Bf.68/2010/9 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.68/2010/

1. szám A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Győrött,
2. évi szeptember hó
3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A hivatali vesztegetés bűntette miatt vádlott ellen indult büntető ügyben a KomáromEsztergom Megyei Bíróság
4. évi április hó
5. napján kihirdetett 6.B.53/2010/
6. számú ítéletét megváltoztatja, a pénzmellékbüntetés kiszabását mellőzi. Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a
7. április
8. napján kelt 6.B. 53/2010/6.szám alatti ítéletével I.r. vádlott sz. leánykori neve vádlottat a Btk. 253.§ /1/ és /2/ bekezdés I. fordulata szerint minősülő vesztegetés bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért 1 év börtönre és 45.000 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a pénzmellékbüntetés szabadságvesztésre való átváltoztatásáról meg nem fizetése esetére és az eljárás során lefoglalt 10.000 Ft-ra vagyonelkobzást rendelt el. Az ítélet ellen a vádlott és védője jelentettek be fellebbezést, melyet a védő írásban is indokolt elsődlegesen bűncselekmény hiányában, másodlagosan bizonyítottság hiányában történő felmentés, harmadsorban másodfokú tárgyalás elrendelése és bizonyítás felvétele vagy az első fokú ítélet hatályon kívül helyezése és a törvényszék új eljárásra utasítása érdekében, végül a büntetés enyhítése, pénzbüntetés kiszabása végett. A fellebbezést a védő a másodfokú nyilvános ülésen változatlan tartalommal fenntartotta hivatkozva arra, hogy az első fokú bíróság nem tett maradéktalanul eleget ügyfelderítési és indokolási kötelezettségének és az adott tényekből vont következtetései sem helyesek. A tanúk lényeges kérdésekre történt nyilatkoztatása, a vallomások közti ellentétek feloldása nem történt meg, ugyancsak elmaradt a terhelt megkérdezése atekintetben, hogy kérdésekre kíván-e választ adni. A védő további bizonyítást látott szükségesnek a 10.000 Ft lefoglalásában részt vett hatósági személyek kihallgatására irányulóan, illetve bizonyítási kísérlet lefolytatását arra nézve, hogyan történt a pénz tenyérbe tétele, ki mit láthatott eközben. A Győri Fellebbviteli Főügyészség átiratában és képviselője a másodfokú nyilvános ülésen a megyei bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta utalva arra, hogy a jogi indokolást az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásra figyelemmel szükséges kiegészíteni azzal, hogy a vádlottra nézve az elkövetéskor hatályos törvény tesz lehetővé kedvezőbb elbírálást ezért az alkalmazandó. A büntetés kiszabásával kapcsolatosan kifejtett álláspontja szerint a törvényi minimumban meghatározott börtönbüntetés felfüggesztett formájában a csekély összegű pénzmellékbüntetéssel együtt is kifejezetten méltányos joghátrány a már korábban büntettet vádlott esetében, így annak további enyhítése nem indokolt. A másodfokú nyilvános ülésen megjelent vádlott csatlakozott védőjéhez, majd orvosi dokumentációt is csatolva elmondta, hogy
9. szeptemberében 55%-os összszervezeti egészségkárosodást állapítottak meg nála, több fajta betegségből eredően, köztük izom dystrophia miatt, mely mozgásában, önellátásában jelentős nehézséget okoz számára. Betegségéből adódóan munkahelye megszűnt, 27.000 Ft szociális járadékban részesül. Férje az ő gyámsága alatt áll pszichés betegsége miatt, havi 49.000 Ft a nyugdíja, ezen felül, mint tartós beteg 20.900 Ft családi pótlékban részesül. Fiával, annak élettársával, azok gyermekeivel, köztük a fia előző kapcsolatából 16 évesen született unokájával- akit születése óta ő nevel- élnek egy háztatásban. A lakás, amiben laknak fia élettársának a nevén van, a költségeket, köztük a lakás havi 50.000 Ft-os törlesztő részleteit is közösen viselik. Amennyiben a büntetését pénzbüntetésre mérsékelné a bíróság, úgy azt hozzátartozói segítségével tudná megfizetni. A védő ezt követően perbeszédét azzal egészített ki, hogy a vádlott által elmondott betegségére is legyen figyelemmel az ítélőtábla határozatának meghozatala során. A fellebbezésekre tekintettel az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást teljes terjedelmében felülbírálta a Be. 348.§ /1/ bekezdése értelmében. Ennek során megállapította, hogy a megyei bíróság az eljárási szabályok megtartása mellett megfelelő körben folytatta le a bizonyítási eljárást. Beszerzett és tárgyalás anyagává tett minden olyan bizonyítékot, amely szükséges volt a tényállás megállapításához. A rendelkezésre álló bizonyítékokat egyenként és összességében is alapos vizsgálatnak vetette alá szem előtt tartva a védelmi felvetéseket is. Részletesen indokolt okszerű, logikus bizonyítékértékeléssel, mérlegeléssel állapította meg a tényállást. Nem tévedett akkor, amikor az intézkedő rendőrtanúk vallomásait teljes egészében hitelesnek tekintette, a védelmi kifogásokkal szemben ugyanis azokban valóban nem észlelhető semmilyen körülmény, amely miatt valóságtartalmukat kétségbe kellene vonni. Sz.Z. és K.P. a kezdetben bizonytalan eljárásuknak elfogadható magyarázatát adták arra hivatkozva, hogy korábbi intézkedéseik során nem kerültek még ilyen helyzetbe. Ezt látszik alátámasztani az a körülmény is, hogy Sz.Z. telefonon feletteséhez fordult, majd az ő utasításait követve járt el a későbbiekben. Vallomása az egyéb bizonyítékokkal is leigazolást nyert. Tényként volt megállapítható, hogy Sz.Z. és K.P. a tényállásban írt napon T-n, az A.úton, a Tesco közelében közúti ellenőrzést végzett. Ennek keretében került sor intézkedésre az ...frsz-u gépkocsit vezető O.R.-rel szemben. Megállapítást nyert az is, hogy O.R. részéről szabályszegés történt, ezért vele szemben szabálysértési eljárást kezdeményeztek. Ezeket a körülményeket, illetve azt, hogy fia élettársának kérésére maga is a helyszínre ment és bekapcsolódott az intézkedésbe maga a vádlott sem vitatta. Kétségtelen, hogy a rendőrök nem követték nyomon a pénz útját, de tény, hogy a vádlottnál előállítása során 1 db 10.000 Ft-os címletű bankjegyet találtak. Az intézkedést végző rendőrök végig következetesen és határozottan állították, hogy látták a pénzt - mégpedig a 10.000 Ft-ot- a vádlott kezében, K.P. rendőrtársa vallomását megerősítette annyiban is, hogy a vádlott a pénzt oda akarta adni Sz.Z. vádlottnak, amelyet az elhárított. Ilyen bizonyítéki kör mellett megfelelőképpen rekonstruálhatók voltak a bíróság által a tényállás megalapozott, aggálytalan megállapításhoz szükséges tények, így további, a védelem által indítványozott bizonyításra, vagy ennek érdekében az ítélet hatályon kívül helyezésére és az első fokú bíróság új eljárásra utasítására az ügyben nincs szükség. Az ítélőtábla elfogadta úgy a betegségére, mint anyagi helyzetére nézve a vádlott előadását, ezért azzal a tényállás személyi részét a fentiek szerint tekinti kiegészítettnek. Az így kiegészített tényállás mentes a Be. 351.§ /2/ bekezdésében írt hibáktól, hiányosságoktól, így alapját képezhette a másodfokú bíróság határozatának is a Be.351.§ /1/ bekezdése értelmében. A tényállás alapján helyesen vont következtetést a megyei bíróság a vádlott bűnösségére, az adott tényállás mellett sem bűncselekmény, sem bizonyítottság hiányában nem kerülhetett sor a vádlott felmentésére. Helyes a bűncselekmény megnevezése, jogi minősítése és az ahhoz fűzött indokolás is. A megyei bíróság a büntetés kiszabása során irányadó körülmények közül a súlyosító körülményeket feltárta, enyhítő körülményt nem észlelt. Az ítélőtábla a vádlott javára értékelte az elnehezült személyi körülményeit és a cselekmény elkövetése óta eltelt időmúlást. Az elbíráláskor hatályos, vádlottra nézve kedvezőbb elbírálást lehetővé tevő, ezáltal a bíróság által alkalmazott törvény a vádlott terhére rótt bűncselekményt 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. A korábban már büntetett vádlott esetében, mint ahogy a fellebbviteli főügyészség is hivatkozott rá, a törvényi minimumban meghatározott börtönbüntetés szintén a törvényi minimumban megállapított próbaidőre történt felfüggesztésre is figyelemmel az adott esetben a lehetséges legkedvezőbb büntetés, amely a vádlott számára egészségi állapota mellett is elviselhető. Rövidebb tartamú - enyhítő szakasz alkalmazásával - kiszabott büntetés ugyanis az ítélőtábla megítélése szerint súlytalan lenne, megfelelő visszatartó erővel nem bírna a jövőre nézve. Ezért az ítélőtábla a főbüntetés nemét, mértékét nem kívánta megváltoztatni. Ugyanakkor a vádlott anyagi helyzetét tekintve nem látott törvényes alapot a Btk. 64.§-a szerinti pénzmellékbüntetés alkalmazására az ott megkívánt egyik feltétel, a megfelelő jövedelem vagy vagyon hiányában, ezért a pénzmellékbüntetés kiszabását mellőzte - a Be.372.§ /2/ bekezdése szerint- megváltoztatva ennyiben a megyei bíróság ítéletét, míg a további törvényes rendelkezéseit az első fokú ítéletnek a Be. 371.§ /1/ bekezdése alapján helybenhagyta. Győr,
10. szeptember hó
11. napján Dr.Kovács Tamás sk. Dr.Takácsné dr. Helyes Klára sk.Dr.Miklós Mária sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó a tanács tagja Z á r a d é k: Ez az ítélet és ezáltal a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
12. április hó
13. napján kihirdetett 6.B.53/2010/
14. szám alatti ítéletének meg nem változtatott része a mai napon jogerőre emelkedett és fel nem függesztett részében végrehajtható. Győr,
15. szeptember hó
16. napján Dr. Kovács Tamás sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül kiadó