Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.465/2011/4.szám A Győri Ítélőtábla a jogtanácsos által képviselt felperesnek a dr. Tóth Gábor ügyvéd és dr. Juhász György ügyvéd által képviselt I.r. és II.,r, az ügygondnok által képviselt III.r. és IV.r. alperesek ellen 500.000,-Ft és járulékai megfizetése iránti perében a Győr-MosonSopron Megyei Bíróság
- május
- napján kelt G.20.743/2009/
- számú ítélete ellen az I.r. alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta az alábbi ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja, míg a kamatra vonatkozó rendelkezések tekintetében részben és akként megváltoztatja, hogy a 15 + 6 %-os mértékű késedelmi kamat fizetésének kezdő időpont
- október
- napja. Köteles megfizetni az I.r. alperes 15 napon belül a felperesnek 12.700,- (Tizenkettőezerhétszáz) Ft másodfokú perköltséget, viselje továbbá a fellebbezéssel felmerült költségeit. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében megállapította, hogy az I-IV.r. alperesek korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a cégjegyzékből törölt "A" Kft-nek a felperes felé fennálló 500.000,-Ft tőke és ezen összeg után
- március 28-tól
- április 27-ig járó évi 15 %-os mértékű ügyleti, majd
- április 28-tól a kifizetés napjáig járó évi 15 + 6 %-os mértékű késedelmi kamattartozás megfizetéséért a felperes felé, és a bíróság kötelezi az I-IV.r. alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessen meg a felperes javára 500.000,-Ft tőkeösszeget és ezen összeg után
- március 28-tól
- április 27-ig járó évi 15 %-os mértékű ügyleti, majd
- április 28-tól a kifizetés napjáig járó évi 15 + 6 % mértékű késedelmi kamatot. A bíróság kötelezi I-IV.r. alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperes javára 200.000,-Ft perköltséget. A bíróság III-IV.r. alperesek ügygondnoka, "B" ügyvédi díját 30.250,-Ft-ban állapította meg. Az ügygondnoki díjból 12.000,-Ft-ot a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalánál El. 336/
- letétiszámon kezelt összegből, míg 18.250,-Ft-ot közvetlenül a felperes által rendelt megfizetni "B" ügygondnok részére. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy a
- március 28-án kelt folyószámla hitelszerződés alapján felperes jogelődje, a "C" Bank Rt. 500.000,-Ft összegű folyószámla hitelt nyújtott az "A" Kft. részére, évi 15 %-os ügyleti kamat kikötése mellett. Késedelem esetére a felek 15 % ügyleti kamat + 6 % mértékű késedelmi kamatmértékben állapodtak meg. A bank
- április 27-én azonnali hatállyal a hitelszerződést felmondta.
- november 14-én a folyószámla hitelszerződésből eredő követeléseit a felperesre engedményezte, amelynek tényéről az adóst értesítette. A Zala Megyei Bíróság, mint Cégbíróság az ismeretlen székhelyű "A" Kft. törlését rendelte el törvényességi felügyeleti eljárás keretében, amely végzés
- július 5-i hatállyal került a cégjegyzéken átvezetésre.
- február 12-én kelt üzletrész adásvételi szerződéssel az I.r. alperes, mint eladó a "A" Kft-ben meglévő 95 %-os üzletrészét 285.000,-Ft vételárért a III.r. alperes részére, míg II.r. alperes a "A" Kft-ben meglévő 5 %-os nagyságú üzletrészét 15.000,-Ft vételárért a IV.r. alperes, mint vevő részére értékesítette. Mind I-II.r. alperesek, mind a jelenleg ismeretlen helyen tartózkodó III-IV.r. alperesek egymás közeli hozzátartozói. Az elsőfokú bíróság a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (Ctv.) 93.§.
(1)és
(2)bekezdése alapján megalapozottnak látta a felperesi hitelező módosított kereseti kérelmét, amely az I-IV.r. alperesek egyetemleges marasztalására irányult 500.000,-Ft tőke és annak
- március 28-i folyósításától a hitel
- április 27-i felmondásáig járó évi 15 %-os mértékű ügyleti kamata, majd
- április 28-tól a kifizetés napjáig járó évi 15 + 6 %-os késedelmi kamata iránt. A Ctv.
- §.
(1)bekezdése értelmében, ha a többségi befolyással (Ptk. 685/B §.) rendelkező tag (részvényes) felelőssége a cég tartozásaiért korlátozott volt és a céget a cégbíróság megszüntetési eljárást követően törölte a cégjegyzékből úgy, hogy a cég a saját tőkéjének 50 %-át meghaladó, ki nem elégített tartozást hagyott hátra, a cég hitelezőjének kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki nem elégített tartozásaiért, kivéve, ha a tag bizonyítja, hogy a megszűntetési eljárás bekövetkezéséhez magatartásával nem járult hozzá. A 93. §.
(2)bekezdése szerint, ha a céget a cégbíróság a megszűntetési eljárást követően törölte a cégjegyzékből úgy, hogy a cég a saját tőkéjének 50 %-át meghaladó ki nem elégített tartozást hagyott hátra, a cég hitelezője kereseti kérelmében kérheti annak megállapítását, hogy a megszűntetési eljárás megindulását megelőző 3 éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással (Ptk. 685/B §.) rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha a volt tag (részvényes) bizonyítja, hogy a vagyoni hányada átruházásának időpontjában a cég fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve a cég nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen járt el. Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkező I.r. alperest, majd az üzletrész adásvételt követően a minősített többséget biztosító befolyással rendelkező III.r. alperest a szavazatok több mint 3/4-ed része illette meg, ami a szavazatok több mint 50 %-át igénylő többségi befolyáshoz szükséges mértéket meghaladta. (Ptk. 685/B §.
(1)bekezdés) Mivel az I.r. alperes a II.r. alperes közeli hozzátartozója, majd a III.r. alperes a IV.r. alperes közeli hozzátartozója, ezért a Ptk. 685/B §.
(4)bekezdése alapján az I-II.r. alperesekre irányadó szavazati jog egybeszámítása miatt, illetve a III-IV.r. alpereseket megillető szavazati jog egybeszámítása miatt, mind az I-II.r. alperes, majd pedig az adásvételt követően a III-IV.r. alperesek többségi befolyással rendelkeztek a "A" Kft-ben. Tényként volt megállapítható az is, hogy a "A" Kft. könyvelése a felperes által jelen perben érvényesített folyószámlahitelt, mint kiegyenlítetlent tartozást nyilvántartotta. I.r. alperes nem tudta bizonyítani, hogy a hitel visszafizetésre került. A perben nem volt vitatott, hogy a cégbíróság a "A" Kft-t megszűntetési eljárást követően törölte a cégjegyzékből, és megállapítható, hogy a törölt cég ki nem elégített tartozást hagyott hátra. I-II.r. alpereseknek - mint részesedésüket a megszűntetési eljárás megindulását megelőző 3 éven belül átruházó és többségi befolyással rendelkező volt tagoknak az idézett Ctv. 93. §.
(2)bekezdése alapján, a cég ki nem elégített kötelezettségeiért való korlátlan felelőssége alóli mentesüléshez azt kellett volna igazolni, hogy a részesedés átruházásának időpontjában (
- február 12.) a cég fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetőleg a cég fizetőképtelensége esetén az átruházás során jóhiszeműen jártak el. A perben beszerzett igazságügyi könyvszakértői vélemény rögzíti, hogy a cég saját tőkéje
- február 28-i főkönyvi kivonat szerint 7.392.000,-Ft volt. Tényként állapítható meg, hogy az üzletrész adásvételt megelőzően,
- február
- napján a cég tulajdonában álló és összesen 8.184.501,-Ft értéken nyilvántartott 4 db gépjármű értékesítésre került. A gépkocsik ellenértéke a könyvelésben nem került feltűntetésre, és arra vonatkozó egyéb peradat sem merült fel, hogy a vevők a gépkocsik vételárát a társaság részére megfizették. A könyvszakértői vélemény alapján tehát az állapítható meg, hogy az "A" Kft. saját tőkeértéke az üzletrész adásvétel időpontjában negatív volt. (-792.501,-Ft) A nem teljes körű bevételi és kiadási adatok alapján képzett saját tőkeérték (4-7 millió Ft) pedig sérti a számviteli törvényben megfogalmazott valódiság elvét (
- évi C. törvény
- §.
(3)bekezdés), mivel nem tartalmazza valamennyi bevétel és kiadás adatát, így a gépjármű értékesítésekre vonatkozó bevételi adatokat sem. Az üzletrész adásvételi szerződésekben megjelölt vételárból - összesen 300.000,-Ft kiindulva is az állapítható meg, hogy a cég saját tőkeértéke a 300.000,-Ft-ot nem haladta meg. A fentiek alapján tehát sem a cég üzletrész átruházáskori fizetőképessége, sem az átruházó tagok jóhiszemű eljárása nem volt megállapítható. A megszűntetési eljárást követően törölt "A" Kft-ben többségi befolyással rendelkező majd részesedésük megszerzését követően rövidesen ismeretlen helyre költöző - III-IV.r. alperesek nem tudták bizonyítani, hogy a megszűntetési eljárás bekövetkezéséhez magatartásukkal nem járultak hozzá, ezáltal a Ctv. 93. §.
(1)bekezdése alapján a cég ki nem egyenlített tartozásaiért fennálló korlátlan felelősség alól nem tudták magukat kimenteni. Az elsőfokú bíróság a Pp. 78. §.
(1)bekezdése alapján a pervesztes alpereseket egyetemlegesen kötelezte a 30.000,-Ft összegű eljárási illetékből, 43.500,-Ft felperes által előlegezett szakértői díjból, 30.250,-Ft összegű szintén felperes által előlegezett - III-IV.r. alperesek ügygondnoka részére járó - ügygondnoki díjból, 31.300,-Ft összegű - a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet alapján megállapított mértékű - ügyvédi munkadíjból és összesen 94.950,-Ft összegű felperesi jogi képviselő részéről felmerült készkiadásból álló, összesen 200.000,-Ft összegű elsőfokú perköltség felperes részére történő megfizetésére. I.r. alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes nem bizonyította a Ctv.
- §.
(1)bekezdésében meghatározott tényállás valamennyi elemének megvalósulását. Nem igazolta, hogy a cég saját tőkéjének 50 %-át meghaladó, ki nem elégített tartozást hagyott hátra. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság ítélete nem tartalmaz arra vonatkozó megállapítást, hogy mennyi volt a társaság saját tőkéjének, illetve az átruházás időpontjában fennálló tartozásának aránya. Hangsúlyozta, hogy a könyvszakértői vélemény szerint a korrigált saját tőke értéke 4.607.499,-Ft volt. A szakértő a korrigált saját tőke értékét csak azon feltételezett tényállás mellett határozta meg -792.501-Ft-ban, amennyiben ellenérték nélkül történt a megjelölt gépjárműeszközök átadása a vevő részére. A felperes fellebbezési ellenkérelme a fellebbezés elutasítására és az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés nem megalapozott. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges körben lefolytatta, helyes tényállást állapított meg, amelyből levont jogi következtetéseivel a késedelmi kamatfizetés kezdő időpontja kivételével - egyetért. Osztotta az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által elfoglalt azon álláspontot, miszerint a többségi befolyással rendelkező volt tagoknak, azaz I-II.r. alpereseknek a törölt cég hátrahagyott tartozásaiért fennálló korlátlan felelősségének a Ctv. 93. §.
(2)bekezdésében meghatározott feltételei megvalósultak. A könyvelési adatokból az állapítható meg, hogy a cég vagyonát túlnyomórészt a
- februárjában értékesített gépjárművek képezték. Ezek értékesítését követően nincs adat arra, hogy az ellenérték az "A" Kft-hez befolyt. A gépjárművek eladását megelőző saját tőkeértéket - az igazolt ellentételezés nélkül elidegenítet - gépjárművek könyvelésben nyilvántartott értékével csökkentve alappal vonható le az a következtetés, hogy a gépjárművek értékesítését követően az üzletrészek átruházásakor a cég már vagyontalan volt. Ezt támasztja alá az üzletrészek könyvelésben feltűntetett saját tőkeértékhez képest rendkívül alacsony - összesen 300.000,-Ft összegű - vételára is. Ezen tények alapján nem volt megállapítható sem a cég vagyonvesztésének üzletrész adásvételt követő bekövetkezte, sem I-II.r. alperesek jóhiszemű eljárása. Helytállóan mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó III-IV.r. alperesek felhívás ellenére sem igazolták, hogy a megszűntetési eljárás bekövetkeztéhez nem járultak hozzá, sőt nagyrészt fellelhetőségük hiánya eredményezte a törvényességi felügyeleti eljárás megindítását. Az ítélőtábla rámutat, hogy a Ctv.
- §.
(2)bekezdésének értelmében a cég saját tőkéje 50 %-át meghaladó ki nem elégített tartozásnak a megszűntetéskor kell fennállnia. Azonban semmilyen adat nem merült fel arra, hogy az üzletrész adásvételkor már vagyontalan, és az üzletrész értékesítést követően érdemi tevékenységet nem végző cég a cégjegyzékből történő törléskor bármilyen vagyonnal rendelkezett volna. Így alappal állapítható meg, hogy a cég saját tőkével a megszűntetéskor nem rendelkezett, ezért a saját tőke és a hátrahagyott tartozás aránya a Ctv. 93. §.
(1)és
(2)bekezdésében meghatározott feltételt is kielégíti. Figyelemmel arra, hogy a felperes kereseti kérelmét
- március 17-én (
- jegyzőkönyv) akként módosította, hogy a késedelmi kamatfizetés kezdő időpontjaként a bírósági iratok alperesek részére történő kézbesítésének időpontját jelölte meg, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által meghatározott késedelmi kamatfizetési kezdő időpontot
- április
- napja helyett
- október
- napjában határozta meg. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §.
(2)bekezdése alapján - a késedelmi kamatfizetés kezdő időpontja módosításával - helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért az ítélőtábla a Pp. 78. §.
(1)bekezdése alapján kötelezte az I.r. alperest a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet alapján megállapított mértékű ügyvédi munkadíjból álló perköltség felperes részére történő megfizetésére. Győr,
- július
- napján Dr. Zámbó Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: . Sarmon Hedvig sk.. Maurer Ádám sk. előadó bíró bíró