Pfv.20352/2012/6 – Kúria

(1),

1. CIV. Tv.
2. §

(1)Pfv.IV.20.352/2012/6.szám A Kúria a dr. Kovátsits László ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Márton Anita Judit jogtanácsos által képviselt I. rendű és a dr. Papp Gábor ügyvéd által képviselt II. rendű alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt a Fővárosi Bíróság előtt 65.P.21.655/

1. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.464/2011/
2. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő r é s z í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését a perköltségek és illetékek viselésére is kiterjedően részben hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A jogerős ítéletnek azt a rendelkezését, amellyel az I. rendű alperessel szemben a rokonoknak kifizetett milliókkal kapcsolatos tényállításra vonatkozó keresetet elutasította, hatályában fenntartja. A felperes és a II. rendű alperes felülvizsgálati eljárási költségét személyenként 20.000 (húszezer) forintban állapítja meg. Ez ellen a részítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet - részben megváltoztatva az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét - a II.r. alperest kötelezte, hogy a ... honlapon az eredeti cikkel azonos helyen, öt napon belül tegye közzé az alábbi közleményt: „Helyreigazítás: A ...internetes honlapon
4. február 21-én megjelent „Óriási kifizetések ... körül, milliókért adnak tanácsokat rokonok" című cikk címében valótlanul állítottuk, hogy ... felperes, zuglói polgármester milliókat fizetett ki rokonainak. Valótlanul állítottuk, hogy az eddigi képviselők közül mindenki, szó szerint mindenki, aki most nem lett képviselő, az valamilyen állást, tanácsadói szerződést kapott a polgármestertől." Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint az I.r. alperes által üzemeltetett „..." internetes oldalon
5. február 22-én „Milliós osztogatás Zuglóban fideszes módra" címmel megjelent cikk - más nyilatkozatát idézve a következőket közölte: „Zuglóban 80 millió forintért alkalmaznak tanácsadókat az önkormányzatnál, a szerződések nagy részét rokonokkal és korábbi fideszes képviselőkkel kötötték"; „aki nem lett képviselő, az mind kapott egy tanácsadói szerződést, vagy az önkormányzatnál alkalmazzák". A cikk állítása szerint a felperes elődjének ideje alatt, 2010-ben a felperes által vezetett önkormányzat által kötött szerződéses érték (80 millió forint) felét költötték külsős szerződésekre. A II.r. alperes által üzemeltetett „..." internetes oldalon
6. február 21-én „Óriási kifizetések ... körül, milliókért adnak tanácsokat rokonok" címmel megjelent cikk többek között arról számolt be, hogy a felperes által vezetett önkormányzat tanácsadásokért mintegy 80 millió forintot fizetett ki, mások mellett rokonainak és a „hű embereknek", továbbá jóval több tanácsadásra szerződött az önkormányzat, mint az előző polgármester idején. A cikk közlése szerint a korábbi képviselők közül mindenki, aki nem lett képviselő, valamilyen állást vagy tanácsadói szerződést kapott a polgármestertől. A felperes a sajtóközleményekben kifogásolt valótlan közlések miatt az alperesek sajtó-helyreigazításra kötelezését kérte. Az I.r. alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a kifogásolt közlések a felperes személyét nem érintik, és azok a valóságnak megfeleltek. A II.r. alperes a perben nem védekezett. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes az I.r. alperes által megjelentetett cikkben sérelmezett valamennyi kitétel tekintetében olyan közlések miatt kért sajtó-helyreigazítást, amelyek nem a személyére vonatkoztak. A tanácsadói szerződésekkel, ezek alanyaival és a korábbi önkormányzat tanácsadói szerződéseinek értékével összefüggő közlések a zuglói önkormányzat tevékenységére vonatkoznak, amelyekkel kapcsolatban a Ptk.
7. §

(1)bekezdésében és a PK

1. számú állásfoglalás I. pontjában foglaltakra figyelemmel a felperesnek keresetindítási jogosultsága nincs. Ezért a felperes e közlések tekintetében sajtóhelyreigazítási igényt alappal nem terjeszthet elő. A II.r. alperes sajtóközleményében az önkormányzat 80 millió forint összegű kifizetései és az önkormányzati gazdálkodásnak az előző ciklussal való összehasonlítása, valamint a szerződések szükségességének kétségbevonása nem a felperes személyére vonatkozott. Ezért a felperesnek e közlésekkel összefüggésben ugyancsak nincs kereshetőségi joga. A cikk címében szereplő kifizetések és a korábbi képviselők tanácsadói szerződései tekintetében ugyanakkor a felperes kereshetőségi joga fennáll, mert a közlésekkel összefüggésben a felperes név szerint és tisztségének feltüntetésével is megjelölésre került. A II.r. alperes védekezésének hiányában azonban a bíróság a kifogásolt közlések tartalmi vizsgálatát nem végezhette el. Ezért a jogerős ítélet a II.r. alperest a sajtószabadságról és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
2. évi CIV. törvény (Smtv.)
3. §

(1)bekezdése alapján ez utóbbi két közlés tekintetében sajtóhelyreigazításra kötelezte. A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, tartalmilag annak hatályon kívül helyezése és elsődlegesen a teljes keresetének való helytadás, másodlagosan az elutasított kereseti kérelmeivel érintett körben az első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint jogszabályt sértve utasította el a jogerős ítélet a keresetet a kereshetőségi jogának hiánya miatt. Tévesen állapította meg a jogerős ítélet a személyes érintettségének hiányát az I.r. alperes cikkében sérelmezett közlések tekintetében. Miután a cikkben ő az egyetlen konkrétan megnevezett - és képmásával is illusztrált személy, nem lehet kétséges, hogy az önkormányzati osztogatás alanya is csak ő lehet. Amennyiben a jogerős ítélet a II.r. alperes cikkének azonos tartalmú kitételei tekintetében a kereshetőségi jogát megállapította, úgy a személyes érintettsége az elutasított igény tekintetében is ugyanúgy megállapítható. A jogerős ítélet téves álláspontjával szemben mindkét sajtóközlemény a személyére vonatkozó valótlan tényt állított az előző polgármester és az ő szerződéskötési gyakorlatának összehasonlításával is. Az I.r alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A II.r. alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria a Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. A jogerős ítéletnek a II.r. alperest sajtó-helyreigazításra kötelező rendelkezése felülvizsgálattal nem volt támadott. Az elsőfokú bíróság szükségtelenül és a Pp. 343. §

(2)bekezdésében foglaltakat megsértve egyesítette az alperesekkel szemben különkülön előterjesztett keresettel megindult pereket. Ez az eljárási szabálysértés azonban, miután az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, a Pp. 275. §

(4)bekezdése alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését nem indokolta. A felülvizsgálati kérelem részben alapos az alábbiak szerint. A Ptk. 79. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó Smtv. 12. §

(1)bekezdése alapján az érintett sajtó-helyreigazítást akkor követelhet, ha a médiatartalomban róla valótlan tényt állítanak, híresztelnek, vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma

1. számú állásfoglalásának I. pontja szerint sajtó-helyreigazítást az kérhet, akinek a személyére a sajtóközlemény - nevének megjelölésével vagy egyéb módon - utal, vagy a személye a sajtóközlemény tartalmából felismerhető. A jogerős ítélet a keresetet elutasító rendelkezéseivel érintett közlések tekintetében tévesen állapította meg, hogy a felperesnek személyes érintettség hiányában kereshetőségi joga nincs. A Legfelsőbb Bíróság több döntésében is kifejtette, hogy ha a sajtóközlemény az önkormányzat tevékenységének visszásságait a polgármester személyével és tevékenységével közvetlenül összefüggésbe hozza, a polgármester saját személyében követelhet sajtó-helyreigazítást (Pfv.IV.22.202/2004/4., Pfv.IV. 20.043/2012/5.). Érdemben helytállóan utasította el ugyanakkor a jogerős ítélet az I.r. alperessel szemben előterjesztett keresetet azon helyreigazítási igény tekintetében, mely szerint a cikk valótlanul állította, hogy a felperes polgármesterként milliókat fizetett ki rokonainak. A sajtóközlemény kifogásolt közlése szerint „Zuglóban 80 millió forintért alkalmaznak tanácsadókat az önkormányzatnál, a szerződések nagy részét rokonokkal és korábbi fideszes képviselőkkel kötötték". E közlés nem tartalmazza azt, hogy a bírálat tárgyává tett önkormányzati kifizetések a felperes saját rokonai részére történtek. A közlésnek ilyen értelem a szövegösszefüggésben való vizsgálata alapján sem tulajdonítható. A felperes tehát nem azt kérte helyreigazítani, mint amit a cikk állított. Ezért e közlés tekintetében az igényelt tartalommal helyreigazításnak nincs helye. Erre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletnek e közlés helyreigazítása iránt előterjesztett keresetet elutasító rendelkezését részítéletével a Pp.
2. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Osztotta ugyanakkor a Kúria a felülvizsgálati álláspontot a további helyreigazítási igény tekintetében. Az I.r. alperes cikkében a volt önkormányzati képviselők tanácsadói szerződéssel, illetve alkalmazottként való foglalkoztatásával történő javadalmazására vonatkozó közlés tekintetében a felperesnek, mint az önkormányzat képviselőjének és felelős vezetőjének a személyes érintettsége megállapítható. Arra is figyelemmel, hogy a cikkben a felperes, mint a zuglói polgármester nyilatkozata és képmása is közzétételre került, személye a sajtóközlemény tartalmából egyértelműen felismerhető. A Kúria a felperes által más sajtószervvel szemben, hasonló tartalmú közlés miatt indított perben hozott határozataiban pedig már megállapította, hogy amennyiben a sajtóközlemény az önkormányzat szerződéskötési gyakorlatát a korábbi és a jelenlegi polgármesteri tisztség betöltésének időszakában hasonlítja össze, a polgármesteri tisztséget betöltő felperes személyes érintettsége megállapítható (Pfv.IV.20.192/2012/3., Pfv.IV.20.043/2012/5.). Ezért mindkét perbeli sajtóközleményben annak állítása miatt, melynek lényegi tartalma szerint a felperes által vezetett önkormányzat jóval több (kétszeres értékű) tanácsadói szerződést kötött, mint az előző polgármester idején, tévesen utasította el a jogerős ítélet a keresetet a felperes kereshetőségi jogának hiánya alapján. Miután e közlések valóságát az eljárt bíróságok eltérő álláspontjuk miatt nem vizsgálták, a jogerős ítélet nem volt felülbírálható. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet részben, a fenti közlések helyreigazítása iránt előterjesztett keresetet elutasító rendelkezése tekintetében - a perköltségek és illetékek viselésére is kiterjedően - a Pp. 275. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A Pp. 275. §

(5)bekezdése alapján a felperes és a II.r. alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdései alapján csupán megállapította, amelynek viseléséről az elsőfokú bíróság határoz. Az I.r. alperesnek áthárítható felülvizsgálati eljárási költsége nem merült fel. Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak lehetővé kell tennie, hogy az alperesek - a hatályon kívül helyezéssel érintett körben - a kifogásolt közlések valóságát a PK

1. számú állásfoglalás I. pontjában foglaltaknak megfelelően bizonyítsák. Csak ezt követően kerül az elsőfokú bíróság abba a helyzetbe, hogy megalapozott döntést hozzon a kereset felől. Budapest,
2. július
3. Dr. Mészáros Mátyás sk. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna sk. előadó bíró, Dr. Baka András sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő