← Magyarország

P.20125/2011/31 – Balassagyarmati Törvényszék

… Megyei Bíróság

  1. P.20.125/2011/
  2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A … Megyei Bíróság … (… szám) I. rendű, … (... szám) II. rendű és …(… szám) III. rendű felpereseknek - a dr. … által képviselt … (...szám) alperes ellen közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A megyei bíróság a felperesek keresetét elutasítja. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a … Ítélőtáblához címzett, a … Megyei Bíróságon 3 példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a … Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A megyei bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési idő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a … Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a … Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: Az I. II. és III. rendű felperesek tagjai az alperesi … társulatnak. A társulat elnöke a
  3. október
  4. napján kelt meghívóval összehívta a társulat közgyűlését
  5. október
  6. napjának 18 órájára. A közgyűlés napirendje:
  7. A
  8. évi üzleti terv elfogadása.
  9. Kiválási kérelem tárgyalása.
  10. Egyebek voltak. A megismételt közgyűlés időpontjaként
  11. október
  12. napjának 18 óra 30 perce került megjelölésre. Ezen közgyűlést megelőzően a felperesek az alperesi társulat elnökéhez írásbeli kérelemmel fordultak, melyben azt kezdeményezték, hogy az elnök az … ... hrsz-ú 96 ha, 9336 m2, 273,65 ar. korona erdőben lévő tulajdonukkal, 117150/820680 tulajdoni hányadukkal az …-ből való kiválási szándékukat támogassa, illetve a
  13. május 10-i közgyűlés napirendi pontjaként azt terjessze be, fogadtassa el.
  14. július 14-én az alperesi társulat elnöke arról tájékoztatta a felpereseket, hogy az alperesi …
  15. május 15-én megtartott közgyűlése a kérelem megvizsgálását és válaszadást az … Társulat elnöksége és felügyelő bizottsága hatáskörébe utalta. Az … Társulat elnöksége és felügyelő bizottsága
  16. július 6-án együttes ülést tartott, amelyen megtárgyalta kérelmüket és azt a döntést hozta, hogy nem támogatja a kiválási szándékukat, mert az ellentétes az … … Társulat, alperes gazdasági céljaival és ellentétes az erdőgazdálkodás állami szabályozásával is. A felperesek a
  17. július
  18. napján kelt, az alperesi társulat elnökéhez címzett levelükben ismételten kérték a kiválási szándékuk 30 napon belül való közgyűlés elé terjesztését. A
  19. augusztus
  20. napján kelt levelében … elnök arról tájékoztatta a felpereseket, hogy az … … Társulat, tervei szerint,
  21. szeptemberében közgyűlést tart és a kiválási szándékukat a közgyűlés tárgyalni fogja. A
  22. október
  23. napján megtartott közgyűlésen első napirendi pontként az alperesi társulat közgyűlése a
  24. évi üzleti tervet tárgyalta. Ennek keretében … elnök ismertette a
  25. évi gazdálkodási tervet, vagyis a 2009-es évből még hátralévő két hónap terveit. Ennek keretében ismertette azt, hogy melyik erdőrészben, milyen mennyiségi fa kitermelésére került sor, milyen vágási mód alkalmazásával. Ezt követően …, az alperesi társulat könyvelője ismertette a számszaki adatokat. Ezen adatok ismertetését követően … erdész tájékoztatta a közgyűlés tagjait arról, hogy az erdőbirtokosság megkapta az 10 éves erdőgazdálkodási üzemtervét, valamint arról is, hogy az Európai Unió támogatja az átalakító üzemmódra való áttérést, vagyis azt, hogy ne kerüljenek egyszerre kivágásra az erdők. E vonatkozásban lehetősége van pályázatot benyújtani az … Társulatnak. Vitát követően a közgyűlés elfogadta az 1/2009-es számú közgyűlési határozatot, mely szerint a közgyűlés elfogadta a
  26. évi üzleti tervet azzal a kiegészítéssel, hogy a tisztségviselők díjazása változatlan marad, a fakitermelés köbméterenként befizetett költsége 4.000,- forint lesz, illetve a közgyűlés megbízza a vezetőséget, hogy az …T számára előnyökkel járó pályázatokat benyújtsa. Második napirendi pontként került tárgyalásra a felperesek kiválási kérelme. E tárgyban azonban hosszas vitát követően határozat meghozatalára nem került sor. A felperesek
  27. december
  28. napján kerestet terjesztettek elő a … Városi Bíróságnál a
  29. október 26-án megtartott közgyűlésen hozott határozatok felülvizsgálata iránt, illetve az iránt, hogy a bíróság tegye lehetővé számukra azt, hogy az … Társulatból kiváljanak, illetve szétváljanak, illetve új gazdálkodási formát válasszanak, és kivigyék a tulajdoni hányaduknak megfelelő erdőrészt. Kérték továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest a tulajdoni hányaduknak a kiadására, a hozzátartozó dokumentumokkal együtt. A … Városi Bíróság
  30. P. …/2009/10-es számú ítéletével megállapította, hogy az … Társulat
  31. október 26.-i közgyűlésén hozott határozata a kiválási kérelem és a pályázati lehetőség, mint napirendi pontok vonatkozásában jogszabálysértő, ezért azokat megsemmisítette. Kötelezte az … Társulat Elnökét, hogy a közgyűlést 30 napon belül hívja össze, és ismételt napirendként tárgyalja a két kérdést. A bíróság kötelezte az alperest, hogy részletesen ismertesse a pályázati feltételeket annak lehetséges előnyeivel és hátrányaival. Egyebekben a felperesek keresetét elutasította. A … Megyei Bíróság
  32. Pf. …/2010/
  33. számú végzésével a városi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a városi bíróságot új eljárásra, és új határozat hozatalára utasította Végzésében megállapította, hogy a városi bíróság hatáskör hiányában járt el, amikor a felperesek keresetét érdemben elbírálta, tekintettel arra, hogy a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak a megyei bíróság által nyilvántartásba vett, cégnek nem minősülő szervezetekkel kapcsolatos perek közül az ilyen szervezetek és tagjai közötti, illetve a tagok egymás közti, a tagsági jogviszonyon alapuló perei. A … Bíróság a megismételt eljárásban
  34. P. …/2010/
  35. számú végzésével megállapította hatáskörének hiányát és a felperesek keresetlevelét áttenni rendelte a hatáskörrel rendelkező … Megyei Bírósághoz.
  36. május
  37. napján az alperesi társulat ismételten közgyűlést tartott, melyben dr. … beszámolt a … Városi Bíróság döntéséről. A városi bíróság ezen döntése kapcsán a közgyűlés azt a határozatot hozta, hogy a pályázattal kapcsolatban a közgyűlés utasítja az elnököt, hogy
  38. augusztus 31-ig hívja összeg az érintett hrsz-ok tulajdonosait, és a döntést az akkor rendelkezésre álló információk alapján, az adott hrsz-ok tulajdonosai hozzák meg, amely a közgyűlésre kötelező. Ezután kerül sor szükség szerint a közgyűlés összehívására (... számú közgyűlési határozat).
  39. szeptember
  40. napján ismételten közgyűlés megtartására került sor az alperesi társulatnál. A … számú közgyűlési határozattal a napirendi pontokat és a jegyzőkönyvvezető és hitelesítő személyeit a közgyűlés 41920 igen, és 7484 nem szavazattal, 0 tartózkodással elfogadta. Az első napirendi pont a Társulat 2010-es évi tevékenységéről szóló beszámoló volt, melyet … elnök ismertetett, majd … ismertette a számszaki adatokat. A 2-es számú napirendi pont, „döntés pályázatról" volt. A …-es számú közgyűlési határozattal a közgyűlés 40859 igen, 11018 nem szavazattal, 0 tartózkodással elfogadta azon javaslatot, hogy a közgyűlés felhatalmazza az elnökséget és a felügyelő bizottságot, hogy amennyiben megjelenik pályázati kiírás, és az kedvező az … Társulatnak, és nem áll rendelkezésre megfelelő idő a közgyűlés összehívására, benyújthassák a pályázatot a közgyűlés utólagos jóváhagyásával. Pályázatot benyújtani lehet a közgyűlés döntése nélkül, pályázatot elfogadni, és pályázati pénzeket leírni csak a közgyűlés jóváhagyásával lehet. A …-es számú közgyűlési határozattal a közgyűlést 41999 igen, 11018 nem szavazattal és 1107 tartózkodással elfogadta azon javaslatot, miszerint, ha el lesz végezve a munka, a kifizetési kérelem benyújtásra kerülhessen. Az nem megállapítható, hogy a felperesek ezen közgyűlési határozatokat mikor vették kézhez. Az alperesi társulat erdőgazdálkodási üzemterve 2009-ben került jóváhagyásra a … Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal által. Az erdőgazdálkodási üzemterv
  41. január 1-től,
  42. december 31-ig érvényes. A
  43. szeptemberi közgyűlés előtt összehívásra került a földtulajdonosi közösség. A földtulajdonosok megbeszélést folytattak a pályázattal kapcsolatban. Ezen a megbeszélésen … erdész is részt vett, akinek arra volt felhatalmazása, hogy röviden beszéljen erről a pályázatról.
  44. augusztus
  45. napján hozzájárulási nyilatkozat került aláírásra a társulat tagjai által, mely hozzájárulási nyilatkozat szerint „Alulírottak, a … Társulat használatában lévő …, … hrsz-ú erdő tulajdonosai hozzájárulunk ahhoz, hogy az erdőbirtokosság a közgyűlésen és előttünk ismertetett pályázaton részt vegyen." Ezen hozzájárulási nyilatkozat a felperesek részéről aláírásra nem került. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal közvetlen támogatások igazgatósága a …-es iktatószámú határozatával az alperesnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott erdő környezetvédelmi támogatásokra; jogcímre
  46. november
  47. napján benyújtott támogatási kérelmének helyt adott. A megítélt támogatás összege 180.
  48. euró, a határozatban megjelölt évenkénti bontásban. Ennek alapján
  49. májusában kifizetési kérelem került benyújtásra az alperes részéről. A megyei bíróság a
  50. P. …/2010, illetve
  51. P. …/2011-es számú ügyek egyesítését rendelte el, tekintettel arra, hogy azok tárgya egymással összefügg. A felperesek ezen egyesített perben keresetükben azt kérték, hogy a megyei bíróság az alperesi társulat közgyűlése által hozott …, …, és … számú határozatokat vizsgálja meg és mondja ki azok semmisségét, valamint helyezze hatályon kívül a 10 éves szálaló üzemmód szerint összeállított üzemtervet. Állapítsa meg a megrendelés jogellenes voltát. Mondja ki továbbá a pályázati részvétel törvényellenességét és azt helyezze hatályon kívül, illetve mondja ki azt, hogy a pályázaton való részvétellel kapcsolatban a döntési jogot a közgyűlés kezéből kivenni és elnöki hatáskörbe helyezni alapszabály ellenes, törvényellenes. Biztosítsa továbbá a megyei bíróság a Társulatból való szétválásukat. Az …2009-es számú közgyűlési határozat kapcsán előadták, hogy a közgyűlésen … erdész a Társulat szakirányítója ismertetett egy pályázati lehetőséget, amely igen komoly elkötelezettséggel, megszorításokkal járó gazdálkodást ír elő, kemény szankciók kilátásba helyezésével, 10 évre szólóan, és ilyet csak a tulajdonosok hozzájárulásával lehet, ezért az érintett erdőrészleg tulajdonosainak összehívását javasolja, ahol ezt a pályázatot részletesen megtárgyalhatják, és dönthetnek ebben. Az érintett helyrajzi számok ismertetésére itt még nem került sor, de kitért arra, hogy az egyebek napirendi pont alatt erre visszatérnek. Erre azonban nem került sor, mert a levezető elnök a 3-as napirendi pont megtartása nélkül a közgyűlést váratlanul bezárta. A közgyűlés úgy lett tehát bezárva, hogy a tulajdonosokkal még azt sem közölték, mely helyrajzi számú erdők az érintettek a pályázatban. A jegyzőkönyv
  52. oldalán viszont az látható, hogy a „közgyűlés megbízza a vezetőséget, hogy az …T számára előnyökkel járó pályázatokat benyújtsa" (…/2009-es számú határozat) . Azaz a levezető elnök az 1-es napirendi pont keretében, „csatolt" szavazással megszavaztatta a pályázatot is gyanútlan tulajdonosokkal. Ez szabálytalan, mert a kettő nem lehet egy szavazással lebonyolítani, ugyanis a
  53. évi üzleti terv megszavazása a közgyűlésre tartozik, míg a pályázattal kapcsolatos döntés csak az érintett helyrajzi számú erdő tulajdonosaira, hiszen az …T- megalakulásától kezdve helyrajzi számos gazdálkodást folytat. Azaz mindenki csak abból a helyrajzi számú erdőből kap fát tulajdoni hányad alapján, amelyben tulajdona van. A pályázatban szereplő szálló fakitermelés, előadásuk szerint - teljesen eltér az …T eddigi kitermelési szokásától, amely így az érintett helyrajzi szám tulajdonosainak fajárandóságát megváltoztatja a korábbi gyakorlathoz képest. A közgyűlésről a tulajdonosokat ennek a pályázati lehetőségnek a felvetése teljesen felkészületlen, váratlanul érte, melyre azonnal választ a helyzet nem kellő ismerete, és annak bonyolultsága miatt 5 perc alatt nem is lehet adni. A 10 éves erdőterv jogellenes volta álláspontunk szerint abban nyilvánul meg, hogy a tulajdonosok tudomása, közgyűlési határozat nélkül lett az szálaló üzemmódban megrendelve, eltérve a korábbi hagyományos kitermelési módtól. Ezzel nem csak a tulajdonosoknak okoznak kárt, hanem szakmailag sem indokolt, hogy vágásérett, cseres, tölgyes erdőket hagyjanak lábon tönkremenni, ezzel kárt okozva társadalmi szinten is, hiszen ezen gazdasági erdők és a vágási fordulók kitolásával a jövő nemzedékének is kárt okozunk. Az Erdőbirtokossági törvény a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe sorolja a gazdálkodás módjával kapcsolatos döntéseket, így a közgyűlés jóváhagyása nélkül kért szálaló üzemmódú, 10 éves erdőterv jogellenes. Az erdőtervet a tulajdonosok nem ismerik, mert nem ismertetik velük. Csak most jutott tudomásukra, hogy a korábbi gyakorlattól eltértek, és hogy az elnök közgyűlési felhatalmazás nélkül az üzemtervet szálaló üzemmódban rendelte meg. A … számú határozat megsemmisítését azért kérték, mert a pályázatok 10 évre szóló igen komoly elkötelezettséget jelentenek, ezért ennek egy személy elnöki döntési hatáskörbe utalásai egyrészt ellenkezik az erdőbirtokossági törvénnyel, másrészt az alapszabály az elnök döntési jogkörét 200.000 forintban megköti, a pályázatok viszont sok milliós nagyságrendűek nemcsak a kifizetésben, hanem kockázataikban is, így pályázatokon való részvételről az elnök egy személyben nem dönthet. A társulat alapszabálya szerint a társulati törvény
  54. §.

(2)bek. h., pontja szerinti kötelezettségvállalás akkor tartozik a közgyűlés hatáskörébe, ha annak összege a 600.000 Ft,- ot meghaladja. A felperesek számos kifogást fogalmaztak meg az alperesi társulat működésével, gazdálkodásával kapcsolatban is. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányul. A felperesek keresete az alábbiak szerint nem megalapozott: A megyei bíróság a perbeli tényállást a peres felek személyes előadása, az ügyben becsatolt okiratok tartalma, …, …, …, … Attila tanúk vallomásai alapján állapította meg. Az Erdőbirtokossági Társulatról (Ebtv.) szóló 1994. évi XLIX. törvény 11. §
(1)bekezdése szerint a társulat legfőbb szerve a közgyűlés, ami a tagok összességéből áll. A közgyűlés hatáskörébe tartozik a társulat minden olyan ügye, amely a törvény, vagy társulati alapszabály nem utal más testület, vagy tisztségviselő hatáskörébe. A
(2)bekezdés szerint a közgyűlés hatáskörébe tartozik különösen
  1. a)az alapszabály módosítása, valamint más társulati szabályzat megalkotása és módosítása.
  2. b)a társulati névjegyzék és földrészlet jegyzék elfogadása és módosítása.
  3. c)a társulati érdekeltség meghatározása, és módosítása.
  4. d)a tisztviselők megválasztása, felmentése, díjazásuk megállapítása, e feladatot ellátó más személyek megbízása, felmentése.
  5. e)éves beszámoló elfogadása, döntés ez eredmény felhasználásról és a veszteség fedezetének biztosításáról.
  6. f)a társulat egyesülésének, szétválásának jogutód nélküli megszűnésének kérdésében való döntés.
  7. d)tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása.
  8. h)olyan szerződéses kötelezettség vállalása, amely a társulatot az alapszabályban meghatározott összeget meghaladó érték erejéig kötelezi.
  9. i)az éves gazdasági terv elfogadása, módosítása.
  10. j)döntés az erdei haszonvételek természetben való gyakorlásának módjáról.
  11. k)tagsági járulék kivetése, a kivetés módjának és mértékének meghatározása.
  12. l)a tagok által egyénileg elvégzett, egyes erdőművelési munkákkal kapcsolatos elszámolás elkészítése.
  13. m)mindaz, amit a törvény vagy a társulati alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. A
(3)bekezdés szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak a
(2)bekezdés a)-k) pontjaiban meghatározott ügyek. Az Ebtv. 33. §
(1)bekezdése szerint a közgyűlés - ha az erdészeti hatóság illetve védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság a társulat használatában lévő erőd megosztásához előzetesen hozzájárult - az erdő megosztásával érintett tagok kétharmados szavazattöbbségével elhatározhatja a társulat szétválását két vagy több társulatra. A 36. §
(2)bekezdése szerint, ha a társulat tagja sérelmet szenvedett a társulat valamely szerve által hozott olyan határozat folytán - amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba vagy alapszabályba ütközik, a tag a határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól a jogsértő határozat felülvizsgálatát. Ez a jog érvényesen nem zárható ki. A
  1. § szerint a társulat törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. A megyei bíróság a felperesi keresettel kapcsolatban elsődlegesen azt szögezi le, hogy a megyei bíróság számára az Ebtv. a társulat működése vizsgálatának egyetlen eszközévé a társulat valamely szerve által hozott határozat felülvizsgálatát teszi. A megyei bíróságnak nincs tehát lehetősége arra, hogy az alperesi társulat működését összességében, minden szempontból megvizsgálja, állást foglaljon abban a kérdésben, hogy a társulat működése megfelelő-e, gazdaságos-e az általa választott üzemmód. A társulat törvényességi felügyeletét pedig a cégbíróság látja el. A felperesek keresetükben azt kérték, hogy a bíróság biztosítsa számukra az alperesi társulattól való szétválást. E körben az irányadó tényállásból megállapítható, hogy a felperesek ilyen irányú írásbeli kérelemmel a társulat elnökéhez fordultak. A szétválás iránti kérelem a
  2. október 26-i közgyűlésen napirendi pontot is képezett, azt a közgyűlés tárgyalta is, e tárgyban azonban határozat nem született. A megyei bíróság számára az Ebtv. nem teszi lehetővé azt, hogy maga biztosítsa az egyes tagok részére a kiválás, szétválás lehetőségét. A törvényi szabályozás egyértelmű abban, hogy ebben a körben a közgyűlés hatáskörébe tartozik a döntés, és az Ebtv.
  3. §
(1)bekezdése meghatározza azokat a feltételeket is, amelyek teljesülése esetén határozhatja el a közgyűlés a társulat szétválását két vagy több társulatra. Ehhez az szükséges, hogy az erdő megosztásával érintett tagok kétharmados szavazattöbbsége határozza ezt el, illetve az erdészeti hatóság, illetve védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság a társulat használatában lévő erdő megosztásához előzetesen hozzájáruljon. A megyei bíróságnak tehát olyan jogköre, hatásköre, hogy a szétválás kérdésében határozzon, nincs, és mivel közgyűlési határozat ebben a kérdésben nem született, ezért e körben határozat felülvizsgálatára sincs lehetősége. Mindezek alapján a megyei bíróság a felperesek erre irányuló kereseti kérelmét elutasította. Ugyancsak nem tartotta megalapozottnak a megyei bíróság a felpereseknek a 10 éves üzemterv jogellenes voltának megállapítására és hatályon kívül helyezésére irányuló kereseti kérelmét. A 10 éves tervet az erdészeti hatóság jóváhagyta, olyan közgyűlési határozat nem merült föl, amelynek felülvizsgálatára e körben a megyei bíróságnak lehetősége lenne. Az …/2009-es közgyűlési Határozat kapcsán a bíróság a felperesek keresetét szintén nem tartotta megalapozottnak. A felperesek helytállóan hivatkoztak arra, hogy a
  1. október 26-i közgyűlésen e tárgyban úgy született határozat, hogy az a napirendi pontok között nem szerepelt, illetve az éves terv elfogadása mellett, mintegy mellékes kérdésként került a pályázatok benyújtására vonatkozó döntés elfogadására. A
  2. májusi közgyűlésen azonban a … Városi Bíróság ítéletére tekintettel újabb határozatot hozott a közgyűlés, amely a pályázatokkal kapcsolatos kérdéseket későbbre halasztotta a pályázatokkal érintett helyrajzi számokban tulajdonnal rendelkező tagok tájékoztatását követő időre. Majd ezt követően a
  3. szeptember 29-ei közgyűlésen újabb határozat született e tárgyban, amely az elnökség hatáskörébe utalta a pályázatok benyújtását. Ezen határozat azonban a felperesek részéről elkésetten, a kézhezvételtől számított 30 napon túl került megtámadásra, így e vonatkozásban keresetük nem foghat helyt. A … és …-es számú közgyűlési határozatok vonatkozásában a megyei bíróság azt állapította meg, hogy a felperesek keresete e vonatkozásban az igényérvényesítésre nyitva álló 30 napon túl került előterjesztésre. Így ezen határozatok felülvizsgálata iránti keresetük elkésett. A 2010/03/0929 számú határozatot a felperesek a
  4. december
  5. napján érkezett keresetlevelükben kifogásolták, illetve a
  6. november
  7. napján Pf. …/
  8. számú beadványukban is kérték annak megsemmisítését. Az alperesi képviselő előadása szerint a közgyűlési jegyzőkönyvek 30 napon belül kerülnek leírásra, így ezen határozat vonatkozásában a 30 napos igényérvényesítési határidő megtartása megállapítható. A
  9. és
  10. számú határozatok megtámadására azonban már csak a per folyamán került sor a felperesek részéről (
  11. március
  12. - i tárgyalás), így keresetük e vonatkozásban elkésett. Erre tekintettel e vonatkozásban a megyei bíróság a felperesek keresetét ezen két határozat vonatkozásában elutasította. A …-es számú közgyűlési határozat tekintetében a megyei bíróság jogszabályba, illetve alapszabályba ütközést megállapítani nem tudott. A felperesek ezen határozat meghozataláig a pályázati feltételekkel a támogatásban való részvétel előnyeivel, és hátrányaival tisztába kerültek. Azt pedig, hogy többi tulajdonostársak esetlegesen a pályázat előnyeiről és hátrányairól konkrét tudomással nem bírtak, ezen tagok érdekének sérelmét, és nem a felperesek érdekeinek sérelmét jelentheti. Amennyiben a többi tag ilyen konkrét ismeret hiányában hozott határozatot, illetve adta le igen szavazatát, abban az esetben az ő jogosultságuk az, hogy ezen közgyűlési határozat felülvizsgálatát kérjék érdekeik sérelmére tekintettel. Mindezek alapján a megyei bíróság a felperesek keresetét elutasította. Tekintettel arra, hogy az alperesnek perköltség igénye nem volt, a megyei bíróság megállapította, hogy a peres felek költségeiket maguk viselik.(Pp.78.§
(2)bek.) Az ítélet elleni fellebbezési jogosultsága a Pp. 233. §
(1)bekezdésén alapul. …,
  1. október
  2. napján Dr. … … sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.