Bf.115/2010/35 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütközik és a

(3)bekezdés szerint minősül, figyelemmel a Btk. 20.§

(2)bekezdésére és 1 rb kábítószerrel visszaélés vétségében, amely a Btk. 282.§

(1)bekezdésébe ütközik és az

(5)bekezdés a/ pontja szerint minősül. II.r. vádlott bűnösségét 1 rb. társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében, amely a Btk. 282/A.§

(1)bekezdésébe ütközik és a

(3)bekezdés szerint minősül, figyelemmel a Btk. 20.§.

(2)bekezdésére és 1 rb. kábítószerrel visszaélés vétségében, amely a Btk. 282.§.

(1)bekezdésébe ütközik és az

(5)bekezdés a/ pontja szerint minősül állapította meg a bíróság. III.r. vádlottat bűnösnek találta a megyei bíróság 1 rb kábítószerrel visszaélés bűntettében, amely a Btk. 282/A.§

(1)bekezdésébe ütközik és a

(3)bekezdés szerint minősül, valamint 1 rb. kábítószerrel visszaélés vétségében, amely a Btk. 282.§

(1)bekezdésébe ütközik és az

(5)bekezdés a/ pontja szerint minősül. IV.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb. bűnsegédként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében, amely a Btk. 282/A.§

(1)bekezdésébe ütközik és a

(3)bekezdés szerint minősül, figyelemmel a Btk. 21.§

(2)bekezdésére, és végül VI.r. vádlott bűnösségét 1 rb kábítószerrel visszaélés vétségében állapította meg, amely a Btk. 282.§

(1)bekezdésébe ütközik és az

(5)bekezdés a/ pontja szerint minősül. A megyei bíróság V.r. vádlottat az ellene emelt 1 rb, a Btk. 282/A.§.

(1)bekezdésébe ütköző és eszerint minősülő kábítószerrel visszaélés bűntettének vádja alól felmentette. A bíróság a bűnösnek kimondott vádlottakkal szemben az alábbi büntetéseket alkalmazta: I.r. vádlottat - halmazati büntetésül - 6 évi fegyházra, mellékbüntetésként 5 év közügyektől eltiltásra, II.r. vádlottat - halmazati büntetésül - 6 év 6 hónapi fegyházra, mellékbüntetésként 5 év közügyektől eltiltásra és a Magyar Köztársaság területéről 5 év kiutasításra, III.r. vádlottat - halmazati büntetésül - 6 évi fegyházra, mellékbüntetésként 5 év közügyektől eltiltásra, IV.r. vádlottat főbüntetésként 4 évi fegyházra, mellékbüntetésként 3 év közügyektől eltiltásra, VI.r. vádlottat 540 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Az ő vonatkozásában egy napi tétel összegét 300 Ft-ban állapította meg és rendelkezett a kiszabott pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. A bíróság a kiszabott szabadságvesztés-büntetésekbe fogvatartásban, továbbá házi őrizetben töltött időt. beszámította az előzetes I.r. vádlottal szemben 3.792.000 Ft összegű, míg II.r. vádlottal szemben 66.000 Ft összegű vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt dolgok sorsáról, továbbá a felmerült bűnügyi költség viseléséről. Az ítélet ellen I.r. vádlott és védője a minősítés megváltoztatása érdekében és enyhítés céljából, II.r. vádlott és védője enyhítés érdekében, III. r. vádlott és védője a minősítés megváltoztatása végett és enyhítés céljából, IV.r. vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. V.r. vádlott és védője tudomásul vette az elsőfokú bíróság döntését, míg VI.r. vádlott és védője a pénzbüntetés összegének enyhítését, továbbá az egyetemes bűnügyi költségre kötelezés megváltoztatását indítványozta. Az első fokon eljáró ügyész az ítélet kihirdetését követően I.r., II.r., III.r., IV.r. és V.r. vádlottak terhére az I.r., II.r., III.r. és IV.r. vádlottak esetében a tényállás téves megállapítása miatt, IV.r. vádlott vonatkozásában az elkövetői minőségnek téves megállapítása okából, míg I.r. vádlott esetében súlyosításért, továbbá kiutasítás mellékbüntetés alkalmazásáért, a IV.r. vádlott esetében súlyosabb büntetés kiszabásáért, V.r. vádlott vonatkozásában a felmentése miatt, bűnösségének megállapítása érdekében jelentett be fellebbezést, míg VI.r. vádlott esetében az elsőfokú bíróság döntését tudomásul vette. Fellebbezésének írásbeli indokolásában az ügyész részben módosította korábbi indítványát, mivel a megyei bíróság ítéletét megalapozatlannak tartotta, ugyanis az ügy egyik meghatározó bizonyítékát, a telefonlehallgatás anyagát álláspontja szerint a bíróság nem értékelte kellően, így abból nem megfelelő következtetést vont le, ezért az ítélet hatályon kívül helyezését tartotta indokoltnak. A Győri Fellebbviteli Főügyészség a Bf.31/2007/14-I. számú átiratában az ügyész által I.r. , II.r. , III.r. és IV.r. vádlottak terhére bejelentett fellebbezést kizárólag a kiszabott büntetés súlyosítása, illetve IV.r. vádlott esetében az elkövetői minőségének tettesként történő megállapítása végett tartotta fenn, V.r. vádlott vonatkozásában a az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást ki kell egészíteni a III.r. és V.r.vádlottak között

1. december 25-én 13 óra 47 perckor, december 25-én 15 óra 45 perckor, december 27-én 12 óra 33 perckor, 20 óra 58 perckor és 21 óra 07 perckor, valamint 21 óra 27 perckor és december 28-án 11 óra 20 perckor folytatott beszélgetések anyagaival. Ugyancsak a telefonos lehallgatások adatai alapján indítványozta kiegészíteni a tényállást a III.r. és IV.r. vádlottak között
2. december 4-én 17 óra 47 perckor, december 25-én 15 óra 52 perckor, december 26-án 14 óra 11 perckor, december 29-én 10 óra 20 perckor, december 30-án 15 óra 02 perckor, a december 30-án 15 óra 08 perckor, december 31-én 15 órakor, december 30-án 15 óra 05 perckor és 15 óra 42 perckor folytatott beszélgetések tartalmával. Az így kiegészített tényállás alapján I.r., II.r., III.r., IV.r. és VI.r. vádlottak vonatkozásában felülbírálhatónak tartotta az ítéletet. Az I.r., II.r., III.r. és VI.r. vádlottak vonatkozásában rámutatott arra, hogy a megyei bíróság helyesen következtetett a vádlottak büntetőjogi felelősségére és a cselekményüket is helyesen minősítette,továbbá az indokolási kötelezettségének is eleget tett. IV.r. vádlott esetében, az indítványozott telefonbeszélgetésekkel kiegészített tényállás alapján álláspontja szerint arra lehet következtetni, hogy IV.r. vádlott nemcsak egy alkalommal nyújtott segítséget testvérének kábítószer szállításához, hanem rendszeresen részt vett a kábítószer terjesztésében, így az ő terhére a bűnsegédi magatartás helyett tettesi magatartás megállapítását indítványozta. V.r. vádlott vonatkozásában - a fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint - a megyei bíróság oly mértékben sértette meg az indokolási kötelezettségét, hogy az ítélet az ő esetében felülbírálatra alkalmatlan. Véleménye szerint a telefonlehallgatásokból egyértelműen arra lehet következtetni, hogy amiről azokban szó van, az növényi származék, zöld színű levelei vannak, gyantás, enyhén ragacsos anyag és szívni kell. Ha a megyei bíróság ezek alapján nem látta bizonyíthatónak a marihuánával történő kereskedés tényét, úgy számot kellett volna adnia arról, hogy vajon milyen más illegális jogügylet lehet az, amelynek fedezésére ezek a kifejezések használatosak. Figyelemmel a vádlott által használt kifejezésekre, valamint az ítélet indokolásának e vonatkozásban meglehetős hiányos voltára, álláspontja szerint V.r. vádlott esetében a felmentő rendelkezést másodfokon felülbírálni nem lehet. Az I.r., II.r., III.r., IV.r. és VI.r. vádlottak vonatkozásában a megyei bíróság a büntetéskiszabási szempontokat teljes körűen feltárta, azonban véleménye szerint eltúlzott jelentőséget tulajdonított az időmúlásnak, így a büntetési célok megvalósítása érdekében a kiszabott büntetések súlyosítását tartotta indokoltnak, IV.r. vádlott vonatkozásában, arra is figyelemmel, hogy a forgalmazás tettese, tevékeny résztvevője volt, így az enyhítő szakasz alkalmazása vele szemben nem volt indokolt. Összefoglalva indítványozta, hogy az ítélőtábla -a tényállás kiegészítését követően - I.r., II.r., III.r., IV.r. vádlottak vonatkozásában a megyei bíróság döntését változtassa meg oly módon, hogy IV.r. vádlott bűnösségét tetteskénti elkövetésben állapítsa meg és a vádlottakkal szemben első fokon kiszabott szabadságvesztés-büntetés tartamát emelje fel. Az ítéletet V.r. vádlott vonatkozásában a Be. 373.§ III/a. pontja alapján helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására, egyebekben pedig az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. A nyilvános ülésen az ügyész az írásban benyújtott indítványát változatlan formában fenntartotta. Továbbra is rámutatott arra, hogy álláspontja szerint a tényállást ki kell egészíteni, hiszen a telefonlehallgatás anyagának elemzése alapján tények állapíthatóak meg, amelyeknek a tényállás részét kell képezniük. A büntetés kiszabása kapcsán kifejtette, hogy nagy hangsúlyt kell helyezni a generál prevencióra. V.r. vádlott esetében rámutatott továbbá arra, hogy nem lehet állást foglalni sem a bűnössége, sem az ártatlansága vonatkozásában és ezért az ő tekintetében a megyei bíróság döntésének a hatályon kívül helyezését indítványozta. I.r. vádlott védője a nyilvános ülésen előadott perbeszédében sem az ítélettel, sem a kiszabott büntetéssel nem értett egyet. Véleménye szerint a bíróság a vádlott cselekvőségét nem vizsgálta kimerítően és nem értékelte kellő mértékben sem a személyi körülményeit, sem pedig a megfelelő időmúlást. Kifejtette, hogy a kábítószerek között is különbséget kell tenni, annak ellenére, hogy kétségtelenül mindegyik fajtája veszélyes a társadalomra. Véleménye szerint a kábítószer függőség tekintetében a magánszakértői véleményeket kellett volna figyelembe vennie a bíróságnak, melyek kimondták I.r. vádlott függőségét. A vádlott személyi körülményeivel kapcsolatban rámutatott arra, hogy 3 gyermek eltartásáról kell gondoskodnia, továbbá az időmúlás is jelentős, hiszen az elkövetés óta 6 és fél év telt el. A lehallgatási anyag vonatkozásában kifejtette, hogy az abban foglaltak csak abban az esetben lennének értékelhetőek, ha más bizonyítékok is alátámasztanák, ilyenek azonban nincsenek, így az a komoly kereskedői hálózat, amelyet az ügyészség feltételezett, nem állapítható meg. A lehallgatási anyag kétséget kizáróan ezt nem támasztja alá. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által elkövetett hibák, hiányosságok a másodfokú eljárás keretében kiküszöbölhetőek, elsősorban a kiszabott büntetés enyhítése folytán. A büntetés mértéke vonatkozásában indítványozta, hogy azt olyan tartamban határozza meg a másodfokú bíróság, hogy védencének ne kelljen már a szabadságvesztés-büntetés letöltése végett börtönbe vonulnia. II.r. vádlott védője a bejelentett fellebbezését fenntartotta, azonban azt annyiban módosította, hogy a büntetés mértékén kívül az
3. pontban rögzített tényállással kapcsolatosan is több kifogása volt. Kifejtette, hogy álláspontja szerint nem derült ki az, hogy II.r. vádlottnak mi volt a cselekvősége az
4. tényállási pont vonatkozásában. Ugyan az ítélet
5. oldalán található utalás arra, amiből következtetni lehet a cselekvőségére, azonban nem derül ki az, hogy milyen elkövetői magatartást valósított meg a vádlott. Kifejtette ugyan, hogy a másodfokú eljárás során lehetőség van a tényállást kiegészíteni, de álláspontja szerint II.r. vádlott esetében egy teljesen új tényállást kellene megállapítani. Mindezek alapján elsődlegesen az elsőfokú bíróság döntésének a hatályon kívül helyezését indítványozta, másodlagosan pedig rámutatott arra, hogy az ítélet a belső arányosság követelményének sem felel meg, hiszen nem derül ki az, hogy miért kapott 6 hónappal többet II.r. vádlott, mint I.r. A büntetés kiszabása során figyelemmel kell lenni a kábítószerek közötti különbségekre is, valamint arra, hogy külföldiként nem volt könnyű helyzetben a vádlott sem az előzetesben, sem a házi őrizetben töltött ideje alatt. Mindezekre figyelemmel az első fokon alkalmazott büntetés enyhítését indítványozta. III.r. és IV.r. vádlottak védője a benyújtott fellebbezést módosítva tartotta fenn. Rámutatott arra, hogy az első fokú bíróság által megállapított tényállás megalapozatlan, mert részben iratellenes, helytelen ténybeli következtetéseket tartalmaz és felderítetlen, mégpedig III.r. vádlott vonatkozásában a kábítószer függőség kérdésében és mind III.r., mind IV.r. vádlott vonatkozásában a kábítószer mennyisége tekintetében, továbbá a bíróság az indokolási kötelezettségének sem tett eleget. Mindezek alapján felülbírálatra alkalmatlan az elsőfokú bíróság ítélete. Ezt követően fellebbezését részletesen indokolta, melynek keretében rámutatott többek között arra, hogy az ítéletben foglaltak több esetben is félreérthetőek, nem felelnek meg az iratok tartalmának, így többek között az sem, hogy V.r. vádlott jó ismerőse volt III.r., illetőleg IV.r. vádlottnak. A bizonyítékok alapján azonban csupán az állapítható meg, hogy III.r.vádlottnak volt jó ismerőse, IV.r.vádlottnak viszont nem. Vitatta ugyancsak az ítélet azon megállapítását, hogy IV.r. vádlott tudta volna, hogy kábítószerért mennek, hiszen ennek az ellenkezője is elképzelhető. Kifejtette, hogy a négy vádlott nem találkozott egymással a hatóság megjelenéséig, így szerencsétlen megfogalmazásnak tartja azt, hogy 9 órakor találkoztak egymással. Ugyancsak a táska gépkocsiba történő behelyezését is iratellenesnek találta, hiszen IV.r. vádlott csupán azt észlelte álláspontja szerint, hogy felnyitották és lecsukták a csomagtartót, de azt nem, hogy oda behelyeztek-e valamit. Ezt követően részletesen foglalkozott kábítószer mennyiségével, melynek keretében kitért a lefolytatott szemle időtartamára, illetőleg az arról készül jegyzőkönyvek a tartalmára, valamint a bűnjeljegyzékre is. Kifejtette, hogy egy aránypárt állított fel és ennek a tényállásban rögzített mennyiség nem felel meg. Bizonytalannak tartotta azt is, hogy a 3 csomag, amit lefoglaltak, valójában mit tartalmazott. Véleménye szerint nemcsak a mennyiség, hanem a hatóanyag tartalom is kétséges. Álláspontja szerint IV.r. vádlott vonatkozásában az adásvételben való részvétele is vitatható, hiszen ezt semmilyen adat nem támasztja alá és e tekintetben indokolási kötelezettségének sem tett eleget a bíróság. Vagyis a bűnsegédi magatartás nem állapítható meg. Önmagából abból a tényből, hogy III.r. és IV.r. vádlott beszélt egymással telefonon, véleménye szerint semmilyen következtetés nem vonható le, hiszen testvérek. Álláspontja szerint semmi más nem állapítható meg IV.r. vádlott vonatkozásában, csak annyi, hogy ott volt az autóban, amikor a testvére átvett egy táskát. Sem I.r., sem pedig II.r. vádlottal nem tartott kapcsolatot. Álláspontja szerint az elsőfokú ítéletből mind a bizonyítékok leírása, mind összegzése hiányzik, ebből következően IV.r. vádlott esetében megalapozatlan az ítélet és indokolási kötelezettséget sem tett eleget a bíróság. A kábítószer függőség vonatkozásában kifejtette, hogy az első, illetőleg a második szakértői vélemény között álláspontja szerint jelentős különbség van, így az elsőfokú bíróságnak egy újabb szakértőt kellett volna kirendelni III.r. vádlott esetében és ezért az ő vonatkozásában e tekintetben a bíróság ítélete felderítetlen. Mindezek alapján indítványozta az elsőfokú bíróság ítéletének mindkét vádlott vonatkozásában történő hatályon kívül kell helyezését. Az új eljárás során tisztázni kell a kábítószer megtalálásának, lefoglalásának és őrzésének, a szemle lefolytatásának a körülményeit, új vegyész szakértőt kell kirendelni, illetőleg fel kell hívni véleményük kiegészítésére a tekintetben, hogy megállapítható-e az eltérő csomagolású kábítószer hatóanyag tartalma és abban az esetben, ha erre mód van, újra kell számolni azt. V.r. vádlott védője az elsőfokú bíróság döntésének a helybenhagyását indítványozta. Kifejtette, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének teljes mértékben eleget tett. A vádirat maga sem tartalmaz konkrétumokat, csupán azt sorolja fel, hogy ismeretlen időben, ismeretlen helyen ismeretlen mennyiséget, ismeretlen személynek értékesített a vádlott. Ez - álláspontja szerint - nem felel meg a vád követelményeinek, továbbá nincs bizonyíték arra, hogy az V.r. vádlott bármilyen módon kábítószer kereskedésben vett volna részt, mivel önmagában egy telefonlehallgatás erre nem elegendő. VI.r. vádlott védője a fellebbezését fenntartotta mind a pénzbüntetés mértékének csökkentése, mind a bűnügyi költség egyetemleges kötelezésének a mellőzése érdekében. Rámutatott arra, hogy a pénzbüntetés mértékének csökkentése azért szükséges, mivel véleménye szerint belső aránytalanság állapítható meg a ítéletben. A bűnügyi költség vonatkozásában a szakértői díjat állapította meg egyetemlegesen a bíróság, ezért kéri, hogy csak védence vonatkozásában felmerült konkrét összeg megállapítására kötelezze a bíróság és mellőzze a veszprémi intézet által benyújtott számla tekintetében az egyetemleges marasztalást. Rámutatott arra, hogy a védence alkalmi munkát végez, egyébként munkanélküli, édesapja állandó kezelésre szorul és ezen körülményekre is tekintettel tartotta fenn a fellebbezésében foglaltakat. I.r. vádlott egyetértett a védője által elmondottakkal. Rámutatott arra, hogy 3 gyermeke van, akik közül az egyik Szlovákiában él. Munkahellyel, illetőleg lakóhellyel rendelkezik, Magyarországon más eljárás nem folyik ellene, utoljára 1999-ben volt büntetve. II.r. vádlott ugyancsak csatlakozott a védője által elmondottakhoz. Kifejtette, hogy egy kiskorú gyermeke van Szlovákiában és családjának szüksége lenne rá. III.r. vádlott ugyancsak csatlakozott a védője által előadottakhoz, kifejtve, hogy álláspontja szerint ő kábítószerfüggő. IV.r. vádlott előadta, hogy egy kiskorú gyermeke van, munkahelye változott, jelenleg az A..... G.... Kft-nél ügyvezetőként dolgozik, ez a tisztsége 2009 óta van meg. Kifejtette, hogy a bűncselekményt nem követte el és csatlakozott a védője által elmondottakhoz azzal, hogy felmentését kérte. VI.r. vádlott előadta, hogy alkalmi munkából él, amelyről azonban igazolást nem tud szerezni, édesapja beteg, egyébként teljes mértékben egyetértett a védője által elmondottakkal. A másodfokú bíróság a fellebbezéseket részben találta alaposnak. Az ítélőtábla a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság ítéletét a Be. 348.§

(1)bekezdése alapján felülbírálta. Ennek során elsőként az eljárás törvényességét vizsgálta és megállapította, hogy olyan eljárási hiba nem történt, amely az ítélet hatályon kívül helyezését eredményezte volna. A bíróság a jogszabályokban előírt eljárási kötelezettségének teljes mértékben eleget tett. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás keretében értékelte a vádlottak vallomásait, az okirati bizonyítékokat, a szakértői véleményeket, a tanúk vallomásait, továbbá a helyszíni szemle jegyzőkönyveit, a lefoglalási jegyzőkönyveket, a bűnjeljegyzéket, a titkosszolgálati eszköz alkalmazásával beszerzett telefonlehallgatások anyagait. Ezeket egyenként és összességükben is értékelte, számot adott arról, hogy mely bizonyítékot miért fogadott el, melyeket miért vetett el. Az adott ügyben nagyon alapos volt a szakértői bizonyítás és ennek során olyan eljárási hibát az ítélőtábla nem talált, amely újabb szakértő kirendelését tette volna szükségessé. Az elsőfokú bíróság I.r., II.r. és III.r. vádlottak kábítószer fogyasztásával kapcsolatban több tanút is meghallgatott, valamint a fenti vádlottak kábítószer függőségére vonatkozóan újabb szakértő kirendelésére is sor került, akiket, valamint a nyomozás során szakvéleményt adó szakértőket is meghallgatta a bíróság. Az ő véleményük, valamint a tanúk által előadottak mérlegelését követően állapította meg az elsőfokú bíróság azt, hogy a vádlottak nem kábítószer-függőek és ezt az ítélőtábla is osztotta, rámutatva arra, hogy bírói szakban indítványra az eljárás lefolytatásakor hatályos jogszabály értelmében el kellett rendelni az újabb szakértői vizsgálatot, melyet a bíróság meg is tett. Senki nem kényszeríthető azonban arra, hogy a szakértői vizsgálat során együttműködjön, ahogy ezt III.r. vádlott meg is tagadta, annak ellenére, hogy a vizsgálatra előállították. Az arra történő hivatkozás, hogy e tekintetben az elsőfokú bíróság nem tett meg minden tőle elvárhatót annak tisztázása érdekében, hogy III.r. vádlott kábítószerfüggő-e, a fentiek tükrében megalapozatlan, visszaélni a korábban hatályos eljárási rendelkezésekkel nem lehet, az pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló szakértői megállapításokat a III.r. vádlott esetében sem találta aggályosnak. A többi szakértői véleményt, így a toxikológiai szakvéleményeket, illetőleg a vegyész szakértői véleményeket is elemezte a bíróság, mely megállapításaival az ítélőtábla ugyancsak egyetértett. A lefoglalt kábítószerek vonatkozásában a vegyész szakértői vélemény megállapításainak értékelését is osztotta az ítélőtábla. Kétség kívül a helyszíni szemle során kisebb hiányosságok tapasztalhatóak voltak - például az egyik bűnjeljegyzéken a dátum hiányzik -, azonban ezek olyan relevanciával nem bírtak, amely az elsőfokú döntés hatályon kívül helyezéséhez vezettek volna. Az ítélőtábla a titkos információgyűjtés törvényességével kapcsolatos okfejtését teljes mértékben osztotta a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságnak. Mivel a telefonlehallgatások törvényesek voltak, így azokat nem kell kirekeszteni a bizonyítékok köréből. A telefonlehallgatások anyagának az elsőfokú bíróság által történő értékelését azonban annyiban korrigálja az ítélőtábla, hogy elfogadta azt az ügyészi álláspontot, miszerint ezekben a vádlottak valóban kábítószerről beszéltek, hiszen a beszélgetések tartalma hasonló azokhoz, amelyeket akkor és azt megelőzően folytattak a vádlottak, hogy tetten érték őket. A tettenérés tehát bizonyította, alátámasztotta a bíróság ezen következtetését. A bizonyított tényekből helytállóan megállapítható az, hogy a többi beszélgetés is kábítószerről szólt. A következtetés tehát helytálló, azonban a következtetések sorozata nem pótolja a tényállási elemek hiányát, amely ebben az ügyben megállapítható mind a kereskedés, mind V.r. vádlott bűnösségének megállapítása vonatkozásában. Az alapos gyanú mind a kettőre, tehát a kereskedésre, illetőleg az V.r. vádlott vonatkozásában fennállt, azonban erre ítéleti tényállást, bűnösséget megállapítani nem lehet. A fellebbviteli főügyészség átiratában pontosította a vádat ezzel kapcsolatosan, azonban ennek ellenére ez nem lett konkrét, hiszen nem volt törvényes a vád, a tényállási elemek hiányát ez a pontosítás nem pótolta. A lehallgatási anyagban foglaltakat más adatokkal nem lehetett ütköztetni, így V.r. vádlott bűnösségét, valamint a vádlottak cselekményének kereskedésként történő minősítését ítéleti bizonyossággal nem lehetett megállapítani, annak ellenére, hogy velük szemben a megalapozott gyanú fennállt. Ebben az alaphelyzetben mindaz a további megállapítás amely a fellebbviteli főügyészi vélemény szerint teendő az elsőfokú ítélet korrekciójaként mind a tényállás kiegészítését, mind az erre épülő következtetések levonását illetően, mindenképpen az erre vonatkozó értékelés felülmérlegelését jelentené, amire nincs törvényes lehetősége a másodfokú bíróságnak. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a vádlottak személyi körülményei tekintetében több pontosításra, illetőleg kiegészítésre szorul: I.r. vádlott esetében kiegészítendő azzal, hogy 3 kiskorú gyermeke van. III.r. vádlottat a Szegedi Városi Bíróság a

1. június
2. napján kelt 11.B.2330/2010/
3. számú ítéletében bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettében és ezért, mint bűnszervezetben elkövetőt 3 év fegyházra és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A fenti ítéletet a Szegedi Törvényszék a
4. február
5. napján kelt 2.Bf.1174/2011/
6. számú ítéletében a halmazati büntetésre történő utalás mellőzése és további bűnügyi költség megfizetésére kötelezés mellett helybenhagyta. IV.r. vádlott lakóhelye ..., egy kiskorú gyermek eltartásáról köteles gondoskodni, jelenlegi munkahelye A... G... Kft. .....szám. V.r. vádlottat a Szegedi Városi Bíróság a
7. június
8. napján kelt 11.B.2330/2010/
9. számú ítéletében bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettében és ezért, mint bűnszervezetben elkövetőt, halmazati büntetésül 3 év 2 hónap fegyházra és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A Szegedi Törvényszék a
10. február
11. napján kelt 2.Bf.1174/2011/
12. számú ítéletében a halmazati büntetésre történő utalás mellőzésével az elsőfokú bíróság döntését helybenhagyta. VI.r. vádlott magyar állampolgár, nőtlen, legmagasabb iskolai végzettsége 8 általános, gyermeke nincs, édesapjával él közös háztartásban, alkalmi munkákat végez, büntetlen előéletű. Az így kiegészített és pontosított tényállás megalapozott, mely alapján az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére. Az ítélőtábla álláspontja szerint V.r. vádlott magatartása nem különálló, nem lehet külön kezelni, a vádirati tényállás szerint szorosan kapcsolódik a többi vádlott cselekményéhez. Mivel az ítélőtábla felülvizsgálatra alkalmasnak találta a megyei bíróság döntését, ez V.r. vádlottra nézve is igaz. Abban az esetben, ha az elsőfokú bíróság ítélete oly mértékben lenne alkalmatlan a felülbírálatra, mint ahogy erre a fellebbviteli főügyészség V.r. vádlott esetében hivatkozik, ez azt eredményezné, hogy valamennyi vádlott vonatkozásában az ítéletet hatályon kívül kellene helyezni. A hatályon kívül helyezés esetén a másodfokon eljáró bíróságnak a törvény értelmében elő kell írnia azt, hogy mit kell elvégeznie az első fokon eljáró bíróságnak a megismételt eljárás során. Kétségtelen tény, hogy az adott ügyben több hiányosság tapasztalható, azonban ezeknek a bizonyítékoknak a felkutatását és beszerzését a nyomozást végző hatóság mulasztotta el, amelyek sem ügyészi, sem pedig bírói szakban már nem pótolhatóak. Így nincs olyan bizonyítási cselekmény, amely a tényállás felderítésében a korábbihoz képest az ügyet előbbre vinné akár a kereskedői magatartás, akár V.r vádlott szerepe tekintetében. V.r. vádlott esetében a megyei bíróság értékelte a vádlottra vonatkozó bizonyítékokat és ezt ütköztette a lehallgatási anyaggal, illetőleg az egyéb adatokkal. Kétség kívül megállapítható, hogy a megalapozott gyanú fennállt, azonban ennél tovább nem lehetett menni, így az ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróság azon döntését, amelynek eredményeképpen a vádlottat felmentette a terhére rótt bűncselekmény vádja alól. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás alapján - az ítélőtábla álláspontja szerint az megállapítható, hogy I.r., II.r., III.r. és IV.r. vádlottak terjesztői típusú alakzatát valósították meg a kábítószerrel visszaélésnek, azonban - mint ahogy erre a bizonyítékok értékelése kapcsán az ítélőtábla már utalt - a kereskedés megállapításához szükséges többletelemek hiányoznak, így csupán a forgalomba hozatal róható a fenti vádlottak terhére. Mindezek alapján az ítélőtábla a megyei bíróságnak a tényállás
13. pontjában, illetőleg II.r. vádlott esetében a tényállás
14. pontjában meghatározott cselekmény minősítését megváltoztatta és I.r., II.r., III.r. és IV.r. vádlottak cselekményét 1-1 rb, a Btk. 282/A.§

(1)bekezdés III. fordulatába ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő és büntetendő fogalomba hozatallal elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettének minősítette, melyet I.r. és II.r. vádlottak a Btk. 20.§

(2)bekezdése szerint társtettesként követtek el, III.r. vádlott vonatkozásában a cselekmény a Btk. 16.§-a szerinti kísérletnek minősül, akárcsak IV.r. vádlott esetében, aki a cselekményt bűnsegédként követte el. A további cselekmények minősítése törvényes. Az első fokon eljáró bíróság a büntetés kiszabása során irányadó körülményeket helyesen ismerte fel és hivatkozott rá ítéletében. Az ítélőtábla a büntetés kiszabása során figyelembe vette továbbá azt is, hogy a vádlottak cselekménye nem kereskedésnek, hanem forgalmazásnak minősül, így enyhébb megítélésű, továbbá az igen jelentős időmúlásnak kiemelkedő szerepe van, amely nem csupán az első-, hanem a másodfokú eljárásban is a vádlottak javára értékelendő. A büntetési célok közül a speciál-prevenció előtérbe kerülését I.r., illetőleg II.r. vádlottak esetében az is indokolja, hogy szlovák állampolgárok és a büntetőeljárás során mindvégig együttműködtek. III.r., valamint IV.r. vádlottak esetében további enyhítő körülménynek minősül az, hogy cselekményük kísérleti szakban maradt, továbbá IV.r. vádlott vonatkozásában az is, hogy bűnsegédként követte el tettét. Mindezek alapján az ítélőtábla I.r. és III.r. vádlottakat halmazati büntetésül a Btk. 42.§

(2)bekezdés 3. pontja alapján egyaránt 5-5 évi fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra, II.r. vádlottat halmazati büntetésül 5 év 5 hónap fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra, valamint a Magyar Köztársaság területéről 5 év kiutasításra ítélte. IV.r. vádlottat figyelemmel a Btk. 87.§

(2)bekezdés b/ pontjára - 3 év a Btk. 42.§

(2)bekezdés 3. pontja szerinti fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélőtábla pontosította továbbá a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést, mivel I.r. vádlottól lefoglalásra került 3.792.000 Ft, amely a Btk. 77/B.§

(1)bekezdés a/ pontja alapján vagyonelkobzás alá esik, továbbá II.r. vádlott vonatkozásában a lefoglalt 66.400 Ft belföldi fizetőeszközre vonatkozó rendelkezést azzal egészíti ki, hogy lefoglalását megszünteti és abból a vagyonelkobzás biztosítására 66.000 Ft-ot tart vissza. Az ítélet egyéb rendelkezései törvényesek. A fentiekben kifejtettek alapján a Győri Ítélőtábla a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság sérelmezett 5.B.599/2006/186. számú ítéletét a Be. 372.§

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben a Be. 371.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú eljárásban a tolmács igénybe vétele miatt felmerült 8.890 Ft bűnügyi költséget a Be. 381.§

(1)bekezdése alapján - figyelemmel a Be. 339.§

(2)bekezdésére - az állam viseli. Győr,

1. április
2. napján Dr. Kovács Tamás sk. a tanács elnöke Dr. Zólyomi Csilla sk. a tanács tagja, előadó Dr. Vajda Edit sk. a tanács tagja Záradék: Ez az ítélet, valamint a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
3. május
4. napján kelt 5.B.599/2006/
5. számú ítéletének meg nem változtatott része I.r., II.r., III.r., IV.r. és VI.r. vádlottak vonatkozásában jogerős és végrehajtható, míg V.r vádlott vonatkozásában jogerőre emelkedett. Győr,
6. április
7. napján . Kovács Tamás sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül kiadó