Mfv.10319/2011/3 – Kúria

(2)Mfv.II.10.319/2011/3.szám A Kúria a dr. Lassányi Tamás Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi és Munkavédelmi Igazgatóság alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 5.M.699/2009/

1. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a
2. március 21-én megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette a következő v é g z é s t : A Kúria a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 5.M.699/2009/
3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A Kúria a felperes felülvizsgálati eljárási költségét 10.000 (tízezer) forint és 2700 (kettőezer-hétszáz) Áfa, az alperes felülvizsgálati eljárási költségét 10.000 (tízezer) forintban, a felülvizsgálati eljárási illeték mértékét 36.000 (harminchatezer) forintban állapítja meg. I n d o k o l á s : Az alperes elsőfokú hatósága
4. július 6-án helyszíni ellenőrzést tartott a ... Fesztivál munkavégzési helyen, majd bizonyítási eljárást folytatott le, amelynek eredményeként az ... számú határozatában megállapította, hogy S. O., S. N. és M. Zs. színpad-bontó munkás munkakörben foglalkoztatott munkavállalók és a felperes között munkaviszony állt fenn. Felhívta a felperest, hogy a megnevezett munkavállalókat a Munka Törvénykönyvéről szóló
5. évi XXII. törvény (Mt.) szabályainak megfelelően foglalkoztassa és tegyen eleget a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségének. A megállapított szabálytalanság miatt egyidejűleg a felperest 450.000 forint munkaügyi bírsággal sújtotta. A határozat indokolása szerint az ellenőrzésbe bevont munkavállalók alkalmi munkavállalói könyvvel nem rendelkeztek és a felperes írásba foglalt munkaszerződést sem kötött velük, és a bejelentési kötelezettségének sem tett eleget, megsértve ezzel az Mt.
6. §

(1)és

(2)bekezdésében, valamint az adózás rendjéről szóló

1. évi XCII. törvény (Art.)
2. §

(4)bekezdés a) pontjában foglaltakat. Az alperes a foglalkoztatást a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.) 1. §

(5)bekezdésében adott felhatalmazás alapján munkaviszonynak minősítette, mivel a munkavállalók a munkájukat a munkáltató meghatalmazottja irányítása, utasítása és ellenőrzése alapján 700 forint/óra munkabér ellenében látták el, a munkavállalókat rendelkezésre állás és személyes közreműködési kötelezettség terhelte, a munkavégzés feltételeit a munkáltató biztosította, a munkavégzés helyét és a munkaidőt is a munkáltató határozta meg. Az elsőfokú hatóság a határozatának indokolásában kitért arra, hogy a tényállást a munkavállalók jegyzőkönyvi nyilatkozatai és az APEH nyilvántartásból történő lekérdezés adatai alapján állapította meg. A felperes a határozat ellen előterjesztett fellebbezésében a közigazgatási eljárás szabályainak megsértésére és a tényállás feltáratlanságára hivatkozott. Állította, hogy a munkavállalókkal sem munkaviszonyban, sem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állt, és sérelmezte, hogy az elsőfokú hatóság a nyilatkozatát, és az azt alátámasztó dokumentumokat nem vette figyelembe. Az alperes másodfokú hatósága a ... számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránt benyújtott keresetében a tényállás feltáratlansága miatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. §

(1)bekezdésének, valamint az eljárás során a Ket.

1. § és
2. §-ában megfogalmazott alapelveknek a megsértésére hivatkozott. Azt is előadta, hogy tudomása szerint a három munkavállaló valószínűleg a ... Bt. alkalmazásában állt, ezért kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest új eljárás lefolytatására. A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság az 5.M.699/2009/
3. számú ítéletében a keresetet elutasította. Ítéletének indokolása szerint a Pp.
4. §

(1)bekezdése alapján a bizonyítás a felperest terhelte, ezért neki kellett bizonyítania, hogy a közigazgatási határozatok jogszabálysértőek. A munkaügyi bíróság hivatkozott a Ket. 50. §

(4)bekezdésében foglaltakra, miszerint az alperes a bizonyítékok szabad választása során a tanúmeghallgatási jegyzőkönyveket találta a tényállás tisztázására alkalmasnak és elegendőnek találta. M. Zs. és S. N. tanúk perbeli vallomása a közigazgatási eljárásban bizonyítékként elfogadott tanúvallomásuk megdöntésére nem volt alkalmas, ezért döntése meghozatalánál okirati bizonyítékként a munkaügyi bíróság is a közigazgatási eljárásban felvett tanúmeghallgatási jegyzőkönyvben foglaltakat vette figyelembe, amelyekben munkáltatóként a felperes került feltüntetésre. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének helyt adó határozat meghozatalát, másodlagosan a munkaügyi bíróság új eljárásra és új határozat hozatalra utasítását, valamint az alperesnek a költségei megtérítésére kötelezését kérte. A munkaügyi bíróság részéről a Pp. 339. §

(1)bekezdésének és a 339/B. §-nak a megsértését állította, mivel jogszabálysértő közigazgatási határozatot hagyott helyben. Továbbra is azzal érvelt, hogy az alperes a tényállást nem tárta fel teljes körűen, csupán a munkavállalók tanúvallomását tartalmazó jegyzőkönyvben foglaltakat vette figyelembe, és az abban található ellentmondásokat sem tisztázta. Az elsőfokú közigazgatási eljárásban okiratokkal igazolta, hogy nem végzett színpad-bontó tevékenységet, nem volt az ellenőrzésbe bevont személyek munkáltatója. Az első- és a másodfokú hatóság semmilyen indokát nem adta az általa előterjesztett bizonyítékok mellőzésének, és ezt a munkaügyi bíróság is elfogadta. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A felperes felülvizsgálati kérelmében lényegét tekintve a bizonyítékok mérlegelését sérelmezte, e körben pedig az ügy érdemét érintő kérdés a bizonyítási teher. A Pp.-nek a bizonyítási teherre vonatkozó 164. §

(1)bekezdésébe foglalt általános szabályával szemben a Pp. XX. fejezete szerinti közigazgatási perekre különös szabály, nevezetesen a Pp. 336/A. §-a vonatkozik. A Pp. 336/A. §-ának

(2)bekezdése szerint, ha a közigazgatási eljárás hivatalból indult vagy a közigazgatási szerv a tényállás megállapítási kötelezettségének nem tesz eleget, a közigazgatási szerv köteles a határozata (a szakhatóság az állásfoglalása) alapjául szolgáló tényállás valóságának bizonyítására, ha azt a felperes vitatja. A perbeli esetben a felperes ügyféli meghallgatása során (

1. tömbszámú jegyzőkönyv) részletesen nyilatkozott a ... Fesztivál területén az ellenőrzés időpontjában kifejtett tevékenységéről, az általa foglalkoztatottak létszámáról, okiratokat csatolt és vitatta, hogy M. Zs., S. N. és S. O. munkáltatója lett volna. Az alperes a tényállás megállapításánál az első- és a másodfokú határozat indokolásából kitűnően kizárólag az ellenőrzésbe bevont munkavállalók tanúmeghallgatásáról felvett jegyzőkönyvben (220833.,
2. és 220730.) foglaltakat vette figyelembe. A Pp. 336/A. §

(2)bekezdésében foglaltak alapján a perben az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a marasztaló határozat alapjául szolgáló tényállás a valóságnak megfelel. A Pp. 3. §

(3)bekezdése szerint a bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításról szóló tényekről , a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményéről a feleket előzetesen tájékoztatni. A peres iratokból megállapíthatóan a perbeli esetben a munkaügyi bíróság ennek a kötelezettségének nem tett eleget, és ezen túlmenően döntésének kialakítása során arra a téves jogi álláspontra helyezkedett, hogy a közigazgatási határozatok jogszerűsége tekintetében a felperest terheli a bizonyítás. A Kúria a perbeli esetben a Pp. 3. §

(3)bekezdése szerinti kioktatási kötelezettség elmulasztását és a munkaügyi bíróságnak a bizonyítási teherre vonatkozó téves jogi álláspontját az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással lévő eljárási jogszabálysértésként értékelte, és ennek folytán a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(4)bekezdésében foglaltak alapján hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A munkaügyi bíróságnak az új eljárásban a feleket a bizonyítási teherre, illetve az ellenbizonyításra a Pp. 336/A. §

(2)bekezdése alapján ki kell oktatnia. Az új eljárásban az alperesnek kell bizonyítania, hogy a megállapított tényállás önmagában az említett jegyzőkönyvekben foglaltak alapján megállja a helyét, különös figyelemmel a jegyzőkönyvek tekintetében arra, hogy a tanúvallomások a felperes részéről egyetlen személyt sem neveztek meg név szerint, a jegyzőkönyvek „művezető", „művezető, illetőleg főnököm", „a kft. meghatalmazott helyszíni vezetője", „a kft. helyszíni vezetője, aki meghatalmazottja a kft.-nek", „csoportvezető", „főnök" kifejezéseket tartalmaznak, és a tanúk egybehangzóan bontási munkákról beszéltek. A munkaügyi bíróság a bizonyítási teherre vonatkozó eljárási szabályok helyes alkalmazása és a bizonyítékok körében felmerülő ellentmondások feloldása után lesz abban a helyzetben, hogy a közigazgatási határozatok jogszerűsége tárgyában megalapozott döntést hozzon. A Kúria a felek felülvizsgálati eljárási költségét és a felülvizsgálati eljárási illetékét mértékét csak meghatározta, annak viseléséről a Pp. 275. §

(5)bekezdésében foglaltak alapján az új határozatot hozó bíróság dönt. Budapest,

1. március
2. Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Dr. Tallián Blanka s.k. bíró Dr. Földényi Gyuláné s.k. előadó bíró, A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő