adott intervenciós tételt felajánló ügyfél és a raktározó felperes egyidejű értesítése mellett. A szállítás ütemezéséről a felperes, mint raktározó és a gabona felajánló egyeztet úgy, hogy a betárolás befejeződjön az alperes által kijelölt időszakon belül. Az ÁSzF 3.
- pontja szerint a szerződés az intervenciós áruk kitárolása után mindkét fél beleegyezésével, azonnali hatállyal felmondható. A 3.
- pont a rendkívüli felmondási okot szabályozta. A
- pontban a raktározás feltételei kerültek rögzítésre. Az ÁSzF
- pontja szerint a raktározó felperes kötelezettséget vállalt az intervenciós áruk külön könyvelésére számítógépes könyvvezetés formájában, melyből a raktárkészlet, a készletmozgás mindenkor megállapítható. Vállalta, folyamatos számításokkal alátámasztott nyilvántartást vezet, ezt az alperes és az Európai Bizottság tisztviselői, azok megbízottjai számára is hozzáférhetővé teszi. A nyilvántartás történhet a raktártelepen, vagy a raktártulajdonos központi telephelyén. A 8.
- pont szerint a termék betárolásáról, folyamatos tárolásáról, az áru mozgatásáról és a kitárolásról az alperes által kiadott nyomtatványminta szerinti dokumentumokat a felperes elkészíti, árumozgás és készletmozgás esetén a napi jelentéseket a következő nap 12 órájáig elküldi alperes illetékes megyei kirendeltségének. Áttárolás esetén az utolsó mérlegelés napján kellett beküldeni a teljes áttárolásról szóló összesített jelentést. A havi készletjelentéseket felperes a tárgyhónapot követő hónap 10-éig volt köteles elküldeni alperes illetékes megyei kirendeltségének. Az ÁSzF 9.
- pontja szerint a raktározó tudomásul vette, amennyiben az alperes megyei kirendeltsége részéről helyszíni ellenőrzés során mennyiségi hiányt észlelnek, alperesnek joga van kérni az intervenciós áru mérlegelését, ha a hiány valós, a költségeket felperes, mint raktározó fizeti, ellenkező esetben az alperes. Az ÁSzF 9.
- pontja szerint a jóváhagyott maximális kálón felüli készlethiányt felperes köteles a szerződés 16.
- pontja értelmében megtéríteni. Az ÁSzF
- pontja szabályozta a kitárolást az áru értékesítése miatt. A 10.
- pont szerint a raktározó felperes alperes által kiállított kitárolási engedély bemutatása ellenében köteles az árut kitárolni, a kitárolási engedély egy példányát alperes küldi meg a felperes részére. Az alperes által meghatározott időszakon belüli kitárolási időpontot a felperes az értékesítési pályázat nyertesével, a vevővel egyeztetve határozza meg, amiről írásban alperes illetékes megyei kirendeltségét legalább két munkanappal korábban értesíti. Amennyiben a raktározó felperes a kitárolás időpontjában nem tudott megegyezni a vevővel, köteles alperes illetékes kirendeltségét erről haladéktalanul értesíteni. A kitárolás során az áru mennyiségének megállapítása, a mintavételezés az ÁSzF 5.,
- pontja szerint történik. Az ÁSzF 10.
- pontja szerint a kitárolás menetéről alperes megyei kirendeltsége részletes tájékoztatást nyújt felperes részére. Az ÁSzF
- pontja szabályozta az áttárolást, a
- a káló mértékét és az elszámolását, a
- az ellenőrzés feltételeit, a
- a raktározási és árumozgatási díjakat. Az ÁSzF 19.
- pontja szerint az intervenciós áru értékesítése esetén alperes köteles a kitárolási engedélyt megküldeni a felperesnek, és tájékoztatni a kitárolással kapcsolatos feladatok elvégzéséről. A 19.
- pont szerint a szerződés megszűnését követően - amennyiben a raktárban még intervenciós áru van - alperes kötelezettsége az áru más intervenciós raktárba való áttárolása. Az alperes
- június 16-án kelt levelében a raktározási szerződést a szerződés
- pontjában foglaltak szerint felmondta, a felmondás kezdő időpontját
- július 19-ében jelölte meg. A felperes
- július 22-i levelében közölte az alperessel, a felmondás tudomásul vétele mellett, hogy a raktárban intervenciós áru van, így a felmondást öt hónapos felmondási idővel fogadja el, azaz a felmondási idő
- július 19-én kezdődik és
- december
- napjáig tart. A .......... azonosító számú raktárban található ............ tétel azonosító számú gabonát az alperes
- március
- és
- között tároltatta be a felperes ............ raktár azonosító számú ............ szám alatti telephelyének A/1-es tárolójába. Az összesen betárolt 506,49 tonna intervenciós készletet az alperes
- július 5én ...........szám alatt értékesítésre meghirdette. A nyertes pályázó az .......... volt, aki
- július 18-án a teljes mennyiségre kapott kitárolási engedélyt. A helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv szerint a felperes
- július 25-éig összesen 498 tonna gabonát tárolt ki a vevő részére. Alperes utóbb a kitárolást a
- szeptember 10-i felperesnek küldött levelében kifogásolta, utalva arra, felperes hibásan teljesített, így a 30 napos felmondási idő lett volna indokolt, felperesnek a kálóval csökkentett teljes mennyiséget ki kellett volna adnia a vevő részére. A felperes
- október 29-ei alperesnek küldött levelében arra hivatkozott, az ............ nem volt hajlandó a teljes mennyiséget elszállítani, erről az alperest több alkalommal tájékoztatták. A megmaradó készletről alperesnek tudomása volt, az elszállításra vonatkozóan nem intézkedett, a felmondási idő ezért öt hónap. (A megmaradt 6,46 tonna búzát alperes engedélyével a felperes „D" típusú raktárába tároltatták át, majd
- július 19-én az árut, mint intervenciós készletet a ............ telephelyére szállították.) Alperes a felperes díjigényét az öt hónapos felmondási időre nem ismerte el. A felperes kereseti kérelmet terjesztett elő alperessel szemben. A felmondási időre a
- augusztus 19-től
- december 19-ig terjedő időre - 10.680.000 forint + áfa, összesen 13.350.000 forint és annak a
- november 12-től a Ptk. 301/A §-a szerint számított késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetésére kérte alperest kötelezni, ügyvédi munkadíjként a pertárgyérték 5%-a + áfa összeget, készkiadásként pedig tárgyalásonként 7.000 forint + áfa összeget kért. Csatolta az üggyel kapcsolatos szerződéseket, levelezést. Előadta, az ............részére a .......... számú szállítólevélen az A/1 silóból 7.666 tonna gabona kiadásra került, de emellett a B/1 silóból 32,32 tonna áru is. Az utolsó szállító jármű közel 40 tonna áruval ment el, a jármű túlterhelése miatt a fennmaradó mennyiséget a vevő nem tudta elvinni, később azért nem jött vissza. Az áruból maradt mennyiségre vonatkozóan további iratokat csatolt. Az alperes a 6,46 tonna megmaradt áruval sajátjaként rendelkezett,
- július 24-én áttároltatta ............, így a felmondás időpontjában a felperesi raktárban intervenciós áru volt, így a felmondási idő öt hónap volt. A kereseti kérelme jogcímeként a Ptk. 462.§
(1)bekezdésére, 473.§
(2)bekezdésére, a 201.§
(1)bekezdésére 321.§-ára, illetve a megkötött „D" típusú raktározási szerződésre, s az ÁSzF meghatározott pontjaira hivatkozott. Alperes a kereset elutasítását kérte. Érdemi ellenkérelmében előadta, a felperesi keresetlevélben megjelölt „D" típusú szerződésen kívül
- december 6-án „A" típusú raktárszerződést is kötött felperessel, mely
- augusztus 31-ig volt hatályban. A 6,46 tonna gabona eredetileg az „A" szerződésű raktárban volt, onnan a felperes
- október 15-i áttárolási kérelme után
- november 30-án áttárolásra került a „D" típusú szerződéssel rendelkező raktárba, onnan azonban már nem tárolták vissza. A „D" típusú raktárban nem lett volna áru a fordulónapon, ha a hosszabb felmondási időre okot adó körülményt maga a felperes nem idézi elő azzal, hogy az .............vevőnek ezt a mennyiséget nem adta ki. Hivatkozott a 2131/93EGK rendeletre is, mely szerint a vevő által kifizetett, de el nem szállított gabona a vevő tulajdonába került, ezt követően intervenciós készletnek nem minősült. Adminisztratív hiba miatt a felperes által benyújtott készletjelentések alapján továbbra is fizette a tárolási díjat, de ez a gabona tulajdonjogi megítélésén nem változtat. (Az alperes a felperes készletjelentésén alapuló nyilvántartása alapján
- október 16-án kelt nyilatkozatában a ........... számú tételre is megadta az engedélyt a felperes által kért két tétel mellett az áttároláshoz.) Az elsőfokú bíróság az eljárás során meghallgatta felperesi indítványra ............ és alperesi indítványra .......... tanúkat. ................ tanú a felperes tulajdonosának megbízottjaként dolgozott
- január 1től
- júniusáig. Előadta, hogy a ........ úti raktárban a raktározási szerződés felmondásakor 6,46 tonna intervenciós búza volt. Ez mindig intervenciós árukészlet volt, azt áttárolták alperes engedélye alapján a silóraktárból a síktárolóba, az ............ független minőségellenőrző szervezet az árut alperes megbízásából megmintázta, majd áttároltatta ............. A
- szeptember 21-i ellenőrzésen részt vett, ott alperes ellenőre is jelen volt. Az A/1 raktárban 6,46 tonna búza volt mind a felperes, mind az alperes nyilvántartása alapján. Alperesi ellenőr fényképeket is készített az áruról, fizikailag is ellenőrizte, azt megköbözte. Több szerződése volt a felperesnek az alperessel, felperes többfajta nyilvántartást vezetett, kartonalapút és elektronikusat is a készletmozgásokról, emellett jelentéseket, készletjelentéseket küldtek, ezeket az alperes nem kifogásolta, ezek képezték a számlázás alapját. A kitárolásra vonatkozóan kifejtette, a pályázaton elnyert tétel 506,49 tonna volt, ténylegesen kiszállítottak 498 tonnát, maradt a raktárban 8,49 tonna, abból levonták a kálót, a megmaradt árut nem tudták kiadni, mert nem jöttek érte. ............. tanú, alperes alkalmazottja előadta, ő az intervenciós áruk elektronikus nyilvántartására vonatkozó software-nek fejlesztője, fejlesztési koordinátora volt, a tárolt adatokat ellenőrizte. A 6,46 tonna ellenőrzését konkrétan nem végezte, a peren kívüli egyeztetésen, mint értékesítési osztályvezető vett részt. Állította, az értékesítésre szigorú szabályok vonatkoznak, a 2131/
- EGK rendelet szabályozza, az értékesítés pályázat útján történik, biztosítékot kell adni, az ajánlatokat sorrendbe helyezik, majd Brüsszelbe küldik, ahol döntenek. Ezt követően kell a vevőnek fizetni, ha nem fizet, a biztosíték levonásra kerül, ha fizet, az árut el kell szállítania, ha nem szállítja el, az áru az ő felelősségébe tartozik. Ha a vevő nem veszi át, akkor árumozgás nélküli átadás történik, ez az „in situ", nem mérlegjeggyel, hanem mennyiség köbözésével történik az átadás, erről jegyzőkönyvet vesznek fel. Ha a határidőn belül nem viszi el a vevő a mennyiséget, az alperes „in situ" módon azt kivezeti, átadottnak tekinti. A perbeli esetben nem volt olyan mennyiségű áru, amit árumozgatás nélkül át kellett volna adni. Áruhiány esetén veszteségkezelési eljárást kellett volna kezdeményezni, a perbeli esetben ez nem történt. Az alperes készletnyilvántartása hibásan volt vezetve, a készlet értékesítést követően keresni kezdték a megyei kirendeltségen a hiányzó részt, majd később jegyzőkönyvbe foglalták, hogy egy raktárban egy hasonló mennyiséget megtaláltak. A megyei kirendeltség a készletet intervenciósnak hitte. A felperes általi kitárolásnál nem volt jelen, s a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv kitöltésekor sem. Alperes intézményi készletként idegen készletet is értékesíthetett, és meg is hirdethetett. Az elsőfokú bíróság a
- november 22-én kelt 8.G.41.912/2009/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 13.350.000 forintot, és annak
- november 12-től a kifizetés napjáig számított, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-al növelt összegű kamatát, valamint 756.250 forint ügyvédi munkadíjat, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Akként rendelkezett, alperes illetékmentessége folytán 801.000 forint eljárási illetéket az állam visel. A határozat indokolásában a Ptk. 462.§, 473.§-ainak felhívása mellett utalt arra, a felmondás napján intervenciós készletként 6,46 tonna gabona volt a .......... azonosító számú raktárban. Az áru áttárolására a felmondást követően került sor
- július 24-én, az alperes által kiadott
- március 3-i teljesítési igazolás szerint ez a mennyiség a raktárban volt, a számlakitöltési tájékoztató is ezt rögzítette. Az alperes
- július 31-én értesítette a felperest a 6,46 tonna intervenciós tétel újraminősítéséről, ezzel megerősítve, hogy a készlet nem idegen árukészlet, annak mennyiségét, minőségét alperes folyamatosan ellenőrizte, a felek helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvet vettek fel. A készletjelentések is megerősítették, hogy 6,46 tonna volt a felperes raktárában, annak áttárolásához alperes
- október 16-án engedélyt adott. Alperes
- január 11-én kelt határozatában elszámolta a hiányzó mennyiséget az .......... részére, az áru így már ezt követően nem tekinthető idegen készletnek, így a felmondási idő nem 30 napos. A felmondás idején így intervenciós készlet volt felperes raktárában, ezért a kereset megalapozott a Ptk. 465.§
(1), a raktározási szerződés 3. és az ÁSzF 14.1.5 és 1.7. pontjai alapján. A Ptk. 298.§
- a)pontja alapján a Ptk. 301/A § szerint kötelezte alperest késedelmi kamat fizetésére, utalva arra, alperes költségvetési szerv, de a tevékenységével összefüggésben polgári jogi kapcsolataira a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó rendelkezések a Ptk 685.§
- c)pontja értelmében alkalmazandók. A Pp. 81.§-a alapján a pernyertesség-pervesztesség arányában kötelezte alperest perköltség viselésére. Az Itv. 5.§
(1)bekezdés c) pontja és a 6/
- (VI.26.) IM rendelet 14.§-a felhívása mellett akként rendelkezett, az eljárási illetéket az állam viseli, a felperes készkiadásra vonatkozó kérelmét annak igazolása hiányában elutasította, a felperesnek járó ügyvédi munkadíjat a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet 3.§-a alapján állapította meg. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Előadta, az elsőfokú bíróság helytelenül következtetett arra, hogy a raktározási szerződés felmondásakor a raktárban lévő készlet intervenciós készlet volt. Figyelmen kívül hagyta az Európai Uniós jogszabályt, egyes tényállási elemek is tévesen kerültek megállapításra. Az ítélet részletesen kifejtette a „D" típusú raktározási szerződés és az ÁSzF pontjait, felperesnek nem csupán a helyiségbiztosítás, hanem az árukezelés és adminisztráció is feladata volt. Alperes nyilvántartásának alapja felperesi bizonylatolás volt. Nemcsak a „D" típusú, hanem az „A" típusú szerződés vizsgálata is szükséges volt, alperes felperesi szerződésszegésre hivatkozott, de ebben a körben a tényállás és a döntés súlytalan maradt. Ugyanakkor az „A" típusú szerződésnek is döntő jelentősége van, mert a 6,46 tonna készlet intervenciós készletként való létezése csak a kitárolást követően kezdődhetett. Állította, a felperes megszegte a szerződést, mikor az ................ részére nem adta ki a készletet, a kógens jogszabály alapján azt ki kellett volna adni, illetve elszállítottnak kell tekinteni a rendelet
- cikke értelmében. Utalt ............ tanú részletes előadására, hozzátéve, az elsőfokú bíróság lényegében a tanú vallomását nem, hanem a felperesi előadást és a felperes által csatolt iratokat fogadta el anélkül, hogy a készletazonosságot vizsgálta volna. Ismételten hivatkozott a közte és a vevő közti elszámolásra. A vételár különbözetet
- január
- napján 766.865 forint összegben a vevő részére visszatérítette, ha a tételek rendelkezésre álltak volna, akkor ez nem történik meg, hanem a vevőt kötelezte volna az elszállítás folytatására. Nem értékelte a bíróság, hogy a felperes két áttárolási kérelmet benyújtott
- október 15-én alpereshez, de háromra kapott engedélyt, így a korábban az ..................-nek eladott búzára is, mely nem lehetett más, mint a perben hivatkozott kálóval csökkentett 6,46 tonna. Az engedély kérést felperes állította, de nem igazolta. Az áttárolási engedély megadása adminisztrációs hibához vezetett, elismerte, ezt a mennyiséget a készletek között hibásan tartotta nyilván. Megismételte a vevő kitárolására vonatkozó korábbi előadását, hogy a 6,46 tonna tétel fizikailag nem, csak virtuálisan szerepelt a nyilvántartásban, adminisztrációs hiba miatt. Az ............ átszállított mennyiség már nem az eredeti tételből, hanem az azt követő értékesítések kálójából származott. Továbbra is vitatta felperes jóhiszeműségét, aki az együttműködési kötelezettségének sem tett eleget. A „D" típusú szerződés és az áttárolást követően adott készletjelentések a korábbi hibákra épültek, adminisztrációs hibáját viszont felperes okozta. Felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, annak helyes indokaira tekintettel. Előadta, az elsőfokú bíróság a tényállást tisztázta, a felek között nem volt vitás az, hogy a perbeli raktárban a szerződés felmondásának időpontjában 6,46 tonna áru volt, ennek tényét alperes a
- május 26-i tárgyaláson kifejezetten is elismerte. Alperes csupán az áru intervenciós minősítését vitatta, ennek ellentmond a
- január 31-i helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv és a
- évtől leadott intervenciós készletjelentések tartalma. Alperes ezeket nem kifogásolta. Utalt a készletnyilvántartó kartonra, az .............. mintafelvételi jegyzőkönyvére (
- július 8.), a vizsgálati jegyzőkönyvre, a
- július 31-i újraminősítésre, illetve alperes weblapjáról letöltött listákra, melyekben a
- június 3-i és június 16-i állapot szerint is a 6,46 tonna mennyiségű, ............. tétel azonosító számú gabonát az ő perbeli raktárában található intervenciós búzaként, alperesi készletként hirdette meg az alperes. A fellebbezés a korábbi előadást ismételte meg, nem helytálló azon alperesi előadás, hogy alperes nyilvántartásainak alapját kizárólag az ő bejelentései, bizonylatai képeznék. Alperes saját maga is vezetett nyilvántartást az intervenciós készleteiről, azokat a helyszínen ellenőrizte, megállapította azok egyezőségét saját nyilvántartásával. Ilyen ellenőrzés a perbeli áruval kapcsolatban több alkalommal volt. Az áru ténylegesen is megtalálható volt. Tényként állapította meg, több különböző szerződés volt a felek között, az áru másik raktárba való áttárolásától kezdve azonban a korábbi tárolási helyre vonatkozó szerződés szabályai az adott árutételre már nem voltak alkalmazhatóak, így a korábbi szerződések nem voltak vizsgálandóak. Egyébként alperes előadása ellentmondásos volt a szerződésszegésére és a 6,46 tonna gabona kezelésére vonatkozóan. Az áttárolási kérelmet csatolta a 6,46 tonnára is, alperes az engedélyt meg is adta, ez a tétel nem csak virtuálisan, hanem ténylegesen is a raktárban volt a szerződés felmondása időpontjában. A szerződések alapján járt el, a felek nyilvántartásai is megegyeztek, alperes adminisztrációjában hibát nem okozott. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és - a Ptk. 200.§
(1)bekezdése, 462.§
(1)bekezdése és 473.§
(2)bekezdése helyes alkalmazásával marasztalta az alperest. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezésben felhozottakra figyelemmel az alábbiakra mutat rá: A 2131/93/EGK rendelet 16-os cikke feljogosította az alperest, hogy az odaítélt szerződésben foglalt azon gabonát, amelyet a fizetéssel megállapított határidőn belül a vevő nem szállít el, az említett határidő lejártakor elszállítottnak tekintse, annak kivezetése mellett. A jelen ügybeni 6,46 tonna intervenciós gabonakészletnek az alperesi intervenciós készletből való „kivezetése" azonban nem történt meg, azt alperes a rendelkezésre álló adatok szerint maga is mindvégig - a szerződés felmondásáig - intervenciós készletként tekintette. Az elsőfokú bíróság helytállóan utalt arra, hogy a
- év során kiadott dokumentumokban felperes az alperessel egyezően ezt a 6,46 tonna búzát intervenciós készletként tűntette fel. Az alperes az ...............részére elszámolta
- január 11-én kelt határozatában a hiányzó mennyiséget. A
- februárjától megküldött számlakitöltési tájékoztatók, illetve a
- június 3-i és június 16-ai alperesi pályázati hirdetmények alapján ez a búzamennyiség ténylegesen is felperesi „D" típusú raktárban volt a felmondás időpontjában, intervenciós készletként. Ennek folytán a felmondási idő 5 hónap volt. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§
(2)bekezdése és 254.§
(3)bekezdése alapján - lényegében helyes indokaira figyelemmel - helybenhagyta. Az 1990. évi XCIII. törvény 5.§
(1)bekezdés c) pontja alapján a le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78.§
(1)bekezdése, és a Pp. 239.§-a alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező alperest a felperes javára a fellebbezési eljárással kapcsolatos ügyvédi munkadíj, mint perköltség megfizetésére, melynek mértékét a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel arányban állóként, mérlegeléssel állapította meg a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)és
(6)bekezdése alapján. Budapest,
- július
- . Rózsa Éva s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Gesztesi Diana írnok Dr. Rutkai Éva s. k. bíró