← Magyarország

Bf.233/2012/11 – Szegedi Ítélőtábla

Szegedi Ítélőtábla Bf.I.233/2012/

  1. A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Szegeden,
  2. augusztus
  3. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő ÍTÉLETET: Az adócsalás bűntette és más bűncselekmény miatt vádlott (neve) ellen indított büntetőügyben a Kecskeméti Törvényszék
  4. március
  5. napján kihirdetett 3.B.439/2011/
  6. számú ítéletét megváltoztatja akként, hogy a főbüntetést 4 (négy) év 6 (hat) hónap fogházra, a közügyektől eltiltás tartamát 4 (négy) évre e n y h í t i . Az 536.901.667.- (ötszázharminchatmillió-kilencszázegyezer-hatszázhatvanhét) Ft vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést m e l l ő z i . Egyebekben az elsőfokú ítéletet h e l y b e n h a g y j a . Megállapítja, hogy a vádlott személyi igazolványának száma: szig. szám. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság (vádlott neve) vádlottat 2 rb. folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és 2 rb. folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül - 5 év 6 hónap börtönre, 6 év közügyektől eltiltásra és 6 év gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra ítélte, 536.901.667.forintra vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról és kötelezte a vádlottat 172.920.- forint bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést enyhítés végett. A védő fellebbezése indokolásában a vádlott költségeinek figyelembe vételével az elmulasztott adó összegének csökkentését és a büntetés enyhítését kérte. A Fellebbviteli Főügyészség részbizonyítás elrendelését indítványozta, majd ez alapján a tényállás kiegészítését, ennek megfelelően a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezés felülvizsgálatát, egyebekben pedig az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. Az ítélőtábla az enyhítés érdekében bejelentett fellebbezést alaposnak ítélte. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok betartásával folytatta le és megalapozott tényállást állapított meg. Az csupán a részbizonyítás eredményeként annyiban szorul kiegészítésre, hogy a vádlottat az adóhatóság mindkét gazdasági társaság vonatkozásában az elmulasztott általános forgalmi adó megfizetésére határozatával kötelezte. Egyebekben az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás hiánytalan, azt a fenti kiegészítésekkel az ítélőtábla határozatának alapjául elfogadta. A megalapozott tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és a cselekmények minősítése is törvényes, de azt az ítélet jogi indokolása nem tartalmazza, ezért az ítélőtábla a jogi indokolást a cselekmények minősítésére vonatkozóan kiegészíti: 2 rb. a Btk.
  7. §

(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés szerint minősülő és büntetendő, figyelemmel a Btk. 12. §
(2)bekezdésére, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette, 2 rb. a Btk.
  1. §-ba ütköző, aszerint minősülő és büntetendő, figyelemmel a Btk.
  2. §
(2)bekezdésére, folytatólagosan elkövetett magánokirathamisítás vétsége. Az ítélőtábla nem osztotta a védő fellebbezése indokolásában írtakat az alábbiakra figyelemmel. Az általános forgalmi adóról szóló
  1. évi CXXVII. törvény
  2. §-a - valamint az ezt megelőzően hatályban volt ÁFA törvény - értelmében is az általános forgalmi adó alapja termék értékesítése esetén a pénzben kifizetett ellenérték. Tehát a számlán szereplő ellenérték meghatározott százaléka az általános forgalmi adó, amely semmilyen felmerült költséggel nem csökkenthető, az kizárólag a számlán feltüntetett, pénzben kifizetett ellenérték összegéhez igazodik. Bf.I.233/2012/
  3. Így a számlán szereplő és a szakértő által a szakvéleményben kimunkált ÁFA összegének csökkentésére nincs ok és mód. Az elsőfokú bíróság által értékelt bűnösségi körülmények kiegészítésre, illetőleg helyesbítésre szorulnak: Az ítélőtábla a vádlott javára enyhítő körülményként helyesen a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást értékelte. További enyhítő körülmény, hogy a vádlott édesapja halálára figyelemmel az édesanyja gondozását is ellátja, valamint megbánó magatartása. Ezzel szemben súlyosító körülményként helyesen a többszörös halmazatot értékelte. Az így kiegészített és helyesbített bűnösségi körülményekre is figyelemmel az ítélőtábla álláspontja szerint nem hagyható figyelmen kívül, hogy a vádlott ezen eljárásban figyelembe vett két vállalkozását megelőzően is vállalkozóként tevékenykedett, ennek során nem került a törvénnyel összeütközésbe, új vállalkozása során adósságspirálba került, amellyel összefüggésben felmerülő problémái megoldása vezetett a jelen bűncselekmények elkövetéséhez. Mindezek figyelembevételével, valamint az enyhítő körülmények túlsúlyát is szem előtt tartva az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás tartama a jelentős időmúlásra is figyelemmel eltúlzott, ezért annak mértékét 4 év 6 hónapra, illetőleg 4 évre enyhítette, míg a foglalkozástól eltiltás mértékét arányosnak ítélte. A vádlott igazolt betegségeire és ezzel összefüggésben fennálló egészségi állapotára figyelemmel az ítélőtábla a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát a Btk.
  4. §
(2)bekezdése alapján eggyel enyhébb végrehajtási fokozatban, a Btk.
  1. §-a szerinti fogházban állapította meg. A tényállás kiegészítésére figyelemmel megállapítható, hogy a vádlottat az adóhatóság az elmulasztott adó megfizetésére kötelezte mindkét vállalkozása esetében, melynek összege az ítéletben megállapított összeget meg is haladta. Erre figyelemmel, a kétszeres elvonás tilalma miatt vagyonelkobzás elrendelésére nincs törvényes lehetőség, így azt a másodfokú bíróság a teljes összeg vonatkozásában mellőzte. (Legfelsőbb Bíróság BKV.
  2. számú vélemény III. pontja). A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a vádlott és védő fellebbezését alaposnak ítélte, ezért az elsőfokú ítéletet a Be.
  3. §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben pedig a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A vádlott személyi igazolványából megállapította, hogy annak száma szig. szám. Szeged,
  1. augusztus
  2. Gyurisné dr. Komlóssy Éva sk. Sefta Márta dr. sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó dr. Mezőlaki Erik sk. a tanács tagja A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.233/2012/
  3. számú ítélete, valamint a Kecskeméti Törvényszék 3.B.439/2011/
  4. számú ítéletének jelen ítélettel meg nem változtatott része,
  5. augusztus
  6. napján jogerős és végrehajtható. Szeged,
  7. augusztus
  8. Gyurisné dr. Komlóssy Éva sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.