A határozat elvi tartalma: Becslési eljárásban a hatóság által megállapított adóalaptól való eltérést

adózó hitelt érdemlő bizonyítékokkal igazolhatja.

ítélet megfelel a Pp-ben foglalt indokolási kötelezettségnek, ha minden kereseti kérelemre kitért, és okszerű, logikus indokolást tartalmaz. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.483/2011/5.szám A Kúria a dr. Fülöp Péter ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek a dr. Nagy Zsuzsanna jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó-és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fejér megyei Bíróság 2011. március 23-án kelt 8.K.20.054/2011/7. sorszámú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 9. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán,

alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta

alábbi ítéletet: A Kúria a Fejér Megyei Bíróság 8.K.20.054/2011/7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg

alperesnek 75.000 (hetvenötezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

államnak - külön felhívásra 357.700 (háromszázötvenhétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperesnél 2005-2006 évekre személyi jövedelemadó (szja) és százalékos egészségügyi hozzájárulás (EHO) adónemben bevallások utólagos ellenőrzését végezte

adóhivatal. A vizsgálat során megállapított adatok, tények, információk alapján a hatóság szükségesnek tartotta ún. fedezetszámító mérleg felállítását,

az annak vizsgálatát, hogy a jelzett években a felperes vagyongyarapodása és kiadásai arányban álltak-e jövedelmével (bevallott vagy bevallás alá nem eső jövedelmével).

adóhivatal a bevételi oldalon figyelembe vette a felperes munkabérét, motorkerékpár értékesítésből származó bevételt, bankból felvett készpénzeket, kártérítési összeget, szja visszatérítést és visszafizetett tagi hitelt a .... Kft-től. A kiadási oldalon figyelembe vette a megélhetéshez szükséges költségeket, autóvásárlás és motorkerékpár vásárlás kiadásait, a fenti Kft-nek befizetett törzsbetétet és nyújtott tagi hitelt. Mindezek eredményeképpen 2005-re 2.067.495 Ft, 2006-ra 10.625.647 Ft készpénz erejéig nem volt igazolt, hogy a felperes kiadásait adózott vagy adómentes, de bizonyítottan megszerzett jövedelméből fizette-e ki. Ezért

adóhatóság becsléssel állapította meg a jövedelemadó alapját. Ehhez megjelölte jogalapként

adózás rendjéről szóló

1. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.)
2. §

egészségügyi hozzájárulásról szóló

1. évi LXVI. törvény (továbbiakban Eho.tv.)
2. 3.,
3. és
4. §át. Ennek eredményeképpen a felperes terhére személyi jövedelemadó adónemben 4.565.915 Ft, EHO-ban 1.396.246 Ft adókülönbözetet állapított meg, amely egyben adóhiánynak minősült és kiszabta ennek járulékait, 50% adóbírságot, valamint a késedelmi pótlékot.

adóhatóság áttekintette a felperes által a vizsgálat során fedezetként megjelölt forrásokat, benne 6 kölcsönadó személy körülményeit. Erre nézve kiegészítő vizsgálatot folytatott le, melyből arra jutott, hogy e személyektől nem, vagy részben nem származhatott felperes bevétele, ugyanis a kölcsönadók a megjelölt összeggel vagy nem rendelkeztek, vagy nem volt bizonyított, hogy

a releváns időben még megvolt (K.T., B.Zs., K.K., H.Gy., L.K., L.Iné-féle kölcsönügyletek).

első fokú határozattal szemben a felperes fellebbezett, a másodfokú hatóság 3763396896 számú határozatával

első fokú döntést helybenhagyta. A felperes keresetet nyújtott be a bírósághoz hivatkozva

Art. 97. §

Art. 108. §

adóhivatal úgy utasította el a fedezetül bejelentett kölcsönök figyelembe vételét, hogy a kölcsönadóknál nem készített vagyonmérleget és kapcsolódó vizsgálatot (Art. 108. §

alperes. Kifejtette, hogy nem lehet önkényesen úgy minősíteni egy szerződést, hogy ellentétes legyen a felek akaratával. Álláspontja szerint nyitó mérleg sem készült, noha a felperesnek a vizsgálati időt megelőzően már több éve jövedelmei voltak. Indítványozta

első fokú bírósági tárgyaláson a kölcsönadók tanúkénti meghallgatását, és bejelentette, hogy perbehívásukat is megfontolja. A Fejér Megyei Bíróság 8.K.20.054/2011/7. számú ítéletével a keresetet elutasította. Kifejtette, hogy

adóhatóság a tényállást tisztázta, ezáltal nem csorbult

Art. 97. §

ügyfeleket is terheli együttműködési kötelezettség, adatszolgáltatás, információ adása, stb. Ezáltal figyelemmel

Art. 99. §

ítélet, hogy

Art. 109. §

adóalapot valószínűsíti. A perbeli esetben a bizonyítási eljárás éppen a fedezet feltárására irányult a tényállásban rögzített eredménnyel.

alperes a felperes által felajánlott információknak, adatoknak és bejelentett fedezetnek utána járt, levizsgálta és megindokolta, hogy

t miért nem tudta egészben vagy részben elfogadni. Ettől kezdve már

Art. 109. §

adózóra helyezi át

ellenbizonyítás lehetőségét, neki kell hitelt érdemlő adatokkal igazolnia a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést.

t, hogy mi a hitelt érdemlő adat, a bírói gyakorlat már jól kimunkálta, így: a valóságtartalma ellenőrizhető legyen és alkalmas legyen a tények alátámasztására. Amennyiben kétely merül fel a bizonyítékok hitelessége, valósága tekintetében, akkor

eljárás ezen fázisában és jogi szabályozás mellett

már

adózó terhére esik. Jelen esetben a felperes által felajánlott bizonyítás nem volt alkalmas a hatóság által megállapított tényállás cáfolatára. Nem felel meg a valóságnak, hogy nyitó tétel ne lett volna megállapítva, hiszen 2005. január 1-jén 520.000 Ft készpénzt elfogadott a hatóság, mert ennyi volt bizonyított. Ezután részletesen egyenként végigvette

ítélet

összes kölcsönügyletet és megindokolta, hogy miért tényszerű, okszerű

alperes megállapítása. Ezért, mint szükségtelent, a kölcsönadók tanúkénti meghallgatását mellőzte. Őket már a hatóság a saját eljárásában meghallgatta. Hasonlóképpen nem adott helyt a bíróság a kölcsönadóknál lefolytatott vizsgálat teljes iratanyagának a felperes részére történő kiadása iránti kérésnek sem, külön is rögzítve ennek indokolatlanságát. A felperesnek joga volt minden iratba betekinteni, amit a jogszabály lehetővé tesz, arról másolatot kérni még

adóigazgatási eljárásban. Kitért még a bíróság egyebek mellett arra, hogy egy lekötött bankszámla, ha

t nem veszik fel, nem képez bevételt. Ezt

ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatos bevétellel összefüggésben rögzítette a bíróság. A kölcsönadók perbehívásával kapcsolatban - noha erre konkrét kérelem nem is volt - kifejtette, hogy a közigazgatási perben speciális szabályok vannak arra, hogy kik lehetnek felek és más perbeli személyek, hiszen a felülvizsgálat tárgya egy határozat (Pp. 327. §). Konkrét kérelem esetén sem lehetett volna perbe hívni a kölcsönadókat. A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérte

ítéletet hatályon kívül helyezni és a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hozni,

alperest perköltségben marasztalni. Rögzítette, hogy a kölcsönadók perbehívására kifejezett kérelem volt. Bírói jegyzőkönyv-vezetési hiba történt, amely álláspontja szerint súlyos eljárási szabálysértés. Nem lehetett volna mellőzni a perbe hívottak értesítését erről a körülményről. A vizsgálati jegyzőkönyv is tartalmaz pontatlanságokat, pl: dátumok vonatkozásában, amelyek szintén nem kerültek korrigálásra. Továbbra is állította a felperes, hogy munkabére, mint a megélhetés forrása, figyelmen kívül maradt, a motorkerékpár vételárára szakértőt kellett volna kirendelni.

alperes nem tárta fel a tényállást, a felperes által előadottakat figyelmen kívül hagyta, a bíróság pedig ezt nem orvosolta. A felperesi végig vette a kölcsönügyleteket, kifejtette, hogy

abból levont megállapítások miért helytelenek és ellentmondásosak. A kölcsönadók körülményeinek vizsgálata, értékelése helytelen, hiányos. Pl: K.K. nagyszülő csak írásban nyilatkozott, szóban nem hallgatták meg, H. Gy. J-né esetében pedig a közös háztartás bevételeinek figyelmen kívül hagyása a probléma, figyelemmel a hozzátartozók vagyonközösségére. Mindezek alapján a felperes úgy látta, hogy a javára szolgáló körülmények mellőzésre kerültek. Ezt követően több hasonló tárgykörben született különböző bírósági ítéletekből idézett, hogy

adott kérdéskörben

ok milyen döntéseket tartalmaztak. Jelen ítélet hiányosságaként jelölte meg

t, hogy a kereseti kérelem tartalmazta a Pp. 336/A. §-ra való utalást, mely szerint kérte a bíróságot, hogy kötelezze

alperest tényállása valóságtartalmának bizonyítására. Sem a kötelezés nem történt meg, sem a kérelem elutasítását nem indokolták, ezáltal sérült a Pp. 221. §-a. Sérelmezte a teljes iratanyag kiadása mellőzését is, mert álláspontja szerint ezzel elzárta a bíróság a rendeltetésszerű joggyakorlástól, a kapcsolódó vizsgálatok anyagának megismerésétől. Álláspontja szerint ez

Alkotmány 57. §

alperes ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte. Rögzítette, hogy a perben a felperesnek kell bizonyítania, hogy a határozati megállapítások jogsértők (Pp. 164. §

t bankszámlára utalta a munkáltató -, hogy akkor jelentett bevételt, amikor a számláról készpénzben felvették, így szerepel a készpénzforgalmi táblázatban. A felperes édesanyja jövedelmének figyelembe vételével kapcsolatban kifejtette

alperes, hogy

adóigazgatási eljárásban maga a felperes kérte, hogy külön vegyék figyelembe jövedelmét (lsd. a vizsgálati számú jegyzőkönyv 11. melléklet). A motorkerékpár vásárlással kapcsolatban nem volt szükség szakértő kirendelésére, mert elfogadta

alperes a felperes által megjelölt vételárat.

ingatlanértékesítéssel kapcsolatos megállapítások okiraton alapulnak, a felperes további meghallgatása nem volt indokolt.

első fokú bíróság a kölcsönügyleteket részletesen és egyenként értékelte, reagált a keresetben felvetettekre,

ítélet megfelel a Pp. 221. §

Art. 53. § alapján nem lehetett a felperesnek kiadni.

A rá vonatkozó részeket megtekinthette,

a jegyzőkönyv részét is képezte. Ezt felperes nem tudta meggyőzően alátámasztani. A felülvizsgálati kérelem

alábbiak szerint nem megalapozott.

Art. 97. §

ellenőrzés során a tényállást

adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást

adózó kötelezettségévé teszi. Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen:

irat, a szakértői vélemény,

adózó, képviselője, alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, a próbavásárlás, a próbagyártás, a helyszíni leltározás, más adózók adatai,

elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai,

adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó adat."

Art. 108. §

adóhatóság bizonyítja, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, továbbá

t, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek

adó alapját valószínűsítik."

Art. 109. §

adóhatóság megállapítása szerint

adózó vagyongyarapodásával és

életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,

adóhatóság

adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel

ismert és adóztatott jövedelmekre is -

adóhatóságnak

t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és

életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.

adóhatóság

évnek

összevonás alá eső jövedelméhez számítja hozzá, amelyre nézve a jövedelemeltitkolást megállapítja. Ha a vagyongyarapodás forrásaként

adózó többévi eltitkolt jövedelme szolgált,

adóhatóság a vizsgálattal érintett évek között a jövedelmet egyenlő arányban megosztja, és

adót

egyes években hatályos jövedelemadó törvényekben meghatározott - összevonás alá eső jövedelmekre vonatkozó - adómértékkel állapítja meg. A becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést

adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja, egyebekben pedig

eljárásra

e fejezetben foglalt rendelkezések

irányadók.

adóhatóság

adózó által előadott tények, adatok valóságtartalmát

adómegállapításhoz való jog elévülési idejét megelőző időszakra vonatkozóan is vizsgálhatja, ha

adózó állítása szerint vagyongyarapodásának forrása ezen időszakban keletkezett."

SZJA tv. 1. § értelmében: „A Magyar Köztársaságban a magánszemélyek a jövedelmükből a közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének e törvény rendelkezései szerint tesznek eleget, figyelemmel

adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra is. E törvény célja

arányosság és a méltányosság elvének érvényesítésével

állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása, kivételesen egyes társadalmi, gazdasági célok megvalósulásának elősegítése. A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő szabályt,

adóból kedvezményt a kivételes célok érdekében - e törvény alapelveinek figyelembevételével csak törvény állapíthat meg."

SZJA tv. 29. §

összevont adóalap a magánszemély által

adóévben megszerzett összes önálló és nem önálló tevékenységéből származó, valamint egyéb jövedelmének

összege."

Eho.tv. 2. §-a szerint: „Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli

adózás rendjéről szóló

1. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti munkáltatót, kifizetőt (a továbbiakban együtt: kifizető) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló
2. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, a
3. §

általa megszerzett, a 3. §

ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást

arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell

okra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. Meg kell röviden említeni

okat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, végül utalni kell

okra

okokra, amelyek miatt a bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte." Mindenekelőtt megállapítja a felülvizsgálati bíróság, hogy a közigazgatási per speciális szabályait a Pp. XX. fejezet tartalmazza. Amennyiben a XX. fejezetben nincs külön eltérő szabályozás, akkor

I-XIV. fejezet szabályai is alkalmazhatók. Erre tekintettel a perbehívás jogintézménye alkalmazását a Pp. XX. fejezete kategorikusan nem zárja ki. Ezen túlmenően

onban jelen perben e kérdésről érdemben a felülvizsgálati bíróság nem foglalhatott állást, ugyanis

ügyben a tárgyalási jegyzőkönyv nem tartalmazott kifejezett kérelmet a kölcsönadók perbehívására vonatkozóan. A tárgyalási jegyzőkönyv szó szerint

t tartalmazta, hogy a felperes megfontolja a kölcsönadók perbehívását. Ez

onban nem egy kategorikus indítvány. A berekesztés előtt is csak a bizonyítási indítvány fenntartását említette meg ismételten a felperes, és nem pedig a perbehívási kérelmet konkretizálta. Nem lehet attól elvonatkoztatni, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv egy közokirat, és éppen ezért mivel annak kijavítását,

arra vonatkozó megfelelő eljárási szabályok szerint nem kérték, annak tartalma bizonyító erejű. Ennél fogva nem is kellett volna

első fokú bíróságnak erre a kérdésre kitérnie, arról érdemben állást foglalnia, hiszen a tárgyalási jegyzőkönyv tartalma szerint erre nem volt határozott indítvány. Így a felülvizsgálati bíróság

ítéletnek

erre vonatkozó érdemi okfejtését mellőzi.

iratbetekintéssel kapcsolatos felperesi kifogást illetően rögzíti a felülvizsgálati bíróság, kétségtelen tény, hogy

iratbetekintési jog egy fontos garanciális ügyféli jog, melyet

európai bírósági ítéletek is alátámasztanak, ugyanakkor ez a fontos jog sem lehet parttalan. Jelen esetben a felperes

iratoktól nem volt elzárva,

okat megismerhette. Fontos, nélkülözhetetlen iratok hiánya nem akadályozta jogai érvényesítésében, ezért

erre vonatkozó - lényegében mint eljárási jogszabálysértést felemlítő felperesi kifogás nem alapos. A tanúbizonyítási indítvány elutasítását illetően rögzíti a felülvizsgálati bíróság, hogy

t megindokolta

első fokú bíróság. A tanúkat

adóigazgatási eljárásban meghallgatta

adóhatóság, felvett vallomásuk jegyzőkönyvileg rögzítésre került, ismételt meghallgatásukat a bíróság szükségtelennek tekintette, attól nem várt további információt. A per teljes iratanyagának ismeretében rögzíthető, hogy a tanúvallomások megismétlésének mellőzése nem befolyásolta a bizonyítási eljárást és a meghozott döntést.

első fokú bíróság erre vonatkozó indoka tehát nem aggályos. A Pp. 336/A. §-sal kapcsolatban

t kell rögzíteni, hogy noha ezt a §-t valóban nem nevesíti

első fokú bíróság, de tartalmilag benne van a döntésében, hogy a tényállás feltárását megfelelőnek találta. Ezért nem volt szükség a tényállás megállapítás valóságtartalmának alperes általi igazoltatására. Végezetül megállapítja a felülvizsgálati bíróság, hogy figyelemmel a Pp. rendelkezéseire, a felülvizsgálati eljárás egy rendkívüli jogorvoslat rendkívüli eljárással, a bizonyítékok újra-, illetőleg felülmérlegelésének lehetősége csak rendkívül szűk körben adott.

t nézi a Kúria, hogy

első fokú bíróság okszerűen mérlegelte-e a bizonyítékokat, tételesen számba vett-e minden kereseti kérelmet, eleget tett-e a Pp. 213. §-ában foglalt kötelezettségének. A tényállás megállapítás, bizonyítás felvétel és annak értékelése során nem volt-e kirívó iratellenesség vagy okszerűtlenség, ami a megállapított tényállás módosítását indokolná. Amennyiben ilyen nem volt, a rendkívüli jogorvoslat lényegére tekintettel

első fokú döntés felülmérlegelésére a felülvizsgálati bíróságnak nincs jogszerűen lehetősége. Jelen konkrét ügyben megállapítható, hogy

első fokú bíróság reagált valamennyi felvetett kereseti kérelemre, ismételten rögzítve egyes tételek háttér tényállását, beleértve a 6 kölcsönügyletet is. Ebből

t állapította meg, hogy nem volt jogalap nélküli

alperesi döntés, hogy becsléssel állapította meg a felperesi adóalapot a vizsgált évekre nézve, és a felperes figyelemmel

Art. ide vonatkozó speciális szabályaira -, nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést.

első fokú bíróság tehát a helyesen megállapított tényállás alapján, a releváns jogszabályok figyelembevételével okszerűen hozta meg ítéletét, amellyel elutasította a felperesi keresetet, ennek indokait a felülvizsgálati bíróság is osztja. Ennél fogva a felülvizsgálati bíróság a megyei bíróság ítéletét a fentiekben rögzített indokolási rész mellőzésével a Pp. 275. §

alperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Kúria

illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény
2. §