A Győri Ítélőtábla Pf.I.20.314/2011/4.szám A Győri Ítélőtábla a felperesnek a Hidas és Szűcs Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen személyiségi jogok megsértése iránt a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság előtt folyamatba tett perében Tatabányán, 2011.évi április hó 20.napján 26.P.21.040/2009/20.szám alatt hozott ítélet ellen az alperes részéről 21.sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a keresetet elutasítja. Mellőzi annak megállapítását, hogy az alperes megsértette a felperes különleges személyes adatainak védelméhez való személyiségi jogát az által, hogy nem az általa felperes ellen indított büntető eljárás adatait ismerte meg iratismertetés során és azokról iratmásolat kiadását kérte. Mellőzi az alperesnek az állam javára 12.000 (tizenkettőezer) forint feljegyzett illeték megfizetésében történő marasztalását. Köteles a felperes megfizetni az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 21.000 (huszonegyezer) forint feljegyzett kereseti és 36.000 (harminchatezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Köteles a felperes megfizetni az alperesnek 15 napon belül mindösszesen 38.100 forint első- és másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes különleges személyes adatainak védelméhez való személyiségi jogát az által, hogy nem az általa felperes ellen indított büntető eljárás adatait ismerte meg iratismertetés során és azokról iratmásolat kiadását kérte. Kötelezte a megyei bíróság az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 12.000 forint illetéket. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes 2007.június 6-án kelt és a ... Városi Bírósághoz 2007.június 13-án érkeztetett feljelentése alapján a felperessel szemben becsületsértés vétsége miatt indult eljárás B.510/2007.szám alatt. A Fidesz-MPP ... Csoportja II.r. magánvádlóként ugyancsak feljelentést tett a felperessel szemben nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt. A két ügyet a városi bíróság egy ügyszámon kezelte. A 2007.július 12.napján megtartott személyes meghallgatáson a II.r. magánvádló FideszMPP ... Csoportja nem jelent meg, így az általa indított eljárás a ... Városi Bíróság 9.B.510/2007/18.számú 2008.március 27-én kelt és
- június 12-én jogerőre emelkedett végzésével megszüntetésre került. Az alperes a 2008.július 3-i iratbetekintés során a B.510/2007.számú iratanyagot teljes egészében megtekintette, majd valamennyi irat másolatban történő kiadását kérte. 2008.július 8-án az alperes újabb kérelmet terjesztett elő, amelyben a B.510/
- számú büntető eljárás irataiból a 2., 4., 5/I., 6., 7., 10., 11., 13., 14., 15., 16., 17., 18.,
- és 20.sorszámú iratok, azok borítékai, tértivevényei kiadását kérte. A ... Városi Bíróság a 2008.július 14-én kelt 9.P.510/2007/22.számú végzésével a 9.B.510/2007.számú büntető eljárásban keletkezett iratok közül a 2.sorszámú kitűző végzésnek a II.r. feljelentő részére szóló idézésre vonatkozó tértivevényének az 5/I.számú, a II.r. feljelentő vonatkozásában az eljárás megszüntetése iránti kérelmet tartalmazó iratnak, a 7.számú, a II.r. feljelentő vonatkozásában az eljárás megszüntetésére irányuló ismételt kérelmet tartalmazó iratnak, a
- és 17.számú, a II.r. feljelentő vonatkozásában az eljárás megszüntetésére irányuló ismételt kérelmet tartalmazó iratnak, a 18.számú, a II.r. feljelentő vonatkozásában az eljárás megszüntetéséről szóló végzésnek, a 19.számú, a 18.számú végzés kijavítása iránt a feljelentő részéről előterjesztett kérelemnek, valamint a 20.számú, a 18.számú végzés jogerősítő záradékkal ellátott kiadmányának megküldése iránt a feljelentett által előterjesztett kérelemnek a kiadása iránti kérelmet megtagadta. Az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy a 2008.július 3-i iratbetekintés során az alperes által megismert adatok az 1992.évi LXIII.tv. (Avtv.) 2.§.3/pontja alapján a felperes bűnügyi személyes adatainak minősülnek, mert azok büntető eljárás lefolytatására jogosult szervnél - a ... Városi Bíróságnál - keletkeztek és a felperessel kapcsolatba hozhatók. Hangsúlyozta, hogy az alperes a felperes által kifogásolt adatok megismerésének tényét nem vitatta, mindössze arra hivatkozott, hogy az iratmásolat kiadási kérelmet adatkezelésként nem lehet értelmezni, így jogsértést nem követett el. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a 2008.július 8-án az alperes által iratkiadás iránt előterjesztett kérelem a büntető eljárás iratanyagából kiadni kért iratokat szám szerint tartalmazta, ez pedig nyilvánvalóan feltételezi, hogy annak benyújtását megelőzően az alperes az iratokat áttanulmányozta, azokat rendszerezte, ez pedig az Avtv.2.§.9./pontja szerinti adatkezelésnek minősülő tevékenység. Megállapította, hogy a 14/2002/VII.1./IM. rendelet (BÜSZ) 10.§./1/ bekezdése, valamint az 1998.évi XIX.tv.(Be.) 70/B.§./6/ bekezdése és 60.§./1/ bekezdése alapján - figyelemmel arra is, hogy a Fidesz-MPP ... Csoportja II.r. magánvádló feljelentése alapján indult büntető eljárás az iratbetekintés időpontjában már jogerősen befejezett volt - az alperest sem iratbetekintési, sem iratmásolat kiadási jog nem illette meg a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt a felperes ellen indult büntető eljárással kapcsolatban. Kifejtette, hogy az Alkotmánybíróság 15/1991/IV.13./AB határozata alapján a személyes adatok védelmének joga az információs önrendelkezési jog keretén belül értelmezendő az pedig az emberi méltósághoz való jog részjogosítványa s ekként az alperes magatartása a Ptk.76.§-ába ütközött. A megyei bíróság alaptalannak találta azt az alperesi védekezést, mely szerint az iratbetekintéssel mindössze a büntető eljárásbeli jogait gyakorolta. Utalt arra, hogy az alperes iratkiadás iránti kérelmét a ... Városi Bíróság 9.B.510/2007/
- számú végzése részben elutasította. Ezért a felperes módosított kereseti kérelmének megfelelően a Ptk.84.§./1/ bekezdés a/pontja alapján megállapította a jogsértés tényét. Az elsőfokú ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását, a felperesi kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú ítélet az Avtv.2.§-ába és a Pp.206.§-ának rendelkezéseibe ütközik. Hangsúlyozta, hogy önmagában az a körülmény, hogy a jelen per tárgyává tett, a büntető eljárás során keletkezett iratokban különleges személyes adatok voltak az eljárás során nem volt vitatott, mint ahogy az sem, hogy a büntető eljárásban az alperes iratbetekintési jogát gyakorolta. Támadta az elsőfokú ítéletet azzal, hogy a megyei bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes a megtekintett iratokról jegyzetet készített. Hangsúlyozta, hogy a büntető eljárásban előterjesztett iratkiadási kérelmében az iratokat mindössze sorszám szerint jelölte meg. Ezért tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az Avtv.2.§.9./pontja szerinti adatkezelést megvalósulni látta, mert az alperes kérelme a felperesre vonatkozó adatokat nem tartalmazott. Álláspontja szerint nem nyert bizonyítást, hogy a másolatban kikérni kért iratok tartalmát az alperes megismerte, mert az aktába való betekintés önmagában még nem azonos valamennyi, a büntető eljárás során keletkezett irat tartalmának megismerésével. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte annak helyes indokai alapján. Rámutatott arra, hogy az alperes elsőfokú eljárás során tett nyilatkozatából is az következik, hogy az általa megtekintett iratokról jegyzetet készített, így a fellebbezésben írtak nem nyújtanak alapot az elsőfokú ítélet megváltoztatására. A fellebbezés az alábbiak szerint alapos: Az elsőfokú bíróság a szükséges és egyben elégséges körben a bizonyítási eljárást lefolytatta, abból azonban részben téves tényállást állapított meg és téves jogi következtetésre jutott. Helytállóan rögzítette a megyei bíróság, hogy a 2007.július 12.napján megtartott személyes meghallgatást követően került sor arra, hogy a büntető eljárásban az alperes az eljárás irataiba 2008.július 3-án betekintett és az iratanyag teljes egészének másolatban való kiadását kérte. Helyesen rögzítette azt is, hogy a 2008.július 8-i iratmásolatok kiadása iránti kérelem milyen iratokra vonatkozott és ezzel kapcsolatban a ... Városi Bíróság mely iratok vonatkozásában tagadta meg az alperes kérelmét. Osztja az ítélőtábla a fellebbezésben kifejtett érvelést azt illetően, hogy önmagában az iratbetekintési jog gyakorlása még nem eredményezi azt, hogy az alperes az iratok tartalmára vonatkozóan feljegyzéseket készített volna. A fellebbezési ellenkérelemben hivatkozott, a 8.P.20.901/2008/10.szám alatti tárgyalási jegyzőkönyvben rögzített alperesi nyilatkozat mindössze azt tartalmazta, hogy az alperes az iratokba betekintett és jegyzetet készített arról, hogy mely iratokból kér másolatot. Ez az előadás nem értelmezhető úgy, hogy az alperes az iratok sorszámát meghaladóan azok tartalmáról is jegyzeteket készített volna. Azt helyesen állapította meg a megyei bíróság, hogy az I-II.r. pótmagánvádló által indított ügyek egy ügyszám alatti kezelése folytán az iratbetekintés során az alperes olyan iratokat is megismert, amelyek a Fidesz-MPP ... Csoportja által kezdeményezett, időközben már jogerősen megszüntetett eljárásban keletkeztek. Ugyanakkor az nem hagyható figyelmen kívül, hogy 2007.július 12-én a ... Városi Bíróság 9.B.510/2007/5.számú jegyzőkönyve szerint sor került a büntető eljárásban a személyes meghallgatásra. A személyes meghallgatáson a felperes és az alperes megjelent, a jegyzőkönyv pedig tartalmazza a felperes személyes adatait, valamint azt az alperesi jogi képviselő által tett nyilatkozatot, mely szerint mind az alperes, mind a Fides-Mpp ... Csoportja feljelentéssel élt a felperessel szemben. A meghallgatás során ismertetésre került az az 5/I.szám alatti irat, amelyben a II.r. feljelentő vonatkozásában a felperes az eljárás megszüntetését kérte. A 9.B.510/2007/7.számú beadványban a felperes „mindkét ügy vonatkozásában" indítványozta az eljárás megszüntetését, vagyis ez az irat nem csupán a II.r. pótmagánvádló, hanem az alperes által megindított büntető eljárásban is keletkezett. A 9.B.510/2007/8.sorszám alatti beadvány a 7.sorszám alatti kérelemmel kapcsolatban nem csak a II.r. feljelentő, hanem az alperesi feljelentés vonatkozásában is tartalmaz megállapításokat. Erre tekintettel tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a 2008.július 3-i iratbetekintés során ismerte meg az alperes a felperes bűnügyi személyes adatait és személyes adatait. A 9.B.510/2007/5.szám alatti jegyzőkönyv 2.oldalán írtakra tekintettel a személyes meghallgatáson jelenlévő alperessel az 5/I.szám alatti irat ismertetésre került. A 7.szám alatti irat az eljárás megszüntetésére irányuló olyan ismételt kérelmet tartalmazott, amely egyuttal az alperes feljelentése alapján indult büntető eljárásra is vonatkozott, míg a 16-20.sorszám alatti iratok mindössze a felperes ellen a II.r. feljelentő feljelentése alapján indult büntető eljárás megszüntetésével kapcsolatban tartalmaztak információt, ez azonban az 5/I.számú és a 7.számú irat tartalmára figyelemmel az alperes számára már korábban is ismert volt. Azt helyesen állapította meg a megyei bíróság, hogy az alperest nem illette meg teljes körűen az iratbetekintési jog a 9.B.510/2007.számon indult büntető eljárásban a jogosulatlanul megismert iratok azonban nem tartalmaztak olyan további információt, amelyet az alperes ne ismert volna a személyes meghallgatás, valamint az általa jogszerűen megismert iratok tartalma alapján. Ezért tévedett az elsőfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy az alperes a felperes bűnügyi személyes adatainak megismerésével, azok kezelésével a Ptk.76.§-ába ütköző módon járt el. A kereseti kérelemben írtaktól eltérően sem az Avtv.3.§./2/ bekezdése szerinti jogsértés, sem a Ptk.76.§-a szerinti jogsérelem nem állapítható meg. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§./2/ bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Az első- és másodfokon egyaránt pervesztes felperes a Pp.239.§-a és 78.§./1/ bekezdése alapján - a 6/1986/VI.26./IM. rendelet 13.§./2/ bekezdésében írtakra is figyelemmel köteles az állam javára megfizetni a feljegyzett kereseti és fellebbezési illetéket, valamint az alperes első- és másodfokú perköltségét. A keresetlevél benyújtásakor (2008.július 30.) 1990.évi XCIII.tv.(Itv.) 3.§.b/pontja szerint, ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg és ha a törvény másként nem rendelkezik a megyei bíróság előtt első fokon indult peres eljárásban az illeték számításának alapja 350.000 forint, ebből következően a feljegyzett kereseti illeték összege - az elsőfokú bíróság ítéletében írtaktól eltérően - 21.000 forint. A fellebbezés benyújtásakor (2011.június 9.) hatályos Itv.39.§./3/ bekezdés c/pontja szerint az ítélőtábla előtti fellebbezési eljárásban az illeték számításának alapja peres eljárás esetén 600.000 forint, ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg. Erre figyelemmel a feljegyzett fellebbezési illeték 36.000 forint. A felperes által az alperesnek fizetendő ügyvédi munkadíj ÁFÁ-t is magában foglaló összegéről a kifejtett ügyvédi tevékenység mérlegelésével az ítélőtábla a 32/2003/VIII.22./IM. rendelet 3.§./1/, /3/, /5/ és /6/ bekezdései alapján rendelkezett az elsőfokú eljárásban azt 20.000 forint + ÁFA, míg a másodfokú eljárásban 10.000 forint + ÁFA összegben állapítva meg. Győr, 2012.évi július hó
- napján Dr.Lezsák József sk. a tanács elnöke Dr.Szalay Róbert sk. előadó bíró Dr.Maurer Ádám sk. bíró