A Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.072/2012/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla a …………….. és Társai Ügyvédi Iroda (levelezési cím: …………..., ügyintéző ügyvéd: …………..) által képviselt …………….. felperesnek, a dr. …………. jogtanácsos által képviselt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (1088 Budapest, Reviczky utca 5.) alperes ellen műsorszolgáltatási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- évi január hó
- napján kelt 6.K.32.056/2011/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen
- évi május hó
- napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20 000 (azaz húszezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperes jogelődje hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta a felperes
- január 27-én sugárzott ……………… című műsorszámát, és a
- április 13-én kelt 693/
- (IV.14.) számú határozatával megállapította, hogy a felperes megsértette az Rttv. 5.§
(1)bekezdésében foglaltakat, amely miatt az Rttv. 112.§
(1)bekezdés d) pontjára és a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.
- pontjára hivatkozással 4.345.257 forint megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. A kifogásolt riport testi sértés és a szabadságtól való megfosztás, valamint szexuális erőszak anatómiáját tárta a nézők elé, amikor egy budapesti bűnelkövető csoport letartóztatásáról számolt be. Aggályosnak tartotta az alperes hogy a hírben a szexualitás és az agresszió összekapcsolása mind verbálisan, mind az alkalmazott képi eszközök révén megvalósult. A Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.471/2006/
- számú ítéletében és a Fővárosi Bíróság 3.K.31.163/82005/
- számú döntésében foglaltakat idézve megállapította, hogy a hír közzétételét megelőzően a műsorvezetőnek „A téma sokkoló, akárcsak a felvételek." figyelmeztetése nem minősíthető önálló formában, jól láthatóan, illetve-hallhatóan közzétett felhívásnak. A felperes keresetében elsődlegesen a határozat hatályon kívül helyezését, másodlagosan az alperes határozatának hatályon kívül helyezése mellett az alperes új eljárásra kötelezését indítványozta, míg harmadlagos kereseti kérelme a kötbérszankció mérséklésére irányult. A közigazgatási eljárásban tett nyilatkozatában foglaltakat lényegében megismételve hivatkozott arra, hogy az alperes a szerkesztői szabadságba ütköző, azt korlátozó magatartást folytatna, amennyiben a műsorszolgáltatók által meghatározott hírszolgáltatási tevékenységbe kívánna beavatkozni. A kifogásolt szegmensben elhangzott információk mindegyike rendőrségi forrásból származott, a riport - az alperes állításával ellentétben - a testi sértés és szabadságtól való megfosztás, valamint szexuális erőszak anatómiáját nem tárta részletezően, intenzív és realisztikus módon a nézők elé. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte. Megállapította, hogy a műsorvezető felvezetése is arra enged következtetni, hogy a felperes is a nyugalom megzavarására alkalmasnak minősítette a riportot, ezért álláspontja szerint a riport tartalma alapján az Rttv. 5.§
(1)bekezdése szerint a műsorszolgáltatónak fel kellett hívni a közönség figyelmét a felkavaró jelenetekre. A figyelmeztetés elhangzását vizsgálva megállapította, hogy a kifogásolt riport esetében a tartalom felvezetését követően a műsorközlő részéről elkülönült mondatban, egyértelműen hallható volt az a kitétel, hogy „a téma sokkoló, akárcsak a felvételek". Az alperes által is idézett másodfokú ítéletben foglaltakra hivatkozva kifejtette, hogy „ az nem követelmény a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az előzetes figyelmeztetésnél az Rttv. szóhasználatát vegye át, de a tájékoztatásnak alkalmasnak kell lennie a tartalmi követelményeket is teljesítő figyelem felhívásra". Figyelemmel arra, hogy az Rttv. 5.§
(1)bekezdésében foglalt felhívást illetően a jogszabály nem ír elő olyan szignált, vagy hanghatást mint reklámok esetében, az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem osztható az alperes érvelése, mely szerint a riport nem különült el a felhívás szövegétől. Az alperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatását, valamint a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet a feltárt tényállásból helytelen jogi következtetést vont le. Az alperes az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően vitatta, hogy a műsorvezető részéről elhangzott figyelmeztetés megjelenésével a felperes eleget tett az Rttv. 5.§
(1)bekezdésében foglaltaknak, valamint azon elsőfokú ítéleti megállapítással sem értett egyet, hogy a riport felkonferálásával egyidejűleg nem futtatták a riportot, ugyanis a felvételen egyértelműen látható, hogy a műsorvezető felhívása alatt a képernyőn a rendőrségi rajtaütés felvételei voltak láthatóak, az épületbe történő behatolás, majd az, hogy megbilincselve fekszik mindenki a földön. A műsorvezető felkonferálása és figyelmeztetése nem tekinthető önálló formában, jól láthatóan, illetve hallhatóan közzétett felhívásnak, valamint az nem volt kifejezett és nem volt a nyugalom megzavarására alkalmas képsorok bemutatásától elkülönült, ahogyan azt a jogszabály kötelezővé teszi. A felperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, utalva arra, hogy a figyelemfelhívás önálló formában jelent meg, a kifogásolt képsorok bemutatásától egyértelműen elkülönülten, jól hallható formában. Az alperes fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló peradatoknak és bizonyítékoknak a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206. §-ában foglaltak szerinti mérlegelésével, azoknak a maguk összességében való értékelésével és meggyőződése szerinti elbírálásával okszerű következtetésre jutott, jogi okfejtésével a másodfokú bíróság is egyetértett. Az alperes a fellebbezésben olyan, eddig nem vizsgált tényt vagy körülményt nem jelölt meg, amely fellebbezése kedvező elbírálását eredményezte volna. Az Rttv. 5. §
(1)bekezdésének megsértése szempontjából - amint arra a Fővárosi Ítélőtábla fentebb hivatkozott döntése is rámutatott - annak van jelentősége, hogy a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása előtt és ne a bemutatással egyidejűleg, a közben történjen meg a közönség figyelmeztetése. Az Rttv. 5. §
(1)bekezdése szerinti figyelmeztetés csak önálló formában, jól láthatóan, illetve hallhatóan közzétett felhívással valósulhat meg, annak kifejezettnek és a nyugalom megzavarására alkalmas képsorok bemutatásától elkülönültnek kell lennie. Az nem követelmény a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az előzetes figyelmeztetésnél az Rttv. szóhasználatát vegye át, de a tájékoztatásnak kétséget kizáróan alkalmasnak kell lennie a tartalmi követelményeket is teljesítő figyelemfelhívásra. A fenti riport kapcsán a másodfokú bíróság - egyezően az elsőfokú bírósággal megállapította, hogy a műsorvezető a riport felvezetése közben, annak bemutatása előtt egyértelműen elkülönített formában, jól hallhatóan eleget tett a felperes azon Rttv. szerinti kötelezettségének, hogy a nyugalom megzavarására alkalmas képsorok következnek. A „téma sokkoló, akárcsak a felvételek" kijelentés, mint figyelemfelhívás a mondat tartalmát és nyelvtani értelmét is figyelembe véve elegendő módon kifejezésre juttatta azt a törvény szerinti jogalkotói szándékot, hogy a nyugalom megzavarására alkalmas képi- vagy hanghatások következnek. Másodfokú bíróság a kifogásolt riport megtekintése alapján a felperessel és az elsőfokú bírósággal egyezően arra az álláspontra jutott, hogy a felhívással egyidejűleg nem futott a riport, a ………… elején volt ugyan néhány összevágott bevágás, azonban a műsorvezető felkonferálása közben a felvételen egy bilincs látható, amely a Fővárosi Ítélőtábla olvasatában nem minősült a nyugalom megzavarására alkalmas képsornak. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét a Pp. 254. §
(3)bekezdése értelmében helybenhagyta. Az alperes a Pp. 78. §
(1),
(2)és 79. §
(1)bekezdése értelmében köteles a felperes másodfokú perköltségének megfizetésére, míg a fellebbezési illetéket a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §- a alapján az állam viseli. Budapest,
- évi május hó
- napján dr. Rothermel Erika s.k. a tanács elnöke, dr. Bacsa Andrea s.k. bíró A kiadmány hiteléül: dr. Rácz Krisztina s.k. előadó bíró,