Mfv.10712/2011/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Felperes a vágógépen a bálák egyikét megmozdítani kívánta, megcsúszott a vágókés a lábfejét levágta. A kártérítési perben a Kúria hatályában fenntartotta a megyei bíróság ítéletét, miszerint munkáltatóra terhesebben a kármegosztás aránya 60-40 %-os. Mfv.I.10.712/2011/8.szám A Kúria a Dr. Stefán Éva ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Csermely Tibor ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróságnál 2.M.588/

1. szám alatt indított és másodfokon a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.Mf.22.244/2010/
2. számú közbenső ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül - meghozta a következő k ö z b e n s ő í t é l e t e t: A Kúria a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.Mf.22.244/2010/
3. számú közbenső ítéletét hatályában fenntartja.Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.Kötelezi a alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a felperes 2003.július 4-től kezdődően állt az alperes alkalmazásában állatfelhajtó munkakörben, majd
4. november 1-től kezdődően az alperes erő- és munkagépkezelői feladatok ellátásával bízta meg. A felperes a gépkezelői tevékenységek végzéséhez szükséges jogosítvánnyal nem rendelkezett, a „betanítását" 3 napon keresztül N.F. munkatársa végezte, olyan módon, hogy a felperes figyelemmel kísérte az általa végzett tevékenységet.
5. november 8-án az alperes jogelődjének, az A. Kft-nek a szakosított szarvasmarha telepén a felperes a forgalmi rendszámú T. típusú M. erőgéppel vontatott és lehajtott W. típusú bálaszeletelő géppel takarmánykiosztást végzett. A gépjárműszerelvény haladása közben a bálaszeletelő gépben lévő bála elakadt. A felperes megállt a szerelvénnyel abból a célból, hogy az elakadás okát megszüntesse. Az erőgépből úgy szállt ki, hogy annak motorját nem állította le, a vontatott jármű hajtását végző teljesítményt leadó tengely (T. tengely) és kardántengely hajtását nem választotta le az erőgép motorjáról. Utólag már nem állapítható meg, hogy a bálaszeletelő gépen levő egyik, ezt a célt szolgáló hidraulikus vezérlőkar segítségével a vágási műveletet leállította-e vagy pedig ezt is működő állapotban hagyva nyitotta fel a bálaleszorító rácsot a másik hidraulikus vezérlőkar segítségével. Ezt követően a vágóteret körülvevő vázszerkezetre felmászott abból a célból, hogy az elakadt bálák közül az egyiket lábbal megmozdítsa. E művelet közben a vázszerkezeten lévő lába megcsúszott és egyensúlyát veszítve a bal lábával becsúszott a vágókés és a bála közé. Az eséstől működésbe hozott, vagy már korábban is működésben levő vágókés a felperes bal lábfejét levágta. A felperes ezt követően tisztázatlan körülmények között a vágási műveletet leállította és segítséget kért. Az erőgépet a helyszínre érkező munkatársa állította le. A felperes a baleset következtében 50%-os mértékű munkaképesség csökkenést szenvedett. A Nyírbátori Rendőr-kapitányság B.O. eljárást befejező határozatának indokolásában azt rögzítette, hogy az eljárás során elsősorban a munkavédelmi felügyelőség vizsgálata alapján megállapítást nyert, hogy az említett sérülést a felperes úgy okozta magának, hogy a gépet véletlenül üzembe helyezte, miközben azt szabálytalanul a munkavédelmi előírások megszegésével próbálta meg karbantartani.A felperes a keresetében dologi költség, keresetkiegészítő járadék, valamint nem vagyoni kártérítés és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest.A Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság a 2.M.588/2007/
6. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította és 125.000 Ft perköltség megfizetésére kötelezte.Az ítélet indokolása szerint a perbeli balesetet kizárólag a felperes elháríthatatlan magatartása okozta, így az alperes mentesül a kártérítési kötelezettség alól. A felperes az erőgép kezelésére megfelelő jogosítvánnyal nem rendelkezett ugyan, de e vonatkozásban megtévesztette a munkáltatót, amikor a műszakvezetőknek jogosítványt mutatott be. A felperesnek közölnie kellett volna azt is, hogy a perbeli munkafolyamatot nem végezheti, mivel a gépjárművezetéstől is el van tiltva. Az alperesnek a felperest a megváltozott munkakörére tekintettel elméleti és gyakorlati oktatásban kellett részesítenie. A gyakorlati oktatást a felperes nem vitatta, és bár az elméleti oktatásra vonatkozó dokumentációt az alperes nem tudott csatolni, az oktatási kötelezettségének eleget tett, mivel a gépen elhelyezett piktogramok e vonatkozásban elegendőek voltak. A baleset személyi feltételeit tekintve, azért következett be, mert a felperes megtévesztette az alperest a képesítésével kapcsolatban. A tárgyi feltételek vonatkozásában a felperes elháríthatatlan magatartása okozta a balesetet azzal, hogy a veszélyzónába úgy ment be indokolatlanul, hogy a vontatógépet, illetve a bálaszeletelő gép vágási funkcióját nem állította le. A felperes fellebbezése folytán eljárt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság a 4.Mf.22.244/2010/
7. számú közbenső ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes a felperes
8. november
9. napján bekövetkezett balesetéért 60%-ban felel. A felperest perköltség fizetésére kötelező rendelkezést mellőzte. Elrendelte az iratoknak a munkaügyi bírósághoz történő visszaküldését a felperes összegszerű igényének elbírálása végett.A jogerős közbenső ítélet indokolása szerint a megyei bíróság a munkaügyi bíróság által megállapított tényállást elfogadta az ítélkezése alapjául és helyesnek találta az általa felhívott jogszabályok körét is, tévesnek ítélte azonban az abból levont jogi következtetést. A munkaügyi bíróság megállapította ugyan, hogy a felperesnek a baleset bekövetkezésekor sem járművezetői, sem lassújárművezetői, sem pedig gépkezelői engedélye nem volt, ennek meglétét az alperes körültekintően nem ellenőrizte, az előírt bizonyítható módon történő elméleti és gyakorlati oktatás nem valósult meg, a munkáltató kártérítési felelősségét azonban ennek ellenére nem állapította meg. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperes nem tudta bizonyítani azt, hogy a balesetet kizárólag a felperes elháríthatatlan magatartása idézte elő, az alperes az objektív felelőssége alapján a balesetért felelősséggel tartozik. A felperes azzal, hogy a veszélyzónába indokolatlanul és oly módon ment be, hogy a meghajtó és egyben vontató gépet, illetve a bálaszelető vágási funkcióját nem állította le, a szabálytalan munkavégzés során maga is közrehatott a baleset bekövetkezésében. A munkáltató objektív felelősségére figyelemmel a kármegosztás arányát a munkáltatóra terhesebben 60-40%-os mértékben állapította meg.Az alperes a felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős közbenső ítélet megváltoztatását és a munkaügyi bíróság ítéletének hatályában fenntartását. Álláspontja szerint a munkaügyi bíróság a munkavédelmi szakértő szakvéleményére alapítva helyesen állapította meg, hogy a perbeli munkavégzés tárgyi feltételei vonatkozásában a felperes elháríthatatlan magatartása okozta a balesetet azzal, hogy a felperes a veszélyzónába úgy ment be indokolatlanul, hogy a vontató gépet vagy a bálaszelető gép funkcióját nem állította le. Iratellenes a megyei bíróság megállapítása a tekintetben, hogy a jogosítvány meglétét az alperes nem ellenőrizte körültekintéssel. A perben két tanú állította egybehangzóan, hogy a felperes részükre erőgép vezetésére jogosító jogosítványt mutatott be. A munkáltató egy aggálymentesnek tűnő vezetői engedély bemutatását követően nem köteles további, az okmányirodánál történő eljárásra. A felperes a hibaelhárítást a bálaszeletelő gépen a követendő eljárásra figyelmet felhívó piktogramok ellenére hajtotta végre, úgy, hogy sem az erőgép motorját nem állította le, sem a motort és a T. tengely közötti lehajtást nem kapcsolta ki, a bálaszelető gép mozgó vágófejének üzemszerű mozgása közben próbálta meg arrébb mozdítani a bála maradványt. A munkavédelmi szakértő megállapítása szerint ez az ösztönös, normális emberi önvédelmi reakciókkal teljesen ellentétesnek minősíthető. A felperes e magatartásával több jogszabályt is megszegett. A megyei bíróság megsértette a Pp.
10. §