A határozat elvi tartalma: Jóhírnévsértés megállapítása az 1959. évi IV. tv. 78.§
(1)és
(2)bekezdése alapján.
- IV. Tv.
- §
(2)Pfv.IV.20.217/2012/5.szám A Kúria a ... jogtanácsos által képviselt felperesnek a dr. Bodolai László ügyvéd által képviselt I. rendű és a dr. Sárközi Szabolcs ügyvéd által képviselt II. rendű, továbbá dr. Bodolai László ügyvéd által képviselt III. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértése és járulékai iránt a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.21.022/
- számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.129/2011/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében az I. és III. rendű alperesek által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartja. Kötelezi az I. és a III. rendű alpereseket, hogy fizessenek meg 15 napon belül a felperesnek személyenként 5000 (ötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az I. és a III. rendű alperes köteles megfizetni az államnak, külön felhívásra személyenként 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének részben helyt adva megállapította, hogy az I.r. alperes azzal, hogy az általa üzemeltetett ... honlapon
- február 25-én elhelyezett „..." című cikkhez kapcsolódó bejegyzésekben a felperesre, mint az ..., illetve az ...oldalakat üzemeltető cégre vonatkozóan a „Két szemét ingatlanos oldal", valamint „..., sunyi, szemét, lehúzó cég" kifejezésekkel az I.r. alperes megsértette a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait. Megállapította továbbá, hogy a III.r. alperes azzal, hogy az általa közzétett „..." rovatban megjelent „ ....." című cikkhez kapcsolódó kommentekben „Azért az ilyenek szarjanak sünt és költsék az összes bevételüket anyjuk sírjára, amíg meg nem döglenek" kitétellel a III.r. alperes megsértette a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait. Kötelezte az I.-III.r. alpereseket, hogy 15 napon belül egyenként fizessenek meg a felperesnek 5.000 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a felperes keresetét az I. és III.r. alperesekkel szemben elutasította. A felperes II.r. alperessel szemben előterjesztett keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II.r. alperesnek 20.000 forint + áfa perköltséget. A felperes, valamint az I. és III.r. alperesek vonatkozásában megállapította, hogy egymás viszonylatában a perrel felmerült költségeiket maguk viselik. Az elsőfokú bíróság határozata indokolásában kifejtette, hogy a hozzászólások az olvasói levelekkel esnek egy tekintet alá, szerkesztett tartalomnak minősülnek, ezért az I. és III. r. alperesek felelősséggel tartoznak annak tartalmáért. Az I. és III.r. alperesek, valamint a felperes által benyújtott fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy a felperes javára az I. és a III.r. alperes köteles 5.000 - 5.000 forint elsőfokú perköltséget megfizetni. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II.r. alperesnek 12.500 forint másodfokú perköltséget, míg a felperes, valamint az I. és III.r. alperes a felmerült másodfokú költségeiket maguk viselik. A felperes, az I. és a III.r. alperes személyenként 36.000 forint fellebbezési illeték megfizetésére kötelesek az állam javára külön felhívásra. A jogerős ítélet az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően azt állapította meg, hogy a per tárgyát képező hozzászólások nem minősülnek olvasói levélnek. Az olvasói levelek közlése ugyanis előzetes szerkesztői szűrés és döntés alapján történik, a hozzászólások esetében azonban ilyen döntésre nem kerül sor. Aki regisztrál az adott honlapon, jogosult a hozzászólását, véleményét rögzíteni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a honlap tulajdonosa ne tartozna felelősséggel a hozzászólásokban megvalósuló jogsértésekért. A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint a perbeli kommentek magánjellegű megnyilvánulások voltak, amelyek az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló
- évi CVIII. törvény (Ektv.)
- §
(4)bekezdése szerint nem tartoznak a törvény tárgyi hatálya alá. Ezért a közvetítő szolgáltatóra irányadó szabályok alapján az I. és a III.r. alperesek nem mentesülhettek. Ennek megfelelően a Ptk. 78. §
(1)és
(2)bekezdése alapján kellett a felperes igényét elbírálni. Mivel az I. és III.r. alperesek teret adtak a felperesre nézve súlyosan sértő, lealacsonyító hozzászólásoknak, híreszteléssel valósították meg a jóhírnév sérelmét. Az objektív jellegű jogsértés megállapítása körében nem volt annak jelentősége, hogy a kommentek eltávolítása, a honlapról való törlés mikor és milyen körülmények között történt. A jogerős ítélet ellen az I. és III. r. alperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérték. Érvelésük szerint az Ektv. 2.§ lc) pontja alapján közvetítő szolgáltatónak minősülnek, ezért a hozzászólások tartalmáért nem tartoznak felelősséggel. A
- § alapján, mint közvetítő szolgáltatók nem kötelesek a blogok, hozzászólások moderálására, tartalmuk ellenőrzésére. A szolgáltatók kizárólag tárhelyet és felületet biztosítanak a tartalmak elhelyezésére. A felhasználók először regisztrációra kötelesek a hozzászólás elhelyezéséhez, ezt követően a begépelt szövegek vagy egyéb tartalmak egy kattintással, közvetlenül az alperesek egyedi közreműködése, ellenőrzése nélkül jelennek meg a webes felületen. A perbeli cikkekhez is így helyezték el az igénybe vevők hozzászólásaikat, amelyekkel kapcsolatban az alpereseknek kizárólag az Ektv. szerinti tárhelyszolgáltatói felelősség állhat fenn. Tévesnek tartották azt a megállapítást, hogy a kommentek magánjellegű megnyilvánulások, amelyek nem tartoznak a törvény hatálya alá. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Érvelése szerint az alperesek nem felelnek meg az Ektv.
- §-ában meghatározott közvetítő szolgáltató fogalmának. A szolgáltató által közzétett tartalomnak minősül a honlap azon tartalma, amelynek szövegét a szolgáltató maga állítja elő, szerkeszti, illetve amikor közzéteszi az olvasói hozzászólásokat, ugyanis mindezt tartalomszolgáltatóként teszi. Utalt a .... nevére és az ... lapon található „Szerzői jogok" link alatt olvashatókra. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.275.§
(2)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelmek keretei között bírálta felül. Az alperesek arra hivatkozással támadták a jogerős ítéletet, hogy az Ektv. 2.§ lc) pontja szerinti közvetítő szolgáltatónak tekintendők, és miután eleget tettek a 7.§-ban előírt kötelezettségüknek, tehát amint a jogsértésről értesültek, haladéktalanul eltávolították a sérelmezett közléseket, ezért nem tartoznak felelősséggel a hozzászólások tartalmáért. A jogerős ítélet érdemben helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az I. és III. r. alperesek megsértették a felperes jóhírnevét. Az Ektv. 1.§
(4)bekezdése értelmében a törvény hatálya nem terjed ki az olyan közlésekre, amelyet gazdasági vagy szakmai tevékenység vagy közfeladat körén kívül eső célból eljáró személy tesz információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével. Az Ektv.2.§
- lc)pontja szerint közvetítő szolgáltató - egyebek mellett - az az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amely az igénybe vevő által biztosított információt tárolja (tárhelyszolgáltatás). A jogerős ítélet helytállóan foglalt állást abban a kérdésben, hogy azzal, hogy az I. és III. r. alperesek az általuk üzemeltetett honlapon lehetőséget biztosítottak blogbejegyzések megtételére, az ily módon általuk megjelenített tartalom tekintetében nem vonatkoztatható rájuk az Ektv. 2.§
- lc)pontja által meghatározott tárhelyszolgáltató korlátozott felelőssége. Ezért nem mentesülhetnek a felperes által a perben a jogsértő közlések miatt objektív jogkövetkezményként érvényesített jogsértés megállapítása alól. Ugyanis amint azt a Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.796/2009/6. számú határozatában már kifejtette: ha az alperesek az internetes oldalukon különböző hozzászólások elhelyezésére ellenőrizetlenül biztosítanak lehetőséget, számolniuk kell azzal, hogy azok között jogsértő közlés is szerepel. A Ptk.75.§
(1)bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. A Ptk.78.§
(1)bekezdése alapján a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is, A
(2)bekezdés szerint a jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. E rendelkezésekből következően a jóhírnév sérelmének megállapítására az érintett személy hátrányos megítélésének kiváltására alkalmas, valótlan tény állítása, híresztelése, illetve a való tények hamis színben való feltüntetése ad alapot. A személyhez fűződő jogok megsértése objektív ténykérdés. Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, a Ptk. 84.§
(1)bekezdése alapján alanyi jogon kérheti a jogsértés megállapítását. A felülvizsgálati kérelem értékelhető indokot nem adott elő azzal kapcsolatban, hogy a jogerős ítélet a Ptk. 78.§ -a alapján jóhírnévsértőnek ítélte az I. és III.r. alperes által üzemeltetett honlapon közzétetteket. Mindezek alapján állapította meg, jóhírnevét. a jogerős ítélet hogy az alperesek jogszabálysértés nélkül megsértették a felperes Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.275.§
(3)bekezdése szerint hatályában fenntartotta, és a Pp.78.§
(1)bekezdése valamint a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)és
(5)bekezdésének megfelelően az alpereseket kötelezte a felperes jogi képviseletének ellátásával felmerült felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján az alperesek kötelesek a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
- június
- Dr. Baka András sk. a tanács elnöke, Böszörményiné Katalin sk. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna sk. bíró Szné A kiadmány hiteléül tisztviselő dr. Kovács