...-I ÍTÉLŐTÁBLA Gf. III. .../2012/
- szám A ...-i Ítélőtábla a Dr. Stefanovics Pál ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) I. r., valamint felperes neve (felperes címe) II. r. felperesnek-, a Dr. Csap István ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében, a ...-i Törvényszék
- január
- napján kelt, 23.G...2011/
- számú ítélete ellen a II. r. felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján - tárgyaláson kívül meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezését nem érinti, fellebbezett részét pedig helybenhagyja. Kötelezi a II. r. felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 6350 (Hatezerháromszázötven) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A Cg. ... számú cégjegyzékbe
- szeptember
- napján bejegyzett alperesi társaság
- július
- napján taggyűlést tartott. A társaság két tagja közül T.J. az üzletrészek és szavazatok 51 %-ával, míg az I. r. felperes 49 %-ával rendelkezik. A taggyűlés eredeti meghívóját utóbb kiegészítették, és újabb napirendi pontok tárgyalása is napirendre lett tűzve. A 6.) napirendi pont tárgyalását követően az I. r. felperes képviselője, Dr. R.A., I.G. ügyvezető, a taggyűlésen jelenlévő E.Z. a V. Kft. képviselője, illetve Dr. S.P. jogi képviselő a taggyűlést elhagyta. Az ügyvezető, mint levezető elnök ezt követően megállapította, hogy a taggyűlés továbbra is határozatképes, új jegyzőkönyv hitelesítőt választott az ügyvezető személyében, majd ezt követően a taggyűlés meghozta a
- sorszámú határozatát, amellyel a II. r. felperest
- július 14-ei hatállyal visszahívta az ügyvezetői tisztségéből. Az alperesi cég
- július
- napján egyszerűsített cégeljárás keretében benyújtott változásbejegyzési kérelmét a ... Megyei Bíróság Cégbírósága a
- sorszámú végzésével hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasította. Ezt követően,
- augusztus
- napján a cég ismételt bejegyzési kérelmet terjesztett elő, amely alapján a cégbíróság a
- sorszámú,
- augusztus
- napján kelt, a Cégközlönyben ... napján közzétett végzésével a II. r. felperes, mint ügyvezető adatait törölte a cégjegyzékből. A felperesek
- augusztus
- napján benyújtott, a ... Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cg. .../
- számú végzésének hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett kereseti kérelmét a ... Megyei Bíróság a
- szeptember
- napján jogerőre emelkedett 23.G.../2011/
- számú végzésével idézés kibocsátása nélkül elutasította. A felperesek
- október
- napján ismételten benyújtották kereseti kérelmüket, melyben kérték a cégbíróság Cg. .../
- számú végzésének a hatályon kívül helyezését arra hivatkozva, hogy a végzés meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütköznek. Előadták, hogy a taggyűlési jegyzőkönyv sem tartalmilag, sem formailag nem felel meg a társasági törvény előírásainak, mivel az I. r. felperesi képviselő, a II. r. felperes, a jegyzőkönyv hitelesítővé választott jogi képviselő és a V. Kft. képviselője eltávozott, anélkül, hogy ezt megelőzően megállapodtak volna a taggyűlés folytatásában. Nem volt helye annak, hogy T.J.-t, mint ügyvezetőt megválasszák a taggyűlési jegyzőkönyv hitelesítőjévé, mivel ez a Gt.
- §
(1)bekezdésébe ütközik, erre tekintettel a II. r. felperest az ügyvezetői tisztségéből visszahívó
- sorszámú határozat is érvénytelen. Az alperes a kereseti kérelem elutasítását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az I. r. felperesre vonatkozóan a keresettel támadott változásbejegyző végzés nem tartalmaz rendelkezést, ezért a Ctv.
- §
(1)bekezdése szerint az I. r. felperesnek nem volt keresetindítási joga. Érdemi ellenkérelmében tagadta, hogy a
- július 14-ei taggyűlésen meghozott
- sorszámú határozat jogszabálysértő lenne, mivel a taggyűlést elhagyó tagok és képviselők eltávozását követően új jegyzőkönyv hitelesítő választására került sor, a jegyzőkönyvvezető személye pedig változatlan maradt. Az elsőfokú bíróság megalapozatlannak találta a felperesek kereseti kérelmét, és azt ítéletével elutasította. Kötelezte a felpereseket, hogy külön-külön fizessenek meg az alperesnek 60 000 - 60 000 Ft perköltséget. Ítélete indokolásában mindenekelőtt azt állapította meg, hogy a felperesek kereseti kérelme a Ctv.
- §
(2)bekezdésében írt perindítási határidőn belül érkezett meg, mivel az eredeti kereseti kérelmüket a felperesek határidőben terjesztették elő, annak hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasítását követő ismételt benyújtása alapján pedig a Pp.
- §-a szerint a keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradtak. Az elsőfokú bíróság ezért mindkét felperes kereseti kérelmét érdemben bírálta felül. A Ctv.
- §
(1)bekezdésének rendelkezése alapján megállapította, hogy az I. r. felperes kereshetőségi joggal nem rendelkezik, mivel a keresettel támadott cégbírósági változásbejegyző végzés az I. r. felperesre vonatkozóan döntést nem tartalmazott. Az I. r. felperes kereseti kérelmét ezért utasította el. A II. r. felperes kereseti kérelménél azt vizsgálta meg a Ctv. 65. §
(3)bekezdése alapján, hogy a II. r. felperes által hivatkozott jogszabálysértések olyanok voltak-e, amelyeket a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárásban észlelnie kellett volna. A perbeli esetben a változásbejegyzési eljárás a Ctv. 48. §-ában szabályozott egyszerűsített cégeljárás keretében történt meg, mivel a Ctv. 50. §
(2)bekezdése szerint, ha a cég létesítő okirata szerződésminta alkalmazásával készült, a változásbejegyzési eljárásra a
- § rendelkezéseit kell alkalmazni. Azt, hogy a változásbejegyzési kérelemhez milyen okiratokat kell a cégnek becsatolni, a Ctv.
- §
(2)bekezdése határozza meg. Ezen okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát a jogi képviselő végzi el, és a bejegyzési kérelemben nyilatkozik arról, hogy ennek a kötelezettségének eleget tett. Ugyancsak a jogi képviselő végzi el a Ctv. 3. számú melléklet II. pontjában meghatározott okiratok törvényességi vizsgálatát is, és ezeket az okiratokat a Ctv. 48. §
(3)bekezdése szerint a változásbejegyzési kérelemhez nem is kell a társaságnak a cégbíróságra benyújtania, azokat a jogi képviselő köteles megőrizni. A változásbejegyzési kérelemhez kötelezően benyújtandó mellékletek felsorolását a Ctv.
- számú mellékletének I. pontja tartalmazza, ennek az 7.) pontjában a legfőbb szervnek, vagy a legfőbb szerv helyett eljáró, döntésre jogosult szervnek a változás alapjául szolgáló határozata szerepel. Az elsőfokú bíróság mindezen jogszabályi háttér ismertetése után megállapította, hogy a taggyűlési jegyzőkönyvnek a változásbejegyzési eljárás során történő vizsgálata nem tartozott a cégbíróság hatáskörébe. Ezen túlmenően hivatkozott a Bírósági Döntések Tárában
- évben
- sorszám alatt megjelent eseti döntésben is tükröződő, kialakult bírósági gyakorlatra, miszerint a taggyűlési jegyzőkönyvre vonatkozó alaki és tartalmi szabályok megsértésének önmagában nincs kihatása a taggyűlésen meghozott határozatok érvényességére. A taggyűlési jegyzőkönyv hiányossága a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezésének ténybeli alapjául nem szolgálhat. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság nem is vizsgálta meg a II. r. felperes által kért módon azt, hogy a
- július 14-ei taggyűlésről készült jegyzőkönyv megfelelt-e a Gt.
- §
(1)bekezdésében foglaltaknak. A pervesztes felpereseket a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján, külön-külön kötelezte az alperes jogi képviseletével felmerült, a jogi képviselő ügyvédi munkadíjából álló perköltség alperes részére történő megfizetésére. Az ítélet ellen az I-II. r. felperesek nyújtottak be fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását, és a keresettel támadott cégbírósági változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezését, az alperesnek a felperesek perköltsége viselésére kötelezését kérték. Fellebbezési hivatkozásuk szerint a Ctv. 65. §
(1)bekezdése alapján az I. r. felperesnek is volt perindítási joga, ugyanis a keresettel támadott változásbejegyző végzés közvetetten rá is tartalmaz rendelkezéseket, mert a végzéssel elrendelt adatváltozás alapját képező taggyűlési határozatot az ő közreműködése nélkül hozták meg, az eljárási szabályok súlyos megsértésével. Erre tekintettel az I. r. felperes is érdekelt az ítélet hatályon kívül helyezésében. Vitatták az elsőfokú bíróságnak a Ctv. 48. §
(2)bekezdésével kapcsolatban elfoglalt álláspontját, fellebbezési hivatkozásuk szerint a Ctv. 48. §
(2)bekezdésének a rendelkezése ellenére a cégbíróságnak is kötelessége ellenőrizni azt, hogy a változásbejegyzési kérelem alapját képező okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A közhitelesség azt jelenti, hogy a jelen esetben a cégnyilvántartásban szereplő adatok, illetve az azok alapját képező okiratok valódisága és törvényessége szavatolt. Erre tekintettel a jogi képviselő a cégeljárás rendszerében csupán az első, a törvényességért felelős „szűrő", de rajta kívül az állam által ilyen jogosítványokkal felruházott cégbíróságnak is garantálnia kell a törvényességet. Az elsőfokú bíróság ezért tévesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy a változásbejegyzési kérelemhez mellékelt taggyűlési jegyzőkönyv vizsgálata nem tartozik a cégbíróság hatáskörébe a változásbejegyzési eljárásban. Alaptalannak találta az elsőfokú bíróságnak az ítélete indokolásában hivatkozott eseti döntésre történt hivatkozását is, mivel a perbeli esetben az új jegyzőkönyv hitelesítő megválasztása olyan generális eljárási szabályt sértett, amely kiterjedt nemcsak a taggyűlési jegyzőkönyv törvényességére, hanem az ott meghozott határozatok tartalmára is. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytállóan alkalmazta a perbeli esetben irányadó jogszabályokat, és jogszerűen állapította meg azt, hogy a változásbejegyzési eljárás során a cégbíróság nem észlelhetett semmilyen jogszabályba ütközőt a bejegyzési kérelemhez mellékelt okiratok alapján. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a taggyűlésről eltávozott személyek hiányában is a taggyűlésen jelenlévő egyetlen tag jogszerűen hozta meg a taggyűlés folytatásához szükséges, illetve a napirendi pontok között még szereplő kérdésekben a határozatokat. Utóbb, az ítélőtábla felhívására - amelyben az ítélőtábla további 48 000 Ft fellebbezési illeték lerovására hívta fel a felpereseket - a felperesek jogi képviselője bejelentette, hogy a fellebbezést csupán a II. r. felperes nevében előterjesztettként kéri elbírálni. Az elsőfokú bíróság ítéletének az I. r. felperes keresetét elutasító rendelkezése ezért ellene benyújtott fellebbezés hiányában - nem képezte a másodfokú eljárás tárgyát a Pp. 253. §-ának
(3)bekezdése alapján. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f.) pontja, és a
(4)bekezdése alapján tárgyalás tartása nélkül bírálta el. A II. r. felperes fellebbezése nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a perbeli tényállást a jogvita elbírálásához szükséges körben, kellő mélységben feltárta, az irányadó jogszabályi rendelkezéseket helytállóan értelmezte és alkalmazta, érdemben helyes döntését a megfelelő részletességű indokolással ellátta. A II. r. felperes fellebbezési hivatkozása nem volt alkalmas az elsőfokú bíróság jogszerű ítéletének a megváltoztatására, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló többször módosított 1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A II. r. felperes fellebbezési hivatkozásaira reagálva az ítélőtábla szükségesnek tartja azt, hogy rámutasson az alábbiakra. A keresettel támadott cégbírósági változásbejegyző végzést - mintahogyan azt az elsőfokú bíróság is helyesen megállapította - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 48. §-ában szabályozott ún. egyszerűsített cégeljárás keretében hozta meg a cégbíróság. A Ctv. 50. §
(2)bekezdésének utaló szabálya folytán alkalmazandó Ctv. 48. §
(5)bekezdése szerint a szerződésminta alkalmazásával benyújtott változásbejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem érkezését követő egy munkaórán belül határoz, és csak a Ctv. 48. §
(7)bekezdés a.) - e.) pontjaiban taxatíve felsorolt okok vezethetnek a változásbejegyzési kérelem elutasítására. A perbeli esetben a jogi képviselő megtette a bejegyzendő adatokra vonatkozó iratok jogszerűségét igazoló nyilatkozatát, a kérelemhez mellékelve lettek a Ctv.
- számú mellékletének I. részében (annak 7.) és 8.) pontjában) felsorolt okiratok. Az elsőfokú bíróság jogszerűen mondta ki ítélete indokolásában azt, hogy egyszerűsített cégeljárás esetén a cégbíróság vizsgálódási köre korlátozott, csupán azt ellenőrizheti, hogy a kérelemhez a törvény által előírt okiratokat, nyilatkozatokat csatolták-e, a jogi képviselő meghatalmazása, és a bejegyzési kérelem kitöltése megfelel-e a jogszabályoknak. A csatolt okiratok tartalmi vizsgálatát azonban nem végezheti el, mert azt a Ctv.
- §
(2)-
(3)bekezdése a jogi képviselő feladatává teszi. A Legfelsőbb Bíróság az EBH 2001/
- számú eseti döntésében is hangsúlyozta a Ctv.
- §
(3)bekezdésében írt azt a szabályt, miszerint a Ctv.
- §-a alapján indult perben a bíróság csak olyan jogszabálysértést vizsgálhat, amit a cégbíróságnak is észlelnie kellett volna a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során. Az elsőfokú bíróság ítéletében hivatkozott, a Bírósági Döntések Tárában
- évben
- szám alatt közzétett eseti döntés a Ctv.
- §
(7)bekezdésében taxatíven felsorolt okokon túl olyan, egyszerűsített cégeljárás keretében előterjesztett adatváltozás bejegyzésére irányuló kérelem elutasítását teszi lehetővé, amelynek a bejegyzése a cégjegyzékből kitűnően jogszabálysértő lenne. A BDT-ben vázolt esetben lefoglalt üzletrészhez kapcsolódó tagváltozás átvezetésére irányult a kérelem, ami jogilag teljesíthetetlen, ezért bejegyzésre alkalmatlan kérelem volt. A jelen perbeli eset alapját képező változásbejegyzési cégeljárásban azonban - mivel a taggyűlési jegyzőkönyv tartalmi és formai vizsgálata nem képezhette az egyszerűsített cégeljárás keretében a cégbíróság feladatát - nem volt olyan, a cégjegyzékből kitűnő olyan ok, amelyre tekintettel a cégbíróság megtagadhatta volna a változásbejegyzési kérelem teljesítését. A II. r. felperes fellebbezése nem volt sikeres, ezért a másodfokú eljárással felmerült költségeit maga viseli, és a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az alperesnek a másodfokú eljárással felmerült, a jogi képviselője ügyvédi munkadíjából álló, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)-
(5)bekezdései, és a 4/A. §
(1)bekezdése alapján 5000 Ft + ÁFA = 6350 Ft összegben megállapított perköltséget. Debrecen,
- július hó
- napján Dr. Madarász Anna sk a tanács elnöke, Cogoiné Dr. Boros Ágnes sk előadó bíró, Dr. Riczu András sk bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó