Obsah (4)

Art. 108Art. 87Art. 109Art. 98

A határozat elvi tartalma: Ha

adózó más adózót is érintő szerződéses kapcsolatra, vagy egyéb ügyletre hivatkozik,

adóhatóságnak

érintett más adózónál a kapcsolódó vizsgálatot el kell rendelni és a feltételek fennállása esetén a kapcsolódó vizsgálat során a becslés szabályait kell alkalmazni. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.439/2011/4.szám A Kúria a dr. Pomázi Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Nemzeti Adóés Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságon 13.K.30.725/2010. számon indított, és ugyanezen bíróság 2011. március 8. napján kelt 13.K.30.725/2010/17. számú jogerős ítéletével befejezett perében

alperes részéről 19. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán

alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta

alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Fővárosi Bíróság hatályában fenntartja. 13.K.30.725/2010/17. számú ítéletét Kötelezi

alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 50.000 /ötvenezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket

állam viseli.

ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperesnél 2003-2006. évekre személyi jövedelemadó és százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemekben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményeként

elsőfokú adóhatóság a

1. augusztus
2. napján kelt
3. számú határozatával a felperest 9.937.261 Ft szja, 2.822.654 Ft eho, mindösszesen 12.759.915 Ft adóhiány fizetésére kötelezte;

adóhiány után 6.379.958 Ft adóbírságot és 5.620.000 Ft késedelmi pótlékot szabott ki.

adóhatóság megállapítását

adózás rendjéről szóló

1. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./
2. § /1/-/3/ bekezdéseire alapozta, kiemelve, hogy a felperes vagyongyarapodásával és életvitelére fordított kiadásaival nincs arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2009. december 21. napján kelt 2279334086/2009. számú határozatával

elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes kiadásainak fedezeteként nem fogadta el 1 és 2 kölcsöneit; előbbi koldulásból szerzett jövedelmét, míg utóbbi külföldön történt foglalkoztatását jelölte meg a kölcsön forrásaként. A felperes kereseti kérelmében

alperesi határozat hatályon kívül helyezését és

alperes új eljárásra történő kötelezését kérte. Vitatta a becslés alkalmazását, a tényállás iratellenességére, a bizonyítékok hibás értékelésére, téves jogszabály-alkalmazásra és

indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozott. Szerinte

alperes nem tett eleget bizonyítási és indokolási kötelezettségének, illetőleg okszerűtlenül értékelte a magánszemélyektől kapott kölcsönök igazolására felajánlott bizonyítékokat. Kiemelte, hogy a hitelezők is elismerték a kölcsön nyújtását, ennek ellenére

adóhatóság

t nem fogadta el, ugyanakkor állítását semmivel sem támasztotta alá. Nagybátyja koldulásból szerzett jövedelmét, 2 sporttevékenységével összefüggésben kapott adóköteles jövedelmét nem vizsgálta, bizonyítást erre nem folytatott le. Sérelmezte a Kft. számlájáról felvett - és saját számlájára befizetett - összegek kiadásként történő figyelembe vételét és

t, hogy létfenntartására fordított kiadásaként a KSH statisztikai adatait használta

adóhatóság. Kifogásolta, hogy 2005. évben a létfenntartás kiadásait nem osztotta meg közte és házastársa között. Szerinte a becslés során

adóhatóság nem a hatályos Art. (

1. szeptember
2. napjától hatályos) szövegét alkalmazta.

elsőfokú bíróság jogerős ítéletével

alperesi határozatot -

elsőfokú határozatra kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és

elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Alaposnak találta

Art. 108

. § /9/ bekezdésére alapított felperesi keresetet és megállapította, hogy jogszabálysértést követett el

alperes, amikor nem folytatott le - a becslés szabályait alkalmazva ellenőrzést a kölcsönt juttató személyeknél, pedig erre vonatkozóan a jogszabály kogens rendelkezést tartalmaz. Miután a felperes arra hivatkozott, hogy 2002-ben két magánszemélytől kapott kölcsönből, illetve

1. és
2. évi pénzfelvételből finanszírozta
3. és
4. évi kiadásait, ezért a
5. szeptember
6. napja előtt megszerzett jövedelmekre a módosított Art. előírásokat alkalmazni nem lehetett. Ugyancsak alaptalannak találta a Kft. számlájáról felvett - és saját bankszámlájára történt - befizetések - jövedelemként történő kimutatását vitató felperesi kérelmet, kifejtve, hogy helytállóan járt el

adóhatóság, amikor a vállalkozás számlájáról felvett készpénzt jövedelemként, a készpénz bankszámlára befizetését kiadásként tüntette fel a pénzforgalmi mérlegben. Ugyancsak egyetértett a KSH adatok alkalmazásával, hiszen a felperes tényszerűen nem bizonyította, hogy a statisztikai átlag alatti összeget fordította létfenntartására a vizsgált években.

új eljárásra előírta, hogy

adóhatóságnak vizsgálnia kell a hitelezőknél - méghozzá becslés alapján - a kölcsönügyleteket,

t, hogy a hitelezők 2002-ben milyen összegű kölcsönadható jövedelemmel rendelkeztek. A jogerős ítélet ellen

alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, elsődlegesen kérve annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását, másodlagosan

ítélet hatályon kívül helyezését és a Fővárosi Bíróság új eljárásra utasítását. Szerinte tévesen helyezkedett a Fővárosi Bíróság arra

álláspontra, hogy

Art. 108

. § /9/ bekezdése alapján becslési eljárás lefolytatása szükséges a kölcsönt nyújtó adóalanyoknál. Kiemelte, hogy a 108. § /9/ bekezdése kapcsolódó vizsgálatot említ; a kapcsolódó vizsgálat jogszabályi fogalmát

Art. nem határozta meg.

Art. 87

. § /1/ bekezdése határozza meg

ellenőrzési típusokat, ebből következően a kapcsolódó vizsgálat

ott felsoroltak közül bármelyik típusú lehet. Álláspontja szerint nem kizárólagos utólagos adónem-vizsgálat keretében lehet megállapítani

ügylet fiktív jellegét, hanem ehhez elegendő egy meghatározott „célvizsgálat”,

egyes adókötelezettségek teljesítésére irányulóan.

alperes eleget tett

adózó által állított kölcsönök esetén a kapcsolódó vizsgálatnak, és ennek során megállapította, hogy a kölcsönök nem történhettek meg, mert a kölcsön-nyújtóknál a forrás megléte nem volt igazolt; ehhez viszont nem szükséges becslési eljárás lefolytatása. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a Fővárosi Bíróság ítéletének hatályában való fenntartását,

alperes felülvizsgálati kérelmének elutasítását kérte, a perköltség megállapítása mellett. A felülvizsgálati kérelem

alábbiak szerint alaptalan.

Art. 109

. § /1/ bekezdése értelmében, ha

adóhatóság megállapítása szerint

adózó vagyon-gyarapodásával, vagy

életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,

adóhatóság

adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel

ismert és adóztatott jövedelmekre is

adóhatóságnak

t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és

életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége. A 108. § /9/ bekezdése értelmében a becslés alapján számított adóalaptól, költségvetési támogatás alapjától való eltérést

adózó hitelt érdemlő adatokkal bizonyíthatja. Ha

adózó ezen bizonyítás körében más adózót is érintő szerződéses kapcsolatra vagy egyéb ügyletre hivatkozik,

adóhatóság

érintett más adózónál - ha

adózó állítását

adózó bevallása,

érintett más adózó bevallása, illetve a nála korábban végzett ellenőrzés eredménye nem támasztja alá, és

ellenőrzés elrendelését e törvény egyéb rendelkezése nem zárja ki a kapcsolódó vizsgálatot haladéktalanul elrendeli, és - a feltételek fennállása esetén - a kapcsolódó vizsgálat során a becslés szabályait alkalmazza.

Art. 98

. § /1/ bekezdés h) pontja szerinti kapcsolódó vizsgálat célja

adózó által szolgáltatott, illetve

ellenőrzés során feltárt adatokkal kapcsolatban kontroll-információk beszerzése a megalapozott tényállás feltárása érdekében. A kapcsolódó vizsgálat elrendelésére okot adó körülmények igen sokrétűek, annak elrendelését indokolhatja

adózónál feltárt gazdasági esemény valódiságának, pontos körülményeinek vizsgálata,

ügyletben szereplő másik fél ellenőrzésének segítségével. Egyetért a Kúria

zal, hogy a kapcsolódó vizsgálat fogalmát, annak fajtáját nem határozza meg

Art.,

Art. 87. § /1/ bekezdésében meghatározott ellenőrzés fajtái közül bármelyik lehet.

Ugyanakkor a már hivatkozott jogszabályhely egyértelműen kimondja, hogy ha

adózó a bizonyítás körében más adózót is érintő szerződéses kapcsolatra vagy egyéb ügyletre hivatkozik, és a jogszabályban írt feltételek fennállnak,

adóhatóság nem mellőzheti a kapcsolódó vizsgálat során a becslés szabályainak alkalmazását. Ezen kogens jogszabályi előírás megsértését állapította meg

elsőfokú bíróság. Osztja a Kúria

elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatos indokolását, a becslési eljárások lefolytatása nélkül a felperesnél fennálló forráshiány megállapítására jogszerűtlenül került sor. A perbeli esetben

adóhatóság nem állapíthatta meg szabadon a lefolytatandó ellenőrzés fajtáját, hanem

Art. 108

. § /9/ bekezdésében szabályozott módon kellett volna

t lefolytatnia. Helytálló tehát

új eljárásra történő utasítás, és

ezzel kapcsolatban kifejtett elsőfokú bírósági iránymutatás. Megjegyzi a Kúria, hogy 1 adózó vizsgálatának lefolytatásakor figyelembe kell venni a Ptk. cselekvőképesség korlátozása és kizárása esetére irányadó szabályokat is. A fenti okokra figyelemmel a Kúria

elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp.

1. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Kúria a pervesztes alperest a Pp.
2. § /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp.
3. § /1/ bekezdése alapján kötelezte a pernyertes felperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére. A tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték a 6/
4. /VI. 26./ IM rendelet
5. §-a alapján -

alperes pervesztességére figyelemmel -

állam terhén marad. Budapest,

1. április
2. Dr. Hajnal Péter sk. tanácselnök, Dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő