← Magyarország

Kbf.28/2012/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.28/2012/

  1. szám A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
  2. év június
  3. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő végzést: A 2 rb. hivatali visszaélés bűntette miatt vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa
  4. február
  5. napján kihirdetett Kb.IV.173/2010/
  6. számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a
  7. február
  8. napján kihirdetett KB.IV.173/2010/
  9. számú ítéletével vádlottat 2 rb. a Btk.225.§-ába ütköző hivatali visszaélés bűntette miatt - halmazati büntetésül - 80 napi tétel, napi tételenként 2.500 Ft pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett az összesen 200.000 Ft pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról és a pénzbüntetés 10 hónapi részletekben történő megfizetéséről. A vádlottat kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú tárgyaláson jelen lévő katonai ügyész az ítéletet tudomásul vette. Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. A védő mellékelte fellebbezésének írásbeli indokolását, melyben fenntartotta a perbeszédében is előadott azon álláspontját, hogy védence nem követte el a terhére rótt bűncselekményeket, azokat ítéleti bizonyossággal terhére megállapítani nem lehet. Kiemelte, hogy tanú
  10. elhelyezkedésénél fogva nem láthatta a csomagosztáskor történteket, amit a megtekintett videó felvétel is alátámaszt. Hivatkozott továbbá tanú
  11. vallomására. E körben kifejtette, hogyha tanú
  12. valóban küldött volna élelmiszert tartalmazó csomagot, a postai csomagkísérő, illetve a postai dolgozók vallomása alapján meg lehetett volna állapítani, hogy az valóban létezett-e. A csomag beazonosítása nem történt meg, ennek hiányában azonban a vádlott elítélése is törvénysértő. Mivel egyik bűncselekmény tekintetében sem alkotnak zárt logikai láncot a bizonyítékok, mindkét vád alól védence felmentését indítványozta. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.308/2012/
  13. számú átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének tanácsülésen történő helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett és mérlegelési jogkörében helyesen állapította meg a történeti tényállást, amely megalapozott, így felülbírálatra alkalmas. Kiemelte, hogy a vádlott és védője által bejelentett fellebbezés az elsőfokú bíróság okszerű mérlegelő tevékenységét támadja, ezért az eredményre nem vezethet. Egyetértett a vádlott terhére rótt cselekmények jogi minősítésével és a vele szemben alkalmazott pénzbüntetéssel, amely álláspontja szerint inkább enyhe, mint eltúlzottnak tekinthető. A leírtakra figyelemmel a büntetés enyhítésére sem látott lehetőséget. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be.348.§

(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A Be.360.§
(4)bekezdése alapján a büntető ügy másodfokú elbírálását tanácsülésre tűzte ki, figyelemmel arra, hogy a vádlott javára jelentettek be fellebbezést és a másodfokú bíróság tájékoztatása ellenére nyilvános ülés vagy tárgyalás tartását senki sem kérte, és a másodfokú bíróság álláspontja szerint az ítélet az alábbiak szerint megalapozott. A másodfokú bíróság felülbírálata során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács az eljárási szabályokat maradéktalanul betartotta, figyelemmel volt a Be. XXVIII/A. Fejezetében foglaltakra, alkalmazta a kiemelt jelentőségű ügyek szabályait. Betartotta a vádlott és a tanúk kihallgatására vonatkozó törvényi előírásokat. A vádlott és védője által bizonyítékok hiányában történő felmentésre előterjesztett fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság az ügy eldöntése szempontjából releváns bizonyítékokat megvizsgálta és azokat mérlegelési jogkörébe vonta. A vádlott tagadásban megnyilvánuló védekezését összevetette az ügy egyéb bizonyítékaival és gondos mérlegelés után állapította meg ítéletének tényállását. Megindokolta, hogy miért nem fogadta el a vádlotti védekezést és milyen bizonyítékokra alapozta a vádlottra nézve terhelő tartalmú tényállás megállapítását. Az elsőfokú bíróság bizonyítékokat mérlegelő tevékenysége során logikai hibát nem vétett és a bizonyítékokkal összhangban állapította meg, hogy a vádlott megszegte a csomagküldésre vonatkozó szabályokat, amikor a fogvatartottak részére átadta az élelmiszert is tartalmazó csomagokat. A Be.351.§
(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja határozatát, kivéve ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetve a fellebbezésben új tényt állítottak, új bizonyítékra hivatkoztak és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le. A vádlott és védője új tényt, illetve bizonyítékot nem jelöltek meg, továbbá megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság ítélete mindenben mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, tehát megalapozott. A vádlott és védője által bizonyítékok hiányában történő felmentés érdekében előterjesztett fellebbezés lényegében a bizonyítékok újra mérlegelésére irányul, amely a Be.351.§
(1)és 352.§
(3)bekezdésében megfogalmazott felülmérlegelés tilalmára figyelemmel eredményre nem vezethetett. Az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállásból okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és helyesen minősítette cselekményét is 2 rb. a Btk.225.§-ába ütköző hivatali visszaélés bűntettének. Az elsőfokú bíróság a hivatali visszaélés törvényi tényállási elemeinek megvalósulását szakszerűen vizsgálta, helyesen állapította meg, hogy a vádlott a Btk. 137.§ 1/l. pontja alapján hivatalos személynek minősült, a bűncselekményt azzal követte el, hogy kötelességét megszegte, valamint, hogy ezzel jogtalan előnyben részesített két fogvatartottat. A jogellenes kapcsolatok számára figyelemmel helyesen minősítette a vádlott hivatali bűncselekményét 2 rendbelinek. A másodfokú bíróság tehát az elsőfokú katonai tanács jogi értékelő tevékenységével mindenben egyetértett. Az elsőfokú bíróság helyesen vette számba a bűnösségi körülményeket és inkább enyhe, mint eltúlzott büntetést szabott ki, amikor a vádlottat a Btk. 87.§
(2)bekezdés e/ pontjának alkalmazásával pénzbüntetésre ítélte. Helyesen állapította meg annak napi tételszámát és a napi tétel összegét is, és méltányosan járt el, amikor engedélyezte a pénzbüntetés 10 havi részletekben történő megfizetését. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ez a büntetés alkalmas a Btk. 37.§-ában írt büntetési célok elérésére, így annak enyhítésére nem látott lehetőséget. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezése is törvényes, ezért az első fokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokainál fogva helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371.§
(1),
(3)és
(4)bekezdésén alapszik. Budapest,
  1. június
  2. napján Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. előadó bíró Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. szavazó bíró A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete jogerős és végrehajtható. Budapest,
  3. június
  4. napján Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Horváth Judit tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.