FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 3.Kf.27.228/2012/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla a Csók és Társa Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Csók Csaba ügyvéd által képviselt I. rendű és a jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.) II. rendű felpereseknek a jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság I. rendű (1026 Budapest, Riadó utca 5.), a Csók és Társa Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Csók Csaba ügyvéd által képviselt II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű, az V. rendű a VI. rendű, a VII. rendű, a VIII. rendű, a IX. rendű és a X. rendű alperesek ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata és közbeszerzési szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított egyesített perében, amely perbe az I. rendű felperes oldalán az igazgatósági tag által képviselt beavatkozott, a Fővárosi Törvényszék
- február
- napján kelt 28.K.35.541/2010/
- számú ítélete ellen az I. rendű alperes, egyben II. rendű felperes
- és
- sorszám alatt bejelentett fellebbezésére meghozta az alábbi ÍTÉLETET A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s A Fővárosi Ítélőtábla az egyesített és egységes perben a könnyebb áttekinthetőség kedvéért I. rendű felperest egyben II. rendű alperest I. rendű felperesként az I. rendű alperest egyben II. rendű felperest I. rendű alperesként jelöli. Az I. rendű felperes, valamint a II-VIII. rendű alperesek (a továbbiakban: ajánlatkérők) az alapító önkormányzatoknak biztosított vissza nem térítendő támogatás terhére a kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakítása és fejlesztése keretében sterilizáláshoz kapcsolódó gépműszerek, valamint szemészeti gépműszerek beszerzése és üzembe helyezése érdekében a korábban kezdeményezett gyorsított meghívásos eljárás részvételi felhívását megsemmisítő alperesi döntés, majd egy részben eredménytelenné nyilvánított nyílt közbeszerzési eljárás után
- augusztus 13-án értesítették a közreműködő szervezetet, hogy a beszerzés megvalósítása érdekében rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást kívánnak indítani. A közreműködő szervezet
- augusztus 31-én adott válaszában a választott eljárás jogalapját nem kifogásolta. Az ajánlatkérők
- augusztus 31-én 20 óra 52 perckor e-mail útján feladott értesítésükben tájékoztatták a Döntőbizottság Elnökét, hogy a beszerzés megvalósítása érdekében a közbeszerzésekről szóló
- évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezetének hatálya alá tartozó, a Kbt.
- §
(2)bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indítanak. A IX. és X. rendű alperesek az ajánlattételre felkért szervezetek. Csatolták a két ajánlattételi felhívást. A Döntőbizottság Elnökének szóló értesítést 2010. szeptember 1-jén érkeztették. A Döntőbizottság Elnöke 2010. szeptember 16-án a Kbt. 329. §
(1)bekezdése alapján eljárást kezdeményezett a közbeszerzési eljárások ellen az eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések feltételezhető megsértése miatt. A jogsértésről történő tudomásszerzés időpontjaként a részére szóló tájékoztatás érkeztetésének napját jelölte meg. A kezdeményezésre eljárt alperes D.732/10/2010. és 733/11/2010. számú határozatában mindkét közbeszerzési eljárással összefüggésben megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 41. §
(1)bekezdésére tekintettel a 125. §
(2)bekezdés c) pontját. A Kbt. 317. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- § b) pontja szerinti elektronikus levél meghatározás alapján és a Ket.
- §
(1)és
(3)bekezdéseinek összevetéséből megállapította, hogy a tájékoztatás más elektronikus úton előterjesztett beadványnak minősül, melynek előterjesztési időpontja a Ket. 65. §
(5)bekezdése alapján az irat elküldésének napja azzal, hogy az ügyintézési határidő a következő munkanapon kezdődik. Az ügyintézési határidő kezdő időpontját 2010. szeptember 1. napjában határozta meg, a Kbt. 329. §
(1)bekezdése szerinti kezdeményezésre nyitva álló határidőt
- szeptember
- napjában rögzítette és megállapította, hogy az ezen a napon kelt kezdeményezés a tizenöt napos határidőben érkezett, ezért az ajánlatkérőknek a kezdeményezés elkésettségére alapított eljárási kifogását nem találta alaposnak, a kezdeményezést érdemben elbírálta, és az ajánlatkérők terhére a határozatok rendelkező részében írt jogsértéseket megállapította. Bírságot a Kbt.
- §
(3)bekezdés e) pontjára figyelemmel nem alkalmazott, ellenben a 340/A. §
(1)bekezdése értelmében pert indított a közbeszerzési szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. Az alperes határozatainak bírósági felülvizsgálata, a határozatok megváltoztatása, a jogsértés mellőzése iránt az I. rendű felperes és a III-VIII. rendű alperesek terjesztettek elő keresetet, melyben megismételték a jogorvoslati eljárásban kifejtett eljárásjogi kifogásukat, azt, hogy a kezdeményező irat elkésett. Az ügy érdemét érintően is kifejtették álláspontját, téves jogértelmezést tulajdonítva az alperes határozatainak. Az egyesített perben eljáró elsőfokú bíróság ítéletével az I. rendű alperes D.732/10/2010. és D.733/11/2010. számú határozatait hatályon kívül helyezte és az I. rendű alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A szerződés érvénytelensége tárgyában a pert megszüntette. A Kbt. 317. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Ket. 65. §
(5)bekezdésére utalással megállapította, hogy az ajánlatkérők részéről
- augusztus 31-én megküldött e-mail előterjesztésének időpontja ugyanezen nap még akkor is, ha az hivatali határidőn túl érkezett. Ebből következően az ügyintézési határidő
- szeptember 1-jén kezdődött, és a Kbt.
- §
(1)bekezdése szerinti határidőt figyelembe véve 2010. szeptember 15-éig állt nyitva. A kezdeményezés egy nappal később történt, tehát elkésett. Ez okból a határozatokban megállapított jogsértést érdemben nem vizsgálta. A közbeszerzési szerződés érvénytelensége iránt indított pert a Kbt. 350/B. §
(1)bekezdés figyelembe vételével megszüntette. Előírta, hogy az alperesnek az új eljárás során a hivatalból kezdeményezés tárgyában az elkésettség jogkövetkezményét kell alkalmaznia. Az elsőfokú bíróság ítéletének elsődlegesen megváltoztatása, az I. rendű felperes és III-VIII. rendű alperesek keresetének elutasítása, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése és a Fővárosi Törvényszék új eljárás lefolytatására utasítása és perköltség iránt az I. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta annak vizsgálatát, hogy az emailen elküldött irat azonosítható-e az elektronikus irat fogalmával. A Ket. 28/B. §
(1)bekezdésében írt szabályozás alapján arra hivatkozott, hogy az alperesnél nem működik az elektronikus kapcsolattartás lényegi elemét jelentő ügyfélkapu, ezért az e-mail nem elektronikus iratnak, hanem más elektronikus úton előterjesztett beadványnak minősül, ezért az elsőfokú bíróság helytelenül alkalmazta a Ket. 65. §
(5)bekezdését. Utalt az Európai Parlament és Tanács 2004/18/EK Irányelvének
(50)bekezdésére, amely visszautal a Tanács
- június 3-i 1182/71 EGK Euratom rendeletnek a határidő számítására vonatkozó szabályaira akként, hogy az a nap, hét, hónap vagy év, amely alatt az esemény bekövetkezik, vagy a cselekvés végbemegy, a kérdéses időtartamba nem tartozik bele. Ezzel a rendelettel összhangban áll a Ket.
- §
(1)bekezdése szerinti szabályozás. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság döntése sem a Fővárosi Ítélőtábla, sem az elsőfokú bíróság saját gyakorlatával nincs összhangban, és a 3.Kf.27.797/2006/
- illetve a 28.K.31.707/2009/
- számú ítéletekre hivatkozott. Abban elfogadta az elsőfokú bíróság álláspontját, hogy a Kbt.
- §-a az alperes, és nem az alperes elnökének eljárására rendeli alkalmazni a Ket. szabályait, márpedig a döntőbizottsági eljárásnak nem része a Döntőbizottság Elnökének a hivatalbóli eljárás megindítását jelentő eljárása. Abból, hogy a Döntőbizottság Elnökét az eljárás hivatalbóli megindítására feljogosító rendelkezések, a Kbt.
- címe alatt találhatóak, még nem következik, hogy az Elnök eljárására is a Ket.-et kellene alkalmazni, egyrészt azért, mert a kezdeményezés nem része a jogorvoslati eljárásnak, másrészt a Kbt.
- §
(1)bekezdése a Ket. hatálya alól kivett, speciális rendelkezés. Kifejtette, hogy a Döntőbizottság Elnökének a kezdeményezésre nyitva álló határidő anyagi jogi jellegű. Végül azzal érvelt, hogy a KK
- állásfoglalás a Ket. hatályba lépését követően is irányadó és e szerint eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye hatályon kívül helyezésnek, ha az jelentős, a döntés érdemére is kihat és nem orvosolható a bírósági eljárásban. Arra az esetre, ha a kezdeményező irat valóban elkésett, ezért sem lett volna helye a felperesre nézve kedvezőbb döntés meghozatalának. Az I. rendű felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és perköltséget kért. Megismételte a lényeges eljárási szabálysértésre való hivatkozását, a kezdeményező irat elkésettségét állította. Fenntartotta az alperes határozatának érdemi elbírálására vonatkozó érveit is. Rámutatott arra az alperesi önellentmondásra, mely szerint a Kbt.
- §
(1)bekezdése szerinti kezdeményezés a Ket. hatálya alól kivett rendelkezés, ugyanakkor az alperes a Ket. rendelkezéseire alapozva indokolta a tizenöt napos határidő megtartottságát. Állította, hogy az alperes tévesen vette figyelembe az Euratom rendelet határidőre vonatkozó megállapításait, mert ezek a rendelkezések a közbeszerzési és nem a jogorvoslati eljárásra vonatkoznak. Arra hivatkozott, hogy az ügyintézési határidőnek nincs relevanciája a jogvita eldöntése szempontjából, hiszen a Kbt.
- §-a és a Ket.
- §-a abban különböznek egymástól, hogy a Kbt. tájékoztatásról, a Ket. kérelemre indult eljárásról beszél. A Ket.
- §-a alapján történő tájékoztatás semmiképpen sem tekinthető kérelemnek. A kezdeményezésre biztosított időtartam eljárásjogi és anyagi jogi természetét illetően hivatkozott az 1/
- KK véleményre, míg az iktatás időpontjának nem tulajdonított jelentőséget. Nézete szerint a tizenöt napos határidő jogvesztő, ellenkező értelmezés esetén a hivatalbóli kezdeményezésnek nincs időbeli limitációja. Elemezte a Kbt.
- §-át, melyből következően a perbeli egy, a Döntőbizottság Elnökének kontrollja mellett megvalósult eljárás. A kontrollként tekintendő más jogintézmények alapján arra következtetett, hogy azok jellemzően a potenciális jogsértés bekövetkezésének megelőzésére irányulnak. A tájékoztatás ismeretében a Döntőbizottság Elnöke előtt nem volt kérdéses a választott eljárás, ezért akkor járt volna el helyesen a kontroll hatékony gyakorlása során, ha abban az időpontban indítja meg az eljárást, amikor a szerződés megkötésére még nem került sor. A felperesi beavatkozó az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és perköltséget kért. Osztotta az I. rendű felperes érdemi ellenkérelmében foglaltakat a kezdeményezés elkésettségéről és sérelmezte azt az alperes Elnöke által folytatott gyakorlatot, hogy nem akkor kezdeményezi a jogorvoslati eljárást, amikor még megakadályozhatja a szerződéskötést, hanem kivár tizenöt napot és akkor kezdeményez, amikor a felek a közbeszerzési szerződést már megkötötték. A fellebbezés nem alapos. A Kbt.
- címe rendelkezik a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáról. A
- § értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre, vagy hivatalból indul. A hivatalból való eljárást kezdeményezők körét a Kbt.
- §
(1)bekezdése határozza meg, ezek között a Közbeszerzési Döntőbizottság Elnöke nem szerepel. A Kbt. speciális módon, a Kbt.
- §-tól elkülönítetten a
- § szerint szabályozza a hivatalbóli kezdeményezésnek azt az esetét, amikor a Közbeszerzési Döntőbizottság Elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdéséről a részére megküldött iratok vizsgálata során megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetőleg alapelveinek megsértése. Ez esetben a kezdeményezésre az iratok beérkezésétől számított tizenöt napon belül van lehetősége, amely határidőn belül érkezett kezdeményező iratával hivatalból indítja meg a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását. Eltérően a Kbt.
- § szerinti, ugyancsak speciális kezdeményezési jog szabályozásától, a törvény a Kbt.
- §
(2)-
(7)bekezdésének alkalmazását nem írja elő. A Kbt. 327. §
(2)bekezdése rendelkezik arról, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását meghatározott jogsértések esetén mennyi időn belül lehet megindítani és szól arról is a 327. §
(4)bekezdésében, hogy a hivatalból való eljárást kezdeményező iratban milyen adatokat kell szerepeltetni és milyen javaslatot lehet tenni a 324. §
(1)bekezdésének
- e)és
- f)pontjában foglaltakra. Ez a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt és ennek indokait, illetve ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló indítványt és ennek indokait jelenti. A 327. §
(7)bekezdése előírja azt is, hogy a kezdeményezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának, illetőleg az eljárás végzéssel történő megszüntetésének mikor van helye. Viss zautal a Kbt. 325. §
(3)és
(4)bekezdésére, melyet a kezdeményezés iránti eljárásban is megfelelően kell alkalmazni. A visszahivatkozás a jogorvoslati kérelem benyújtásának érdemi vizsgálat nélküli elutasításának eseteit sorolja fel. A
(3)bekezdés c) pontja szerint a kérelem (kezdeményezés) érdemi vizsgálat nélküli elutasításának akkor van helye, ha a kérelem elkésett. Figyelemmel arra, hogy a perbeli kezdeményezés a jogorvoslati eljárás hivatalbóli megindításának egyik módja, a kezdeményezés határidőhöz kötött, utaló rendelkezések hiányában is, annak elkésettsége esetén a kezdeményezésekre irányadó szabályok alkalmazandóak. A jogorvoslati határidők egységes számítása érdekében hozott a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Jogegységi Tanácsa 1/2011. (XII.6.) szám alatt Közigazgatási jogegységi határozatot (a továbbiakban: KJE). Abban egyrészt azt mondta ki, hogy a Kbt. 15. §-ának rendelkezései a határidők számítására vonatkozóan a Kbt. IX. fejezete szerinti eljárásra nem irányadók, másrészt állást foglalt abban a kérdésben, hogy a Kbt. 323.§
(2)-
(6)bekezdésében szabályozott jogorvoslati határidőkre a Ket. 65. §
(3)és
(4)bekezdésének rendelkezései alkalmazandók. Bár a KJE megállapításai a kérelemre indult jogorvoslati eljárásra vonatkoznak, a megállapításai irányadóak kell legyenek a hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásokra is. A határidők számítására nézve a Ket. mögöttes szabálykénti megjelölése egyben eldönti azt is, hogy az eljárás kezdeményezésére biztosított határidő anyagi vagy eljárási jogi határidőnek tekinthető-e. Annak anyagi jogi határidőkénti minősítését illetően a Fővárosi Ítélőtábla eseti döntésétől - lásd a 3.Kf.27.797/2006. számú ítéletet - eltérő minősítés következtében -mivel a KJE a másodfokú bíróságot az alaptörvény 25. cikk
(3)bekezdése értelmében köti - a Kbt. 329. §
(1)bekezdése szerinti eljárásban előírt határidőt eljárásjogi jellegűnek kell tekinteni. A Kbt.
- §-a értelmében a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz telefaxon, elektronikus úton, vagy közvetlenül az ajánlattételi felhívást. A Kbt.
- §ában foglalt értelmező rendelkezések között adja meg a 3/C. pontban az elektronikus út fogalmát, amely a 2004/18.EK Irányelv
- cikkének
(13)bekezdése és a 2004/17.EK Irányelv 1. cikkének
(12)bekezdése szerint meghatározott, vagyis az elektronikus berendezés használatát jelenti olyan adatok feldolgozására és tárolására, amelyek továbbítása, átadása és átvétele vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történik. A Kbt. 404. §
(1)bekezdésének
- e)pontja adott felhatalmazást a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló kormány rendelet megalkotására, mely az elektronikus úton gyakorolt eljárási cselekmények részletszabályozását adja. E felhatalmazás alapján született meg a jelenleg is hatályos 257/2007. (X.4.) Korm. rendelet, melynek 11. §a úgy rendelkezik, hogy ahol a Kbt. a hirdetmény nélküli tárgyalásos, valamint az egyszerűsített eljárás megkezdésével összefüggően a Közbeszerzési Döntőbizottság értesítésének kötelezettségét írja elő, és a Kbt. 132. §-a ezen esetek közé tartozik, ez a kötelezettség elektronikus úton a Közbeszerzési Döntőbizottság által meghatározott és közzétett módon is teljesíthető. A tájékoztatás a Ket. 172. §
- b)pontja szerinti elektronikus levél - e-mail - formájában érkezett, amely azonban nem tekinthető a fentiek szerinti, az elektronikus úton gyakorolt eljárási cselekménynek. A Kbt. 329. §
(1)bekezdésének szabályozásából látható, hogy a kezdeményezésre e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése esetén a Döntőbizottság részére megküldött irat beérkezésétől számított tizenöt napon belül van lehetőség. A kezdeményezés nem különül el a Döntőbizottság eljárásától, hiszen a kezdeményező aktus hivatalból megindítja a Döntőbizottság eljárását anélkül, hogy a Döntőbizottságnak erről külön rendelkeznie kellene. Miután azonban a fentiek szerint a perbeli kezdeményezés eljárási jogi cselekmény, eltérő szabályozás hiányában, a tizenöt napos határidő számítására a Kbt. 317. §
(1)bekezdése alapján a Ket. megfelelően alkalmazandó. A határidő számításáról a Ket. 65. §
(1)bekezdése egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a határidőkbe nem számít bele a közlésnek, a kézbesítésének, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének a napja. A Ket. 65. §
(5)bekezdése a jelen esetben nem alkalmazható, hiszen nem elektronikus irat, hanem elektronikus levél előterjesztése történt, - ebben tévedett az elsőfokú bíróság, mint ahogy az alperes is következetlenül érvelt mind a saját eljárása, mind a perbeli eljárás során a Ket. illetve a Kbt. figyelembe vehető előírásaival - ezért az elektronikus irat előterjesztésének időpontjára vonatkozó szabályokat nem lehetett alkalmazni. A Kbt. speciális szabályozást ad mind a tájékoztatás idejére - amely az eljárás megkezdésének napja - , mind az Elnök eljárására. Az iratok - ebben a felek között nem volt vita - a tájékoztatással egyidejűleg rendelkezésre álltak. Az 1/
- KK vélemény hatályon kívül helyezése megtörtént ugyan, de a Kbt. szabályozása változatlan maradt, így a tizenöt napos eljárási jogi, jogvesztő határidő számítása a tájékoztatást követő napon kezdődik függetlenül attól, hogy a tájékoztatás munkaidőn túl érkezett és az iktatási rendben csak a következő napon érkeztették. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság a fentiek szerint eltérő indokkal, de osztotta az elsőfokú bíróság jogi álláspontját abban a kérdésben, hogy a kezdeményezés elkésett, mert azt a tizenhatodik napon terjesztette elő a Döntőbizottság Elnöke. A határidőn túli kezdeményezés nem eredményezheti a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának hivatalbóli megindítását, mert a kezdeményezés csak akkor alkalmas a jogorvoslati eljárás hivatalbóli megindítására, ha az irat beérkezéstől számított tizenöt napon belül megtörténik. Ez az egyetlen olyan következetes, jogbiztonságot adó értelmezés, amely követendő lehet az eljárásban. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban. Pp.)
- §
(2)bekezdés értelmében helybenhagyta. A döntés törvényi következménye a szerződés érvénytelensége iránt indított per megszüntetésére vonatkozó rendelkezése hatályban maradása. Az I. rendű alperest sikertelen fellebbezése eredményeként a Pp. 78. §
(1);
(2)és 79. §
(1)bekezdése értelmében kötelezte az I. rendű felperes részére járó másodfokú perköltség megfizetésére. A felperesi beavatkozónak költsége nem merült fel, ezért javára nem kellett költséget megállapítani. Az I. rendű alperes személyes illetékmentessége folytán a feljegyzett fellebbezési illetéket a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- június
- napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Szőke Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. előadó bíró,