A határozat elvi tartalma: A munkavállalók színlelt megbízási szerződés, ténylegesen munkaerő-kölcsönzés keretében látták el a panzió meghat. feladatait, ezért jogszerűen történt a munkaügyi bírság kiszabása.
- XXII. Tv. 193/D. §,
- LXXV. Tv. 8/A. § A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.10.176/2011/8.szám A Kúria a Hirsch és Karkosák Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Karkosák Balázs ügyvéd) által képviselt felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága (mint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség jogutóda, 1399 Budapest, Pf.639.) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt megindított és a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 37.M.3286/2010/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Fővárosi Munkaügyi ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság 37.M.3286/2010/
- számú Kötelezi a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s : Az alperes elsőfokú hatósága
- augusztus 15-én munkaügyi ellenőrzést tartott a G.-P. Panzióban, melynek eredményeként megállapította, hogy a panzióban két munkavállaló a felperes foglalkoztatóval kötött megbízási szerződés alapján recepciós és kertész munkakörben végzett munkát. A határozatban foglaltak szerint a munkavállalók foglalkoztatása színlelt megbízási szerződés alapján valósult meg, mert ténylegesen munkaerőkölcsönzési tevékenység keretében látták el a feladataikat. Ezért az elsőfokú hatóság eltiltotta a felperest a munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatásától, kötelezte a munkavállalók jogviszonyának rendezésére és az Mt. 193/D. §-ának megsértése miatt 300.000 forint munkaügyi bírsággal sújtotta. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A sérelmezett közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránt a felperes keresetet terjesztett elő, melyben elsődlegesen azok „megsemmisítését", másodlagosan azok hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra való utasítását kérte. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 37.M.3286/2010/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A megállapított tényállás szerint a ... Szolgáltató Kft. és a G.-P. Szolgáltató Kft.
- május 1-jén vállalkozási szerződést kötött kertgondozás és recepció üzemeltetési tevékenység ellátására. Ugyanezen nappal jött létre vállalkozási szerződés azonos tárgykörben a felperes és a ... Szolgáltató Kft. között. A felperes és a D. képviseletére jogosult tagok ugyanazon személyek. A felperes
- június 1-jén kötött megbízási szerződést B. P.-val recepciós munkakörre,
- június 11-én pedig M. N.-tel kertész munkakör ellátására. Nevezettek a munkájukat a G.-P. Panzióban végezték, munkájukat a panzió gazdasági vezetője irányította és ellenőrizte, a munkavégzésükhöz szükséges eszközöket a G.-P. Szolgáltató Kft. biztosította. A munkavállalókat személyes munkavégzési kötelezettség, valamint munkaidő-nyilvántartási kötelezettség terhelte, melyet a gazdasági igazgató igazolt. A munkaügyi bíróság jogszerűnek találta a keresettel támadott közigazgatási határozat levont jogkövetkeztetését, mely szerint ténylegesen a felperes kölcsönbeadó munkaerőt biztosított a G.-P. Szolgáltató Kft. kölcsönbevevő részére, melynek törvényi feltételei nem álltak fenn, mert a felperest az illetékes munkaügyi központ munkaerő-kölcsönzésre jogosultként nem vette nyilvántartásba, és ez a tevékenység a felperes társasági szerződésében nem szerepel. A jogerős ítélet ellen annak hatályon kívül helyezését és keresete szerinti döntés hozatala iránt a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a Pp.
- §,
- §,
- §
(1)bekezdés, 206. §
(1)bekezdés, valamint 339. §
(1)bekezdése megsértését állította. A felperes hivatkozott a 7001/2005.(MK.170) FMM-PM együttes irányelvbe foglalt - a jogviszonyok elhatárolásához segítséget nyújtó - a munkaviszonyt meghatározó elsődleges és másodlagos minősítő jegyekre, melyek alapján szerinte téves a perbeli megbízási szerződés minősítése, ezért azok munkaerő-kölcsönzést sem takarhattak. E körben a felperes arra hivatkozott, hogy nevezett munkavállalók is elmondták, hogy megbízási szerződést kötöttek. Elképzelhető, hogy azt „gondolták", hogy a panzió képviselője irányította és ellenőrizte a munkájukat, ez azonban nem felelt meg a valóságnak, mert mindazt, amit „a fiatal dolgozók nyilatkoztak" a megkötött vállalkozási szerződés rendelkezései kizárják. Ezért a felperes azt sérelmezte, hogy az elsőfokú hatóság nem adta annak indokát, hogy miért a munkavállalók nyilatkozatait fogadta el a szerződésben írtakkal szemben. A hiányos tényállásból pedig az alperes szerint az eljárt bíróság téves jogkövetkeztetést vont le. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében - tartalma szerint - a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A perben irányadó tényállás szerint ténykérdés, hogy a munkaügyi ellenőrzéssel érintett két fő munkavállaló a felperessel megkötött megbízási szerződés alapján nem a felperesnél, hanem egy harmadik fél érdekeltségébe tartozó panzióban végeztek munkát. A munkavállalók foglalkoztatás jogviszonyát minősítő megállapítás helytálló és jogszerű, annak felülmérlegelésére a felülvizsgálati kérelemben foglalt okból jogszabályi lehetőség nincs. A Pp. 3. §
(5)bekezdése szerinti szabad bizonyítás elvéből következően a törvény egyetlen bizonyítéknak sem tulajdonít súlyzott bizonyító erőt, és egyetlen bizonyítási cselekményt sem tekint a többi fölött álló, eltérő értékűnek (43/2004.(XI.17.)AB határozat). Nem valósít meg tehát jogszabálysértést, ha a bíróság a döntését a számára meggyőzőnek talált bizonyítékokra alapítja (BH 2001.301.). Nem minősül ezért az ügy lényegét érintő jogszabálysértésnek, ha a bíróság a munkaügyi ellenőrzéshez időben közel eső kivizsgáláskor felmerült nyilatkozatokhoz és tényekhez képest a perben később tett ezzel ellentétes előadást nem fogadja el perdöntőnek. Az előbbiekből következően a színlelt megbízási szerződésre, valamint munkaerő-kölcsönzés megvalósulására levont jogkövetkeztetés helyes. Az pedig ugyancsak ténykérdés, melyet a felperes maga sem vitatott, miszerint nem felelt meg az Mt. 193/D. §
(1)bekezdésében a kölcsönbeadóként eljáró munkáltatókra vonatkozó rendelkezésnek, amely rendelkezéstől az Mt. 193/D. §
(6)bekezdése értelmében érvényesen eltérni nem lehet. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet jogszabálysértés hiányában - a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperest kötelezte a Pp. 78. §
(1)bekezdésének alkalmazásával az alperes felülvizsgálati eljárási költsége, valamint a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján az állam javára felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
- április
- Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Dr. Stark Marianna s.k. előadó bíró, Dr. Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő