Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.442/2007/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Szász Klára ügyvéd (1224 Budapest, Mátra köz 6.) által képviselt I. rendű, II. rendű, III. rendű és IV. rendű felpereseknek a Dr. Rónyai Ügyvédi Iroda (1132 Budapest, Váci út
- szám, ügyintéző: dr. Rónyai Ferenc ügyvéd) által képviselt alperes ellen kártérítés iránt indított perben a Fővárosi Bíróság
- május 10-én kelt 30.G.40.805/2004/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő ítéletet : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság a
- május 10-én kelt 30.G.40.805./2004/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperesnek 786.028 forintot, a II. rendű és III. rendű felperesnek 97.074 forintot, IV. rendű felperesnek 2.359 forintot és ennek
- december 27-től
- december 31-ig évi 20 %-os, ezt követően a mindenkori költségvetési törvényben a kifizetésig terjedő időre írt kamatát és kötelezte az I. rendű felperest, hogy fizessen meg 50.000 forintot, a II. és III. rendű felperest, hogy fizessen meg 15.000 - 15.000 forintot, a IV. rendű felperest, hogy fizessen meg 5.000 forint perköltséget az alperesnek. A le nem rótt illetékből I. rendű felperest 550.000 forint, az alperest 100.000 forint, a II. rendű és III. rendű felpereseket pedig 50.000-50.000 forint államnak járó illeték megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a peres felek
- november 30-án adásvételi szerződést kötöttek, amellyel az I. rendű felperes megvásárolta az alperestől a … alatti ingatlant. A szerződés megkötésekor az I. rendű felperes előtt a vízszigetelés hiányosságai ismertek voltak, nem volt azonban ismert, hogy a földfelszín alatt egy kb. 70 m3-es betontömb csatlakozik az építmény pincéjéhez, amely egy korábbi széntároló feltöltése során keletkezett. Mindez a javítási munkák során derült ki, a betontömb egyrészt hátráltatta a javítási munkákat, másrészt többletköltséget okozott. Az alperes a széntároló rekeszt is feltüntető vázrajzot csak
- júniusában bocsátotta az I. rendű felperes rendelkezésére. Az I. rendű felperes követelése egy részét az … Kft.-re engedményezte, mely azt utóbb a II. rendű IV. rendű felperesekre engedményezte. A felperesek módosított keresetükben 2.577.474 forint vagyoni kár és 19.000.000 forint nem vagyoni kár megfizetésére kérték kötelezni az alperest a keresetlevél szerinti egymás közötti megosztásban. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság 30.G.75.224./1997/
- számú ítéletével a keresetet elutasította. A felperesi fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a
- május 12-én kelt 6.Pf.20.471/2004/
- számú közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel meg nem támadott részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperest az
- november 30-án megkötött adásvételi szerződés hibás teljesítése miatt kártérítési felelősség terheli. A kártérítés összegének megállapítása tekintetében az elsőfokú bíróságot további eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Ezen kívül a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy fellebbezés hiányában a 18.474.695 forint erejéig az elsőfokú ítélet keresetet elutasító rendelkezése jogerőre emelkedett. Az új eljárásban az elsőfokú bíróság igazságügyi szakértőt rendelt ki. A szakvélemény szerint, amelyet a peres felek elfogadtak, az alperest 982.535 forint kár érte. A felperesek a keresetüket ezen összegre tartották fenn, az engedményezés szerinti egymás közti megosztásban, ezen felül 20 + 8 % kamat megfizetésére kérték alperest kötelezni. Az alperes a szakvéleményben írt összegszerűséget nem vitatta, a kamatkövetelés 20 %-ot meghaladó részének elutasítását indítványozta. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felek által sem vitatottan az alperes hibásan teljesített, amit már a Fővárosi Ítélőtábla is megállapított. Az összegszerűség tekintetében pedig a felek között nem volt vita. A kamatkövetelés tekintetében a szerződéskor hatályos Ptk.
- §-a alapján rendelkezett a 20 %-os kamatról, ezt meghaladóan a kamatigényt elutasította. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be
- sorszám alatt fellebbezést, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását kérte. Lényegileg a korábbi álláspontját ismételte meg, azt hangsúlyozta, hogy csak rövid ideig volt tulajdonában az ingatlan. Az alperes úgy járt el az eladás során, ahogy az elvárható volt. A felperes vevőként lényegesen jobban ismerte az ingatlant, mint az alperes. Ezen túlmenően az összegszerűség vonatkozásában vitatta a szigetelési többletmunka okozta alapterület csökkenés miatti értékcsökkenést. A felperesek a fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. Utaltak arra, hogy a jogalapot a Fővárosi Ítélőtábla jogerős közbenső ítélete már eldöntötte. Álláspontjuk szerint az összegszerűség vonatkozásában helytálló a szakvélemény. A fellebbezés megalapozatlan. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(3)bekezdése szerint a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között vizsgálta. A Ptk. 305. §
(1)és
(3)bekezdésének a szerződéskötéskor hatályban volt rendelkezése szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesítéskor a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A kötelezett felel (szavatol) azért, hogy a szolgáltatott dologban a teljesítéskor megvannak a törvényben és a szerződésben meghatározott tulajdonságok (kellékszavatosság). A Fővárosi Ítélőtábla jogerős 6.Pf.20.471/2004/
- számú közbenső ítélete miatt az alperes a felperesi kereset jogalapját már nem teheti vitássá. Az összegszerűség tekintetében az elsőfokú bíróság helytállóan utalt arra, hogy a perben kirendelt M. L. igazságügyi szakértő
- sorszámú szakvéleménye irányadó a perben. Az alperesi képviselő a
- sorszámú észrevételében maga is elfogadta a szakvéleményben megjelölt - betontömb miatti - többletköltséget, illetve a szakértői díj összegét, és csak a szigetelési többletmunka okozta alapterület csökkenés miatti értékcsökkenést vitatta azzal, hogy a szakvéleményben rögzített 2,8 m2 területcsökkenés nem volt ellenőrizhető. Ezzel kapcsolatban azonban a szakértő a szakvéleménye
- oldalán megfelelő indokolást adott. Kifejtette, hogy a … Kft. által készített és az iratokhoz csatolt szakvélemény szerinti 2,8 m2 alapterület csökkenést a szakértő elfogadta. Utalt a .. Ingatlanügynökség által készített ingatlanforgalmi szakvéleményre is, és megfelelően levezette a területvesztés miatt bekövetkezett értékcsökkenés számítását 2,8 m2-el számolva 71.138 forint összegben meghatározva. A szakértőnek a szakvéleménye
- oldalán körülírt elfogadó nyilatkozatával és a szakvélemény egyéb, a felek által elfogadott megállapításaival összevetve az adatokat, a Fővárosi Ítélőtábla nem látott okot az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására. A benyújtott fellebbezés a késedelmi kamat kezdő időpontját és mértékét, valamint a perköltség összegét külön nem érintette, így ezen rendelkezéseket a Fővárosi Ítélőtábla nem vizsgálta. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet - a fellebbezés korlátai között elbírálva - a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés alaptalan volt, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése és a Pp.
- §-a alkalmazásával az alperes a fellebbezéssel kapcsolatban felmerült másodfokú perköltségét maga viseli. A felperesek a másodfokú eljárással kapcsolatban perköltség igénnyel nem éltek, így e tárgyban a Fővárosi Ítélőtáblának döntenie nem kellett. Budapest,
- december
- . Koday Zsuzsanna sk. a tanács elnöke . Molnár József sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő Tamáné dr. Nagy Erzsébet sk. bíró