← Magyarország

Kbf.9/2012/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.9/2012/

  1. szám A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten,
  2. szeptember
  3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A szolgálat alól hat napot meghaladó ideiglenes kibúvás bűntette miatt vádlott ellen indult büntető ügyben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa
  4. január
  5. napján kihirdetett Kb.IV.117/2011/
  6. számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a
  7. január
  8. napján kihirdetett Kb.IV.117/2011/
  9. számú ítéletével vádlottat bűnösnek mondta ki szolgálat alól hat napot meghaladó ideiglenes kibúvás bűntettében, ezért 120 napi tétel, napi tételenként 2.500,- Ft., összesen 300.000,- Ft. pénzbüntetésre, valamint 1 évre a főhadnagyi rendfokozatba visszavetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. A pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett, egyben rendelkezett az egy havi részlet megfizetésének elmulasztása esetére, a szabadságvesztésre történő átváltoztatásra. A tárgyaláson a katonai ügyész a nyilatkozattételre 3 napi gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be a vádlott terhére súlyosítás, magasabb összegű pénzbüntetés kiszabása érdekében. A vádlott elsődlegesen felmentés, másodsorban enyhítés érdekében fellebbezett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.142/2012/
  10. számú átiratában a katonai ügyészi fellebbezést fenntartotta. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és a kiszabott pénzbüntetést a napi tételek számának felemelésével súlyosítsa. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéltét hagyja helyben. A bejelentett ügyészi és vádlotti fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.
  11. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A vádlottnak a felmentésre irányuló fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. A tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte, és indokolási kötelezettségének is eleget tett. Megállapítható, hogy a vádlott a tárgyaláson tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlotti védekezéssel szemben a tényállást tanú 1. terhelő vallomása alapján állapította meg, figyelemmel arra, hogy az ügy egyéb bizonyítékai - tanúvallomások és okirati bizonyítékok - is a terhelő vallomást támasztották alá. Logikus, meggyőző magyarázatát adta annak, hogy miért nem a vádlotti védekezést fogadta el a tényállás alapjául. A katonai tanács által megállapított tényállás mindenben megalapozott, mentes a Be. 351. §
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Így a felülmérlegelésre és ezen keresztül a vádlotti felmentésre irányuló fellebbezés eredményre nem vezethetett. Az irányadó tényállás alapján a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor vádlott bűnösségét a Btk. 346. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés szerint minősülő szolgálat alól hat napot meghaladó ideiglenes kibúvás bűntettében megállapította. A vádlottnak az enyhítésre és a katonai ügyésznek a súlyosításra irányuló fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő- és súlyosító körülményeket, és nem tévedett, amikor lehetőséget látott - a törvénnyel eddig összeütközésbe nem került több dicsérettel rendelkező - vádlottal szemben szabadságvesztés büntetés helyett pénzbüntetés kiszabására. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása nem tartalmazza az enyhítő rendelkezésre történő utalást, ezért azt a másodfokú bíróság annyiban pótolja, hogy a pénzbüntetés kiszabására a Btk. 87. §
(2)bekezdés e/ pontjának alkalmazásával került sor. A katonai tanács által kiszabott pénzbüntetésnél a napi tételek száma az elkövetett cselekménnyel arányosan került meghatározásra, míg a napi tétel összege méltányosan a törvényi minimumban került megállapításra. Nem tévedett az elsőfokú bíróság akkor sem, amikor a szolgálata alól mintegy 31 napig magát kivonó vádlottat a Btk.
  1. §-a alapján egy évre a főhadnagyi rendfokozatba visszavetésre is ítélte, figyelemmel arra, hogy a cselekménye a rendfokozat tekintélyének sérelmével járt. Az elsőfokú bíróság által kiszabott joghátrány megfelelően szolgálja a Btk.
  2. §-ban írt büntetési célokat, így az enyhítésre és súlyosításra irányuló fellebbezés eredményre nem vezethetett. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokai alapján - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be.
  3. §
(1),
(3)és
(4)bekezdésein alapszik. Budapest,
  1. szeptember
  2. napján Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. előadó bíró Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. bíró A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete jogerős és végrehajtható. Budapest,
  3. szeptember
  4. napján Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Horváth Judit tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.