A határozat elvi tartalma: A másodfokú bíróság eltérő tényállás alapján döntött a felmentett vádlott bűnösségének megállapításáról, illetve döntését a bizonyítékok eltérő mérlegelésére alapította. K Ú R I A Bhar.I.409/2012/3.szám A Kúria mint harmadfokú bíróság Budapesten, a
- év május hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t : A hivatali visszaélés bűntette miatt a vádlott ellen folyamatban lévő büntetőügyben a vádlott és védője által bejelentett másodfellebbezéseket elbírálva a Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.61/2011/
- számú ítéletét megváltoztatja, a vádlottat az ellene a Btk.
- §-ába ütköző hivatali visszaélés bűntettének vádja alól felmenti. I n d o k o l á s: A Fővárosi Bíróság a
- november
- napján kihirdetett 21.B.777/2010/
- számú ítéletével a vádlottat a Btk.
- §-ába ütköző hivatali visszaélés bűntettének vádja alól - bizonyítottság hiányában - felmentette. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett a vádlott bűnösségének megállapítása és vele szemben megrovás alkalmazása érdekében. A másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla a
- november
- napján tartott nyilvános ülésen kihirdetett 4.Bf.61/2011/
- számú ítéletével az első fokú határozatot megváltoztatta, a vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali visszaélés bűntettében (Btk.
- §), és ezért őt megrovásban részesítette. A másodfokú ítélet ellen a vádlott és védője a vádlott felmentése érdekében fellebbezést jelentett be. A védő fellebbezésének írásbeli indokolásában emellett a vádlott bűnösségének esetleges megállapítása esetére a büntetés kiszabásának mellőzésére tett indítványt. A Legfőbb Ügyészség a másodfokú ítélet helybenhagyását indítványozta, miután álláspontja szerint a másodfokú bíróság megalapozott tényállást állapított meg és okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére (BF.70/2012/1.). A terhelt és védője fellebbezését a harmadfokú bíróság nyilvános ülésén is fenntartotta, a védő azt az írásbelivel egyezően indokolta. A Legfőbb Ügyészség képviselője ugyancsak az írásbelivel egyezően tette meg indítványát. A Kúria mint harmadfokú bíróság a Be.
- §-ának
(1)bekezdésére figyelemmel a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet az azt megelőző első és másodfokú eljárással együtt bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az eljárási törvény rendelkezéseit az első fokon eljárt bíróság maradéktalanul betartotta, a másodfokú bíróság pedig olyan eljárási szabálysértést, amely hatályon kívül helyezést eredményezett volna, nem valósított meg. A Kúria ugyanakkor észlelte, hogy a másodfokú bíróság iratok alapján kiegészített, illetve helyesbített megalapozatlansági hibában szenved. által az tényállás A történeti tényállás kiegészítése során tényként rögzítette az ítélőtábla, hogy a vádlott azért igazolta magát szolgálati igazolványával és közölte valótlanul, hogy szolgálatban van, mert a további intézkedést, vizsgálódást, hivatalos eljárást akarta elkerülni. Ezzel együtt mellőzte az első fokú bíróságnak azt a következtetését, ami szerint az eljárás során kétséget kizáróan nem nyert bizonyítást, miszerint a vádlott mindezt azért tette, hogy a vele szembeni intézkedést elkerülje. Az ítélőtábla ezt a tényállás-kiegészítést azzal indokolta, hogy a vádlott tisztában volt az általa vezetett járművel kapcsolatos hiányosságokkal valamint azzal, hogy a közúti ellenőrzés ezeket fel fogja tárni, és azzal is, hogy ennek elkerülésére alkalmas lett volna az, ha ő „aktuálisan szolgálatot teljesítő hivatalos személyként" vezette volna a gépkocsit (másodfokú ítélet
- oldal hatodik bekezdés). Az első fokú ítélet történeti tényállását ezzel a kiegészítéssel tekintette eljárásában irányadónak, és erre a kiegészítésre alapozta a vádlott bűnösségére levont következtetést. Következtetésének helytállóságát alátámasztandó arra is utalt, hogy az első fokú ítélet
- oldalának harmadik bekezdésében rögzítettek szerint adat merült fel arra: ilyen eset már korábban is történt. Emellett hivatkozott arra is, hogy az intézkedést vezénylő tanúként határozottan állította: a vádlottal szemben nem került volna sor a vizsgálatra, ha szolgálatot ellátó hivatalos személyként tudja magát igazolni. Az első fokú ítélet - az ítélőtábla által felhívott -
- oldalának harmadik bekezdése azonban nem tartalmazza azt, hogy már korábban előfordult volna hasonló eset; ezzel szemben e bekezdésben azt rögzítette a megyei bíróság, hogy a tanú többszöri kérdésre közölte: felettesétől kapott olyan információt, amely szerint a vádlott „érvénytelen műszakival" fog közlekedni és magát szolgálati igazolványával fogja igazolni; ezt a vallomását felettese tanúvallomásában meg is erősítette. Így e tekintetben a másodfokú határozat iratellenes. A másodfokú bíróság emellett tényként rögzítette, hogy a terhelt tisztában volt azzal: a közlekedési szabálytalanságok elhárításának egyetlen esélye az lett volna, ha az ellenőrzést nem folytatják le, és erre alkalmas volt a vádlotti magatartás, valamint azt is, hogy a vádlottnak ez is volt a célja. Azonban azt, hogy mely bizonyíték támasztja alá, miszerint a vádlott valóban ennek érdekében igazolta magát szolgálati igazolványával, nem pedig a védekezésének megfelelő okból, már nem jelölte meg, és minderre vonatkozóan bizonyítást nem is vett fel. Csupán következtetni lehet arra, hogy e során a tanú vallomására volt figyelemmel. következtetés levonása Ezzel pedig a tanúnak az első fokú eljárásban tett vallomását mint bizonyítékot a másodfokú bíróság eltérően mérlegelte, mivel e tanú szavahihetőségét az első fokú bíróság éppen a fent idézett vallomására tekintettel megdőltnek találta. Kétségtelen, hogy a másodfokú bíróság a Be.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján a tényállást az iratok alapján vagy ténybeli következtetés útján kiegészítheti, illetve helyesbítheti; a
(3)bekezdése szerint azonban a másodfokú bíróság csak azokkal a tényekkel kapcsolatban értékelheti az első fokú bíróságtól eltérően a bizonyítékokat, amelyekre bizonyítást vett fel, és e tilalom alól csak akkor mentesül, ha a vádlottat felmenti vagy az eljárást megszünteti. Márpedig a másodfokú bíróság az adott ügyben nem vett fel bizonyítást; a határozatot nem is tárgyaláson, hanem nyilvános ülésen bírálta felül. A vádlottat ezen túl nem felmentette, hanem elítélte. Emellett a tényállás kiegészítése részben iratellenes volt, részben pedig azt olyan tanú vallomására alapozta, akinek szavahihetőségét az első fokú bíróság megdőltnek találta, a bizonyítékot a törvényi tilalom ellenére felülmérlegelve; ezen túl az így megállapított tényből további tényre helytelenül következtetett. Miután így a másodfokú bíróság által kiegészített és ekként irányadónak tekintett tényállás megalapozatlan, a Kúria a 388. §
(2)bekezdése alapján - a Be. 351. §
(2)bekezdés
- c)és
- d)pontjára figyelemmel - azt helyesbítve mellőzi a másodfokú ítélet tényálláskiegészítő részéből - az ítélet 3. oldalának ötödik bekezdését, amely szerint „a vádlott azért a szolgálati igazolvánnyal igazolta magát és közölte valótlanul, hogy szolgálatban van, hogy ezzel a vele szembeni intézkedést, vizsgálódást, hivatalos eljárást elkerülje."; - továbbá az ugyanezen bekezdés zárójelben szereplő mondatát, amely szerint „[Erre tekintettel az első fokú ítélet 13. oldalának utolsó bekezdésében írt ezzel ellentétes végeredményben téves - bírói következtetést mellőzi]". A Kúria az ekként helyesbített tényállást immár megalapozottnak és eljárásában irányadónak tekintette. A helyesbítéssel irányadó tényállásra figyelemmel helytálló volt az első fokon eljárt bíróság álláspontja, amely szerint a bizonyítékok nem voltak alkalmasak a vádlott védekezésének megcáfolására. Miután így nem nyert kétséget kizáró módon bizonyítást az, hogy a vádlottnak az igazoltatás során jogtalan előny szerzése volt a célja, a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét a Be. 398. §
(1)bekezdése szerint eljárva megváltoztatta, és a vádlottat a hivatali visszaélés bűntettének vádja alól a Be. 6. §
(3)bekezdés b) pontjának I. fordulatára figyelemmel - a Be. 331. §-ának
(1)bekezdése alapján - bizonyítottság hiányában felmentette. A Kúria ítéletét a Be. 393. §-ának
(2)bekezdése alapján nyilvános ülésen hozta meg. Budapest,
- május
- Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Csák Zsolt előadó bíró, Dr. Belegi József s. k. bíró s. k. A Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.61/2011/
- számú ítélete a Kúria Bhar.I.409/2012/
- számú ítéletében írt változtatással
- május
- napján jogerőre emelkedett. Budapest,
- május
- Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő MTné