← Magyarország

Bfv.258/2012/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Pénzbüntetés törvénysértő kiszabás miatt, annak súlyosítása. KÚRIA Bfv.I.258/2012/6.szám A Kúria Budapesten, a

  1. év május hó
  2. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A magánokirat-hamisítás vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kunszentmártoni Városi Bíróság 1.B.128/2010/
  3. számú ítéletét megváltoztatja, a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés mértékét 30 (harminc) napi tételben állapítja meg azzal, hogy egy napi tétel összege 2500 (kettőezer-ötszáz) forint. A kiszabott összesen 75 000 (hetvenötezer) forint pénzbüntetés megfizetésére a terhelt részére 15 (tizenöt) hónapi részletfizetést engedélyez azzal, hogy az első részlet - melynek összege 5 000 (ötezer) forint -
  4. július
  5. napján, a további részletek ezt követően minden hónap
  6. napján esedékesek. Amennyiben a terhelt egyetlen havi részlet megfizetését annak esedékességekor elmulasztja, a pénzbüntetést vagy ennek meg nem fizetett részét fogházban letöltendő szabadságvesztésre kell átváltoztatni akként, hogy egy napi tétel helyébe egy napi szabadságvesztés lép. Egyebekben a Kúria a városi bíróság ítéletét hatályában fenntartja. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő. I n d o k o l á s: A Kunszentmártoni Városi Bíróság a 1.B.128/2010/
  7. számú,
  8. február
  9. napján kelt és
  10. október
  11. napján jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki a Btk.
  12. §-a szerinti magánokirat-hamisítás vétségében. Ezért 120 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy egy napi tétel összege 500 forint; Emellett rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről is. Az ítéleti tényállás lényege a következő: A terhelt a JV Zrt. által
  13. március hónapra kibocsátott és általa megvásárolt havi bérletszelvény első oldalát lefénymásolta. A fénymásolatot a bérletigazolványával együtt egy tokban tartotta és
  14. március
  15. napján helyi járatú autóbuszon a jegyellenőrnek átadta azért, hogy azzal igazolja utazásra való jogosultságát. .-.-.-. A jogerős határozat ellen a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt, annak jogalapját a Be.
  16. §

(1)bekezdés b) pontjában jelölve meg. Indítványában arra hivatkozott, hogy a városi bíróság a terhelttel szemben ugyan törvényesen szabott pénzbüntetést, azonban a pénzbüntetés egy napi tételének összegét törvénysértően állapította meg, miután a Btk.
  1. §-ának az elbírált bűncselekmény elkövetésének idején hatályos rendelkezése szerint az egy napi tétel összegét legalább 2.500 forintban kellett meghatározni. Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria változtassa meg a megtámadott határozatot és a pénzbüntetés egy napi tételének összegét határozza meg 2 500 forintban. A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaposnak találta, és ugyancsak azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott végzés megváltoztatásával hozzon a törvénynek megfelelő határozatot (BF.583/2012.). A terhelt védője az indítványokra tett észrevételeiben nem vitatta azt, hogy törvénysértő módon állapította meg az eljárt bíróság a pénzbüntetés egy napi tételének összegét, azt kérte azonban, hogy a Kúria olyan mértékű pénzbüntetést szabjon ki a terhelttel szemben, amely arányban áll cselekménye tárgyi súlyával, a bűnösség fokával, és vegye figyelembe az enyhítő és súlyosító körülmények mellett az elkövető személyi és vagyoni viszonyait is. Ezen túl részletfizetés engedélyezését kérte a terhelt számára. A Legfőbb Ügyészség képviselője a nyilvános ülésen a felülvizsgálati indítványt fenntartotta, és arra hivatkozással, hogy a terhelt esetében a legkisebb mértékű pénzbüntetés is szabadságvesztést jelentene, indítványozta közérdekű munka kiszabását. A védő a nyilvános ülésen pénzbüntetés kiszabását kérte. írásbeli észrevételeit fenntartva .-.-.-.-. A Kúria a Be.
  2. §
(4)bekezdésére tekintettel a megtámadott határozatot az indítványban megjelölt ok alapján vizsgálta felül, az
(5)bekezdés alapján azonban figyelemmel volt a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - esetleges eljárási szabálysértésekre is. Ilyen - a Be. 373. §-a
(1)bekezdésének I.
  1. b)és
  2. c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott - eljárási szabályszegést nem észlelt. A Be. - indítványban hivatkozott - 416. §
(1)bekezdése b) pontjának II. fordulata szerint felülvizsgálati ok, ha a büntetőjog valamely szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. A felülvizsgálatot ezen okra figyelemmel lefolytatva a Kúria indítványt alaposnak találta. az Az ítéleti tényállás szerint a terhelt a bűncselekményt
  1. március
  2. napján követte el. A Btk.
  3. §-ának ekkor - és az elbíráláskor is - hatályos rendelkezése szerint a magánokirathamisítás vétsége miatt kiszabandó büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés volt. A Btk.
  4. §
(1)bekezdése szerint -
  1. január
  2. napjától kezdődő hatállyal - a pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy a cselekménnyel elért vagy elérni kívánt anyagi előnyre is tekintettel meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát, és az elkövető vagyoni, jövedelmi és személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten az egy napi tételnek megfelelő összeget; míg a törvényhely
(3)bekezdése szerint a pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel, az egy napi tétel összege pedig legalább kettőezer-ötszáz és legfeljebb kettőszázezer forint. Így ugyan a városi bíróság által kiszabott büntetés neme törvényes, mértéke azonban nyilvánvalóan törvénysértő; ezért a Kúria a megtámadott határozatot a Be. 427. §
(1)bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta; figyelemmel volt azonban a Be. 423. §-ának
(4)bekezdésére is, amely szerint a terhelt terhére bejelentett indítvány esetén a megtámadott határozat a terhelt javára is megváltoztatható. A büntetés nemének és mértékének meghatározásánál a Btk. 83. §
(1)bekezdésére volt figyelemmel. Az irányadó tényállás szerint a terhelt ugyan kétségtelenül hamis magánokiratot használt fel, azonban az az eredeti okirat, amelynek felhasználásával a hamis okiratot készítette - azaz a valódi bérletszelvény, amely őt az utazás igénybe vételére menetjegy vásárlása nélkül feljogosította volna - a birtokában volt. Annak felhasználása esetén viteldíjat nem kellett volna fizetnie, és ez cselekménye tárgyi súlyát lényeges mértékben csökkenti. Ennek ellenére az eljárt bíróság által is értékelt súlyosító körülmények mellett - különösen arra figyelemmel, hogy a terhelt nem sokkal korábbi elítélése után, az annak kapcsán kiszabott szabadságvesztés letöltésének megkezdése előtt követte el az újabb bűncselekményt - mindenképpen indokolt a terhelttel szemben büntetés kiszabása, ezen belül azonban elégséges a pénzbüntetés alkalmazása. A napi tételek számának meghatározásánál azonban figyelemmel volt a Kúria a csekély tárgyi súlyra és az eljárt bíróság által feltárt egyéb enyhítő körülményekre, ezért azt a Btk. 51. §
(3)bekezdésében meghatározott törvényi minimumban - harminc napban állapította meg. Az egy napi tétel összegének megállapításánál pedig a Btk. 51. §
(1)bekezdése alapján arra volt tekintettel, hogy a terhelt vagyontalan, jelenleg szabadságvesztés-büntetését tölti, így azt a Btk. 51. §
(3)bekezdése szerinti legalacsonyabb mértékben állapította meg. Emellett ezen utóbbi körülményre is figyelemmel a Be.51. §
(4)bekezdése alapján engedélyezte, hogy a pénzbüntetést a terhelt tizenöt hónap alatt - havi 5 000 forintos részletekben - törlessze
  1. júliusától kezdődően azzal, hogy amennyiben az esedékes részletet a hónap
  2. napjáig nem fizeti meg, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét a Btk. 52-
  3. §-ának alkalmazásával szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be.
  4. §
(4)bekezdés b) pontján és a 418. §
(3)bekezdésén alapul, azzal, hogy az abban szereplő feltételek esetén a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel a bíróság az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Csák Zsolt előadó bíró, Dr. Belegi József s. k. bíró s. k. A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő MTné

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.