A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.II.148/2007/5.szám A Magyar Köztársaság nevében ! A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi november hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az emberölés bűntettének kísérlete miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Somogy Megyei Bíróság B.29/2007/
- számú ítéletét megváltoztatja és a vádlott büntetését 6 (hat) év 2 (kettő) hó fegyházra és 7 (hét) év közügyektől eltiltásra súlyosbítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámítja az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt is. Kötelezi a vádlottat, hogy fizesse meg az államnak a másodfokú eljárásban felmerült 3.600 (háromezer-hatszáz) forint bűnügyi költséget. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában és a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Hasonlóképpen a védő is fenntartotta jogorvoslati kérelmét a nyilvános ülésen. A másodfokú bíróság a jogorvoslattal megtámadott határozatot a Be.348.§
(1)bekezdése értelmében a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az iratok tartalma alapján - figyelemmel a Be.352.§
(1)bekezdésének a) pontjára - az alábbiak szerint egészítette ki, illetve helyesbítette: - a vádlottat
- és
- között rablás bűntette, lopás bűntettei és vétségei, illetve közokirattal visszaélés vétségei miatt négy alkalommal végrehajtandó, egy esetben felfüggesztett szabadságvesztésre, egy alkalommal pénzbüntetésre ítélték, valamint egy esetben megrovásban részesítették. - A Kiskunhalasi Városi Bíróság 8.B.438/2000/
- számú ítélete helyesen
- november hó
- napján emelkedett jogerőre. - A Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.B.218/2001/
- számú ítéletével kiszabott szabadságvesztéssel kapcsolatos feltételes szabadság
- szeptember 16-án járt le. A büntetést helyesen
- december 16-án kell kitöltöttnek tekinteni. (A vádlott erkölcsi bizonyítványa a nyomozati iratok 797-
- oldalán, valamint szabadulási igazolása az elsőfokú bírósági iratok
- sorszáma alatt.) - 1.számú tanú a mentőket
- október 26-án 0 óra 22 perckor értesítette. Kórházba szállítása után a sértettet sürgőséggel meg kellett operálni. A jobboldali mellkas feltárása során mellüregében jelentős mennyiségű vért találtak. - A sértett helyesen szúrt-metszett sérülést szenvedett, mely közvetlenül a gerincoszlop mellett helyezkedett el. Kórházi kezelése
- október 28-ig tartott. (Dr.Kondor Károly igazságügyi orvosszakértő véleménye a nyomozati iratok 443-
- oldalán, illetőleg orvosi iratok a nyomozati iratok
- oldalán.) ---------Az ekként kiegészített, illetve helyesbített tényállás most már mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az a vádlott védekezésével szemben álló részében is a bizonyítékok indokolt és okszerű mérlegelésén alapul. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok maradéktalan betartásával folytatta le, az ügy megítéléséhez szükséges részleteket feltárta, ténymegállapításait kellően megindokolta. Helyesen utalt arra, hogy a vádlott maga is elismerte a cselekmény elkövetését a nyomozás, illetve az előzetes letartóztatás elrendeléséről döntő bírósági meghallgatása során, és ezen vallomásának utóbb történő megváltoztatására elfogadható magyarázatot adni nem tudott. Helyesen ismerte fel az elsőfokú bíróság azt is, hogy a vádlottnak a cselekmény elkövetését tagadó, az eljárás későbbi szakaszában tett megnyilatkozásai következetlenek, egymással összeegyeztethetetlenek voltak, és lényeges kérdéseket tekintve tértek el egymástól. Mindezeken túlmenően a vádlott cselekvőségét mind a sértett, mind a vádlott társaságában lévő személyek közül többen az eljárás során végig határozottan állították. A sértett vallomása szerint az őt üldöző három személy egyike a vádlott volt, ám a szúrást végrehajtó személyről kifejezetten nem tudott nyilatkozni. 2.számú tanú, 3.számú tanú, 4.számú tanú, valamint 5.számú tanú az eljárás során végig - személyleírás adásával, sőt többen felismerésével - következetesen és egybehangzóan állították, hogy a szórakozóhelyen történt nézeteltérés, tettlegesség kezdeményezője a vádlott volt, ő viselkedett a legagresszívabb módon, és a későbbiek során nála láttak kést is. A vádlott társaságában lévő személyek közül ugyancsak többen (6.számú tanú, 7.számú tanú, 8.számú tanú, 9.számú tanú, 10. számú tanú) állították, hogy a vádlottnál volt kés, illetve a tettlegesség befejezésekor elismerte a sértett megszúrását. Mindezekre figyelemmel a fentiek szerint kiegészített tényállás a Be.352.§
(2)bekezdése alapján irányadó volt a fellebbezési eljárásban. ---------E tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott büntetőjogi felelősségére és cselekményének minősítése is megfelel az anyagi büntető jogszabályoknak. A vádlott szándékának formáját, annak tartalmát azonban az elsőfokú bíróság nem vizsgálta; ezzel kapcsolatos indokolási kötelezettségének nem tett eleget. Az irányadó tényállás szerint a vádlott szálláshelyéről több munkatársával együtt, különböző támadóeszközökkel felszerelkezve tért vissza a bűncselekmény elkövetésének helyszínére, ahol hosszabb üldözést követően szúrta meg a sértettet. Ezt követően a sértettet magára hagyva távozott a helyszínről. Az elkövetésnek ezeket a mozzanatait figyelembe véve nem lehet tevékenységét indulati magatartásként értékelni. Az elkövetéshez használt, az élet kioltására is alkalmas eszköz jellegéből, a köztudomásúan életfontosságú szerveket magában rejtő sérült testrészből, illetve az elkövetés után tanúsított vádlotti magatartásból határozottan arra lehet következtetni, hogy az elkövetés pillanatában - az általános élettapasztalat alapján számolnia kellett akár halálos következménnyel járó sérülés okozásával is. A vádlott e lehetséges következménybe belenyugodva, a sértett halálára is kiterjedő eshetőleges szándékkal valósította meg cselekményét. ---------- A büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket az elsőfokú bíróság nagyobbrészt helyesen tárta fel. Ítéletének ezzel kapcsolatos része mindössze annyiban szorult helyesbítésre, hogy a többszörös visszaesés ténye a vádlott esetében további súlyosító körülmény. (Miután a bűncselekmény büntetési tételének felső határa önmagában is tizenöt év a Btk.97.§
(1)bekezdésének büntetési tételt emelő hatása nem érvényesül -, a súlyosító körülménykénti figyelembe vétele nem ütközik a kétszeres értékelés tilalmába.) További enyhítő körülmény, hogy az eredményre a vádlottnak mindössze eshetőleges szándéka terjedt ki. Az egyebekben helyesen feltárt bűnösségi körülményekre, különösen kiemelkedő személyi társadalomra veszélyességére figyelemmel a másodfokú bíróság a vádlottal szemben alkalmazott büntetések tartamát indokolatlanul enyhének találta. Ezért azt - az ügyészi fellebbezést alaposnak találva - a rendelkező részben írtak szerint súlyosította. Mindezeket figyelembe véve a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a főés a mellékbüntetést kiszabó részében a Be.372.§
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, míg egyéb törvényes rendelkezéseit a Be.371.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Az elsőfokú ítélet kihirdetésétől előzetes letartóztatásban töltött idő beszámításáról a Btk.99.§
(1)bekezdése alapján rendelkezett. A vádlott a Be.381.§
(1)bekezdése értelmében köteles a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére. P é c s,
- november
- Dr.Krémer László s.k. a tanács elnöke, Dr.Halász Etelka s.k. előadó bíró, Dr.Túri Tamás s.k. bíró A Somogy Megyei Bíróság B.29/2007/
- számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.II.148/2007/
- számú ítélete folytán - az abban írt változtatásokkal - a
- évi november hó
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. .Krémer László s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő