Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.112/2012/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Kósik Tamás ügyvéd (...........) által képviselt .......... (..........) felperesnek a Nagy Éva Kamilla ügyvéd (..........) által képviselt ......... (..........) alperessel szemben közgyűlési határozatok felülvizsgálata és változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perében a Fővárosi Bíróság
- október 19-én kelt 11.G.40.861/2009/
- számú ítéletével szemben a felperes fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 5.000 (ötezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Felperes az alperesi lakásszövetkezet tagja,
- április 23-tól
- április 23-ig megválasztott, cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezető elnöke volt. Az alperes 2008-ban hatályos alapszabályának I.
- pontja úgy rendelkezett, rendkívüli (soron kívüli) közgyűlést kell összehívni, ha ezt a tagok legalább tíz százaléka, vagy a felügyelőbiztos írásban, az ok megjelölésével indítványozza. A közgyűlést az ügyvezető elnök hívja össze. A közgyűlést napirend közlésével, annak időpontját legalább 15 nappal megelőzően írásban kell összehívni és ezzel egyidejűleg a meghívó egy példányát jól látható helyen ki kell függeszteni. A közgyűlés hirdetmény útján is összehívható. Az alperes egyes tagjai
- október 13-án a felperesnél és a felügyelőbizottság feladatai ellátásával megbízott tagnál (továbbiakban felügyelőbiztos) rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezték felperes ügyvezető elnöki tisztségéből leváltása, az alapszabály módosítása, új igazgatóság és felügyelőbizottság választása napirendi pontokkal. Az összehívást kezdeményező ívet 26 fő írta alá. A közgyűlés összehívásáról a felperes és a felügyelőbiztos nem rendelkezett. A közgyűlést a fenti napirendi pontokkal a tagok megbízásából eljárt ........... először a
- december 2-án kelt meghívóval
- december 16-án 17 óra 30 percre, majd újabb,
- december 12-én kelt meghívóval
- január 13-án 17.30 órára hívta össze, a megismételt közgyűlést ugyanezen nap 18.00 órájára. A közgyűlés határozatképtelensége folytán
- január 13-án megismételt közgyűlés megtartására került sor. A közgyűlésen felperes meghatalmazottja útján volt jelen. A közgyűlés felperest felmentette ügyvezető elnöki tisztségéből, elfogadta az alapszabály legalább háromtagú igazgatóság megválasztására, működésére vonatkozó módosítását, és .........., ......., valamint ........ 5 évre igazgatósági tagnak megválasztotta. A jegyzőkönyv minden egyes határozathozatalnál rögzítette a jelenlévők számát, az egyes szavazati arányokat. Alperes
- január 13-án megválasztott igazgatósága
- február 11-én kelt meghívóval
- március 2-án 17 óra 30 percre közgyűlést, határozatképtelenség esetére 18.00 órára megismételt közgyűlést hívott össze egyebek mellett a
- január 13-i közgyűlés határozatainak megerősítése, közgyűlés elnökének megválasztása, felügyelőbiztos visszahívása, új felügyelőbiztos választása, az igazgatóság tagjainak díjazása, a változások cégbírósági bejelentése napirendi pontokkal. A közgyűlés határozatképtelensége folytán
- március 2-án szintén megismételt közgyűlés tartására került sor. A közgyűlésen felperes személyesen jelen volt. A közgyűlés ......., ........, ........... 5 évre igazgatósági tagnak megválasztotta, utóbbi személyt az igazgatóság elnökének is. „Megerősítette" a
- január 13-án meghozott határozatait. A továbbiakban .... felügyelőbiztost tisztségéből visszahívta, míg ..... 5 évre a lakásszövetkezet felügyelőbiztosává választotta. Döntött a tisztségviselők díjazásáról. Az alperes
- április 14-én a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróságon (továbbiakban cégbíróság) változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a képviseletre jogosult felperes, a felügyelő bizottsági tag ...., az ingatlankezelés tevékenység törlése, valamint ........, ......., ......... igazgatósági tagok, ....... felügyelő bizottsági tag, az ingatlankezelés főtevékenység és a létesítő okirat
- március 2-i módosításának bejegyzése iránt, valamennyi cégjegyzéki adatváltozás időpontját
- március 2-ában jelölve meg. A kérelemhez csatolta a
- január 13-i és a
- március 2-i közgyűlések meghívóit, jelenléti íveit, jegyzőkönyv kivonatait, a
- március 2-i keltezéssel egységes szerkezetbe foglalt, módosított alapszabályt, a tisztségviselők
- március 2-án kelt elfogadó nyilatkozatait, ...........
- április 8-i aláírás-mintáját. (A
- március 2-i közgyűlést összehívó
- február 11-én kelt meghívót az igazgatóság, ..........., ....... és ........... igazgatósági tag írta alá.) A cégbíróság
- április 14-én kelt - a Cégközlönyben
- április 30-án közzétett - Cg. ........ számú végzésével a változásokat kérelem szerint bejegyezte, egyebek mellett felperest, mint képviseletre jogosultat
- március 2-i hatállyal törölte a cégjegyzékből. Felperes
- április 29-én előterjesztett keresetében a 2009.évi CXV. törvény (Lsztv.) 9.§
(1)bekezdése alapján a
- január 13-i és a
- március 2-i közgyűlési határozatok felülvizsgálatát, a Ctv. 65.§
(1)bekezdése alapján a cégbíróság ........ számú változásbejegyző végzése hatályon kívül helyezését, alperes perköltségben marasztalását kérte. A határozatok felülvizsgálata iránti kereseti kérelmében előadta, a 2009. január 13-i tagi összejövetel nem minősül közgyűlésnek, mivel a közgyűlést kezdeményezők az Lsztv. 16.§
(2)bekezdésének megfelelően nem jelölték meg a közgyűlés összehívásának okát, az a meghívón sem szerepel. Az ok megjelölésének hiányában maga és a felügyelő biztos is jogszerűen döntött a közgyűlés összehívásának mellőzéséről. A határozatok ezért az Lsztv. 16.§
(2)bekezdésébe ütközően jogsértőek, mivel a közgyűlés összehívására jogellenesen került sor, az ott hozott döntésekhez joghatás nem fűződhet. Ebből következően a
- március 2-i közgyűlés összehívása és megtartása sem volt szabályszerű, mivel azt az arra nem jogosult, illegitim, nem érvényes határozattal megválasztott igazgatóság hívta össze. Utalt arra is, a megválasztott tisztségviselők
- február 25-én a tagok sorából kizárásra kerültek, 8 távollévő tag által ............ tagnak adott meghatalmazást pedig a határozatképesség számításánál és a szavazásoknál sem vettek figyelembe. A bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti kérelmét a fentiekkel azonosan indokolta, kiegészítve azzal, a határozatok jogsértő voltáról a cégbíróságot
- március 23-án kelt beadványával tájékoztatta, a cégbíróságnak tehát azok jogsértő voltáról tudomása volt, a változásbejegyzés jogsértő. A jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, ezért a Ctv. 66.§
(3)bekezdése alapján a végzés minden adata hatályon kívül helyezendő.
- március 8-án és azt követően a határozatok és a végzés jogsértő volta tekintetében további okokra is hivatkozott. Vitatta a közgyűlés összehívását indítványozó 26 fő szövetkezeti tagi voltát, a meghívók tagoknak megküldését. Utalt arra, ........... csak
- március 2-tól tekinthető az igazgatóság elnökének, ezen hatállyal került ugyanis a cégjegyzékbe bejegyzésre, ezért az igazgatósági tagok
- február 11-én ezen okból sem voltak jogosultak a közgyűlés összehívására, ezt a körülményt a cégbíróságnak észlelnie, vizsgálnia kellett volna. Ha a cégbíróság megvizsgálta volna, hogy a közgyűlés összehívására az alapszabály I/
- pontja szerint került-e sor, megállapíthatta volna, hogy a közgyűlést e rendelkezéssel ellentétesen a cégjegyzékbe be nem jegyzett, így összehívásra nem jogosult személyek hívták össze. (Keresetéhez egyebek mellett mellékelte a cégbíróságnak címzett,
- március 23-án kelt beadványát, melyben a már esetlegesen benyújtott változásbejegyzési kérelem elutasítását kérte a
- január 13-i határozatok Lsztv. 16.§
(2)bekezdésébe ütközése okából.
- július 10-én pedig csatolta a .........., ......., ........... tagot kizáró, általa ügyvezető elnökként
- február 25-én meghozott alperesi határozatokat azzal, a tértivevényes küldeményeket nem vették át.) Alperes a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte. A határozatok felülvizsgálata tekintetében arra hivatkozott, a kereset a
- január 13-i határozatokra nézve elkésett, mivel felperes a meghatalmazottja útján a közgyűlésen jelen volt, a határozatokról akkor tudomást szerzett, de azok a közgyűlés megtartásától számított 30 napon belül kézbesítésre, közlésre is kerültek részére, így felperes az Lsztv. 9.§
(2)bekezdése szerinti 60 napos jogvesztő határidőt elmulasztotta. Érdemben arra hivatkozott, a tagok indítványára felperes jogsértően nem hívta össze a közgyűlést, mivel a napirendi pontok meghatározása már az ok megjelölésének minősült, az Lsztv. 16.§
(2)bekezdésében írt kritériumok teljesültek. A közgyűlést ezért a tagok által megbízott személy jogszerűen hívta össze, a
- január 13-i megismételt közgyűlésen jogszerű határozatok születtek. Ezáltal a
- március 2-i közgyűlés összehívása és megtartása is szabályszerű volt, az ott hozott határozatok szintén nem jogsértőek, különös tekintettel arra, a
- január 13-i közgyűlési határozatok bírósági felülvizsgálatára a kereset elkésettsége folytán már nincs mód. Utalt arra is, a meghatalmazások alaki hibák miatt nem kerültek elfogadásra, de figyelemmel a szavazati arányokra, azok figyelembe vétele sem eredményezett volna más döntést, de ezen körülményre felperes egyébként sem alapíthat jogot. E körben hivatkozott a BH2008.
- számon közzétett jogesetre. Állította a meghívók szabályszerű kézbesítésének, hirdetményi úton történt közlésének megtörténtét. Hivatkozott arra, felperes nyilvántartása szerint
- április 21-én 135 tagja volt, ehhez képest az aláírók közül 16 tag jogszerűen kezdeményezte a közgyűlés összehívását. ........... azért került
- március 2-i hatállyal bejegyzésre, mivel elnökké ekkor lett megválasztva, s az Lsztv. 7.§
(1)bekezdése értelmében igazgatósági elnökként ezen időponttól képviselheti alperest, az igazgatósági tagi jogviszonya ugyanakkor már
- január 13-tól fennállt. Az igazgatósági tagok személyében bekövetkező változás a szövetkezet belső jogviszonyaiban a változás cégjegyzéken átvezetésétől függetlenül azonnal hatályosul. E körben az EBH2002.
- számon közzétett elvi döntésre utalt. A bejegyző végzés hatályon helyezése iránti kérelem tekintetében az indokai a fentiekkel lényegében megegyeztek. Előadta továbbá, mivel a
- január 13-i határozatok felülvizsgálata vonatkozásában a kereset elkésett, ezért a végzés ezen határozatokon alapuló bejegyzései sem képezhetik felülvizsgálat tárgyát, nem helyezhetők hatályon kívül. A
- január 13-i és március 2-i közgyűlések, megismételt közgyűlések szabályosan összehívottak, megtartottak voltak, azokon joghatás kiváltására, bejegyzés alapjául szolgáló jogszerű határozatok születtek. A végzés tehát jogszerűen meghozott határozatokon alapul. Hangsúlyozta, a keresetindításra az Lsztv. és a Ctv. is jogvesztő határidőt ír elő, ezért a határidő elteltét követően a kereset alapjául további okok, indokok megjelölésére már nincs lehetőség. Felperes a keresetét az Lsztv. 16.§
(2)bekezdésében írt okok megjelölésének hiányára alapította, későbbi indokai nem vehetők figyelembe. Az elsőfokú bíróság beszerezte a cégbíróságtól a változásbejegyzési eljárás iratait, és tanúbizonyítást folytatott. Tanúként hallgatta meg ............, .........., ............ tagot, ....... felügyelőbiztost, ....... és .......... igazgatósági tagokat. A tanúk egyezően adták elő, a meghívók a postaládába bedobásra, valamint kifüggesztésre kerültek, .........., ......., .........., ............ arra nézve is nyilatkoztak, a közgyűlési határozatok is ugyanilyen módon kerültek közlésre. Az elsőfokú bíróság 2011. október 19-én kelt 11.G.40.861/2009/23. számú ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte felperest 50.000 forint perköltség megfizetésére. Az ítélet indokolásában kifejtette, felperes a 2009. január 13-i megismételt közgyűlésen jelen volt, ezen a napon a közgyűlés határozatairól tudomást szerzett, azokat közölték vele. Az Lsztv. 9.§
(2)bekezdése alapján az ettől számított 60 napon belül, legkésőbb
- március 14-ig kellett volna a keresetet a január 13-i határozatok tekintetében előterjesztenie, ezért a
- április 29-én érkezett kereset elkésett. Ebből következően felperes a január 13-i határozatok jogszerűségét, így ügyvezető elnöki tisztségéből felmentését, igazgatóság választását nem teheti vitássá. Ezért megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a
- március 2-i közgyűlést egy illegitim igazgatóság hívta össze. Rámutatott, egyébiránt a felperes az Lsztv. 16.§
(2)bekezdésének sérelmére is megalapozatlanul hivatkozott. A csatolt okirat szerint, alperes lakói a rendkívüli közgyűlés összehívását akként kezdeményezték, megjelölték „az okokat, illetve a határozati javaslataik témáját:
- ügyvezető elnök leváltása,
- alapszabály módosítása,
- új igazgatóság választása,
- új felügyelőbizottság kinevezése". Mivel ezen indítványt a felperes ügyvezető elnökként nem fogadta el, a közgyűlést nem hívta össze, így a tagok által megbízott ........... jogosult volt a
- január 13-i közgyűlés összehívására. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok nélkül határozatképes volt, jogszerűen hozott határozatokat. Ezen okból az új igazgatóság jogszerűen hívta össze a március 2-i közgyűlést. Felperes arra nézve, a megválasztott igazgatósági tagokat és felügyelő biztost az alperes kizárta, bizonyítékot nem csatolt. Kifejtette továbbá, a Ctv. 65.§
(1)bekezdése alapján felperest a perindítás joga kizárólag a bejegyző végzés felperest képviseletre jogosultak közül törlő adatával szemben illeti meg. E vonatkozásban arra kell figyelemmel lenni, az Lsztv. 33.§
(1)bekezdése szerint a vezető tisztségviselő megbízatása a közgyűlés általi felmentéssel megszűnik. A közgyűlés összehívásának és megtartásának a jogszerűségét a változásbejegyzési kérelemhez csatolt okiratok igazolják. A felperes által hivatkozott jogsértés tehát nem állt fenn, ezért a végzés felperesre rendelkezést tartalmazó adata nem jogsértő. A közgyűlés összehívásának és megtartásának jogszerűségét a tanúnyilatkozatok is alátámasztották. Kitért arra, a felperes által az Lsztv-ben és Ctv-ben írt jogvesztő perindítási határidőn túl előadottakat már nem kellett vizsgálni. A Ctv. 30.§
(3)és
(4)bekezdésére utalva rámutatott ugyanakkor, a változás időpontja a határozathozatalnál nem lehet korábbi, alperes épp a jogszerűség jegyében választotta azt a megoldást, hogy a
- január 13-i közgyűlési határozatait megerősítette és azokat
- március 2-i közgyűlésen ismét meghozta és csak ezen időponttól kérte a változások bejegyzését. Az ítélettel szemben felperes fellebbezett jogi képviselő útján. Az ítélet keresete szerinti megváltoztatását, alperes perköltségben marasztalását kérte. A határozatok felülvizsgálata tárgyában előadta, az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, az alperes a Ctv. 34.§-ának előírásait megszegve a
- január 13-án elhatározott változásokat elmulasztotta a cégbíróságnak a cégjegyzékbe történő bejegyzés végett bejelenteni. Ennek az lehetett az oka, az új elnökség is úgy gondolta, megválasztásuk körülményei nem voltak szabályosak, az alapul fekvő dokumentumok nem alkalmasak a cégjegyzékbe bejegyzésre. Az egyes határozatokról a jelenlévőként rögzített személyeknél többen szavaztak. Mindez tette szükségessé a határozatok „megerősítését". Alperes a törlésére is irányuló változásbejegyzési kérelmet csak a
- március 2-i közgyűlést követően, határidőn túl nyújtotta be. Sérelmezte, az elsőfokú bíróság ennek nem tulajdonított jelentőséget, mint ahogy annak sem, mind maga, mind a hivatalban lévő felügyelőbiztos megállapította, ........... közgyűlés összehívására irányuló kezdeményezése nem tesz eleget az alapszabályban foglalt feltételeknek. Erre vonatkozó érveket részletesen tartalmazza .... felügyelőbiztos tagokhoz intézett, csatolt levele. Változatlanul állította, ........... csak
- március 2-tól tekinthető az alperes ügyvezető elnökének, csak ezen időpontot követően lett volna jogosult közgyűlést összehívni, mivel a cégjegyzékbe
- március 2-i hatállyal csak
- április 14-én került bejegyzésre önálló képviseleti joggal. A Ctv. 30.§
(4)bekezdése szerint a változás időpontja nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának napja. A
- március 2-i közgyűlést
- február 11én ..........., ....... és .........., mint igazgatósági tagok hívták össze, a közgyűlés összehívására azonban az Lsztv. 16.§ és az alapszabály I/
- pontja alapján nem voltak jogosultak. Így a
- március 2-i közgyűlés jogszerű döntéseket nem hozhatott, ennek következményeként pedig az ott hozott határozatok a cégjegyzéket érintő változásokat nem eredményezhettek. A Ctv. 65.§
(2)bekezdésére, az 50.§
(1)bekezdésére, valamint a 46.§
(1)bekezdésére utalva hivatkozott arra is, a cégbíróság a változásbejegyző végzés meghozatalakor birtokában volt annak a jegyzőkönyvnek, amely szerint a
- január 13-i közgyűlésen a jelenléti ív szerint szabályosan jelenlévő és szavazásra jogosult személyeket meghaladó számú szavazattal születtek határozatok, így többek között tisztségből történő visszahívására vonatkozó határozat is. Ha a cégbíróság a változásbejegyzési eljárás során megvizsgálta volna a közgyűlés összehívásának körülményeit, meg kellett volna állapítania a közgyűlés összehívásának alapszabály- és jogsértő voltát. Alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását, felperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Az első fokú eljárásban előadottakat fenntartva, részben megismételve hangsúlyozta a
- január 13-i határozatok tekintetében a kereset elkésettségét, ezen határozatok bírósági felülvizsgálatának kizártságát. Osztotta az elsőfokú bíróság kifejtett álláspontját a kereset érdemben is megalapozatlan volta, az Lsztv. 16.§
(2)bekezdése sérelmének hiánya vonatkozásában. Állította, azon okból sem áll fenn jogsértés, egy nagy taglétszámú szövetkezet esetén nyilvánvalóan lehet változás a jelenlévők személyében, melyet számszerűsítve is tartalmaz a jegyzőkönyv. Az igazgatósági tagok
- január 13-i megválasztása azzal a következménnyel jár, a személyükben bekövetkezett változás belső jogviszonyaiban, a tagjai vonatkozásában hatályos, függetlenül attól, a cégbíróság átvezette-e a változást. Ezt támasztja alá a Legfelsőbb Bíróság EBH
- 780 számú eseti döntése is. Az igazgatósági tagok
- január 13-i megválasztása tehát a szövetkezet vonatkozásában azonnal hatályosult. Ennek eredményeként legitim igazgatósággal rendelkezett, így a
- március 2-i közgyűlés összehívása is megfelelt a jogszabályoknak, ugyanis az Lsztv. 16.§
(1)bekezdése alapján a közgyűlést nem az igazgatóság elnöke, hanem az igazgatóság hívja össze. Irreleváns, hogy az igazgatóságnak a márciusi közgyűlés összehívásának időpontjában volt-e elnöke, és az bejegyzésre került-e a cégnyilvántartásba. ...........
- március 2-i elnökké választása az igazgatósági tagi jogviszonyát nem érinti, tekintettel arra, nem a bejegyzés keletkezteti az igazgatósági tagi jogviszonyt. Az elsőfokú bíróság mindezek alapján helytállóan állapította meg, a
- sorszámú végzésben szereplő adatok nem jogszabálysértőek. Ismételten utalt arra, csakis a jogvesztő perindítási határidőn belül előadott okok képezhetik vizsgálat tárgyát. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. § f) pontja alapján bírálta el. Az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés és az ellenkérelem korlátai között bírálta felül, s a fellebbezést az alábbiakra tekintettel megalapozatlannak találta. A lakásszövetkezetek szervezetére, működésére, a szervei által hozott határozatok felülvizsgálatára nézve a lakásszövetkezetekről szóló
- évi CXV. törvény (Lsztv.) tartalmaz rendelkezést. A 15.§
(1)bekezdés b) pontja értelmében az ügyvezető elnök felmentése és az igazgatóság tagjainak, elnökének megválasztása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A 29.§
(1)bekezdése és a 33. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében az ügyvezető elnök tisztsége a közgyűlés általi felmentésével is megszűnik. A 16.§
(1)és
(2)bekezdése szerint a közgyűlést főszabályként az igazgatóság hívja össze. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha ezt a tagok legalább tíz százaléka az ok megjelölésével indítványozza. Ha az indítványt az igazgatóság nem fogadja el, illetőleg legkésőbb harminc napon belül a közgyűlést nem hívja össze, a felügyelő bizottság ezt követő tizenöt napon belül, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő, vagy az általuk megbízott személy jogosult a közgyűlés összehívására. A 17.§
(2)bekezdése szerint a megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A 18. §
(7)bekezdés úgy rendelkezik, az igazgatóságnak a közgyűlésen meghozott határozatokat valamennyi tag tulajdonos részére írásban, a közgyűlés megtartásától számított 30 napon belül kézbesítés útján közölnie kell. A 9.§
(1)bekezdése szerint a lakásszövetkezet bármely tagja és nem tag tulajdonosa, illetőleg állandó (időleges) használati jog jogosultja kérheti a bíróságtól a lakásszövetkezet, illetőleg annak szervei által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely az Lsztv. rendelkezéseibe, más jogszabályba vagy az alapszabályba ütközik. A
(2)bekezdés úgy rendelkezik, a jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet a határozat közlésétől számított hatvannapos jogvesztő határidő alatt kell megindítani. A határozat jogvesztő jellegére figyelemmel a perben kizárólag az ezen határidőn belül előterjesztett, megjelölt okok, indokok vizsgálhatók, vehetők figyelembe. Az ezzel ellentétes értelmezés, a jogvesztő határidő meg nem engedett kiterjesztése, működési bizonytalanságot eredményezhetne. A közgyűlési határozat esetén a tag számára rendelkezésre álló jogvesztő perindítási határidő megnyílta szempontjából pedig a határozat taggal történő írásbeli közlése időpontjának van jelentősége, függetlenül attól, hogy a határozathozatalnál jelen volt-e vagy sem. Az adott ügyben felperes 2009. április 29-én előterjesztett keresetében egyrészt a 2009. január 13-i és március 2-i közgyűlési határozatok felülvizsgálatát kérte, azt sérelmezve, a 2009. január 13-i közgyűlés összehívását kezdeményező tagi indítvány az Lsztv. 16.§
(2)bekezdésében foglaltakkal ellentétben, nem tartalmazta a közgyűlés összehívásának okát. A fent kifejtettek szerint tehát a 2009. január 13-i közgyűlési határozatok megtámadására nyitva álló jogvesztő perindítási határidő megítélése szempontjából nem annak van jelentősége, a felperes a január 13-i közgyűlésen személyesen vagy meghatalmazottja útján jelen volt-e, hanem a határozatok részére történő közlése, kézbesítése időpontjának. Az Lsztv. 18.§
(7)bekezdése értelmében a közgyűlési határozatok a közgyűlés megtartásától számított 30 napon belül kézbesítés útján közlendők. A meghallgatott tanúk egyezően nyilatkoztak arról, a közgyűlési határozatok postaládába dobás útján kézbesítésre, közlésre kerültek. Tekintve, arra nézve nem merült fel adat, ezen a módon a
- január 13-i közgyűlési határozatok határidőben ne lettek volna felperes számára kézbesítve, úgy kellett tekinteni, felperessel a
- január 13-i határozatok legkésőbb február 12-én közlésre kerültek. A közlés időpontjától számítva felperesnek 60 nap állt rendelkezésére a kereset jogvesztő határidőben történő előterjesztésére, mely határidő a Pp. 103.§
(4)bekezdése alkalmazásával
- április 14-én, kedden járt le. Felperes a
- január 13-i határozatok felülvizsgálata iránti keresetét csupán
- április 29-én, a jogvesztő határidőn túl terjesztette elő, ezért az elsőfokú bíróság érdemben helytállóan utasította el a keresetet ezen határozatok felülvizsgálata iránti részében. Tekintve, a keresetindításra írt jogvesztő határidőn belül a felperes a
- március 2-i közgyűlés összehívásának jogsértő voltát, ügyvezető elnöki tisztségéből felmentését, az igazgatóság jogsértő megválasztását a január 13-i közgyűlés összehívásának Lsztv. 16.§
(2)bekezdésébe ütköző voltára alapította, s ezen hivatkozása a kereset elkésettsége folytán nem vezethetett eredményre, az elsőfokú bíróság helyálló álláspontra helyezkedett azzal, ebből következően felperes a január 13-i határozatok jogszerűségét már nem vitathatja, így ezen okból az igazgatóság jogsértő megválasztására sem hivatkozhat megalapozottan. Minderre figyelemmel az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, a
- január 13-án megválasztott igazgatóság jogszerűen hívta össze a március 2-i közgyűlést, az ott hozott határozatok a jogvesztő határidőben megjelölt okból nem jogsértőek, helytállóan utasította el ezért a keresetet ezen részében is. Alperes ezen
- március 2-i határozatokra alapítva, március 2-i időponttal kérte
- április 14-én előterjesztett változásbejegyzési kérelmében a tisztségéből visszahívott ügyvezető elnök felperes cégjegyzékből törlését, valamint a további változások, így egyebek mellett a megválasztott igazgatósági tagok, igazgatósági elnök bejegyzését. A cégbíróság pedig még a kérelem előterjesztésének napján meghozott
- sorszámú változásbejegyző végzésével az adatváltozásokat kérelem szerint átvezette a cégjegyzékben. A felperes keresetében a határozatok felülvizsgálatán túl
- sorszámú változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezését is kérte, s ezen keresete alapjául is lényegében a
- január 13-i közgyűlés összehívásának Lsztv. 16.§
(2)bekezdésébe ütköző voltára, megválasztott igazgatóság legitimitásának hiányára, ezen okból a
- március 2-i közgyűlés összehívásának jogsértő voltára hivatkozott. A bejegyzési, változásbejegyzési eljárásra, a bejegyző végzéssel szembeni jogorvoslatra nézve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezést. Az 50.§
(1)bekezdése szerint alkalmazandó 46.§
(1)bekezdés értelmében változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság azt vizsgálja, a bejegyzendő cégjegyzéki adatok, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1-2. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A Ctv.1. számú mellékletének
- c)pontja szerint valamennyi cég változásbejegyzéséhez csatolandó okirat a legfőbb szervnek vagy a helyette eljáró, döntésre jogosult szervnek a változás alapjául szolgáló határozata, míg a II.3. pont szerint szövetkezet esetén a közgyűlés jegyzőkönyve (kivonat), a jelenléti ív és a közgyűlési meghívó is. Az 1. számú melléklet a képviseletre jogosult cégjegyzékből törléséhez további okiratok benyújtását nem írja elő és a 2. számú melléklet sem tartalmaz ilyen esetre további okirat-csatolási kötelezettséget. A változásbejegyzési eljárás a változás(
- ok)bejegyzésével vagy a kérelem elutasításával zárul. A 65.§
(1)bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó bejegyző végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. E jogszabályhely azt is kimondja, a végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt. A
(2)bekezdés a perindításra a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőt biztosít. A
(3)bekezdés úgy rendelkezik, a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a bejegyzési (cégbejegyzési, változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A Ctv. idézett
- §-a tehát változásbejegyző végzés elleni perindítás tekintetében több perkorlátozó rendelkezést is tartalmaz, a per megindítását, lefolytatását szigorú eljárási rendhez, a kereset előterjesztését szintén jogvesztő határidőhöz köti. A peres jogorvoslat továbbá csak meghatározott személyi körben biztosított, az ügyészen kívüli perindításra jogosultak csakis a végzés őket érintő adatával szemben élhetnek peres jogorvoslattal. A bírói gyakorlat ezen jogosultak perindítási jogát kizárólag annyiban ismeri el, amennyiben a végzés személyükre kifejezetten nevesítve tartalmaz rendelkezést. A per tárgyát tehát a cégbíróság végzése, illetőleg a nem ügyész által indított perben kizárólag a végzés felperest érintő rendelkezése, valamint az annak meghozatala alapjául szolgáló okiratok képezik. A vizsgálódás kereteit pedig a cégeljárás szabályai határozzák meg. Tekintve, változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság csakis a kérelmet, valamint a kérelem tartalmától függően az annak alapjául szolgáló kötelezően, illetve szükség szerint becsatolandó, Ctv-ben meghatározott okiratokat vizsgálhatja, más okirat vizsgálata tárgyát nem képezheti, a peres bíróság vizsgálata is csak arra terjedhet ki, a cégbíróság rendelkezésére álló, Ctv-ben előírt okiratok alapján helye volt-e a cégjegyzéki adat bejegyzésének, illetve törlésének. A perindításra nyitva álló határidő jogvesztő jellegéből azonban az is következik, a cégbíróság eljárása a jogvesztő határidőben előadott okokból vizsgálandó, a jogvesztő határidő elteltét követően további okok, indokok megjelölésére már nincs mód. A kifejtettekre figyelemmel az elsőfokú bíróság a felperes változásbejegyző végzéssel szembeni kereshetőségi joga tekintetében helytállóan mutatott rá, felperes csakis a végzés őt, mint képviseletre jogosultat
- március 2-i hatállyal cégjegyzékből törlő adatával szemben élhet jogorvoslattal. A per iratanyagává tett cégiratokból megállapíthatóan a változásbejegyzési kérelemnek nem képezte mellékletét - és a fentiek szerint nem is képezhette volna a
- január 13-i közgyűlés összehívását megelőző iratanyag, ideértve a tagok közgyűlés összehívását indítványozó, napirendet megjelölő levelét is. A fent kifejtettekből következően ezért a cégbíróság vizsgálata nem terjedhetett ki a felperes által jogvesztő keresetindítási határidőben megjelölt okra, miszerint miután maga, mint ügyvezető elnök és a felügyelőbiztos a tagok indítványára a közgyűlést nem hívta össze, a tagok megbízásából eljárt ........... a
- január 13-i közgyűlést szabályszerűen hívta-e össze, az általa összehívott közgyűlés szabályszerű határozatokat hozott-e, így az igazgatóság megválasztására
- január 13-án szabályszerűen került-e sor. A cégbíróság tehát nem vizsgálhatta, a
- január 13-i közgyűlés összehívására az Lsztv. 16.§
(2)bekezdésében írt eljárási rendet betartva került-e sor, tekintettel arra is, alperes a felperes cégjegyzékből törlése iránti kérelmét a változás időpontjának megjelölésére figyelemmel, nem a január 13i, hanem a március 2-i felperest tisztségéből felmentő közgyűlési határozatra alapította. Figyelemmel továbbá arra, felperes keresete a január 13-i közgyűlési határozatok tekintetében nem vezetett eredményre, az igazgatóság január 13-i megválasztása ez idő szerint már nem is tehető vitássá. Minderre tekintettel azt kellett megállapítani, a cégbíróság vizsgálati körébe tartozó okiratok felperes cégjegyzékből törlését megalapozták, a változásbejegyző végzés felperest cégjegyzékből törlő adata tehát nem jogsértő, ezért az elsőfokú bíróság érdemben helytállóan utasította el a kereset e tekintetben is. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezésben írtakra figyelemmel rámutat arra, a kereseti kérelmek előterjesztésének jogvesztő határidőhöz kötöttségéből következően a másodfokú eljárásban sem vehetők figyelembe a határidőn túl előterjesztett okok, indokok. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján, részben a fenti eltérő indokolással, helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla az eredménytelenül fellebbező felperest a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdése, valamint 4/A.§-a alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Budapest,
- szeptember
- . Rózsa Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s.k. előadó bíró . Molnár József s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sárközi Veronika bírósági ügyintéző