A határozat elvi tartalma: Ha a fegyveres testület tagja az elöljáró parancsára magasabb beosztást lát el, amelyben nem rendelkezik az előírt iskolai végzettséggel, az eltérő foglalkoztatásra tekintettel a magasabb beosztásban teljesített szolgálat alapján igényelhet illetménykülönbözetet. Mfv.II.10.469/2011/4.szám A Kúria a Vám és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete (ügyintéző jogtanácsos) által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó és Vámhivatal alperes ellen illetménykülönbözet megfizetése iránt a Szolnoki Munkaügyi Bíróságnál 2.M.94/
- szám alatt megindított és másodfokon a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 4.Mf.21.304/2010/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 4.Mf.21.304/2010/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A felperes
- február 1-jén létesített szolgálati viszonyt az alperesnél.
- december 1-jétől a J.-i Vámhivatalnál főszemlész beosztásba került kinevezésre, ettől az időponttól vámhivatali parancsnoki beosztás ellátásával bízták meg. A J.-i Vámhivatal átszervezés következtében -
- évtől a Sz.-i Fővámhivatal kirendeltségeként működött tovább, ettől kezdve a felperest szemlészi beosztásba került, és emellett egy-egy évre szóló megbízás alapján ellátta a kirendeltségvezetői feladatokat is.
- május 1-jétől
- április 30-áig a felperes megbízott kirendeltségvezetőként az illetményalap 70 százalékának megfelelő díjazásban részesült. A megbízás átadásakor a felperes külön nyilatkozatot tett arról, hogy eredeti szemlészi feladatai ellátása mellett látja el a kirendeltségvezetői feladatokat.
- május 1-jétől
- augusztus 15-éig a kirendeltség vezetésére nem kapott megbízást, de ténylegesen ellátta ezen feladatokat, változatlan díjazás mellett.
- augusztus 15-ei hatállyal a Vám- és Pénzügyőrség ... Regionális Parancsnoksága parancsnoka a felperest a szolgálati beosztása egyidejű ellátása mellett beleegyezésével megbízta a J.-i Kirendeltség kirendeltségvezetői feladatainak ellátásával. Ezen kirendeltségvezetői feladatokat
- augusztus 16-ától É. G. látta el. A felperes
- október 31-én kelt panaszával a
- augusztus 15-étől
- augusztus 15-éig terjedő időszakra 70 százalékos megbízási díjjal növelt és kifizetett szemlészi beosztásának illetménye és a kirendeltségvezetői beosztás szerinti illetmény és jutalomkülönbözet iránti igényt terjesztett elő, amelyet elutasítottak. Ezt követően a munkaügyi bíróságon benyújtott keresetében a kirendeltségvezetői beosztáshoz kapcsolódó illetmény és a kifizetett megbízási díj különbözeteként 468.100 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Igényét a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
- évi XLIII. törvény (Hszt.)
- §
(3)bekezdésére alapította. Arra hivatkozott, hogy a munkaköri leírásából és a tényleges munkavégzéséből is megállapítható, hogy a
- augusztus 15-étől
- augusztus 15-éig terjedő időszakban kizárólag kirendeltségvezetői feladatokat látott el, szemlészi feladatokat nem, és munkaköri leírása megegyezett É. G. kirendeltségvezető munkaköri leírásával. Az alperes ellenkérelmében előadta, hogy a felperes nem rendelkezett tiszti besorolással, és a munkaköri leírásától függetlenül ellátott szemlészi feladatokat is vezetői megbízása idején is. A Szolnoki Munkaügyi Bíróság 2.M.94/2010/
- számú ítéletével 409.584 forint illetménykülönbözet, és ezen összeg után
- február 15-étől járó késedelmi kamat megfizetésére kötelezte az alperest, egyebekben a keresetet elutasította, s a felperest kötelezte 3000 forint perköltség megfizetésére. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy a perrel érintett időszakban a felperes a kirendeltségen nem látott el szemlészi feladatokat, munkáját kizárólag kirendeltségvezetői beosztásban látta el, az ehhez tartozó feladatokat teljes körűen elvégezte. Munkaköri feladatai azonosak voltak a
- augusztus 16-ai hatállyal megbízott É. G. kirendeltségvezető feladataival. Mivel az írásba foglalt parancstól eltérően a felperes csak vezetői feladatokat látott el és mentesült a szemlészi beosztáshoz kapcsolódó feladatok elvégzése alól, részére a Hszt.
- §
(3)bekezdése szerinti illetményt állapította meg a hároméves elévülési idő figyelembevételével
- október hónaptól
- október 15-éig terjedő időre. Ítéletében utalt arra is, hogy a felperesnek azon hozzájáruló nyilatkozata, mely szerint a vezetői feladatokat szemlészi beosztás mellett látja el, nem értelmezhető illetményről lemondó nyilatkozatnak, figyelemmel a Hszt.
- §
(4)bekezdésében foglalt tilalomra. A felperesnek az elévülési időn túli
- augusztus 15-étől október 1-jéig terjedő időszakra előterjesztett keresetét elutasította. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 4.Mf.21.304/2010/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítélete indokolásában megállapította, hogy az elsőfokú bíróság vizsgálta azt, hogy a felperes ténylegesen az eredeti beosztása mellett látta-e el a vezetői feladatokat, vagy mentesült az eredeti beosztáshoz kapcsolódó feladatok végzése alól. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján helyesen állapította meg, hogy É. G. és a felperes munkaköri leírása megegyezett egymással, és a másodfokú bíróság sem tulajdonított annak jelentőséget, hogy a felperes nem lett volna kinevezhető kirendeltségvezetővé. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatállyal helyezze hatályon kívül, és marasztalja a felperest a felülvizsgálattal kapcsolatos költségeiben. Felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a perbeli időszakban hatályos, a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatos egyes szabályokról szóló 15/1997.(V.8.) PM rendelet
- számú melléklete alapján a felperes felsőfokú végzettség hiányában nem lett volna megbízható az eredeti beosztásból való felmentése mellett az állományilletékes parancsnoki teendők ellátásával. Ebből következően a felperes helyzete nem hasonlítható össze a felsőfokú végzettséggel rendelkező É. G.-vel. Hivatkozott továbbá arra, hogy a felperes a megbízás ideje alatt szemlészi tevékenységet is végzett, volt olyan feladat, amelyet a felperes szemlészként és megbízott részlegvezetőként is ellátott. A felperes
- május 21én külön nyilatkozatot tett, amelyben elfogadta a megbízást a jelenlegi szolgálati beosztásának ellátása mellett. Tisztában volt ennek megfelelően azzal, hogy mennyi lesz leendő illetménye, azt elfogadta, és az jóval magasabb volt, mint a főszemlészi beosztáshoz járó illetmény. Azt visszautasíthatta volna, ha azzal nem lett volna maradéktalanul elégedett, azt azonban nem tette meg. Kifogásolta, hogy az eljárt bíróságok nem vették figyelembe azt a körülményt sem, hogy a felperes tanulmányait abbahagyta, önhibájából nem tett eleget a vele korábban kötött tanulmányi szerződésben foglaltaknak. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a hatályban történő fenntartását és az alperes jogerős ítélet felülvizsgálati költségekben történő marasztalását kérte, ennek mértékét 15.000 forintban jelölte meg. Hivatkozott arra a bírói gyakorlatra, miszerint, ha az érintett egyébként olyan beosztást lát el, amelyhez a szükséges iskolai végzettséggel nem rendelkezik, az illetmény megállapítása szempontjából az ellátott beosztás az irányadó. Az eredeti munkakörét nem látta el, és a magasabb vezetői feladatokat teljességgel elvégezte. Eredeti beosztását nem is végezhette volna, hiszen a két beosztás egymással aláfölérendeltségi viszonyban áll. Mindezeken túl hivatkozott a Hszt.
- §-ában foglaltakra, miszerint rendeltetésellenes joggyakorláshoz vezetne, hogy ha a munkavállalóját az eredetihez képest magasabb beosztásban foglalkoztatná a munkáltató, de munkaidejének csekélyebb részében az eredeti munkakörének elvégzésére is utasítaná, ezáltal a megbízási díj megfizetése mellett mentesülne a magasabb illetményfizetési kötelezettség alól. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A más szolgálati beosztás ellátásával ideiglenesen történő megbízás esetén járó illetményről a Hszt.
- §-a rendelkezik. A megbízás történhet az eredeti beosztás ellátása mellett, vagy az alóli mentesítéssel, amelynek időtartama az egy évet nem haladhatja meg. A Hszt.
- §
(3)bekezdése szerint, ha a megbízottat a beosztás ellátása alól mentesítették, részére a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény jár. A
(4)bekezdés szerint, ha a megbízást az eredeti beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért az illetményalap 25-100 %-áig terjedő díjazásra jogosult. A perben eljárt bíróságok aggálymentesen állapították meg, hogy a felperes É. G.-vel azonos munkaköri leírás alapján végezte tevékenységét. Ténylegesen mindkét megbízott mentesült az eredeti beosztás ellátása alól, és mindkét személy teljes körűen, minden feladatra kiterjedően helyettesítette a kirendeltségvezetőt. Helytállóan hivatkozott a felperes arra, hogy amennyiben esetlegesen a munkaköri leírásában szereplő valamely tevékenység nemcsak vezetői feladatnak minősült, ebből még nem következik az, hogy a felperes az eredeti szemlészi beosztását látta el. Helyesen utalt a felperes arra is, hogy mint kirendeltségvezető nem ellenőrizhette és irányíthatta saját alárendelt szemlészi munkáját. Osztotta a Kúria az eljárt bíróságok azon álláspontját is, miszerint a Hszt. 106. §
(4)bekezdése szerint a hivatásos állomány tagja az illetményére vonatkozó igényéről előre nem mondhat le. Ennek megfelelően az alperes által hivatkozott
- május 24-én kelt nyilatkozat, miszerint a vezetői megbízást a felperes elfogadta és azt a szolgálati beosztása mellett látta el, nem tekinthető olyan nyilatkozatnak, amely alapján a felperes utóbb a jogszerű illetményét ne igényelhetné. A felperes az őt megillető illetményről - a majdani tényleges munkavégzés ismerete nélkül előre nem mondhatott le. Nem helytálló a felülvizsgálati kérelem azon érvelése sem, hogy a felperes nem rendelkezett felsőfokú végzettséggel, így az eredeti beosztásából való felmentéssel nem bízhatták meg a vezetői feladatok ellátásával, és nem volt összehasonlítható helyzetben É. G.-vel. Egységes a bírói gyakorlat abban, hogyha a fegyveres testület tagja az elöljáró parancsára olyan magasabb beosztást lát el, amelyhez egyébként nem rendelkezik az előírt iskolai végzettséggel, nem igényelheti a rendfokozatának megfelelő besorolási osztálytól eltérő besorolást. Ez azonban nem zárja ki, hogy az eltérő foglalkoztatásra tekintettel ne igényelhetne illetménykülönbözetet a magasabb beosztásban teljesített szolgálat alapján (BH 2000.178.). Ennek megfelelően az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül állapították meg, hogy a felperesnek megbízási díjjal növelt, és a ténylegesen ellátott beosztás közötti illetmény követelése megalapozott. A fent kifejtettek értelmében a Kúria a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 4.Mf.21.304/2010/
- számú ítéletét a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárási költségről a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett a Kúria. A felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- július
- Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő