Gfv.30144/2007/6 – Kúria

Gfv.X.30.144/2007/6.szám A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a dr.Szabó S.Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr.Sós Tamás ügyvéd által képviselt alperes ellen, cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságon G.20.367/

1. számon indult, és a Győri Ítélőtábla
2. december 7-én kelt, Gf.IV.20.205/2006/
3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében, a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.205/2006/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen alperesnek, 15.000 (tizenötezer) Ft ÁFÁ-t is magában felülvizsgálati eljárási költséget. meg az foglaló Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s: A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság mint cégbíróság, a
5. január 26-án kelt, és a Cégközlöny
6. február 23-i számában közzétett Cg.09-09-005561/
7. számú végzésével elrendelte az alperes által bejelentett tagváltozás bejegyzését. A cégjegyzékből törölte a P. P. Kft. „végelszámolás alatt" tagra vonatkozó adatokat. Bejegyezte egyúttal, hogy a törölt tag üzletrészét - mint saját üzletrészt az alperesi társaság szerezte meg. A felperes a
8. március 20-án benyújtott keresetében kérte a bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezését. Előadta, hogy az általa támadott határozat jogszabálysértő, mert az alperes a bejegyzési eljárás során nem igazolta, hogy a saját üzletrészének megszerzéséhez szükséges, jogszabályban előírt feltételek fennállottak. Hivatkozott arra is, hogy a kereset előterjesztéséhez jogi érdeke fűződik. Az alperes által kötött üzletrész átruházási szerződés semmissége folytán ugyanis, az üzletrész tulajdonosának a felperessel kell üzletrész átruházási szerződést kötnie, mivel az üzletrész értékesítésére kiírt pályázati felhívásra a felperes tette meg a legkedvezőbb ajánlatot. Az alperes a kereset kereshetőségi jogát. elutasítását kérte. Vitatta a felperes Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a felperes által támadott bejegyző végzés a felperesre rendelkezést nem tartalmaz. A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló
9. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ctv.) 46.§ /1/ bekezdése értelmében ezért a bejegyző végzés ellen perindításra nem jogosult, nincsen kereshetőségi joga. Az említett jogszabály ugyanis kimondja: a bejegyző végzésben foglalt adatok tartalmának jogszabályba ütközése miatt; kizárólag az ügyész, illetve az akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - indíthat pert a cég ellen. A felperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárás során, az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest 144.000 Ft perköltség megfizetésére. A másodfokú bíróság egyet értett az elsőfokú bíróságnak a felperes kereshetőségi joga hiánya miatti elutasító döntésével. Hangsúlyozta, hogy a jogalkotó, a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása végett, tudatosan korlátozta a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per megindítására jogosultak körét. Az alperes fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra tekintettel az ítélőtábla kifejtette azt is, hogy az ügyészség által, a perbeli cégbírósági határozat ellen indított perben hozott jogerős döntés ellenére, a jelen per megszüntetésének nem volt helye. A két peres eljárásban részt vevő felek személye ugyanis eltérő volt, így a korábban hozott döntés, nem zárta ki a jelen eljárás során való döntéshozatalt. A másodfokú bíróság kitért arra is, hogy a kereshetőségi jog vizsgálata, illetve elbírálása érdemi kérdés. Az elsőfokú bíróság ezért helyesen járt el, amikor a keresetet nem utasította el idézés kibocsátása nélkül, illetve a pert nem szüntette meg, hanem ítéletet hozott. A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a támadott bejegyző végzés hatályon kívül helyezését. Másodlagosan indítványozta a jogerős ítéletnek, az elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az eljárt bíróságok új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását. Jogszabálysértésként a Ctv.46.§ /1/ bekezdésének megsértésére hivatkozott. Vitatta, hogy az eljárt bíróságok helytállóan állapították meg a felperes kereshetőségi jogának hiányát. Sérelmezte a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per megindítására jogosultak körének, a Ctv.46.§ /1/ bekezdésében írt rendelkezések szűk értelmezésével történő meghatározását. A másodfokú bíróság által megállapított perköltséget is túlzottnak tartotta a pertárgy értékére tekintettel. Az alperes, a felülvizsgálati ellenkérelmében, a jogerős ítélet hatályban fenntartását indítványozta. Vitatta a felperes által állított jogszabálysértéseket. Bejelentette azt is, hogy az ügyészség által indított perben igazolta, hogy a saját üzletrész megszerzéséhez szükséges törzstőkén felüli vagyonnal rendelkezett. A tagváltozás bejegyzésének jogszabályi feltételei fennállottak. A felperes a pályázati felhívásban meghatározott határidőben, vételi ajánlatot nem tett, ezért vele üzletrész átruházására érvényes szerződést nem is lehetett volna kötni. Hivatkozott arra is, hogy a megbízottjával kötött, és a másodfokú eljárás során becsatolt megállapodásban foglaltakra tekintettel, az ítélőtábla a felperest terhelő perköltséget is helytállóan állapította meg. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy a felperes által állított jogszabálysértések nem állnak fenn. Az eljárt bíróságok helytállóan értelmezték a Ctv.46.§ /1/ bekezdésében foglaltakat. A felperes által támadott bejegyző végzés a felperesre rendelkezést nem tartalmaz, a per megindítására ezért nem volt jogszabályi felhatalmazása. A közhitelesség biztosítása és a forgalom biztonság érdekében - ahogy arra az ítélőtábla is utalt a határozatában - a jogalkotó, szándékosan szűkkörűen határozta meg a kérelemnek helyt adó bejegyző végzéssel szembeni kereset előterjesztésére jogosultak körét (KGD 2001/307.). A felperes állításával ellentétben - még jogi érdeket sem tudott igazolni. A pályázati felhívásra késedelmesen adott ajánlata folytán az üzletrész átruházási szerződés megkötésére nem válhatott jogosulttá. A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 2.§ /1/ bekezdés a) pontja szerint, a másodfokú bíróság helytállóan marasztalta a felperest, az alperes által igazolt peres eljárással összefüggésben felmerült, megbízási díjból eredő perköltség megtérítésére. Mindezekre tekintettel, a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság, a Pp.275.§ /3/ bekezdése alapján a jogszabályoknak megfelelő, felülvizsgálni kért határozatot hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárás során felmerült képviseleti munkadíjból álló költségeit az alperes, a megbízójával külön erre az eljárásra vonatkozó megállapodással, nem igazolta. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság ezért, az illetékekről szóló
10. évi XCIII. törvény 39.§ /2/ bekezdés d) pontja alapján figyelembe veendő pertárgy értékre (600.000 Ft) tekintettel rendelkezett a felperest terhelő perköltség összegéről, a Pp.270.§ /1/ bekezdése, illetve 78.§ /1/ bekezdése, és az IM rendelet 3.§ /5/ bekezdése alapján. Budapest,
11. október
12. Dr.Bodor Mária sk. a tanács elnöke Dr.Pethőné dr.Kovács Ágnes sk.előadó bíró Dr.Vezekényi Ursula sk.bíró PG. Kiadmány hiteléül: Piller Gizella (bírósági írnok)