← Magyarország

Pf.20024/2012/4 – Győri Ítélőtábla

A Győri Ítélőtábla Pf.I.20.024/2012/4.szám A Győri Ítélőtábla jogtanácsos által képviselt felperesnek dr.Darnói Norbert ügyvéd által képviselt I.r., kk. II.r., kk. III.r., IV.r., V.r., VI.r. és VII.r. alperesek ellen szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság előtt folyamatba tett perében Tatabányán, 2009.évi november hó 4.napján 26.P.20.533/2008/35.szám alatt hozott ítélet ellen I-IV.r. alperesek részéről

  1. és 38.sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy mellőzi a 2007.június 18-án létrejött ajándékozási szerződés értékének megjelölésére vonatkozó rendelkezést, továbbá megállapítja, hogy a II-III-IV-V.r. alperesek tűrési kötelezettsége jövedéki bírság és adótartozás jogcímén fennálló az 55.AV.4/2008.számon indult végrehajtási eljárás tárgyát képező 90.794.192 (kilencvenmillió-hétszázkilencvennégyezer-egyszázkilencvenkettő) forint tartozás behajthatatlansága esetén áll fenn. Köteles az I-II-III., IV.r. alperes 15 napon belül egyetemlegesen megfizetni a felperes részére 100.000 (egyszázezer) forint másodfokú perköltséget. A feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a ... hrsz.-ú ingatlanra az I.r. alperesi ajándékozó és a II-III.r. alperesi megajándékozottak között 2007.június 18-án 7.000.000 forint értékben létrejött ajándékozási; Az ....forgalmi rendszámú utánfutóra I.r. alperesi eladó és IV.r. alperesi vevő között érték nélkül 2007.november 21-én létrejött adásvételi; A ....forgalmi rendszámú személygépkocsira I.r. alperesi eladó és V.r. alperesi vevő között érték nélkül 2007.november 29-én létrejött adásvételi szerződések a felperesek vonatkozásában hatálytalanok, ebből eredően II-III-IV., V.r. alperesek tűrni kötelesek, I.r. felperesi adó és egyéb, II.r. felperesi jövedéki bírság, és egyéb jogcímeken fennálló követeléseinek a szerződésekkel átruházott vagyontárgyakból való kielégítését. A megyei bíróság a felpereseknek az ezt meghaladó az I.r. alperesnek a VI.r. alperessel 2007.szeptember 26-án a ....forgalmi rendszámú ... típusú vontatóra kötött adásvételi szerződésének hatálytalansága megállapítására irányuló kereseti kérelmét elutasította. Az elsőfokú bíróság az I-II-III.r. alpereseket egyetemlegesen 175.000 forint, az I és IV.r. felpereseket egyetemlegesen 1.250 forint, az I és V.r. alpereseket egyetemlegesen 20.550 forint perköltség megfizetésére kötelezte a felperes javára. Kötelezte az I-II. és III.r. alpereseket 210.000 forint, az I és IV.r. alpereseket 1.500 forint, az I és V.r. alpereseket 24.700 forint feljegyzett illeték állam javára történő megfizetésére. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az APEH ... Regionális Igazgatóság Végrehajtási Osztálya megkeresése alapján ... Város Jegyzője az 5/2008.számú 2008.június 4-én jogerőre emelkedett határozatával vonta vissza az 1994 óta egyéni fuvarozói tevékenységet ellátó I.r. alperes vállalkozói engedélyét. Rögzítette, hogy a VI.r. alperes 2006.szeptember 13-án alakult. Tagjai az I.r. alperes és az ő előző házasságából született gyermekei, a perben nem álló ifj.I.rendű alperes neve és a VII.r. alperes voltak. Az I.r. alperes tagsági jogviszonya 2007.október 5-én szűnt meg. A megyei bíróság megállapította, hogy az I.r. alperesnek 2006.szeptemberétől 1.454.911 forintos adótartozása állt fenn a felperesi jogelőddel - a korábbi I.r. felperessel az APEH ... Regionális Igazgatóságával szemben. Az I.r. alperes részletfizetési kérelme 2007.márciusában elutasításra került. Rögzítette, hogy az I.r. alperes üzemeltetésében álló járműszerelvényt a felperesi jogelőd a per korábbi II.r. felperese - 2007.április 3-án közúti ellenőrzés alá vonta, az ellenőrzés során a legálisan szállított áruk mellett magyar adójegy nélküli cigarettát találtak. A Vámés Pénzügyőrség Fővámhivatala .... számú határozatával az I.r. alperest 88.434.375 forint jövedéki bírság megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú határozat 2007.június 28-án kelt és az a Vám- és Pénzügyőrség ... Regionális Parancsnokságának 3908/2007.Vprp.II.számú határozatával emelkedett jogerőre. A másodfokú határozattal szemben az I.r. alperes által előterjesztett kereseti kérelmet a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 11.K.21.270/2007/4.számú ítéletével elutasította, hivatkozva az I.r. alperesnek a jövedéki törvény szerint fennálló objektív felelősségére. Az I.r. alperesnek a felperesi jogelőd - a korábbi II.r. felperes felé, így 88.434.375 forint jövedéki bírság és 495.000 forint eljárási illeték tartozása állt fenn. A megyei bíróság megállapította, hogy a Vám- és Pénzügyőrség ... Regionális Parancsnoksága 2007.december 17-én küldte meg az I.r. alperes tartozását, mint végrehajtási ügyet az APEH ... Regionális Igazgatóságának. Az 5.Va.4/2008.számon 90.488.192 forint és járulékai iránt indult végrehajtási ügyben az eljáró helyettes bírósági végrehajtó a gépjármű nyilvántartás adatai alapján lefoglalta a ... forgalmi rendszámú pótkocsit 1.000.000 forint, az ... forgalmi rendszámú ... tehergépkocsit 500.000 forint, valamint a ... forgalmi rendszámú ... személygépkocsit 1.100.000 forint értékben, valamint 2008.június 22-én árverés útján értékesítette a ....hrsz. alatti zártkerti ingatlant 38.700 forint vételáron a VII.r. alperes részére. A ... forgalmi rendszámú személygépkocsi 600.000 forintos vételáron perben nem álló személy részére került értékesítésre. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy az I.r. alperes valamint kiskorú gyermekei a II és III.r. alperesek között 2007.június 18-án ajándékozási szerződés jött létre a ... belterületén ....hrsz. alatt nyilvántartásba vett ... ....szám alatti ingatlan ½ tulajdoni hányadára nézve, mely alapján az ingatlan ¼ - ¼ tulajdoni hányadát a kiskorú gyermekek szerezték meg. Az ügyvédi okiratba foglalt szerződés alapján a ...i Körzeti Földhivatal a tulajdonjog változást 2007.szeptember 5-én vezette át az ingatlan-nyilvántartáson. Az I.r. valamint a IV.r. alperes között 2007.november 21-én a vételár megjelölése nélkül adásvételi szerződés jött létre, mely alapján a IV.r. alperes az ... forgalmi rendszámú 1986os gyártási évű utánfutó tulajdonát megszerezte. Az I. és V.r. alperesek 2007.november 29-én a vételár megjelölése nélkül adásvételi szerződést írtak alá, mely szerint az V.r. alperes megszerezte a ....forgalmi rendszámú ... típusú személygépkocsi tulajdonjogát. Az I.r. alperes valamint a VI.r. alperes között 2007.szeptember 26-án létrejött vételárat nem tartalmazó adásvételi szerződés alapján a VI.r. alperes szerezte meg a ... forgalmi rendszámú ... típusú vontató tulajdonjogát, melyet utóbb 2008.augusztus 21-én a Kft. perben nem álló személy részére 960.000 forint számla szerinti vételáron értékesített. Az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy a perbeli szerződések megkötésekor az I.r. alperesnek 1.454.911 forintos adótartozása már fennállt az I.r. felperes felé. Álláspontja szerint az I.r. alperes a járműszerelvény 2007.április 3-i ellenőrzését követően a gépkocsivezetővel szemben indult büntetőeljárás ismeretében alappal számolhatott azzal, hogy terhére jelentős összegű jövedéki bírság kerül megállapításra. Erre tekintettel az alpereseknek valamennyi az I.r. alperest a felperesi jogelődök vonatkozásában terhelő tartozásról tudomással bírtak a perbeli szerződések megkötésekor. Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a gépjárművekkel kapcsolatos szerződések megkötésére a jövedéki bírságot kiszabó 2007.június 28-i keltezésű elsőfokú határozatot követően került sor. A megyei bíróság a Ptk.203.§./2/ bekezdésére hivatkozva kiemelte, hogy a hozzátartozók között létrejött szerződéseknél az ingyenesség és a rosszhiszeműség mellett fennálló törvényi vélelem megdöntése a perben az alperesek kötelezettsége volt, melynek azonban azok nem tettek eleget. Hangsúlyozta, hogy a törvényi vélelem megdöntésére az alperesek előadása önmagában nem volt elégséges. Alaposnak találta a felperesi jogelődök kereseti kérelmét azt illetően, hogy az I. és az V.r. alperes között 2007.november 29-én megkötött szerződés színlelt, mert a ... gépkocsit az I.r. alperes 2007.januárjában lényegében munkavégzés ellenében ajándékozta a VII.r. alperesnek és a gépkocsi csak az alacsonyabb biztosítási díj miatt került utóbb az V.r. alperes nevére átírásra. Rámutatott, hogy az I.r. alperes nem bizonyította, hogy a megállapodások létrejöttekor a felperesek felé ne állt volna fenn tartozása. Kifejtette, hogy az alperesek azon hivatkozása, miszerint nem volt céljuk a fedezet elvonása, a felperesi keresetet egyik szerződés esetében sem teszi alaptalanná. A megyei bíróság utalt arra, hogy önmagában az a körülmény, hogy az I.r. alperes tulajdonában még egy személygépkocsi, illetőleg egy zártkerti ingatlan ½ tulajdoni aránya maradt, nem jelentheti azt, hogy a per tárgyát képező vagyontárgyaknak a végrehajtás alól való kivonása célként fel sem merült. A ... forgalmi rendszámú vontatóval kapcsolatban a kereseti kérelmet arra tekintettel utasította el, hogy a vontatót a VI.r. alperes utóbb értékesítette, így peren kívüli harmadik személy terhére a hatálytalanság, a felperesi követelés kielégítésének a tűrésére való kötelezés nem lehetséges. Az elsőfokú bíróság a perköltségről a Pp.81.§-a alapján rendelkezett. Az elsőfokú ítélet ellen az I-II-III. és IV.r. alperesek terjesztettek elő fellebbezést, melyben elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a felperesek keresetének teljes körű elutasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérték akként, hogy a szerződések hatálytalansága csak az I.r. felperes vonatkozásában kerüljön megállapításra. Hangsúlyozták, hogy a jövedéki bírság tárgyában az elsőfokú határozat csak
  2. június 28-án kelt az ezzel kapcsolatos fizetési felszólításra 2007.november 13-án került sor. Álláspontjuk szerint a ... gépkocsit illetően a 2007.januári elidegenítés és a 2007.márciusi családon belüli megállapodás tényét bizonyították. Az elsőfokú bíróság ezzel szemben nem adta indokát annak, hogy az egyező alperesi előadásokat miért nem találta alkalmasnak a törvényi vélelem megdöntésére. Hangsúlyozták, hogy a felperesi jogelődök azt nem vitatták, hogy a gépkocsi munkavégzés fejében már 2007.januárjában a VII.r. alperes birtokába került, ebből következően pedig a szerződés színleltsége és ingyenessége nem állapítható meg. Előadták, hogy a ... tényleges tulajdonosa az V.r. alperes, aki használja is a gépkocsit, ő pedig elvált házastársként nem minősül az I.r. alperes közeli hozzátartozójának. Ezért a bíróságnak e szerződés vonatkozásában el kellett volna utasítani a kereseti kérelmet. Sérelmezték, hogy a megyei bíróság a Pp.221.§-a szerinti kötelezettségének nem tett eleget, mert ítéletének indokolása egyáltalán nem említi az alperesek által csatolt végrendeletet, valamint a meghallgatott tanúk vallomását. Előadták, hogy "A" tanúvallomása, valamint a végrendelet és a jogügyletben közvetlenül nem érintett V.r. alperes előadása, illetőleg a végrendelet és a szerződés között eltelt rövid időt egyértelműen alátámasztják azt az alperesi előadást, hogy az ingatlan tulajdoni hányadával kapcsolatos ajándékozási szerződés megkötésekor az I.r. alperest nem a fedezetelvonás szándéka vezette. Rámutattak, hogy e szerződés megkötésekor az I.r. alperesnek még nem állt fenn tartozása a Vám- és Pénzügyőrség felé. A pótkocsit illetően arra hivatkoztak, hogy életszerűtlen az, hogy az I.r. alperes e vagyontárgyat kívánta elvonni a végrehajtás alól úgy, hogy mindeközben egy további ingatlant és egy több mint 1.000.000 forintot érő gépjárművet pedig saját tulajdonában tartott. A másodfokú eljárás során bejelentették, hogy a gépkocsivezető elleni büntető eljárás a vádlott felmentésével zárult. Előadták, hogy az I.r. alperes édesanyja idő közben elhunyt, ez a körülmény pedig az ingatlan ajándékozásának szükségességével kapcsolatban bír kiemelt jelentőséggel. A felperesi jogelődként eljárt APEH ... Regionális Igazgatósága fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, fenntartva valamennyi az elsőfokú eljárás során tett előadást. A felperesi jogelődként II.r. felperesként eljárt Vám- és Pénzügyőrség fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Rámutatott, hogy a jövedéki ügyben adott másodfokú jogerős határozat 2007.augusztus 30-án kézbesítésre került az I.r. alperesnek, így az ... forgalmi rendszámú utánfutó, valamint a ... forgalmi rendszámú személygépkocsi vonatkozásában a szerződések megkötésére a jogerős határozat ismeretében került sor. Az ingatlant érintő ajándékozási szerződéssel kapcsolatban rámutatott, hogy annak 2007.június 18-i keltéhez képest a szerződés földhivatalhoz történő benyújtása csak 2007.július 19-én történt meg, ez pedig megkérdőjelezi a szerződés keltének valódiságát. Hangsúlyozta, hogy a földhivatali bejegyzés konstitutív hatályú. Az I. és II.r. felperesi jogelődök jogutódjaként eljáró Nemzeti Adó- és Vámhivatal a fellebbezési ellenkérelmet utóbb azzal egészítette ki, hogy hivatkozott az 1/2011/VI.15./PK. vélemény 5.pontjában foglaltakra hangsúlyozva, hogy az alperesek a rájuk háruló bizonyítási kötelezettségnek nem tudtak eleget tenni. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészíti azzal, hogy a IV.r. alperes az I.r. alperes jelenlegi az V.r. alperes az I.r. alperes volt házastársa. (Hivatkozni a 28.sorszám alatti iratra) A jövedéki bírságról szóló elsőfokú 2007.június 28-án kelt határozat 2007.július 4-ével került az I.r. alperes számára kézbesítésre. Az I.r. alperes azonban a helyszíni ellenőrzésről az azt követő napon már tudomást szerzett a Fővámhivatal 2007.április 23án az I.r. alperes üzemeltetésében lévő tehergépjármű lefoglalását megszüntette és azt kiadni rendelte. A végzést az I.r. alperes 2007.április 27-én személyesen vette át. Az I és II.r. felperesek jogutóda jogszabályváltozás folytán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 11.K.21.270/2007/4.számú ítéletével szembeni perújítási eljárást a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.418/2011/3.számú végzésével jogerőre emelkedett a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 28.K.21.860/2010/11.számú végzése elutasította. Az így kiegészített tényállás az érdemi felülbírálatra alkalmas. Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálta felül (Pp.253.§./3/ bekezdés) nem érintve az I. és VI.r. alperesek között a ... forgalmi rendszámú ....típusú vontatóval kapcsolatos a kereseti kérelmet elutasító rendelkezést és megállapította, hogy a fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos: Helytállóan utalt arra a felperes fellebbezési ellenkérelmében, hogy amennyiben a szerződés ingyenessége megállapítható, nincs jelentősége annak, hogy az ingatlan tulajdonjogának elidegenítésekor a szerződést kötő feleket milyen mögöttes szándék vezette. (BDT.2007/1616., 1/2011/VI.15./PK. vélemény 5.pont) Tény, hogy az elsőfokú ítélet indokolása az alperesek által csatolt végrendeletet, valamint "A" tanúvallomását nem említi, de ezek a fentiek szerint a jelen eljárásban relevanciával nem bírnak, ezért - az alperesi fellebbezésben foglaltaktól eltérően - az elsőfokú bíróság ítéletének e hiányossága nem eredményezi annak hatályon kívül helyezését. Az ítélőtábla osztja az elsőfokú bíróság álláspontját a ... forgalmi rendszámú ... gépkocsira kötött szerződést illetően. Az elsőfokú bíróság ítélete helytállóan hivatkozott arra, hogy a 25.számú tárgyalási jegyzőkönyv szerinti I. V. és VII.r. alperesi nyilatkozatok alapján az állapítható meg, hogy a felek szándéka az volt a gépjármű tulajdonjogát a VII.r. alperes szerezze meg. Valamennyi e szerződés kapcsán érintett fél egyezően nyilatkozott arról, hogy a gépjármű csak a kedvezőbb biztosítási díj miatt került az V.r. alperes nevére. Alaptalanul hivatkoztak az alperesek fellebbezésükben a hozzátartozói viszony hiányára, tekintettel arra, hogy szerződő félnek ez alapján az első és a VII.r. alperes tekinthető, utóbbi pedig az I.r. alperes nagykorú gyermeke. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy az sem állapítható meg, hogy a VII.r. alperes szerzése ellenérték fejében történt (ugyanakkor a Ptk.203.§./2/ bekezdése szerint a hozzátartozói jogviszonyra figyelemmel fennálló, a rosszhiszeműség melletti törvényi vélelmet az alperesek e vonatkozásban sem döntötték meg). Az alperesek nem tettek konkrét előadást arra nézve, hogy a VII.r. alperes milyen értékű munkát volt köteles a gépkocsi ellenértéke fejében végezni, vagy milyen időtartamban lett volna köteles ellenértékként az I.r. alperes vállalkozását segíteni. Osztja az ítélőtábla az elsőfokú bíróság álláspontját az ... forgalmi rendszámú pótkocsit illetően is. E vonatkozásban az életszerűtlenségre az alperesek alaptalanul hivatkoztak, helytállóan utalt arra ítéletében az elsőfokú bíróság, hogy az a körülmény, hogy az I.r. alperes tulajdonában még egyéb vagyontárgyak is maradtak, önmagában nem teszi alaptalanná - a végrehajtási eljárás eddigi eredményeire is figyelemmel - a felperesi kereseti kérelmet. Az elsőfokú bíróság érdemben helytállóan döntött akkor is, amikor a fedezetelvonó jelleget állapította meg mindkét felperesi jogelőd vonatkozásában az ingatlanra vonatkozó szerződéssel kapcsolatban is, ugyanakkor tévedett az elsőfokú bíróság, amikor arra a következtetésre jutott, hogy az I.r. alperes önmagában az ellenőrzés alapján alappal számíthatott arra, hogy vele szemben jelentős mértékű jövedéki bírságot fognak kiszabni. Ugyanakkor az alperesek fellebbezésükben alaptalanul hivatkoztak arra, hogy az I.r. alperes tartozása a felperesi jogelőd Vám- és Pénzügyőrség felé a szerződés megkötésekor még nem állt fenn jogerős határozat hiányában. A felperes által a kiegészített fellebbezési ellenkérelemben is hivatkozott 1/2011/VI.15./PK.vélemény 3.pontja szerint a szerződés fedezetelvonó jellegének és ebből következően a relatív hatálytalanság megállapításának feltétele, hogy a szerződés megkötésének időpontjában a jogosultnak a kötelezettel szemben követelése álljon fenn, amelynek a fedezetét a kötelezett el akarja vonni. A kötelezettől jogot szerző személlyel (a továbbiakban: szerző féllel) szemben történő perindításkor már az is feltétel, hogy a jogosultnak a kötelezettel fennálló jogviszonyából származó követelése az igény állapotába kerüljön, azaz bírósági úton kikényszeríthető legyen. A fél a hatálytalanságból eredő jogkövetkezmények alkalmazását akkor is kérheti, ha igényét a kötelezettel szemben bírósági úton még nem érvényesítette. A 3./ponthoz fűzött magyarázat szerint a követelésnek a fedezetelvonó szerződés megkötésekor már léteznie kell. Az azonban nem szükséges, hogy a követelés ekkor már lejárt esedékes követelés legyen. Ebből következően a követelés nem a másodfokú jogerős és végrehajtható hatósági határozattal keletkezett, a jogerős határozattal a Vám- és Pénzügyőrség követelése az igény állapotába jutott. Az I.r. alperes maga sem vitatta azt a 28.sorszám alatti előkészítő iratban tett felperesi előadást, mely szerint a helyszíni ellenőrzésről már másnap tudomással bírt, a Vám- és Pénzügyőrség eljárásáról a lefoglalást követően tudott, és személyes meghallgatására is sor került. Ebből pedig az következik, hogy a felperes meghallgatása és a részére az elsőfokú határozatot megelőzően kézbesített iratok alapján I.rendű alperesnek már mindenképpen tisztában kellett lennie azzal, hogy az ellenőrzés eredményeként a jövedéki törvényben meghatározott objektív felelősség alapján a Vámés Pénzügyőrségnek követelése áll fenn vele szemben, vagyis a követelés létrejötte és az arról való tudomásszerzés nem a helyszíni ellenőrzés tényéhez, hanem ahhoz kötődik, hogy az ellenőrzés eredményéről a
  3. évi CXXVII.tv. 111.§-a szerinti eljárás lefolytatásáról az I.r. alperes mikor szerzett tudomást. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása, valamint korábban a megyei bíróság 26.P.20.533/2008/11.számú, a pertárgy értéke megállapítása tárgyában hozott végzése alapján az állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság maga sem 7.000.000 forintos értékben tekintette létrejöttnek az I., valamint a II-III.r. alperesek között
  4. június 18-án megkötött ajándékozási szerződést. Az ajándékozási szerződés 3./pontjában a felek az ingatlan értékét 7.000.000 forintban, az I.r. alperes által átruházott tulajdoni hányad értékét 3.500.000 forintban állapították meg. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részének tévesen tartalmazta az ajándék értékét, ezért ezt a megállapítást a megyei bíróság mellőzte. Amennyiben egy szerződéssel, vagy szerződésekkel kapcsolatban azok hatálytalansága állapítható meg a Ptk.203.§./1/ és /2/ bekezdése alapján, úgy az ítélet rendelkező részének tartalmaznia kell azt is, mi az a követelés, tartozás, amelynek fedezetét a perbeli szerződésekkel az alperesek el kívánták vonni. E követelés kielégítésének tűrésére kell kötelezni a szerző feleket. Ebből azonban az következik, hogy a rendelkező résznek pontosan meg kell határoznia e követelést. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét a fenti pontosításokkal a Pp.253.§./2/ bekezdése alapján helybenhagyta. Az I-II-III. és IV.r. alperesek a Pp.239.§-a és 78.§./1/ bekezdése alapján kötelesek a pernyertes felperes másodfokú eljárási költségének megfizetésére. A jogi képviselő munkadíjáról az ítélőtábla a 32/2003/VIII.22./IM. rendelet 3.§./1/ /2/ /5/ és /6/ bekezdései alapján határozott. A feljegyzett fellebbezési illetéket az I-II-III. és IV.r. alperesek illetékre kiterjedő költségmentessége folytán a 6/1986/VI.26./IM. rendelet 13.§./1/ bekezdése és 14.§-a szerint az állam viseli. Győr, 2012.évi június hó
  5. napján Dr.Ábrahám Éva sk. a tanács elnöke Dr.Szalay Róbert sk. előadó bíró Dr.Vass Mária sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.