Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf. 27.303/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a ügyintéző ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perben, melybe az alperes pernyertességének az előmozdítása érdekében a ügyintéző ügyvéd által képviselt beavatkozott, a Fővárosi Bíróság
- évi május hó
- napján kelt 13.K.32.314/2006/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak külön-külön 20.000 (azaz húszezer) - 20.000 (azaz húszezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes, mint ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő
- február 8.-ai
- számában a 3865/
- számon közzétett ajánlattételi felhívással egyszerű közbeszerzési eljárást indított település szilárd hulladékának összegyűjtése, elszállítása, valamint ártalmatlanítása tárgyában szolgáltatási szerződéssel. Az ajánlati felhívás VI.3.
- pontja szerint a közszolgáltatás ellátása során kötelezően és kizárólagosan igénybe vehető ártalmatlanító hely a Gyöngyös, Szurdokpart úti (0217/24 hrsz.) hulladéklerakó hely. A gyöngyösi lerakóhely megszűntét követő
- január
- utáni időtartamra vonatkozóan pedig az befogadó nyilatkozatát kell az ajánlattevőnek csatolnia. Az ajánlattételi határidőt
- március
- napjában határozta meg. Az ajánlattételhez készített dokumentáció
- pontja szerint a hulladékot a közszolgáltatás ellátása során kötelezően és kizárólagosan igénybe vehető ártalmatlanító helyek -
- október 31.-ig érvényes, várhatóan
- december 31-ig meghosszabbított használati engedéllyel rendelkező - Gyöngyös, Szurdokpart út 0217/24 hrsz. alatt működő hulladéklerakó, megszűnését követően
- január 1-től az Gyöngyös ipari parkjában felépülő hulladék ártalmatlanító művének kell átadni, aki a kommunális hulladékot ellenszolgáltatás nélkül tartozik a beszállítótól átvenni. Az ajánlattételi határidő előtt a felperes módosította az ajánlattételi felhívást és azt a Közbeszerzési Értesítő
- március
- napján a
- szám alatt közzétette. A módosítás érintette az ajánlati felhívás VI.3.
- pontjának második mondatát is, a közszolgáltatás ellátása során kötelezően és kizárólagosan igénybe vehető ártalmatlanító helynek a part úti hulladék lerakóhelyet nevezte meg. Az ajánlattételi felhívás módosított formájában is tartalmazta a hulladék gyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására vonatkozóan is a közszolgáltatás tárgyát, ugyanakkor a dokumentáció
- oldal 1.
- pontjában (a nyertes ajánlattevő fő feladata) csak a gyűjtés, elszállítás, illetve a
- oldalon a szerződés tárgya vonatkozásában szintén gyűjtés és elszállítás szerepelt a közszolgáltatás tárgyaként. Az ajánlattételi határidőig a, valamint a nyújtotta be ajánlatát, melynek felbontására
- március 14-én került sor. A beavatkozó a
- február 8-án közzétett ajánlati felhívással kapcsolatosan
- március 3-án kérdéseket intézett a felpereshez, és mivel a kérdésekre kapott választ jogsértőnek tartotta - ajánlatot nem tett - jogorvoslati kérelemmel fordult az alpereshez. Az alperes a
- április 12-én kelt D.175/10/
- számú határozatában a jogorvoslati kérelemben foglaltaknak részben helyt adva megállapította, hogy a felperes tájékoztatása a dokumentáció egyes előírásainak a módosítását eredményezte, ezáltal megsértette a Kbt. 300.§-ának
(6)bekezdésére tekintettel a Kbt. 56.§-ának
(4)bekezdését, ezért a felperesi ajánlatkérő dokumentációját és az annak kiadásáról hozott döntéseit megsemmisítette, egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasította, illetve a jogorvoslati eljárást részben megszüntette. Kötelezte a felperest, hogy a beavatkozó részére 15 napon belül fizessen meg 150.000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat és megállapította, hogy az eljárás során felmerült egyéb költségeiket a felek maguk viselik. A felperes keresetében a határozat felülvizsgálatát a terhére megállapított jogsértés és igazgatási szolgáltatási díj viselése vonatkozásában kérte. Megítélése szerint nem a tájékoztatás hanem a hirdetmény módosította a dokumentációt, az ártalmatlanítás ez esetben pedig a hulladék kijelölt helyre történő szállítását és a hulladékkezelőnek való átadását jelenti. A tájékoztatás nem módosította a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos rendelkezéseket, hanem egyértelművé tette a közbeszerzés feltételeit. A jogorvoslati kérelemnek részben való helyt adása miatt jogsértő a teljes igazgatási szolgáltatási díj viseléséről való rendelkezés. Alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, határozatában kifejtett álláspontját fenntartotta. Az alperes pernyertességének előmozdítás érdekében a perbe avatkozott kérelmező a kereset elutasítást kérte. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a Kbt. 56.§ának
(4)bekezdésére utalással az ajánlatkérő a tájékoztatásban az ajánlat elkészítéséhez a felhívásban, dokumentációban szereplő előírásokat, feltételeket értelmezi, vagy többletinformációt adhat, azonban sem az értelmezés, sem a többlet információ nem eredményezheti az ajánlattételi felhívás, vagy a dokumentáció feltételeinek a megváltoztatását. A perbeli eredeti ajánlattételi felhívás és a dokumentáció két vállalkozás által üzemeltetett ártalmatlanító helyet tartalmazott. Az ajánlattételi felhívás módosításával a felhívásban egy cég által üzemeltetett ártalmatlanító hely maradt, míg a dokumentáció továbbra is tartalmazta az eredeti feltételek szerinti két ártalmatlanító helyre vonatkozó előírás. A felperes kiegészítő tájékoztatása az ártalmatlanítást végző cégek és helyek tekintetében a dokumentációban foglaltak megváltoztatását eredményezte. Megállapította továbbá, hogy az ajánlati felhívás szerint a közbeszerzésnek tárgya a hulladék gyűjtése, szállítása és ártalmatlanítása volt, azonban a hulladék ártalmatlanítás fogalmára nem adott definíciót, azt tájékoztató levelében sajátosan magyarázta, az átadás, a befogadói nyilatkozat csatolása kapcsán. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes a közbeszerzési eljárásban a környezetvédelmi szabályoktól eltérő tartalommal használta az ártalmatlanítást, és az általa értelmezett sajátos tartalomra nem közölt feltételeket sem a felhívás, sem a dokumentáció. A Kbt. 341.§-ának
(3)bekezdésére utalással kifejtette, hogy nem teszi lehetővé az igazgatási szolgáltatási díj megosztását abban az esetben, ha az alperes részben találja alaposnak a jogorvoslati kérelmet. Az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében a felperes a keresetnek megfelelően az elsőfokú ítélet megváltoztatást kérte. Álláspontja szerint a felperes közbeszerzési eljárása nem ütközött a Kbt. 56.§-ának
(4)bekezdésébe, mivel tájékoztatása nem eredményezte az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak módosítását. Az ajánlattételi felhívás módosítása szabályosan, jogszerűen megtörtént, a módosított hirdetmény alapján az ajánlattevő a közbeszerzés tárgyával (ártalmatlanítás tartalmával és helyével) kapcsolatosan határozott és világos információhoz jutottak. Álláspontja szerint nem a kiegészítő tájékoztatás módosított a dokumentációt, hanem maga a hirdetmény, amit viszont a Kbt. 56.§ának
(4)bekezdése nem tilt. A közbeszerzés tárgya alapvetően a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok hatálya alá tartozik, így a 224/2004. Korm. rendelet hatálya alá, melynek a 3.§
(1)bekezdés c/ pontja, illetőleg 12.§
(19)bekezdésének e/ pontja előírja azt, hogy az ajánlati felhívásnak, illetőleg dokumentációnak tartalmaznia kell a közszolgáltatás ellátása során kötelezően és kizárólagosan igénybe vehető ártalmatlanító helyek állapotát és megnevezését, melyekről egyébként normatív jogszabály, önkormányzati rendelet tartalmaz előírásokat, a hulladék összegyűjtése és elhelyezésének követhetősége végett. Az beruházás elmaradása a Gyöngyös környéki önkormányzatok hulladékgazdálkodási terveit alapvetően is súlyosan érintette, és a korábbi elképzeléseik (rendeleteik) módosítására kényszerítette. Ennek keretében kellett az ajánlati felhívást az önkormányzatnak hirdetmény útján módosítania, és az ezzel összefüggésben a beavatkozó által kért kiegészítő tájékoztatásra választ adnia. Az ártalmatlanítás, mint hulladékgazdálkodási fogalom tartalma valamennyi ajánlattevő számára egyértelműen világos volt, ezzel kapcsolatosan a kiegészítő tájékoztatás félreérthető, illetve dokumentációt módosító tartalommal nem bírt. A befogadással kapcsolatos költség, ami nem azonos az ártalmatlanítás költségével, az ajánlattevő költsége. Ő tartozik a befogadói gazdálkodó szervezettel a befogadás költségeiben megállapodni. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Szükségesnek tartotta kiemelni, hogy a dokumentáció a 39. oldal 15. pontjában fenntartotta az telephelyével kapcsolatos előírását 2009. január 1. napjától, ezt az ajánlattételi felhívás módosította, ellenben a dokumentációban nem vezette át a felperes, és azt a tájékoztató levelében nem tehette meg. A beszerzés tárgyával összefüggésben pedig felperes gyakorlatilag saját tartalmat adott a Hgt. 19.§
(1)bekezdés a/-c/ pontjaiban szabályozott hulladék ártalmatlanítására vonatkozó definícióval szemben. A megadott feltételek sem az ajánlati felhívásban, sem pedig dokumentációban nem szerepeltek, tehát nem a feltételek értelmezéséről, hanem új tartalmi meghatározásoknak minősül a hulladék ártalmatlanítására és az ártalmatlanítás költségeire nézve. A beavatkozó fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A Kbt. szerint az ajánlatkérő feladata az, hogy a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét egzakt módon meghatározza. A felperes fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság az ítélet alapjául szolgáló tényállást helytállóan tárta fel, abból megalapozott jogi következtetést vont le. Ítéletének indokolásával a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett. A felperesi fellebbezésben foglaltakra tekintettel a másodfokú bíróság a következőket emeli ki. A Kbt. 56.§-ának
(1)bekezdése szerint az ajánlattevő - a megfelelő ajánlattétel érdekében - az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban, írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal. A
(4)bekezdése kimondja, hogy a tájékoztatás nem eredményezheti az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak módosítását. A rendelkezésre álló iratokból egyértelműen megállapítható, hogy a beavatkozó a 2006. február 8-án közzétett ajánlati felhívással és dokumentációval kapcsolatban kért kiegészítő tájékoztatást. Elküldésének ideje egybeesett az ajánlati felhívás módosításának idejével, így a felperes már a módosított ajánlati felhívásra tekintettel adott kiegészítő tájékoztatást oly módon, hogy azzal módosította a dokumentációt. Az ajánlatkérő a Kbt. 54.§-a szerint dokumentáció készítésére is köteles, melynek célja az ajánlattétel elősegítése bővebb információ nyújtásával. A dokumentációban meg kell adni a részletes szerződéses feltételeket vagy a szerződés tervezetet. Az ajánlatkérő kötelezettsége annak biztosítása, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció egymással összhangban álljon. A Kbt. nem szabályozza, és nem mondja ki, hogy ha az ajánlati felhívás és a dokumentáció között ellentmondás észlelhető, úgy az ajánlati felhívásban közölt előírást kellene irányadónak tekinteni. A Kbt. 76.§-ának
(1)bekezdése azonban lehetővé teszi az ajánlattételi határidő lejártáig az ajánlati felhívásban illetve a dokumentációban rögzített feltételek módosítását, és mivel azt a felperes a dokumentáció vonatkozásában nem tette meg, a Kbt. kogens rendelkezésére tekintettel, helyesen állapította meg az alperes, hogy a tájékoztató levélben jogsértő módon módosította a dokumentációt. A beszerzés tárgyával összefüggésben az is megállapítható volt, hogy az ajánlattételi felhívás módosított formájában is tartalmazta a hulladék gyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására vonatkozó előírást, ugyanakkor a dokumentációban az ártalmatlanítás a nyertes ajánlattevő feladatánál és a szerződés tárgyánál nem szerepel, az a kérdésre adott válasszal egészült ki. Az alperes e tényeknek megfelelően állapította meg, hogy a felperes tájékoztatásában kiegészítette a dokumentációt, ez által megsértette a Kbt. 56.§ának
(4)bekezdésében foglaltakat, ezt az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperes határozata jogszabályt nem sértett, mint azt is, hogy a jogsértés megállapításával a felperesnek kell viselnie az igazgatási szolgáltatási díjat. Mind ezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperesnek és a beavatkozónak a másodfokú eljárásban felmerült költségeinek megfizetésére a Fővárosi Ítélőtábla a felperest a Pp 78.§-ának
(1)bekezdése és 83.§-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte, míg a fellebbezési illetéket a felperes személyes illetékmentessége folytán a 6/1986 (VI.26.) IM. rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Budapest,
- év november hó
- napján Dr. Rothermel Erika sk. tanácselnök Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Losonczy Erzsébet sk. előadó bíró