P.20885/2011/6 – Balassagyarmati Törvényszék

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A … Megyei Bíróság dr. Czudar Sándor /2660 Balassagyarmat, Rákóczi u. 13./ ügyvéd által képviselt … /…./ I. rendű, … /.../ II. rendű felpereseknek - dr. Koncz István /3526 Miskolc, Katowice u.

1. fsz. 2./ ügyvéd által képviselt … Biztosító Zrt. /…./ alperes ellen vagyoni és nem vagyoni kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi ítéletet: Kötelezi a bíróság az alperest, hogy az I-II. rendű felperesek részére egymás között egyenlő arányban fizessen meg 15 napon belül 33.600,- /Harmincháromezer-hatszáz/ forintot vagyoni kártérítés címén, valamint ezen összeg után
2. november
3. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot /
4. VII. 1-től
5. XII. 31-ig 6,25 %,
6. I. 1-től
7. VI. 30-ig 8 %,
8. VII. 1-től
9. XII. 31-ig 7,75 %,
10. I. 1-től
11. VI. 30-ig 7,5 %,
12. VII. 1-től
13. XII. 31-ig 8,5 %,
14. I. 1-től
15. VI. 30-ig 10 %,
16. VII. 1-től
17. XII. 31-ig 9,5 %,
18. I. 1-től
19. VI. 30-ig 6,25 %,
20. VII. 1-től
21. XII. 31-ig 5,25 %,
22. I. 1-től
23. VI. 30-ig 5,75 %,
24. VII. 1-től
25. XII. 31-ig 6 %,
26. I. 1-től a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű/. Kötelezi a bíróság az alperest, hogy a felperesek részére egymás között egyenlő arányban fizessen meg 15 napon belül nem vagyoni kártérítés címén 1.500.000,- /Egymillió-ötszázezer/ forintot, valamint 3.500.000,- /Hárommillió-ötszázezer/ forint után
27. november
28. napjától
29. április
30. napjáig, ill. 1.500.000,- /Egymillió-ötszázezer/ forint után
31. április
32. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot. Ezt meghaladóan a bíróság a kereseti kérelmet elutasítja. Kötelezi a bíróság a felpereseket egymás között egyenlő arányban, ill. az alperest, hogy a Magyar Állam javára a … Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala külön felhívása alapján fizessenek meg 26.234-26.234,/Huszonhatezer-kettőszázharmincnégy-Huszonhatezer-kettőszázharmincnégy/ forint állam által előlegezett eljárási költséget. Ezt meghaladóan a peres felek a perrel felmerült költségeiket maguk viselik. Az ítélet ellen a … Ítélőtáblához címzett, a … Megyei Bíróságnál az ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül 4 példányban előterjesztethető fellebbezésnek van helye. Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy az ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak az állam által előlegezett eljárási illeték összegének megfizetésére, a perköltség összegére vagy viselésére vonatkozik, ha csak a teljesítési határidővel, kamatfizetéssel, előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, feltéve, hogy a felek a fellebbezésben a fellebbezés tárgyaláson történő elbírálását nem kérték. A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. A megyei bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A bíróság a perben az alábbi tényállást állapította meg:
33. november 18-án … az általa vezetett … forgalmi rendszámú, .... típusú személygépkocsival áttérve a menetirány szerinti bal oldalra, ütközött az I. rendű felperes által vezetett, szabályosan közlekedő … forgalmi rendszámú, Trabant típusú személygépkocsival. A gépkocsi utasa volt a II. rendű felperes, ill. az I. és II. rendű felperesek édesapja, …. Az 1978-ban született I. rendű felperes lépét a baleseti sérülései miatt el kellett távolítani, több fogát elvesztette, szeméremcsont törést, keresztcsont törést, csigolya töréseket, combcsont törést, combnyak törést, lábközépcsont ficamot, test szerte hámsérüléseket és belső vérzést szenvedett el. A baleset következtében … életét veszítette, I. rendű felperes életveszélyes, II. rendű felperes súlyos sérüléseket szenvedett el. A jogerős részítélet megállapította azt, hogy az I. rendű felperesnél a baleset következtében maradandó fogyatékosság alakult ki lépeltávolítás miatt, továbbá amiatt, mert az egyik lábának megrövidülése folytán a járása bicegőssé vált. Az I. rendű felperes számára bizonyos mozgások tökéletesen nem hajthatók végre, ill. jelentős fájdalommal járnak. Az I. rendű felperes a baleset miatt több műtéten esett át, állapota közvetlenül a baleset után válságos volt. Felsőfokú tanulmányaiban évhalasztást kellett eszközölnie, ugyanis csak fél év elteltével tudott önállóan közlekedni mankók segítségével, azonban ezután is segítségre szorult a közlekedésben. Az I. rendű felperes kitört fogai csak 8 hónap után lettek ideiglenesen pótolva, majd
34. őszén történt meg a fogpótló végleges műtét. A baleset miatt korábbi magabiztosságát elveszítette, és ez mind a tanulmányai folytatására, mind az addig élénk és aktív társadalmi kapcsolataira hátrányosan hatott ki. Az 1977-ben született II. rendű felperes három hónap alatt gyógyuló súlyos sérüléseket, ezen belül az arc nyílt sebét, a csípő összenyomatását, az acetabulum törését, hasfali zúzódásokat, vesesérülést és összenyomatásos sérüléseket szenvedett. A baleset következtében a II. rendű felperes is súlyos sérüléseket szenvedett el, 1 hónapot töltött a kórházban mozgásképtelen fekvő betegként, és azt követő bizonyos ideig csak mankóval tudott közlekedni és segítségre szorult. Állapotát az orvosok
35. április
36. napjával tekintették gyógyultnak. A baleset után II. rendű felperes bal arcfele bizonyos mértékig érzéketlen volt, ami miatt szájából az étel és ital kifolyt, ez pedig társaságban szégyenérzettel töltötte el, ami az egyébként sem túlságosan tágas társas kapcsolatok beszűkülése irányában hatott. … büntetőjogi felelősségét a … Megyei Bíróság Bf…./2008/
37. szám alatti ítéletével jogerősen megállapította. … kötelező felelősségbiztosítással az alperesnél rendelkezik. A per korábbi III. rendű felperese az I. és II. rendű felperesek édesanyja, aki
38. november 11-én elhalálozott, ezért az ő vonatkozásában a bíróság megállapította az eljárás félbeszakadását, majd azt, hogy jogutódai - egymás között egyenlő arányban - a felperesek. A felperesek édesanyja, … a baleset bekövetkezésekor 61 éves volt, 50 éves korában ment előnyugdíjba. A felperesek édesanyja fiatal korában, a családalapítás előtt aktív közösségi életet élt, melyben szervező munkát is ellátott és szívesen járt szórakozni. Férjhezmenetele, majd gyermekei megszületése után érdeklődése teljes egészében a családja felé fordult, és arra törekedett, hogy családtagjai részére tőle telhetően mindent megadjon. A baleset bekövetkezése előtt a szülőkkel, ill. az édesapa elhalálozása miatt a baleset után az édesanyával a II. rendű felperes élt közös háztartásban. … gondolatait a baleset bekövetkezése után elsősorban a lányaiért való aggodalom töltötte ki. Az I. rendű felperes egy bizonyos ideig igen súlyos állapotban volt, a gyógyulásának a kilátásai igen bizonytalanok voltak. A családtagok megbeszélése szerint az édesapa temetésére csak akkor kerítettek sort, amikor azon már mindkét felperes személyesen részt tudott venni, ezért a temetésre csak az elhalálozást követő fél év múlva került sor. … igen rosszul érintette az, hogy férjétől sem életében, sem a temetésen elbúcsúzni nem tudott, ugyanis koporsós temetésre nem volt mód, így az elhunyt hamvasztásos eltemetésére került sor. Néhai … addig, amíg a temetés intézésével, ill. a lányai betegségével kapcsolatos elintéznivalók a figyelmét és energiáit lekötötték, viszonylag jobban viselte magát, ezt követően azonban fizikai és érzelmi állapota folyamatosan romlott.
39. év elejétől többször lépett fel nála rosszullét, ami néhány esetben kézzsibbadásban és kb. 3-4 esetben pedig a bal karjának az átmeneti lebénulásával járt együtt. Többször történt komolyabb orrvérzés is … esetében
40. márciusától kezdődően, mely problémák orvosi kivizsgálásra kerültek és megfelelő gyógyszeres terápiát alkalmaztak az orvosok. Az alkalmazott orvosi kezelések ellenére … az egészségi állapota
41. nyár végi átmeneti állapotjavulást követően, amit valószínűleg az … való beköltözés okozott, ismét rosszabbodást mutatott, majd kisagyi infarktus következtében
42. november 11-én elhalálozott. A megyei bíróság 17.P…/2009/
43. számú részítéletével kötelezte az alperest az I. és II. rendű felperesek vagyoni és nem vagyoni kárainak a megtérítésére a
44. november 18-án történt balesettel összefüggésben, mely részítéletet a … Ítélőtábla 4.Pf…/2011/
45. részítéletével helybenhagyott. A felperesek az édesanyjukat ért nem vagyoni kár fejében az alperest 5 millió forint és ezen összeg után a baleset időpontjától irányadó késedelmi kamatai megfizetésére kérték kötelezni. A per során az nem volt vitás, hogy az alperes részéről
46. április 23-án 2 millió forint összegű nem vagyoni kártérítés kifizetése történt a per akkori állása szerinti III. rendű felperes részére. Az eredeti kereseti kérelemben a III. rendű felperes, jelenleg pedig jogutódaiként a per I-II. rendű felperesei az alperest 33.600,- Ft összegű vagyoni kár megtérítésére kérték kötelezni utazási költség címén, ami az I-II. rendű felperesek kórházi látogatásaival kapcsolatban merült fel. Az alperes azt állította, hogy 16.200,- Ft-ot erre a követelésre már megfizetett a felperes részére, amit azonban a felperesek vitattak. A bíróság a
47. számú tárgyalást halasztó végzésében felhívta az alperest a 16.200,- Ft megfizetésével kapcsolatos okirati bizonyíték becsatolására figyelmeztetéssel, hogy ennek hiányában a bíróság a teljesítés tényét elfogadni nem tudja. Az alperes a megadott határidőn belül a felhívásnak nem tett eleget, a bíróság tehát ezen a jogcímen peren kívüli teljesítést nem vett figyelembe. Az alperes a kereseti kérelem, mint megalapozatlan, elutasítását kérte. A peres felek kérték a másik fél perköltségeikben való marasztalását. A jelen ítélet meghozatala során alkalmazandó jogszabályokat, ill. bírói gyakorlatot a bíróság a részítéletében ismertette. A bíróság a Ptk. -
48. évi IV. tv. -
49. § /1/ bekezdés értelmében, mely szerint a kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni, az alperest a felpereseket ért vagyoni és nem vagyoni kár megtérítésére kötelezte. A bíróság ítélkezése során figyelembe vette a peres felek személyes előadását, a …orvosi vizsgálatát tartalmazó elmeorvos szakértői véleményben foglaltakat, ill. … tanúvallomásában foglaltakat. A bíróság helytállónak találta a felperes kereseti igényét közlekedési, illetőleg látogatási költség címén, ugyanis a részítéletben kimunkált módon az I. rendű felperes 56 napot tartózkodott kórházban, azt pedig az alperes maga is elfogadta, hogy egy látogatás költségét 600,- Ft-ban indokolt figyelembe venni. A megyei bíróság úgy ítélte meg, hogy indokolt kiadásnak tekinthető az I-II. rendű felperesek jogelődje részéről a napi kórházi látogatási költség felszámítása, hiszen a megözvegyült édesanya részéről a súlyos állapotban lévő lányai iránti aggodalma és törődése őt joggal indíthatta arra, hogy naponta tegyen a kórházban látogatást. Dr. … igazságügyi elmeorvos szakértő szakértői véleményében úgy foglalt állást, hogy „… a vizsgálat időpontjában /
50. VI. hó/ pszichoinfantilis alapszemélyisége talaján kialakult pánikzavarban, agóra fóbiában és enyhe kevert szorongásos és depressziós zavarban szenved, melyek túlnyomóan természetes kórokokkal magyarázható módokon jötekt létre, és kisebb mértékben a perbeli baleset következtében kialakult vesztesége miatt azzal, hogy ezen veszteség nagy valószínűséggel korábban is meglévő pszichés zavart súlyosbította tüneti szinten. A szakértő megállapította, hogy a perbeli közlekedési balesettel okozati összefüggésben pszichés állapotromlás jött létre, a felperes a traumatikus veszteségélményt feldolgozni nem tudta, azt önmagától eltávolítja. A szakértő szerint a felperes életvezetését túlnyomóan a természetes kórokú pszichés zavar befolyásolja, csak kisebb mértékben a traumatikus veszteség következményei. Életvitele, élettere beszűkülése, izolálódása alapszemélyiségével és annak talaján kialakult pszichés zavarával áll nagyobb részt összefüggésben. A szakvélemény szerint a pszichés zavar megfelelő pszichiátriai szakorvosi gyógyszeres, ill. pszichoterápiás kezelés megkezdésétől várhatóan javulna, a javulás mértéke előre nem határozható meg. A vizsgálat időpontjában a felperes érdemi pszichiátriai szakorvosi gyógyszeres, ill. pszichoterápiás kezelésben nem részesült." …, aki az I. rendű felperes élettársa és több évvel a baleset előtt is ismerte néhai …, úgy számolt be róla, mint aki a baleset előtt egy energikus vezéregyéniség volt. Kifejezetten szókimondó, temperamentumos, a családi életet ténylegesen irányító személyként ismerte őt meg a tanú, akin depresszió, vagy pánik nem volt érzékelhető. A tanú közlése szerint a balesetet követően, ahogy a lányok állapota javult, az ő állapota annak megfelelően rosszabbodott, az erő folyamatosan ment ki belőle. A hivatalos házasságkötés hiányában is lényegében anyósként tekintett személynél a tanú meglátása szerint a depresszió ezt követően uralkodott el, ugyanis egyre inkább az jellemezte, hogy semmi nem volt számára fontos, semmi nem volt számára már érdekes. A haláláig eltelt 4 év egy folyamatos fizikai és lelki leromlási folyamatnak felelt meg. A tanú közlése szerint is egy kifejezetten családcentrikus személyiség volt az elhunyt, aki alapvetően a lányaiért aggódott, emellett a férjével kapcsolatos veszteséget kevésbé élte át, ill. erről beszélni kevésbé volt hajlamos. A felperesek úgy jellemezték az édesanyjukat, mint aki kifejezetten egy erős jellem és személyiség volt a balesetet megelőzően, aki számukra az akaratereje és határozottsága miatt a támaszt jelentette, a baleset után azonban fokozatosan ezek a személyiségvonások háttérbe szorultak. A felperesek közlése szerint egy idő után egész nap arra volt képes a néhai édesanyjuk, hogy az ebédet elkészítse, más teendőkhöz nem volt megfelelő ereje. Az utolsó időben az asztaltól felállni is nehezére esett, a testsúlya jelentős mértékben lecsökkent. Az általános érdektelenségét nem lehetett feloldani, ugyanis a korábban kedvelt hobbijának, az olvasásnak sem kívánt már hódolni, nem tudta a figyelmét lekötni, ill. pl. korábban kedvenc előadójának a koncertjére sem kívánt már elmenni. Az orvosszakértői vizsgálat alkalmával néhai … többször is sírva fakadt, majd zokogott, egyrészt akkor, amikor arról beszélt, hogy a férje csak 3 napig élvezhette a nyugdíját, majd akkor, amikor a lányait ért traumák kerültek szóba. Beszámolt arról, hogy bántja őt az a körülmény is, hogy nem tudott a férjétől elköszönni. Az életükhöz hozzátartozott volna az az elbúcsúzás, ami a koporsós temetés esetén megejthető, azonban erre nem kerülhetett sor. … beszámolt arról, hogy otthon nem képes már hasznosan eltölteni a napjait, olyan, mintha lusta lenne, ugyanis fáradtnak érzi magát. Rágondol, hogy takarítani kellene, de nem kap levegőt. Beszámolt arról, hogy élni nincsen már kedve. Elmenne ugyan a pszichiáterhez, de nem tud a házból kimenni, egy hétig kell készülnie, hogy elmenjen otthonról. A bíróság a … megillető nem vagyoni kárral kapcsolatban természetesen a baleset és a halála időpontja között eltelt 4 év nem vagyoni jellegű kártételeit vette figyelembe. A bíróság megállapíthatónak találta, hogy egyrészt a férje elvesztése, másrészt a lányai állapota miatt átélt fájdalmak és aggodalmak miatt … pszichés állapotromlás - hangulati nyomottság, kilátástalanságérzés, elhúzódó gyászreakció és depresszió súlyosabbá válása alakult ki -, ami hátrányosan hatott a mindennapos életére. A korábban aktív, családjáért szorgalmasan dolgozó asszony nagymértékben vált enerválttá és érdektelenné. Önmagát ugyan el tudta látni, a háztartásban elvégzett munkája azonban ezen túlmenően a legszűkebb körre, a napi ebéd elkészítésére szorítkozott. Bár néhai … nem maradt egyedül, hiszen továbbra is a II. rendű felperessel élt közös háztartásban, a lánya azonban természetszerűleg nem pótolhatta a korábbi házastársat. … a baleset következményeit, így férje elvesztését és elsősorban a ... által elszenvedett sérüléseket és maradandó testi fogyatékosságát feldolgozni haláláig sem tudta. Igénybe vett ugyan bizonyos ideig ideggondozói kezelést, rosszullétei, ill. agóra fóbiája azonban megakadályozta abban, hogy a kezelésekre a szükséges gyakorisággal járhasson el. Évekkel a balesetet követően is nyomasztotta … az, hogy a férjétől való elválás és elbúcsúzás nem történhetett meg, az elhúzódó gyászreakcióban és a poszttraumás stressz szindróma fennállásában valószínűsíthetően ez a körülmény is közrehatott. A bíróság a … által elszenvedett nem vagyoni kár kompenzálására alkalmas összeget az ismertetett peradatok mérlegelésével 3,5 millió forintban határozta meg, amiből az alperes már 2 millió forintot megfizetett, így a bíróság az alperest 1,5 millió forint megfizetésére kötelezte a törvényes határidőn belül. A bíróság a késedelmi kamat vonatkozásában ismételten utal a
51. számú részítéletben leírtakra. A bíróság csak kis mértékben látta figyelembe vehetőnek … szemben a Ptk.
52. § /1/ bekezdésben írt kárenyhítési kötelezettség megsértését azzal összefüggésben, hogy saját pszichés állapotának gyógyítása érdekében nem teljes körűen vette igénybe a lehetséges eszközöket, így pl. a pszichológus segítségét, ebben ugyanis maga a betegség akadályozta őt bizonyos részben, hiszen pánikbetegsége és agóra fóbiája miatt számára a lakásának az elhagyása csak különös erőfeszítés árán volt lehetséges. A bíróság 3,5 millió forinton túlmenően eltúlzottnak ítélte a kereseti kérelemben érvényesített nem vagyoni kár összegszerűségét, hiszen … vonatkozásában az ítélkezés keretében az élete utolsó 4 évében elszenvedett sérelmek voltak figyelembe vehetők, ill. a pszichiáter orvos szakértői véleménye úgy foglalt állást, hogy … diagnosztizált betegségei és állapotai nagyobb részben nem a balesetre, hanem természetes kórokú indokokra vezethetők vissza. A felperesek a … összefüggő nem vagyoni kárigényüket a peren kívüli eljárásban 12 millió forintban jelölték meg, a bíróság ítélete összesen 3,5 millió forintban találta ezt az igényt megalapozottnak, ezért annak ellenére, hogy a perbeli kereseti kérelem 5 millió forint megfizetésére vonatkozott, amiből a per alatt az alperes 2 millió forintot térített meg, a bíróság azt látta indokoltnak megállapítani, hogy a per korábbi III. rendű felperese vonatkozásában a peres felek pernyertessége és pervesztessége egyenlő arányúnak tekinthető. A bíróság a Pp.
53. § /1/ bekezdés alkalmazásával akként rendelkezett, hogy a peres felek a perrel felmerült költségeiket maguk viselik. A
54. számú részítéletben a bíróság kötelezte az alperest az Illetéktörvény
55. § /1/ bekezdés a./ pontja szerint korlátozott 900.000,- Ft összegű eljárási illeték megfizetésére a Magyar Állam javára, ez az eljárási illeték tehát a III. rendű felperessel kapcsolatban felmerült eljárási illeték rendezésére is kiterjedt. A III. rendű alperes orvosszakértői megvizsgálásával kapcsolatban a … Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala 52.469,- Ft összegű szakértői díjat fizetett meg az eljárt orvosszakértői intézet részére, a bíróság pedig a fele arányú pervesztesség alapján a szakértői bizonyítással felmerült összeg fele részének a megfizetésére a felpereseket kötelezte egymás között egyenlő arányban, a további fele rész megfizetésére pedig az alperest kötelezte. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp.
56. §. /1/ bekezdésén, a fellebbezés elbírálására vonatkozó tájékoztatás a .
57. §. /3/ bekezdésén és a Pp 256/A-B-C-D. §. rendelkezésein alapszik. …,
58. december
59. … dr. … … sk. bíró A kiadmány hiteléül: kiadó