← Magyarország

Gf.40006/2012/11 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.006/2012/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla dr. Boós Tibor ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Benke László jogtanácsos által képviselt Budapest XVI. Kerületi Önkormányzata I. rendű, a Georgi-Földvári-Oláh Ügyvédi Iroda által képviselt II. rendű és III. rendű, dr. Fesztóry Tibor jogtanácsos által képviselt IV. rendű, dr. Nagy Nóra ügyvéd által képviselt V. rendű alperesek ellen ingó kiadása és használati díj megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
  2. október
  3. napján kelt 24.G.42.129/2010/
  4. számú ítélete ellen a felperes részéről benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 413.750,- (Négyszáztizenháromezer-hétszázötven) Ft, a II-III. rendű alpereseknek mint együttes jogosultaknak 9.450.000,- (Kilencmillió-négyszázötvenezer) Ft + áfa, a IV. rendű alperesnek 5.525.000,- (Ötmillió-ötszázhuszonötezer) Ft és az V. rendű alperesnek 9.450.000,- (Kilencmillió-négyszázötvenezer) Ft + áfa másodfokú költséget, és az államnak az adóhatóság külön felhívására az illetékfeljegyzési jogára tekintettel le nem rótt 900.000,- (Kilencszázezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint
  5. március 18-án a ... Kft. mint bérbeadó és a ... Kft. mint bérbevevő együttműködési szerződést kötöttek, amelyben utaltak arra, hogy a ... Kft. optikai gerinchálózatok alépítmény és csillagpontos kábeltévés elosztó hálózatokat épített ki. Kijelentették, hogy a majdan elkészült hálózatokat bérleti díj ellenében a ... Kft. bérbe veszi és az elkészült, átadott szakaszokra külön bérleti szerződést kell kötni. Az építési engedélyek a ... Kft. nevére szóltak. Az egyes csőhálózatok üzembe helyezései
  6. évtől folyamatosan zajlottak.
  7. november 15-én a ... Kft. „fa" mint eladó és az ... Rt. mint vevő között 2 db adásvételi szerződés jött létre. Az első szerződés tárgyát Budapest-Zugló, Budapest XVI. kerület, Páty, Zsámbék és Tök kábeltévés hálózatai, a Budapest, XVI. kerület hálózat gerinc- és elosztó alépítmény hálózatok, alépítmény szakaszok és optikai noutok képezték, a vételárat 40.000.000,- Ft + áfában határozták meg. A második szerződéssel a Budakeszi, ... szám alatt elhelyezett saját tulajdonú fejállomás és a ... Egyetem Kollégiumának épületére telepített fejállomás adásvétele történt meg 20.000.000,- Ft + áfa vételár mellett. Mindezek következtében
  8. március 19-én kelt BT-2255-3/
  9. számú hírközlési felügyeleti határozat tudomásul vette a Budapest XIV. és XVI. kerület, Páty, Zsámbék,Tök, Törökbálint, Budakeszin működő kábeles műsor- és jeltovábbító rendszer tulajdonosának megváltozására vonatkozó bejelentést. Az új tulajdonos a nyilvános határozat szerint az ... Rt. lett. Az adásvételi szerződések megkötését követően az ... Rt. a ... Kft.-nek üzemeltetésre átadta a szerződésekben rögzített kábeltévés rendszereket. A ... Kft. és a felperes
  10. május 27-én adásvételi szerződés elnevezésű, valójában engedményezési szerződést kötöttek a szerződés
  11. pontjában megjelölt cső- és optikai hálózat
  12. óta esedékessé vált használati díjainak érvényesítési jogára. Ugyanezen a napon a felek adásvételi szerződéseket is kötöttek. Az egyik adásvételi szerződésben hivatkoztak arra, hogy a ... Kft. tulajdonát képezte a szerződésben meghatározott építési engedélyekben szereplő Budapest XVI. kerület Íjász utcától kiinduló XVII., XVIII. kerületen keresztül, X. kerület Kőbánya .. lakótelepig terjedő 15 km hosszú alépítmény, és a XVI. kerület Íjász u., Forrás majori dűlő, Határmalom út, XVIII. kerület, X. kerület Sibrik Miklós útig terjedő nyomvonalon lefektetett 4 db alépítményi hálózat. A vételárat 23.400.000,- Ft-ban határozták meg. A
  13. pont szerint a jogelőd átadja a hálózat tulajdonjogát igazoló és a használati díj iránti igény érvényesítéséhez szükséges okmányokat, engedélyeket. Az ugyanezen a napon kelt másik adásvételi szerződéssel a Budapest, XVI. kerületben kiépített cső- és optikai hálózat, amely a XVI. kerületi Önkormányzat és Okmányiroda optikai összeköttetését biztosítja, került értékesítésre 600.000,- Ft vételárért. A
  14. pont szerint a jogelőd a hálózat tulajdonjogát igazoló és a használati díj iránti igény érvényesítéséhez szükséges dokumentumokat, okmányokat az okirat aláírásával egyidejűleg a vevőnek átadja. A
  15. június 28-án kelt adásvételi szerződéssel a Törökbálint ... a ... Kft. által megépített 5 km alépítmény hálózat adásvételére került sor bruttó 6.000.000,- Ft vételárért. A perbeli és nem perbeli hálózatokkal kapcsolatban különböző bíróságok előtt és választottbíróság előtt is több per volt folyamatban tulajdonjog megállapításával és birtokháborítással összefüggésben. A felperes az elsőfokú bíróságra
  16. november 12-én benyújtott, majd módosított keresetében elsődlegesen kérte a II., III., IV. és V. rendű alperesek arra kötelezését, hogy 15 napon belül adják a birtokába a tulajdonát képező és a keresetlevélben megjelölt hálózatokat a Ptk.
  17. §

(1)és
(2)bekezdései alapján. Kérte továbbá az I. rendű alperest 20.916.000,- Ft lejárt kábelhasználati díj, és késedelmi kamata, továbbá
  1. január 1-től havi 249.000,- Ft használati díj megfizetésére kötelezni 3 km hálózati szakaszra vonatkozóan. A II. rendű alperest 1.558.688.122,- Ft lejárt használati díj és járulékai megfizetésére kérte kötelezni a Budapest XVII., XVIII., X. és a XIV., XVI., és X. kerületi, valamint a Budakeszi, Törökbálint Tükörhegy alépítmények és a XIV., XVI. kerületi előfizetői helyek vonatkozásában. A III. rendű alperessel szemben konkrét igényt nem terjesztett elő, azt adta elő, hogy megvásárolta a Budapest XIV. és XVI. kerületi hálózatokat, de nem tudja, hogy mennyi ideig volt a hálózatok birtokában. A IV. rendű alperessel szemben sem terjesztett elő konkrét igényt, csak azt adta elő, hogy jelenleg a perbeli hálózatok nincsenek a birtokában, de feltételezte, hogy ez a jövőben megváltozik. Az V. rendű alperest összesen 141.335.924,- Ft lejárt használati díj és járulékai, valamint
  2. január 1-től havi 20.307.854,- Ft használati díj megfizetésére kérte kötelezni a XIV., XVI. és X. kerületi, valamint a Budakeszi, Törökbálint Tükörhegy alépítmények és a XIV., XVI. kerületi előfizetői helyek vonatkozásában. Arra hivatkozott, hogy a II. és az V. rendű alperesek 2003-
  3. évben a XIV., XVI., kerületi, valamint a X. kerületi és a Törökbálint Tükörhegyi és Budakeszi alépítményi hálózatokat jogtalanul vették a birtokukba, ezen hálózatok után használati díjat sem fizetnek. Keresetének alátámasztásaként előadta, hogy a perbeli hálózat tulajdonosa a ... Kft. volt, ő építette a hálózatot és az ő könyvelésében szerepelt. A
  4. június 21-én tartott tárgyaláson többszöri bírói kérdésre úgy nyilatkozott, hogy a felperes és a ... Kft. között nincs további megállapodás, a becsatolt engedményezési szerződésre alapozza az igényét és kereshetőségi jogát. A felperes az ingóságok kiadására irányuló keresetét nem pontosította, az egyes alépítmények, hálózatok pontos adatait többszöri bírói felhívás ellenére és az alperesek kifogásaira sem terjesztette elő; az ahhoz tapadó eszközöket, berendezéseket nem jelölte meg, mögöttes értéküket sem határozta meg. Az egyes fogalmak használata körében is önellentmondásokba bocsátkozott, ezért ezek vonatkozásában nem élt határozott kereseti kérelemmel. Az utolsó tárgyaláson a felperes jogi képviselője maga is elismerte, hogy az építési engedélyek, szakhatósági hozzájárulások a tulajdonjog alátámasztására önmagukban nem alkalmasak. Az I. rendű alperes az ellenkérelmében a felperes keresetének az elutasítását és perköltségben történő marasztalását kérte. Egyrészt arra hivatkozott, hogy a ... Kft. 2002-
  5. őszéig díjmentesen biztosította az I. rendű alperes és az okmányiroda közötti összeköttetést, másrészt arra, hogy az okmányiroda
  6. április 28-tól működik, a II. rendű alperessel
  7. november 1-jén kötött megállapodást a szolgáltatás igénybevételére vonatkozóan, ezen időponttól kezdve a II. rendű alperes részére fizeti a szolgáltatás díját. A II. és a III. rendű alperesek ugyancsak a felperes keresetének az elutasítását és perköltségben történő marasztalását kérték, vitatva a jogalapot és az összegszerűséget is. A II. rendű alperes hangsúlyozta, hogy a felperes semmivel nem bizonyította a ... Kft. jogszerű birtoklását és tulajdonjogát, továbbá az V. rendű alperessel egyezően elévülési kifogást terjesztett elő. A IV. rendű alperes elsődlegesen kérte a perből történő elbocsátását a Pp.
  8. §
(2)bekezdése alapján, figyelemmel arra, hogy a perbeli hálózatok egyike sem volt a tulajdonában vagy a használatában. Érdemben a kereset elutasítását kérte és a felperes perköltségben történő marasztalását, mivel a felperes a hálózatok tulajdonjogát nem igazolta. Az V. rendű alperes a felperes keresetének az elutasítását és perköltségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint a felperes a követelésének jogalapját és összegszerűségét sem bizonyította. Ezen túlmenően igazolta, hogy a felperes nem regisztráltatta magát hírközlési szolgáltatóként, a hálózat egyéb elemeinek sincs a birtokában, ezért nem lenne alkalmas szolgáltatás nyújtására sem.
  1. év végével Törökbálinton a szolgáltatást megszüntette, ezt követően a II. rendű alperes volt a szolgáltató.
  2. nyarán vásárolta meg a hírközlési rendszert a II. rendű alperestől. A használati díj vonatkozásában a felperesnek
  3. és
  4. évekre vonatkozó követelése elévült, mivel senkitől nem kapott használati díj megfizetésére vonatkozó felszólítást. A Fővárosi Bíróság a
  5. október
  6. napján kelt 24.G.42.129/2010/
  7. számú ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 827.500,- Ft perköltséget, a II. és a III. rendű alpereseknek mint együttes jogosultaknak 23.625.000,- Ft perköltséget, a IV. rendű alperesnek 13.812.500,- Ft perköltséget, az V. rendű alperesnek 23.625.000,- Ft perköltséget. Kötelezte a felperest, hogy a Magyar Állam külön felhívására fizessen meg 900.000,- Ft kereseti illetéket. Határozata indokolásában rögzítette, hogy a Pp.
  8. §
(1)bekezdése és a Pp. 3. §
(3)bekezdése alapján a felperesnek kellett alátámasztania jogelődje tulajdonjogát, jogszerű birtoklását, annak időtartamát, a tulajdon átruházás tényét, az érintett vagyontárgyak körét, értékét, saját tulajdonjogát, saját jogszerű birtoklását, az alperesek jogosulatlan birtoklását, használati díj iránti igényének jogalapját és összegszerűségét, valamint az alperesekkel szembeni fellépésének jogosultságát. Az elévülési kifogással szemben a használati díj követelés jogalapjának és összegszerűségének sikeres alátámasztása esetén az elévülés nyugvását, illetve félbeszakadását. A felperes az elsőfokú bíróság felhívása ellenére sem határozta meg egyértelműen és pontosan, hogy mely hálózati szakaszok, alépítmények, berendezések kiadását konkrétan melyik alperestől kéri, és igényét mire alapozza. Nem tárta fel és nem is bizonyította a ... Kft.-nek a ... Kft.-től elkülönülő vagyonát, az ezzel kapcsolatos perbeli igényét, előadásai, hivatkozásai és tényállításai önellentmondásokkal telítettek voltak. A felperes jogelődje, illetve saját maga birtoklását sem igazolta, továbbá nem igazolta jogelődje tulajdonszerzését, sem eredeti, sem származékos módon. Az adóhatósági könyvelési iratok, az építési, illetve használatbavételi engedélyek sem a jogelőd, sem a felperes tulajdonjogát nem igazolják. Az előzményi perek és a jelen per adatai tartalmazzák azon jegyzőkönyveket, amelyek a ... Kft. és a ... Kft. közötti átadást dokumentálják. Ugyanakkor maga az építési engedély sem igazolja a kivitelezés megvalósítását az engedélyes részéről. A felperes 2011. augusztus 4-én kelt 30. számú előkészítő irata 33. számú mellékletként tartalmaz egy fennmaradási engedélyt, azonban annak a jelen üggyel való összefüggése nem állapítható meg, az nem beazonosítható. Ugyanezen előkészítő irat 3. oldal 3. bekezdésében hivatkozik egy másik jogerős használatbavételi engedélyre, azonban annak becsatolására nem került sor. Az elsőfokú bíróság a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény értelmező rendelkezésének 24. pontja és a Ptk. 95. §
(1)és
(2)bekezdései alapján osztotta az V. rendű alperes azon álláspontját, hogy az alépítmény hálózatok berendezései, vételi helyei és a távközlési törvényben felsorolt részei egy egységet, egy dolgot képeznek. A perbeli alépítményi hálózatok esetében nem voltak figyelmen kívül hagyhatóak a ... Kft. és az ... Rt. között létrejött
  1. november 15-i adásvételi szerződések Budakeszi, Törökbálint, Budapest XIV. és XVI. kerület, Páty, Zsámbék és Tök helységek vonatkozásában. Ugyancsak figyelembe vette a Fővárosi Bíróság 9.G.41.808/2007/
  2. számú jogerős ítéletét, ahol a ... Kft. „fa" igényét az elsőfokú bíróság elutasította arra hivatkozással, hogy a becsatolt igazolások a tulajdonjogát nem támasztották alá. A választottbírósági eljárásban született VB
  3. számú perben a Páty, Zsámbék, Tök, Budapest XVI. kerületi hálózat tekintetében a Netsound Kft. tulajdonjogát állapította meg a ... Kft. igényével és hivatkozásaival szemben, az illetékes bíróság jogerős döntésével. E döntést az ügy felperese rendes bíróságon nem támadta meg. Jelen per felperese az abban foglalt döntést, tényeket és elbírált jogot a Pp.
  4. §
(1)bekezdése és az
  1. évi LXXI. törvény
  2. §
(1)bekezdése szerint nem kérdőjelezheti meg. Ezen túlmenően a Pest Megyei Bíróság előtt a ... Kft. „fa" mint I. rendű alperes kifejezetten elismerte a Budakeszi hálózat tekintetben az ... Rt. tulajdonszerzését, melyet a bíróság jogerősen is megállapított. A büntető eljárás során tett nyilatkozatok, feljelentés és szakértői vélemény ugyancsak nem alkalmasak a tulajdonjog, illetve az ezzel kapcsolatos igény alátámasztására. A felperesnek saját maga és jogelődje tulajdonjogát kétséget kizáróan okiratokkal kellett volna alátámasztania, erre a tanúbizonyítás sem alkalmas. Mindezekre tekintettel mellőzte a felperesi ügyvezetők meghallgatását és a felperes által felajánlott tanúbizonyítási indítványt, valamint a büntető eljárás iratainak a beszerzését. Az adásvételi, engedményezési szerződések alapján a felperes saját birtokba vételét sem igazolta, így azt sem, hogy tulajdonossá vált, milyen jogcímen kívánt fellépni az alperesekkel szemben, figyelemmel a Pp. 3. §
(1)bekezdésére. Állította, hogy jogelődjét jogellenesen megfosztották a birtokától, így a birtokba adás fizikailag is lehetetlen volt, a felperes tulajdonjogot nem szerezhetett. A kereset a jogalap ellentmondásain túlmenően ténybeli hiányosságokat és ellentéteket is tartalmazott. A II. és V. rendű alperesekkel szemben a ... Kft. terhére elkövetett birtoksértésekre hivatkozott, ezt azonban csak a II. rendű alperes terhére állapította meg, jogerősen a Budakörnyéki Bíróság kizárólag a pátyi hálózat tekintetében, amely hálózat a jelen pernek nem képezi a tárgyát. Utóbb a felperes már csak a II. rendű alperes jogellenes magatartására tett nyilatkozatot, a III. rendű alperes tekintetében határozott tényállítást még az utolsó tárgyalási jegyzőkönyvben sem tett. A felperes nem pontosította és nem is igazolta az alperesek vitatására figyelemmel, hogy mely alperes részéről, pontosan mely hálózati szakasz tekintetében valósult meg jogtalan birtoklás. Az ingó kiadás körében beazonosítható és pontos határozott kereseti kérelemmel az alperesekkel szemben nem élt. A felperes szakértő kirendelését nem kérte, így a jogalap bizonyítatlanságán túl keresete összegszerűségét sem támasztotta alá. Az alperesek elévülési kifogása tekintetében az elsőfokú bíróság rámutatott arra, hogy a felperes az érintett évekre az elévülés megszakítását, nyugvását nem igazolta a Ptk. 324. §
(1)bekezdése, 326. §
(1)bekezdése és
  1. §-a szerint. Nem is állította, hogy saját maga, illetve jogelődje felszólítással élt volna az alperesek felé. A ... Kft. a ... Kft.-től elkülönült jogi személy. A felperes állítása szerint elkülönült vagyonnal rendelkeztek. Ily módon a ... Kft. saját nevében tett esetleges - perben nem igazolt - felszólításai a perbeli követelés elévülése szempontjából jelentőséggel nem bírtak. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, módosított jogorvoslati kérelmében elsődlegesen kérte az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatásával a keresetnek megfelelően az alperesek marasztalását, a jogszerű tulajdonuk kiadását és birtokba adását; másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak újabb eljárásra és újabb határozata hozatalára történő utasítását, továbbá az alperesek perköltség fizetésére történő kötelezését. Hangsúlyozta, hogy a ... Kft. tulajdonát képező alépítményi infrastruktúrára terjesztette elő a keresetét. A ... Kft. és a ... Kft. közötti szerződés
  2. pontja a szolgáltatás nyomvonalát leírja, azonban a szerződés tárgyát tartalmazó melléklet nem készült el, ezért a ... Kft. sosem adta sem az ... Rt.-nek, sem a II. rendű alperesnek a birtokába a hálózatait. A II. rendű alperes ügyvezetése a ... Kft. által használt alépítményeknek a ... Kft. általi tulajdonjogát egyenesen állította abban a büntető eljárásban, amely iratok beszerzését - az indítványukkal ellentétben - az elsőfokú bíróság nem mellőzhette volna. A hálózat terjedelmére és helyére nézve a felperes bizonyította a keresetében írt állításait a becsatolt okiratokkal. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a keresetlevélben írt állításokat, a tárgyaláson tett szóbeli kiegészítéseket és magyarázatokat a hálózat mibenlétéről és a becsatolt okiratok tartalmát, a mellékletek bizonyító erejét nem, vagy tévesen értékelte. A tulajdonos ... Kft. annak ellenére értékesíthette vagyonát és a használati díj megfizetése iránti igényét, hogy éppen az alperesek jogalap nélküli birtoklása miatt nem tulajdonostól szerző birtokos miatt sem a jogelőd, sem a jogutód felperes a tulajdonát nem birtokolhatja, és nem használhatja. A felperes kockázati vételét a szerződés tartalmazza, éppen a tulajdonjogára alapítottan kérte a birtokba bocsátást és a használati díjat. A perbeli hálózatot nem adta a jogelőd ... Kft. az alperesek birtokába, azt maga építette, arról rendelkezett már a megépítésekor, azon tulajdont szerzett, mindez az alperesekről nem mondható el. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása iratellenes megállapításokat tartalmaz a
  3. oldal első bekezdésének utolsó mondatában és a
  4. oldal második bekezdésében. Becsatolta azokat a ... Kft. részére kiadott építési engedélyeket, melyeket a ... Kft. azt követően kapott meg, hogy több hónapos előkészítő munkák során a szakhatóságokkal folytatott levelezés után több millió forintért építési terveket készíttetett. Az elsőfokú bíróság állításával szemben keresete pontosan és beazonosítható módon került előterjesztésre, utcákra lebontva, folyóméterre meghatározta azt az összefüggő Budapest XIV. és XVI. kerületben a ... Kft. által megépített hálózatot, melyet a II. rendű alperes jogellenesen elfoglalt. Pontosan meghatározásra került a visszakövetelt hálózat a Budapest XVII., XVIII. és X. kerületben és Törökbálinton is, továbbá a használati díjakat is pontosan meghatározta. A felperes a fellebbezés kiegészítésében hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság iratellenes és helytelen tényállást állapított meg. Az elsőfokú bíróság megemlítette, de figyelmen kívül hagyta az általa F/1-F/11-ig becsatolt mellékleteket. Mindezek az okiratok egyértelműen azt bizonyítják, hogy a ... Kft. több százmillió forintos beruházással, saját tulajdonként megépítette csőhálózatait, kábeltelevíziós hálózatait, előfizetői, vételi helyeit, együttműködési és bérleti szerződések keretében kábeltelevíziós szolgáltatásra bérbe adta a ... Kft. részére. A ... Kft. a hálózatok megépítésével szerzett tulajdonjogot, a ... Kft. részére bérbe adott alépítmény hálózatú kábeltelevíziós hálózatok előfizetői vételi helyek felett. Az okiratokkal szemben az elsőfokú bíróság iratellenesen a ... Kft.-t építőnek próbálja beállítani, mint aki a ... Kft. megbízásából építette a hálózatokat. Jogalap nélkül nevezi az elsőfokú bíróság előzményi pernek a ... Kft. által indított bírósági eljárást. A ... Kft. saját, valamint bérelt hálózatainak a II. rendű alperes által elkövetett jogellenesen bűncselekménnyel történt erőszakos hálózatok elvétele miatt indított bírósági eljárást. Valótlan és iratellenes az elsőfokú bíróságnak az ítélet
  5. oldal első bekezdésében tett megállapítása. Az elsőfokú bíróság jogalap nélkül hivatkozik oldalakon keresztül a ... Kft.-vel kapcsolatos polgári perekre a felperes, valamint a korábbi ... Kft. hálózati tulajdonokkal kapcsolatosan. Megjegyezte, hogy a felsorolt bírósági ítéletek jogsértő módon iratellenes, valótlan megállapítások alapján keletkeztek. Iratellenes az elsőfokú bíróság ítéletének
  6. oldalán több helyen tett megállapítása, valamint a
  7. oldal hatodik bekezdés,
  8. oldal első bekezdés,
  9. oldal negyedik bekezdés és
  10. oldalon általa idézett megállapítások. A perben a II. és a III. rendű alperesek arra hivatkoztak, hogy a kereset tárgyát képező hálózatot szerződés alapján a ... Kft.-től megszerezték. Az alperesek védekezése alapjául szolgáló szerződés semmisségére hivatkozott a felperes. A saját előadásuk alapján a II. és a III. rendű alpereseknek kellett volna a Pp.
  11. §
(1)bekezdése szerinti viszontkeresettel kérni a tulajdonjoguk megállapítását és megjelölni a bizonyítékokat. Az I. rendű alperes a fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását, annak helytálló indokaira tekintettel és a felperes másodfokú perköltségben történő marasztalását. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú eljárásban bizonyította, hogy a felperessel
  1. november 1-től nem állt jogviszonyban, továbbá, hogy kizárólag a II. rendű alperestől vette igénybe a távközlési szolgáltatást ellenérték fejében, amely tényeket a felperes nem cáfolta az eljárás során, ezért a keresete vele szemben megalapozatlan. A II. és a III. rendű alperesek a fellebbezési ellenkérelmükben kérték az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását, annak helyes indokaira tekintettel. Hangsúlyozták, hogy a tényállás felderítése annak ellenére kellő részletességgel megtörtént, hogy a felperes a keresetét többször is módosította, amely módosítások ellenére önmagának ellentmondó és zavaros maradt. Az elsőfokú eljárás során előadottakat változatlanul fenntartották. A felperes az elsőfokú bíróság felhívása ellenére sem bizonyította, hogy a jogelődje a hálózatok (alépítmények) tulajdonosa volt, figyelemmel arra, hogy a Ptk.
  2. §
(1)bekezdése alapján átruházással csak a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni. Nem bizonyította továbbá azt sem, hogy a hálózatok tulajdonjogát megszerezte volna a ... Kft.-től, mivel a Ptk. 117. §
(2)bekezdése szerint a tulajdonjog megszerzéséig az átruházásra irányuló szerződésen felül a dolog átadása is szükséges. A saját, illetve jogelődje tulajdonjogának bizonyítása nélkül a használati díjra irányuló követelés megalapozatlan, az összegszerűség vonatkozásában sem terjesztett elő semmilyen bizonyítási indítványt az alperesek vitatása ellenére sem. Az alperesek által előterjesztett elévülési kifogással kapcsolatban a felperes nem tett érdemi nyilatkozatot. A IV. rendű alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte és a felperes perköltségben történő marasztalását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és az abból levont jogi következtetések is megalapozottak. A fellebbezésben sincs érdemi nyilatkozat az elévülési kifogással kapcsolatban. A felperes az elsőfokú eljárásban nem bizonyította, hogy a IV. rendű alperesnek bármilyen formában kapcsolata lett volna a perbeli hálózattal és követelésének összegszerűségét sem. A IV. rendű alperes soha nem használta a per tárgyává tett hálózatot, azzal kapcsolatosan soha semmilyen tevékenységet nem folytatott, amit az elsőfokon eljárt bíróság a tényállás megállapításakor helyesen rögzített. Az V. rendű alperes a fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását és a felperes perköltség fizetésére történő kötelezését. Álláspontja szerint a felperes fellebbezése megalapozatlan, mivel lényegében megismétli az elsőfokú eljárás során felhozott és az elsőfokú bíróság által érdemben már elbírált előadásait. Mivel a felperesnek a terhére eső bizonyítatlanság orvoslására a fellebbezési eljárás során egyrészt nincs lehetősége, másrészt ezt meg sem kísérelte, ezért nincs olyan tény vagy körülmény, amely az elsőfokú döntés bármilyen jellegű megváltoztatását megalapozná. A felperes a perben nem álló személyek közötti korábbi eljárások eredményét előadásaiban többször vitatta, ugyanakkor a jelen perben az ezen szempontból jogi érdekeltségét nem igazoló és bizonyító felperes még határozott kereseti kérelem előterjesztése esetén sem lett volna jogosult ilyen hivatkozás előterjesztésére. Ezzel kapcsolatban a felperes által történt Pp. 147. §
(1)bekezdése szerinti viszontkereseti hivatkozás megalapozatlan és értelmezhetetlen, mivel a nemleges megállapítási viszontkereset előterjesztésének alapvető korlátját jelenti a Pp. 159. §
(2)bekezdése szerinti rendelkezés, továbbá a II. és a III. rendű alperesek érvényes szerződés alapján, valamint az azokat megerősítő jogerős döntések alapján tulajdonjogukat megfelelően igazolták. A fellebbezés keretén belül az ismételten előterjesztett egyetemleges marasztalásra történő áttérés nem megalapozott és a Pp. szabályaiba ütközik. A felperes az elsőfokú eljárás során tanúbizonyításra tett indítványt, azonban azok indokolatlanok és szükségtelenek voltak arra figyelemmel, hogy a felperesi bizonyítási teher teljesítésére elsődlegesen okiratok szolgáltak volna. Az okirati bizonyítást a felperes ugyan többször jelezte, azonban azt ténylegesen nem teljesítette, mely mulasztás teljes egészében a felperes terhére esik. A felperes az elsőfokú eljárás során és a fellebbezésében is önellentmondó nyilatkozatokat tett a tényállás körében. A felperes az elsőfokú bíróság kioktatása ellenére sem nyújtotta be keresetét olyan pontosított formában, amelynek való esetleges helyt adás esetén végrehajtható döntés születhetett volna. A felperes keresete összegszerűségében is ellentmondásos és az eltérő nyilatkozatok miatt pontos tartalma nem megállapítható, illetve a kereset összegszerűségében is megalapozatlan. A felperes a további fellebbezés kiegészítésében kérte az alperesek között létrejött szerződések érvénytelenségének a megállapítását azzal, hogy erre többször hivatkozott az elsőfokú eljárás során, ugyanakkor a bíróság nem folytatta le a bizonyítási eljárást, továbbá nem szerezte be az általa indítványozott büntető iratokat, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a perbeli hálózat a ... Kft. tulajdonát képezte. Továbbra is hivatkozott a felperes és a ... Kft., valamint a XVI. Kerületi Önkormányzat között létrejött szerződés érvénytelenségére semmisség alapján, mivel a ... Kft. nem adhatta volna bérbe a hálózatokat az I. rendű alperesnek. ... Rt. jogellenesen tartotta birtokában a hálózatot, azokat mint nem tulajdonos nem is adhatta volna bérbe az I. rendű alperesnek. Mivel a .... Kft. és a ... Rt. közötti adásvételi szerződés színlelt, ezért a ... Rt.-nek tulajdonjoga nem keletkezhetett, így a II-IV. rendű alperesekkel sem köthetett adásvételi szerződést. Az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatban sem folytatta le a bizonyítási eljárást, majd ezt követően le kellett volna folytatnia a bizonyítási eljárást az összegszerűség vonatkozásában is, miszerint amennyiben a fenti szerződések érvénytelensége megállapítást nyert és így a ... Kft. és a felperes között létrejött adásvételi szerződés érvényessége is, a felperes jogosan követeli az I-IV. rendű alperesektől a perbeli időszak vonatkozásában a használati díjat, amelyre a bíróságnak a feleket el kell számoltatnia, amely ugyancsak nem történt meg. A felperes fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelése alapján a tényállást helyesen és teljeskörűen állapította meg, az a felperes fellebbezésében írtakkal ellentétben nem iratellenes, és helytálló jogi következtetéssel, megalapozott jogi indokolással utasította el a felperes keresetét annak jogalapja és összegszerűsége bizonyítatlansága miatt. A felperes a fellebbezésben olyan tényt vagy körülményt nem jelölt meg, amely az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatására alkalmas lenne. Az elsőfokú bíróság teljeskörűen elbírálta a felperes fellebbezésében és annak kiegészítéseiben felhozott hivatkozásokat, azt a másodfokú bíróság nem kívánja kiegészíteni. Az V. rendű alperes fellebbezési kérelmében helyesen hivatkozott arra, hogy a felperes által a fellebbezésében ismételten előterjesztett, egyetemleges marasztalásra történő hivatkozás a Pp. 247. §
(1)bekezdésbe ütköző, meg nem engedett keresetváltoztatásnak minősül. Ezen kívül a felperes a fellebbezésében és annak kiegészítéseiben olyan új tényekre hivatkozott, amelynek előterjesztésére a Pp. 235. §
(1)bekezdése alapján nincs mód. A
  1. június 7-én kelt kereset kiegészítésében olyan felek szerződéseit támadja érvénytelenség és semmisség jogcímén, akik jelen perben félként nem szerepelnek, ezért annak elbírálására nincs lehetőség. Az elsőfokú bíróság ítélete teljes egészében megfelel a Pp.
  2. §
(1)bekezdésében foglaltaknak, ezért annak hatályon kívül helyezésére nincs ok. A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254. §
(3)bekezdése alapján - annak helytálló indokaira tekintettel - helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kell az alpereseknek a másodfokú eljárás során felmerült költségét megfizetnie. A másodfokú bíróság az ügyvédi és jogtanácsosi munkadíjakat a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése alapján mérlegeléssel állapította meg, amelynek során figyelembe vette az egyes alperesekre vonatkozó különböző pertárgyértékeket és a másodfokú eljárásban ténylegesen kifejtett munkát. Budapest,
  1. év június hó
  2. napján . Kurucz Zsuzsánna sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő Dr. Mika Ágnes sk. a tanács elnöke Dr. Tibold Ágnes sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.