A határozat elvi tartalma: Keresetét a felperes köteles bizonyítani. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.608/2011/4.szám A Kúria a dr. Szabó Tibor ügyvéd /.../ által képviselt felperes neve

államnak - külön felhívásra 386.600 /

az háromszáznyolcvanhatezer-hatszáz/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a felperesnél - megismételt eljárás keretében - 2001-

1. évekre személyi jövedelemadó /szja/ adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményeként a
2. augusztus
3. napján kelt ... számú határozatával a felperest adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. Indokolása szerint adózónak a tulajdonában lévő ...Kft-ből /a továbbiakban: Kft./, és

őstermelői tevékenységéből származott jövedelme nem nyújthatott elegendő forrást megélhetése mellett a cégének nyújtott tagi kölcsönökre, ezért

adó alapját becsléssel kellett meghatároznia. A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2009. december 15. napján kelt ... számú határozatával

elsőfokú határozatot megváltoztatta, a felperest összesen: 6.442.510 Ft - adóhiánynak minősülő - adókülönbözet, 3.221.255 Ft adóbírság, 2.817.675 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. Indokolása szerint

elsőfokú hatóság megállapította, hogy felperes vagyongyarapodásával és

életvitelére fordított kiadásaival nincs arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, ezért helytállóan,

adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 109.§-ának /1/-/3/ bekezdései alkalmazásával

adó alapját becsléssel állapította meg, és a fedezetlen kiadásokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény /a továbbiakban: Szja tv./ 4.§-ának /1/ bekezdése, 28.§-ának /1/ bekezdése alapján egyéb jövedelemként vette figyelembe. A felperes keresetében elsődlegesen

alperes határozatának a megváltoztatását, és a terhére rótt fizetési kötelezettségek törlését, másodlagosan a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és

alperes új eljárásra kötelezését kérte. Vitatta a becslés jogalapját,

t, hogy

alkalmazása feltételeinek fennállását

adóhatóság bizonyította volna. Sérelmezte, hogy a Kft. által 2000. december 1-jén részére visszafizetett tagi hitelt

adóhatóság jogsértő módon nem fogadta el bizonyított forrásnak.

összeg figyelembe vételével terhére adóhiányt nem lehetett volna megállapítani. Állította, hogy

1994-

1. években ingatlan eladásokból származó 23.000.000 Ft,
2. évben árpa értékesítésből keletkezett 19.200.000 Ft, és a ... Banktól felvett 4.000.000 Ft megszerzését, és

összegeknek a vizsgált időszak kezdetén való rendelkezésre állását bizonyította, így e tételeket

adóhatóság a tényállás tisztázásának megsértésével hagyta figyelmen kívül.

elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként

t állapította meg, hogy a felperes

adóhatározatok jogsértő voltát nem bizonyította, a kereseti kérelem keretei között

adóhatározatok eljárási jogi és anyagi jogi normákat nem sértve jogszerűek.

adóhatóság helytállóan nem vette figyelembe forrásként a felperes által

1990-es évekből származóan megjelölt bevételeit, ugyanis

ok rendelkezésére állását a vizsgált időszak kezdetén hitelt érdemlően nem bizonyította. A felperes nyitó egyenlegének meghatározásakor

adóhatóság figyelemmel volt a Kft. adóellenőrzésének megállapításaira, a 2001. évi tagi hitelállományára.

elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes hitelt érdemlően nem bizonyította sem

általa megjelölten 2000. december 31-ei időpontban, illetve 5.762.000 Ft összegben készhez vett pénz jogcímét,

összeg meglétét. A per során becsatolt kiadási pénztárbizonylatot a felperesi hivatkozásokkal nem egyező adattartalma miatt

elsőfokú bíróság a bizonyítékok közül mellőzte. A felperes felülvizsgálati kérelmében

ítélet hatályon helyezését és elsődlegesen

adóhatározatok hatályon kívül kívül helyezését, másodlagosan

elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint

ítélet jogszabálysértő, mert

ítélettel helybenhagyott első- és másodfokú határozatok sértik

Art. 97

.§ /4/ bekezdését, 108.§ /1/-/2/ bekezdését, 109.§ /1/, /3/ bekezdését, sz Szja tv. 29.§-át. A felülvizsgálati kérelmét három pontba foglalta össze, e pontokban ismertette

adóhatóság,

elsőfokú bíróság és a saját álláspontját a becslés jogalapja, a Kft-vel kapcsolatosan hivatkozott összeg, a vizsgált időszak kezdetén rendelkezésére álló megtakarítása vonatkozásában. A felperes lényegében fenntartotta és megismételte a keresetében foglaltakat.

alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 274.§-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A közigazgatási eljárásban a bizonyítási teher szabályait, a bizonyítási eszközök meghatározását

Art. 97

.§-ának /4/-/5/ bekezdései tartalmazzák, amelyek szerint

ellenőrzés során a tényállást

adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást

adózó kötelezettségévé teszi. Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen:

irat, a szakértői vélemény,

adózó, képviselője, alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, más adózók adatai,

elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai,

adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó adat. A nem bizonyított tény, körülmény a becslési eljárás során

adózó terhére értékelhető /Art. 97.§ /6/ bekezdés/.

Art. 97

.§-ának /4/ bekezdése szerint

ellenőrzés felpereseknél alkalmazott fajtájánál is

adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani a tényállást.

Art. 109

.§-ának /1/ bekezdése értelmében ha

adóhatóság megállapítása szerint

adózó vagyongyarapodásával és

életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,

adóhatóság

adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben figyelemmel

ismert és adóztatott jövedelmekre is -

adóhatóságnak

t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és

életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.

Art. 108

.§-ának /1/ bekezdése szerint a becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. Ha

adóhatóság a bizonyítási eljárás során a becslés módszerét alkalmazza, mint ahogyan a felperes ügyében jogszerűen tette, a valós adó alapját valószínűsítenie kell.

Art. 108

.§-ának /2/ bekezdése alapján

adóhatóság köteles bizonyítani, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak,

onban

Art. 109

.§-ának /3/ bekezdése lehetőséget szabályoz

adózónak ahhoz, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal igazolja. A közigazgatási perben is a /Pp. 324.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó/ Pp. 164.§-ának /1/ bekezdése alapján a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy

okat a bíróság valónak fogadja el. Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék,

okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok /Pp. 166.§ /1/ bekezdés/.

elsőfokú bíróság a Pp. 163.§-ának /1/ bekezdése helyes alkalmazásával bizonyítási eljárást rendelt el, okirati bizonyítékokat fogadott be, nyilatkoztatta a feleket. A közigazgatási eljárásban

adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettség és a felperesnek biztosított igazolási lehetőség alapján lefolytatott bizonyítási eljárást, és

eredményeként meghozott alperesi döntést a kereseti kérelem keretei között, a perben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként jogszerűnek minősítette, és a keresetet elutasította. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának /1/ bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye. Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, ilyen jogsértést

onban a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria sem a becslés jogalapja, sem annak összegszerűsége körében nem állapított meg. A jogerős ítélet tényállása nem iratellenes, pontos és precíz.

elsőfokú bíróság a Pp. bizonyítási eljárásra vonatkozó jogszabályhelyeinek mindenben megfelelő bizonyítást folytatott, a perben biztosítva a feleknek jogaik teljes körű gyakorlását.

elsőfokú bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványaikat, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206.§-ának /1/ bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálva állapította meg, hogy a felperes keresete nem alapos. A Pp. 221.§ának /1/ bekezdése szerint részletesen megindokolta -

Art. 109.§-ának /3/ bekezdésére, a Pp.

164.§-ának /1/ bekezdésére alapított - a keresetet bizonyítottság hiánya okából elutasító döntését, amelyet a Kúria aggálytalanul elfogadott. Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról a Kúriának határoznia nem kellett. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről és mértékéről a Kúria

illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény 50.§-ának /1/ bekezdése, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§-ának /2/ bekezdése alapján rendelkezett. , 2012 február
2. Dr. Lomnici Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró