Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.022/2012/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla a …………… ügyvéd …………… által képviselt …………… felperesnek, az …………… Ügyvédi Iroda …………… ügyintéző ügyvéd: …………… által képviselt Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) alperes ellen piacfelügyeleti eljárásban hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a …………… jogtanácsos által képviselt …………… beavatkozott, a Fővárosi Bíróság
- évi november hó
- napján kelt 15.K.31.754/2011/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen
- évi június hó
- napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (azaz húszezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az adóhatóság külön felhívására - 36.000 (azaz harminchatezer) forint fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes
- november 8-án 29.834,05 CHF összegű jelzáloghitelt vett fel az alperesi beavatkozótól. A hitel fedezeteként az …………… szám alatti ingatlan szolgált, amely a felperes lányának, …………… nak a tulajdona. Az ingatlan végrehajtás alá vonására …………… harmadik személlyel szemben fennálló tartozása miatt került sor. A bíróság engedélyezte, hogy az alperesi beavatkozó bekapcsolódjon a végrehajtási eljárásba. A végrehajtási eljárás eredményeként az ingatlan
- október 1-jén került értékesítésre 4.340.000 forint vételáron, amelyből a bírósági végrehajtó 3.626.284 forintot átutalt az alperesi beavatkozó részére
- december 3-án. Az alperesi beavatkozó az árverésből származó összeget nem számította be a hitelbe, hanem azt egy függő számlán helyezte el. A felperes
- április 15-én panaszt terjesztett elő az alperesnél, kérve annak kivizsgálását, mi az oka annak, hogy az alperesi beavatkozó nem hajlandó tájékoztatást adni arról, hogy mi lett az árverésből befolyt összeggel, illetve mennyi a tartozása. Az alperes az alperesi beavatkozót nyilatkozattételre és iratok csatolására hívta fel. Az alperes a
- március 9-én kelt FK-I-4814/
- számú végzésével az eljárást a pénzügyi szervezet bírósági végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás felülvizsgálata vonatkozásában megszüntette, míg az FK-I3181/
- számú határozatával a felperes
- április 20-án érkeztetett kérelme alapján az alperesi beavatkozó pénzügyi szervezetnél a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)
- §-ának megsértése tárgyában lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás során jogszabálysértést nem tárt fel. Határozata indokolásában a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló
- évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 48/A. §-ára, és 4.§-ára hivatkozva megállapította, hogy az alperesi beavatkozó minden kamatperiódus fordulójakor értesítő levelet küldött a lakáskölcsön aktuális feltételeiről és a fennálló kötelezettségekről a felperes …………… értesítési címére. A felperes folyószámlája
- április
- óta tartozást mutat, tartozása rendezésére az alperesi beavatkozó két alkalommal írásban is felszólította. Tekintettel a vizsgálati megállapításokra, továbbá arra is, hogy a fogyasztóvédelmi eljárás során vizsgálható jogsértés nem volt megállapítható, az alperes az eljárás felügyeleti intézkedés alkalmazása nélkül való lezárása mellett döntött. A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Álláspontja szerint megsértette az alperesi beavatkozó a tájékoztatási kötelezettségét akkor, amikor a végrehajtásból befolyt pénzösszeget nem a hitelre számolta el, illetve nem nyújtott semmilyen tájékoztatást arról, hogy a pénz beérkezett, továbbá a panaszkezelési kötelezettségének sem tett eleget. Több alkalommal minősíthetetlenül viselkedtek vele a bankfiókban, amikor tájékoztatást kért. Hivatkozott a Hpt. 215/B. §-ának megsértésére is a bank részéről. Az alperes a kereset elutasítását kérte, előadva, hogy a hatásköre és az anyagi jogi szabályok keretein belül vizsgálta azt, hogy a bank megtartotta-e a tájékoztatás közjogi szabályait, és ennek keretében rögzítette határozatában, hogy jogsértést nem tárt fel. A felperes érdeksérelme nem alperesi hatáskörbe tartozó, hanem a feleket terhelő polgári jogi tájékoztatási kötelezettség megsértésére vonatkozik. Az alperesi beavatkozó a kereset elutasítását indítványozta azzal, hogy jogszabálysértést nem követett el. Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét. Indokolásában kifejtette, hogy a felperes a Pp. 164.§
(1)bekezdése szerint rá háruló bizonyítási teher ellenére nem igazolta kétséget kizáró módon, hogy a Hpt. 215/B. §-ában írt mely törvényi rendelkezést sértette meg az alperesi beavatkozó, és ezzel összefüggésben az alperes milyen jogszabálysértést követett el. Az elsőfokú bíróság osztotta azt az alperesi álláspontot, amely szerint a fogyasztóvédelmi eljárásban a Psztv. 48/A. §-a értelmében nem vizsgálhatta a tárgyi kölcsönszerződéssel kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokat, ugyanis a Psztv. 48/A. §-ának utolsó fordulata kizárja a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásának és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását az alperes részéről. Hangsúlyozta továbbá, hogy a tárgyi szerződéssel, polgári jogi jogviszonyokkal és a végrehajtási eljárással kapcsolatos esetleges igények polgári bíróságra tartoznak. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a
- április 15-én kelt panaszbeadványában és a közigazgatási eljárás során előterjesztett beadványaiban sem hivatkozott a jogi képviselő által a bank részére írt levelére, a fogyasztóvédelmi eljárás és az alperesi vizsgálat kereteit pedig e beadvány határozta meg. A tárgyi levéllel kapcsolatos beavatkozói eljárás ezért az alperesi határozat jogszerűségét nem érintheti. A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte a Hpt. 215/B.§ának megsértése miatt. Álláspontja szerint egyértelműen szabályt sértett az alperesi beavatkozó akkor, amikor az árverésből befolyt összeget nem a hitelre számolta el, illetve nem nyújtott semmilyen tájékoztatást arról, hogy a pénzösszeg beérkezett. Utalt arra is, hogy a jogszabályok előírásai szerint az alperesnek teljes körűen ki kell vizsgálnia a panaszos beadványát, melyet az alperes meg is tett, és amelyből megállapítható a felperes panaszának lényege, mely szerint az alperesi beavatkozó a Hpt. hivatkozott rendelkezését megsértette. Az alperes egyoldalúan, leszűkítve és félreértelmezve vizsgálta a bank eljárását, mert nemcsak a Hpt. 206.§-ának megsértést kellett volna vizsgálnia. Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte a korábbi nyilatkozatainak változatlan fenntartása mellett. Az alperesi beavatkozó nyilatkozatában szintén az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A felperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a fellebbezési eljárás terjedelmét a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 247.§-a
(2)bekezdésére figyelemmel - alkalmazva a Pp. 253.§-ának
(3)bekezdését - a felperesi fellebbezésben előadott indokok szerint határozta meg. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 206.§-ában foglaltaknak megfelelően a rendelkezésre álló peradatok és bizonyítéknak egyenként és a maguk összességében való értékelése alapján a tényállást helyesen rögzítette, az abból levont jogi következtetései okszerűek, amelynek eredményeként a felperesi kereset elutasítása megalapozott és jogszerű. A felperes fellebbezésében az elsőfokú eljárásban előterjesztett kereseti kérelmében foglaltakhoz képest olyan új tényt, illetve körülményt, vagy bizonyítékot nem jelölt meg, amely az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását eredményezhetné. A felperes fellebbezésében előadottak kapcsán a Fővárosi Ítélőtábla hangsúlyozni kívánja, hogy az alperes által lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárásban megállapításra került, hogy az alperesi beavatkozó a Hpt. 206.§-ában előírtak szerint járt el, a felperes részére minden kamatperiódus fordulójakor értesítőt küldött a lakáskölcsön aktuális feltételeiről és a fennálló kötelezettségekről, továbbá a felperesi tartozásra tekintettel írásban is felszólította a felperest a tartozás rendezésére. Fentiekre tekintettel - mivel a bank a törvényes tájékoztatási kötelezettségének eleget tett - az alperes a vonatkozó hatásköri és anyagi jogi szabályok keretein belül vizsgálódva jogszerűen döntött a fogyasztóvédelmi eljárás intézkedés nélküli lezárása iránt, tekintettel a megállapításaira, amely szerint jogsértés nem történt. Osztotta a másodfokú bíróság az alperes és az elsőfokú bíróság kifejtett álláspontját atekintetben, hogy a felperes érdeksérelme valójában nem az alperesi hatáskörbe tartozó, hanem azon túlmutató, a felek közötti szerződéses jogviszonyból eredően a Ptk. 4.§-a szerinti tájékoztatási kötelezettség megsértésére vonatkozik, ezért az alperes helyesen nem foglalhatott állást, mivel azt a Psztv. 48/A §-ának utolsó fordulata kizárja. A fellebbezésben hivatkozott, a Hpt. 215.§-ának megsértésével kapcsolatban a felperes változatlanul általánosságban hivatkozott, a bank panaszkezelési eljárását konkrétumok nélkül kifogásolta, állításait azonban a fellebbezési eljárásban sem igazolta, illetve bizonyította annak ellenére, hogy e körben a bizonyítási kötelezettség a Pp. 164.§-a szerint őt terhelte. Mindezek folytán a másodfokú bíróság a Pp. 254.§-ának
(3)bekezdése alapján, helyes indokainál fogva helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Az alperes másodfokú eljárásban felmerült költségének megfizetésére a Fővárosi Ítélőtábla a felperest a Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte, míg a fellebbezési illetéket a felperes a 6/1986. (VI.26) IM. rendelet 13.§-ának
(2)bekezdése alapján köteles viselni. Budapest,
- évi június hó
- napján dr. Rothermel Erika s.k. a tanács elnöke, dr. Matheidesz Ilona s.k. bíró A kiadmány hiteléül: dr. Rácz Krisztina s.k. előadó bíró,