Pf.20274/2012/6 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.274/2012/

1. szám A Debreceni Ítélőtábla a dr. Bacsa Judit ügyvéd ügyintézése mellett a dr. Bacsa Judit Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt I.rendű felperes neve (címe) I. rendű, II.rendű felperes neve (címe) II. rendű, III.rendű felperes neve (címe) III. rendű és IV.rendű felperes neve (címe) IV. rendű felpereseknek, a dr. Győrffy István ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (címe) alperessel szemben jóhírnév megsértése miatt indított perében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 5.P.21.136/2011/
2. számú ítélete ellen az alperes részéről
3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett részét részben megváltoztatja, és mellőzi a jóhírnév megsértésének megállapítását az alperes „és most Munkaügyi Bíróságon vagyunk, és olyan cégeknél, a 93-tól,
4. december 30-ig egyáltalán nincs a Nyugdíjbiztosítónál semmiféle jövedelemmel kapcsolatos beadványuk", valamint az „ennek a cégnek az ügyvezetőinél dolgoztam 15 éven keresztül… ez a cég az, aki most engem közel 30 éves, 33 éves munkaviszony után…" kijelentései miatt. Mellőzi az alperes eltiltását a további jogsértéstől és a le nem rótt kereseti illeték megtérítésére történő kötelezését, míg egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. rendű felperesnek 25 000 (huszonötezer) Ft, míg a II-IV. rendű felpereseknek személyenként 10 000 (tízezer) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: Az alperes az I. rendű felperes ügyvezetőinek - a II-IV. rendű felperesek - érdekeltségébe tartozó cégeknél dolgozott 15 éven át, így az "E" Kft.-nél, majd a "T" Kft-nél és végül a 'RT" Kft.-nél (utóbb "Zs" Kft.), ahol a munkaviszonyát
5. augusztus hó
6. napjával rendes felmondással megszüntették. Az alperes a felmondás jogellenességének megállapítását kérte a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság előtt, mely perben a keresetét jogerősen elutasították (1.M.880/2008/7., 4.Mf.21.022/2009/3.). Az alperes
7. szeptember hó
8. napján a "X tv" „"y"" című műsorában "M" néven többek között az alábbiakat mondta: „"J"ról telefonálok, ..... megyéből. Lényeg az, hogy 15 évet dolgoztam egy Kft-nél. Olyan helyzetbe kerültem sajnos 15 év után, a cég felmondott és én is beleestem abba, hogy felmondtak. A munkaügyi bíróságnál áll a dolgunk, mert a 15 évemből mindössze 5 évet igazolt le a cég, most kell utólag beszereznem, bejárnom APEH-ot, a Nyugdíjbiztosítástól kezdve mindent. Nincsenek az éveim úgymond leigazolva. Képzelje el nincsenek leigazolva. 93-tól -
9. december 30-ig egyáltalán nincsen a Nyugdíjbiztosítónál semmi jövedelemmel kapcsolatos beadványuk. Nyilvántartás. Öt évig bejelentettek egy ....-i céghez, amiről én nem is tudtam, és képzelje el 33 éves munkaviszonnyal rendelkezem, most leszek 50 éves kereskedelem, vendéglátás és akkor voltam bejelentve egy ....-i céghez, ahol a munkáltató, tehát a cégvezetők meghamisították az aláírásomat, mindent ami létezett egy világon. Képzelje el, egy ....-i cégnél voltam bejelentve, hogy ki írta alá az én nevemben a munkaszerződésemet, nem tudom, nem tudhatom. A cég tagad a világon mindent, de már a Nyugdíjbiztosítótól akkor a Magánnyugdíj Pénztárnál nem tettek eleget a kötelezettségeknek és mindössze öt évet, az utolsó öt évemet igazolta le a cég. Én ki is mondom a cégeknek a nevét. Ez most, ami leigazolta az utolsó öt évemet, a 'RT" Kft.. "J", és mondom a nagy.....", biztos hallja, hogy ....., ismeri .... pálinkát. Lényeg az, hogy ennek a cégnek az ügyvezetőinél dolgoztam 15 éven keresztül. Ez a cég az, ami most engem közel 30 éves, 33 éves munkaviszony után. Öt évig voltam, úgy tudtam, a "T" Kftnél." Ezt követően a felperesek az alperest 4 rendbeli nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségével vádolták meg, amelynek folytán a Nyíregyházi Városi Bíróság az alperest bűnösnek mondta ki 4 rendbeli rágalmazás vétségében az alábbi kijelentések miatt: Ø „15 évet dolgoztam egy Kft-nél, 15 év után a cég felmondott, a munkaügyi bíróságon áll a dolgunk, mert a 15 évemből mindössze 5 évet igazolt le a cég. Most kell utólag beszereznem, bejárnom az APEH-ot, a Nyugdíjbiztosítótól kezdve mindent. Nincsenek az éveim úgymond leigazolva." Ø „Képzelje el, nincsenek leigazolva, kezdtem ennél a Kft-nél
10. évben,
11. február
12. napjáig dolgoztam, de ugye a cégek neve mindig változott, tudja miért, mentegettük a vagyont ide-oda. Én álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyen megtörténhet." „Öt évig bejelentettek egy ....-i céghez, amiről én nem is tudtam, ahol a munkáltatók, tehát a cégvezetők meghamisították az aláírásomat, mindent ami létezett egy világon." Ø „Képzelje egy ....-i cégnél voltam bejelentve, hogy ki írta alá az én nevemben a munkaszerződéseimet, nem tudom, nem tudhatom. A cég tagad a világban mindent, a Nyugdíjbiztosítónál, akkor a Magán-nyugdíjpénztárnál nem tettek eleget a kötelezettségeknek, és mindössze öt évet, az utolsó öt évemet igazolta le cég." Ø A felperesek a keresetükben kérték a jogsértés megállapítását, valamint az alperest az I. rendű felperes javára 2 000 000 Ft, míg a II-IV. rendű felperesek javára személyenként 500 000 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a
13. sorszám alatt meghozott ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felpereseknek a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogait a
14. szeptember hó
15. napján a "X tv" „"y"" című interaktív, élő, telefonos műsorában azon tények állításával, hogy Ø „"J"ról telefonálok,..... megyéből. Lényeg az, hogy tizenöt évet dolgoztam egy kftnél. A tizenöt évemből mindössze öt évet igazolt le a cég… most kell utólag beszereznem, bejárnom APEH-ot, a Nyugdíjbiztosítótól kezdve mindent. Nincsenek az éveim úgymond leigazolva." Ø „Képzelje el, nincsenek leigazolva, kezdtem ennél a kft-nél
16. évben,
17. február
18. napjáig dolgoztam, de ugye a cégek neve mindig változott, tudja miért, mentegettük a vagyont ide-oda… és most Munkaügyi Bíróságon vagyunk, és olyan cégeknél, a 93-tól,
19. december 30-ig egyáltalán nincs a Nyugdíjbiztosítónál semmiféle jövedelemmel kapcsolatos beadványuk." „Öt évig bejelentettek egy ....-i céghez, amiről én nem is tudtam… 33 éves Ø munkaviszonnyal rendelkezem, most leszek 50 éves… és akkor voltam bejelentve egy ....-i céghez, ahol a munkáltató, tehát a cégvezetők meghamisították az aláírásomat, mindent ami létezett egy világon." „Képzelje egy ....-i cégnél voltam bejelentve, hogy ki írta alá az én nevemben Ø a munkaszerződéseimet, nem tudom, nem tudhatom. A cég tagad a világban mindent, a Nyugdíjbiztosítótól akkor a magán-nyugdíjpénztárnál nem tettek eleget a kötelezettségeknek, és mindössze öt évet, az utolsó öt évemet igazolta le a cég. És ki is mondom a cégek nevét 'RT" Kft.. "J", és mondom a nagy ...., biztos hallja, hogy ...., ismeri .... pálinkát." „Ennek a cégnek az ügyvezetőinél dolgoztam 15 éven keresztül… ez a cég az, Ø aki most engem közel 30 éves, 33 éves munkaviszony után…". Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta és kötelezte őt, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperesnek 1 000 000 Ft, a II. rendű felperesnek 300 000 Ft és a IV. rendű felperesnek 500 000 Ft kártérítést, valamint a felpereseknek 106 222 Ft perköltséget, amelyet meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívására 102 000 Ft le nem rótt kereseti illetéket. Határozatának indokolása szerint a jóhírnév sérelmét jelenti, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. Az üzleti hírnév sérelmét jelenti minden valóságos ténynek olyan színben való feltüntetése, amelyből arra lehet következtetni, hogy az illető cég nem megbízható üzlettárs, a látszat ellenére ténylegesen nem rendelkezik a nyugodt és kiegyensúlyozott üzletmenethez szükséges feltételekkel. Az alperes valótlan tényként állította, hogy a 15 munkaviszonyban töltött évéből mindössze az utolsó öt évet igazolták le. Maga ismerte el, hogy a nyugdíjának megállapításához a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság mind a 15 évet megállapította és elfogadta, mint munkaviszonyban töltött időt. Valótlanul állította azt is, hogy öt évig egy ....-i céghez jelentették be, amiről ő nem is tudott, mert ő ....-i céghez nem volt bejelentve. Valótlanul állította, hogy a cégvezetők meghamisították az aláírását, mert az iratokhoz fénymásolatban csatolt munkaszerződéseken az aláírását a sajátjának ismerte el. Az alperes azt alappal állította, hogy
20. szeptember hó
21. napjától
22. december hó
23. napjáig az "E" Kft. részben szolgáltatott adatot, viszont ebben az időszakban a foglalkoztatott egyes dolgozókra vonatkozóan a társadalombiztosítási szerv felé adatszolgáltatási kötelezettség nem volt. Azt azonban valótlanul állította, hogy a nyugdíjbiztosító és a magánnyugdíjpénztár felé nem tettek eleget a kötelezettségeknek, és a cég mindössze az utolsó öt évet igazolta le. A "T" Kft a foglalkoztatás első napjától az utolsóig teljesítette az alperes vonatkozásában fennálló bejelentési és befizetési kötelezettségét. Az alperes nem véleményt nyilvánított és nem értékítéletet alkotott a felperesek tevékenységéről, hanem őket sértő valótlan tényeket állított, amelyek azt a látszatott keltették, hogy ők okiratot hamisítanak, bevallási, befizetési kötelezettségüket elmulasztják és vagyonmentést hajtanak végre. ...... megyében .... elnevezéssel öt cég működik, amelyek egyaránt a II-IV. rendű felperesek érdekeltségébe tartoznak. Valamennyi cég tevékenysége a I.rendű felperes alaptevékenységéhez és .... néven forgalmazott közismert pálinkához kapcsolódik. A "... márkanév országosan ismert és elismert. Az alperes sértő kijelentései a felperesek negatív megítélését eredményezték, az üzleti kapcsolataikat és a megítélésüket negatív módon befolyásolták, amiért az elsőfokú bíróság a jogsértést megállapította. Az alperesi jogsértés tárgyi súlya jelentős volt. Köztudomásúnak tekintendő tény, hogy kedvezőtlen társadalmi megítélést vont maga után a "X tv" "y" című műsorában az alperes által elhangzott valótlan tényállítás-sorozat, ami a társadalom jelentős részében a felperesek negatív megítélését váltotta ki, akik emiatt magyarázkodásra kényszerültek saját személyükben és munkatársaik által. Emiatt az elsőfokú bíróság az alperest a további jogsértéstől eltiltotta és őt elégtétel adására kötelezte az I. rendű felperes, valamint az azt leginkább képviselő II. és IV. rendű felperesek javára, akik közül a II. rendű felperes a televízióban elhangzottakról történt tudomásszerzést követően orvosi ellátásra is szorult. Az elsőfokú bíróság figyelemmel volt arra, hogy az alperes valótlan tényállítása nagy nyilvánosság előtt, főműsoridőben, széles körben vált ismertté, mely műsort a környező országokban is nézték. A III. rendű felperes kártérítés iránti keresetét az azt megalapozó körülmények hiányában elutasította. Az alperest a nagyobb arányú pervesztessége alapján marasztalta a felperesek perköltségében és a le nem rótt illetékben. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az ítélet részbeni megváltoztatásával a kereset teljes körű elutasítását kérte. Álláspontja szerint az alperes kijelentései alapján a felperesek nem voltak beazonosíthatóak, és az sem tekinthető köztudomásúnak, hogy ki .... pálinka gyártója. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a büntetőeljárásban meghozott ítélet alapján állapította meg a tényállást, amely még nem jogerős és nem is köti a polgári per bíróságát. Az valós állítás volt a részéről, hogy öt évig egy ....-i gazdasági társaságnál volt bejelentve, amit az APEH igazolás is alátámaszt. Abból a körülményből, hogy ez a ....-i székhelyű gazdasági társaság adta be az alperes adóbevallását, az is következik, hogy annak rendelkeznie kellett munkaszerződéssel, amit az alperes nem írt alá. Az megállapításra került, hogy a gazdasági társaságok az adatszolgáltatási kötelezettségüknek részben nem tettek eleget, ami miatt nem valótlan állítás az, hogy az alperes évei nincsenek leigazolva. Szintén valós állítása volt, hogy az egyes cégek neve változott változatlan felállás mellett. A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az első fokú ítélet helybenhagyását kérték annak helyes indokai alapján és hivatkozással az alperessel szemben folyamatban volt büntetőeljárás jogerős befejeződésére. Az ítélőtábla a Pp.
24. §-ának