A határozat elvi tartalma: Adóellenőrzés során az adózás rendjéről szóló törvényben előírtaknak megfelelő meghatalmazással más nagykorú személy képviselheti az adózót. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.532/2011/6.szám A Kúria a dr. Újlaki Zsolt jogtanácsos /felperes címe/ által képviselt ...../felperes címe/ felperesnek a Csőszné dr. Poroszlai Adrien jogi előadó által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága /...../ alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság
- június
- napján kelt 6.K.20.043/2011/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 6.K.20.043/2011/
- számú ítéletének a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 32.900 /azaz harminckettőezer-kilencszáz/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-alföldi Regionális Igazgatósága a felperesnél 2007.,
- adóévekre, illetve
- január november közötti időszakra bevallások utólagos vizsgálatára irányuló, egészségbiztosítási alapot, nyugdíjbiztosítási alapot megillető járulékok, tételes egészségügyi hozzájárulás és .....Magánnyugdíjpénztár tagdíj adónemekre kiterjedő ellenőrzés eredményeként a
- június
- napján kelt ... számú határozatával a felperes terhére adókülönbözetet, adóbírságot, késedelmi pótlékot és mulasztási bírságot szabott ki. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
- október
- napján kelt .... számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint az egyéni vállalkozó felperes büfét üzemeltetett ... a ...Vásártéren. A vizsgált időszakban az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatott M. K. (a továbbiakban: M.K. foglalkoztatott) alkalmi munkavállalói (AM) könyvét a jogszabályi előírásoktól eltérően állította ki, a bejegyzések tévesek és hiányosak voltak, hiányoztak, az alkalmi munkavállalókkal kapcsolatos nyilvántartása eltért a munkavállalói kiskönyvben rögzített bejegyzésektől. A nem szabályosan kitöltött AM könyv miatt az elsőfokú hatóság jogszerűen, vélelmezett foglalkoztatás után állapította meg az adózó járulék kötelezettségét. Felperest a közigazgatási eljárásban írásbeli meghatalmazás alapján K. G. képviselte, akinek a képviseleti jogosultságát az elsőfokú határozattal szemben benyújtott fellebbezésének a kiegészítésében akként korlátozta, hogy az hivatalos iratok átvételére nem terjed ki. A felperes keresetében az adóhatározatok hatályon kívül helyezését, illetve az adóhatóság új eljárásra kötelezését kérte. Vitatta a K. G. adott meghatalmazása jogszerűségét, és a meghatalmazottkénti eljárását, annak hatályosságát. Álláspontja szerint M.K. foglalkoztatott munkavégzése körében az adóhatóság a tényállást teljes körűen nem tárta fel, éa nem bizonyította, a bizonyítékokat hiányosan és tévesen értékelte, ezért határozatai jogsértőek. Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - részben megváltoztatva a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint az adóellenőrzés megindulásakor a felperes K. G. adott a képviseletre meghatalmazást, aki a meghatalmazás szövegéből kitűnően egyidejűleg a ....vezetője volt. A meghatalmazás szövege egyértelmű a tekintetben, hogy azt nem az ipartestület, hanem K. G.kapta. A meghatalmazás szövegéből az is megállapítható, hogy az a megbízólevélben megjelölt valamennyi ellenőrzés alá vont időszakra és adónemre kiterjedt, azaz nem volt korlátozott terjedelmű, és az ellenőrzés bővítésekor annak kiterjesztésére nem volt szükség. A felperes csak az elsőfokú határozat kézhezvételét követően benyújtott fellebbezésében korlátozta K. G. meghatalmazott jogkörét. Az elsőfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 339.§-ának /1/-/2/ bekezdései, az adózás rendjéről szóló
- évi CXII. törvény /a továbbiakban: Art./ 7.§ /1/ bekezdése, a 7006/2009.APEH irányelv 1/
- pontja alkalmazásával megállapította, hogy a felperes által hivatkozott, a képviseleti jogosultsággal kapcsolatos jogsértés nem állapítható meg. A K. G. tanúként való meghallgatásának bizonyítási indítványát pedig elutasította, mert álláspontja szerint az írásbeli meghatalmazásból annak jogszerűsége, terjedelme egyértelműen megállapítható volt. Az elsőfokú bíróság az Art. 108.§ /1/-/4/, /8/-/9/ bekezdései, a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy felperes - a határozatok megváltoztatását megalapozó, N. F. munkavállaló általi foglalkoztatás kivételével - a határozatok jogsértő voltát a perben nem tudta igazolni. A felperes keresetlevelében és az első tárgyaláson pontosított keresetében a mulasztási bírsággal szemben nem terjesztett elő határozott kereseti kérelmet, e körben nem hivatkozott jogszabálysértésre. A mulasztási bírságra vonatkozóan a kereset kiterjesztésére a Pp. 335/A.§ /1/ bekezdése alapján az első tárgyalást követően már nem volt jogszabályi lehetőség. A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését, elsődlegesen az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint a képviseleti joggal kapcsolatosan az ítélete sérti az Art. 7.§ /1/ bekezdését, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./ 40.§ /4/ bekezdését, és 40/A.§ /4/-/6/ bekezdéseit, M. K. foglalkoztatása körében a Pp. 221.§-át, e körben a tényállása hiányos, a jogi indokolás téves, a bizonyítékok értékelése elmaradt, az ítélet iratellenes. Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül /Pp. 272.§ /2/ bekezdés, 275.§ /2/ bekezdés, BH
- 490., KGD
- 262./. Az alperes nem nyújtott be rendkívüli jogorvoslatot, a felperes pedig felülvizsgálati kérelmében az ítéletnek a határozatokat megváltoztató rendelkezéseit nem támadta, ezért azokat a Kúria nem vizsgálhatta felül. A Kúria a közigazgatási iratok között lévő meghatalmazás alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság nem iratellenesen, tényszerűen és teljes körűen pontosan rögzítette ítéletében, hogy a felperes a képviseletére kinek, mikor, mire, mekkora terjedelemben adott meghatalmazást, azt mikor és mennyiben korlátozta. A meghatalmazással kapcsolatosan helytállóan alkalmazta az Art. 7.§ /1/ bekezdését, amely szerint magánszemélyt az adóhatóság előtt ha nem kíván személyesen eljárni - törvényes képviselője, képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy képviselheti. Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az adóhatóság előtt a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti. A felperes által a közigazgatási eljárásban K.G. adott meghatalmazásra vonatkozóan az elsőfokú bíróság ténykérdésben nem tévedett, jogkérdésben helytálló jogszabályt megfelelően értelmezve döntött, így (a Ket. vonatkozó jogszabályhelyeinek is) megfelelően, jogszerűen állapította meg, hogy a meghatalmazásra vonatkozó felperesi kereset nem volt alapos. A felperes M.K. foglalkoztatása körében a Pp. 221.§ /1/ bekezdését jelölte meg az elsőfokú bíróság, az Art. 97.§-át a hatóság által (álláspontja szerint) megsértett jogszabályként. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül /Pp. 272.§ /2/ bekezdés/. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának /1/ bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt; a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye. Jogszabálysértést a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, azonban jogszabályhellyel alátámasztottan ilyen jogsértést a felperes felülvizsgálati kérelme nem tartalmazott. Az elsőfokú bíróság a Pp. 163.§-ának /1/ bekezdése helyes alkalmazásával bizonyítási eljárást rendelt el, tanúkat hallgatott meg, okirati bizonyítékokat fogadott be, nyilatkoztatta a feleket. A Pp. bizonyítási eljárásra vonatkozó jogszabályhelyeinek mindenben megfelelő, rendkívül széleskörű bizonyítást folytatott, a perben biztosítva a feleknek jogaik teljes körű gyakorlását. A jogerős ítélet tényállása nem iratellenes, pontos és precíz. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában részletesen rögzítette az elsőfokú határozatban, a felperesi fellebbezésben, a másodfokú határozatban, a keresetben foglaltakat, nemcsak megjelölte, hanem idézte is az irányadó jogszabályokat, alkalmazásukhoz - a tényállással való összevetés alapján - pontos és helytálló magyarázatot adva. Értékelte a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványaikat, a tanúvallomásokat, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206.§-ának /1/ bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálva állapította meg, hogy a felperes keresete / nagyobb részében/ nem alapos. Jogi álláspontját részletesen kimunkálta, megindokolta. A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete a felülvizsgálati kérelem keretei között, a felperes által megjelölt jogszabályokat nem sértve, jogszerű. Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletnek a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperest a felülvizsgálati eljárásban jogi előadó képviselte, ezért részére a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 75.§-ának /3/ bekezdése alapján perköltség nem állapítható meg. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Kúria az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény 50.§-ának /1/ bekezdése, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§-ának /2/ bekezdése alapján rendelkezett. Budapest,
- április
- Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk.előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk.bíró