Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának a
- évi december hó 6 napján megtartott ülésén hozott kollégiumi véleménye: I/1./ A Be.
- §
(2)bekezdés b) pontja szerint előkészítő ülés tartása kötelező, ha a vádirat közlésétől számított 15 napon belül a vádlott, a védő vagy a sértett közvetítői eljárás lefolytatását indítványozta. Nincs eljárási szabálysértés, ha előkészítő ülés nélkül hozott végzésben utasítja el a bíróság az indítványt a törvényben kizárt esetekben: ha a vád tárgya nem a Btk. 36. §
(1)vagy
(2)bekezdésében írt bűncselekmény, ha a
(3)bekezdésben felsorolt kizáró okok fennállnak vagy az indítvány nem jogosulttól származik. Ezek hiányában az előkészítő ülés kötelező, de elmaradása csak relatív eljárási szabálysértés. A 15 napos határidő után érkező indítvány esetében nem kötelező előkészítő ülést tartani, de lehetséges. I/2./ Tárgyalási szakban előterjesztett indítvány esetében az eljárás nem fejezhető be az indítvány jogerős elbírálásáig. Ezokból a tárgyalás elnapolására is sor kerülhet. Ennek elmaradása (az ügydöntő határozat meghozatala) azonban csak relatív eljárási szabálysértés. Ezzel az állásponttal elkerülhető, hogy a törvényben kizárt esetekben csupán az eljárás elhúzása érdekében, a joggal visszaélve terjesszenek elő közvetítői eljárás iránti indítványt. I/3./ A vádemelés után az indítvány előterjesztésére jogosult a vádlott, a védő, a sértett, valamint általános indítványtételi joga folytán az ügyész is. Az eljárás hivatalból nem függeszthető fel. A Be. 221/A. §
(1)bekezdése a gyanúsított vagy a sértett indítványát, illetőleg önkéntes hozzájárulásukat rögzíti feltételként, a
(3)bekezdés viszont a védőt is felsorolja az indítványozók között. Ebből következően önálló indítványozó lehet a védő, ha a terhelt hozzájárul. A sértett képviselőjének nincs önálló indítványozási joga, de a sértett az indítványozási jogát képviselője útján gyakorolhatja (Be. 56. §
(1)bekezdés). Nincs akadálya jogi személy sértett esetében az eljárásnak a jogi személy képviselője útján gyakorolja a sértetti jogokat. I/4./ Az indítvány tárgyában hozott végzés ellen elutasítás esetén fellebbezhet az ügyész, a vádlott, a védő és a sértett. Az eljárás felfüggesztésének ténye ellen a vádlott, védő fellebbezése kizárt, mivel az a vádlott javára szól, míg az ügyészen kívül a sértett is fellebbezhet, bár ez utóbbi - ha hozzájárult a közvetítői eljáráshoz - nyilvánvalóan csak formális. Ugyanakkor egyikük részéről sem kizárt a fellebbezés a felfüggesztés tartama miatt. I/5./ A Be. 221/A. §
(2)bekezdése szerint a közvetítői eljárás célja az, hogy a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse, valamint a bűncselekmény következményeit jóvátegye, mely nem kizárólag a kár megtérítését foglalja magában. Így nem lehet akadálya a közvetítői eljárás lefolytatásának az, ha a kár megtérítésére már ezt megelőzően sor került." I/6./ A Be. 266. §
(3)bekezdés c) pontja szerint az eljárást a bíróság a közvetítői eljárás lefolytatása céljából legfeljebb 6 hónapra függesztheti fel. Az ügy jellegétől függ, hogy ki kell-e használni a törvény szerinti 6 hónapot, vagy rövidebb idő is elég. Az iratok mozgását is tekintetbe véve - célszerű legalább 4, de inkább 6 hónapban meghatározni a felfüggesztés tartamát. Feltétlenül téves az a döntés, ahol az eljárást 2 hónapra függesztették fel. I/7./ Közlekedési ügyekben a biztosító helytállása nem zárja ki a közvetítői eljárást, a tevékeny megbánás szabályainak alkalmazását.