Pf.20297/2012/5 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.III.20.297/2012/

1. szám A Szegedi Ítélőtábla dr. Kecskés Ákos ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű felperes neve (címe) I. rendű, dr. Kecskés Ákos ügyvéd (címe) által képviselt II.rendű felperes neve (címe) II. rendű, dr. Kecskés Ákos ügyvéd (címe) által képviselt III.rendű felperes neve (címe) III. rendű, dr. Kecskés Ákos ügyvéd (címe) által képviselt IV.rendű felperes neve (címe) IV. rendű, dr. Kecskés Ákos ügyvéd (címe) által képviselt V.rendű felperes neve (címe) V. rendű, dr. Kecskés Ákos ügyvéd (címe) által képviselt VI.rendű felperes neve (címe) VI. rendű, dr. Kecskés Ákos ügyvéd (címe) által képviselt VII.rendű felperes neve (címe) VII. rendű, dr. Kecskés Ákos ügyvéd (címe) által képviselt VIII.rendű felperes neve (címe) VIII. rendű, dr. Kecskés Ákos ügyvéd (címe) által képviselt IX.rendű felperes neve (címe) IX. rendű, dr. Kecskés Ákos ügyvéd (címe) által képviselt X.rendű felperes neve (címe) X. rendű, dr. Kecskés Ákos ügyvéd (címe) által képviselt XI.rendű felperes neve (címe) XI. rendű, dr. Kecskés Ákos ügyvéd (címe) által képviselt XII.rendű felperes neve (címe) XII. rendű, dr. Kecskés Ákos ügyvéd (címe) által képviselt XIII.rendű felperes neve (címe) XIII. rendű, dr. Kecskés Ákos ügyvéd (címe) által képviselt XIV.rendű felperes neve (címe) XIV. rendű felperesnek - dr. Kormányos József ügyvéd által képviselt alperes neve(címe) alperes ellen közgyűlési határozat megsemmisítése iránt indított perében a Szegedi Törvényszék
2. március hó
3. napján kelt 13.P.22.346/2011/
4. számú ítélete ellen az alperes által
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a kiegészítéssel hagyja helyben, hogy az I-XIV. rendű felperesek 8 nap alatt személyenként kötelesek - mulasztási bírság kiszabásának terhe mellett - 5.000 (Ötezer) Ft további illetéket megfizetni. -2Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felpereseknek személyenként 6.350 (Hatezerháromszázötven) Ft másodfokú eljárási költséget. A másodfokú eljárás során felmerült le nem rótt fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: Az alperest a Csongrád Megyei Bíróság a Pk.60.060/2002/
6. számú végzésével, 1822 sorszám alatt vette nyilvántartásba. Alapításának az volt a célja, hogy az egyesületekre vonatkozó jogszabályok megtartásával tagjai részére kulturált sport-vadászati lehetőséget biztosítson, a természet védelme érdekében támogatóival együttműködjön. Az alperes per folyamatban léte alatt hatályos alapszabályának
7. §
8. pontja értelmében törli az elnökség azt a tagot, aki vagyoni hozzájárulási, tagdíjfizetési kötelezettségének önhibájából 3 hónapja nem tesz eleget és ezt írásbeli felszólítást követően 15 napon belül sem pótolja. A vadászegyesület elnöksége az alapszabály
9. §
10. pontja szerint elnökből, titkárból, vadászati megbízottból, gazdasági felelősből, természetvédelmi és sportmegbízottból áll. Az alapszabály rendelkezik arról is, hogy az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább 6 havonta kell tartani. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza és szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az ülésekre tanácskozási joggal meg kell hívni a felügyelőbizottság elnökét is. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnöknek vagy a titkárnak kell aláírnia. Az elnökségi ülés akkor határozatképes, h a azon a tagok több min fele jelen van. A
11. június 9-én kelt Házi Szabályzat
12. §-a rendelkezik a tagdíjról az alapszabályban rögzítetteken túl. E szerint a tagoknak éves tagdíjat kell fizetniük, személyes közreműködésükkel és társadalmi munkával kell hozzájárulniuk a vadásztársaság működéséhez. A tagdíjat negyedévente, utólag kell fizetni, amelynek mértékét a közgyűlésnek minden év március 31-ig kell meghatározni. Ha a tagdíjat a tag nem fizeti meg a megadott határidőn belül, illetőleg az ezt követő felszólítás után 15 napon belül, akkor a tagot törölni kell. Ugyancsak a Házi Szabályzat rendelkezik a közös munkáról, amely szerint a tagok és tagjelöltek az intézőbizottság illetékes tagjának irányítása mellett kötelesek kivenni részüket a vadászterületen folyó munkákból. A Házi Szabályzat feladatokkal ruházza fel a közgyűlés intézőbizottságát, ugyanakkor az alapszabályban ilyen szervezet nincs és a Házi Szabályzat sem tér ki arra, hogy az alapszabályban rögzítettek közül melyik szervezet értendő ezen a meghatározáson. Az alperes elnökségének tagjai a per folyamatban léte alatt az alapszabályban meghatározott tisztségviselők, név szerint: (elnök neve) elnök, (X.rendű felperes neve)titkár, -3Pf.III.20.297/2012/
13. szám (gazdasági felelős neve) gazdasági felelős, (VII.rendű felperes neve)vadászmester, (természetvédelmi felelős neve) természetvédelmi és sportfelelős. A
14. március 30án kelt nyilatkozat szerint (természetvédelmi felelős neve) a természetvédelmi felelősi posztról lemondott és ezen időpontot követően a tisztségből eredő kötelezettségeit, feladatait nem látta el. A felperesek az alperes tagjai. 2009-től kezdődően a tagok - köztük a felperesek - és az alperesi társaság egy része, valamint elnöke között nézeteltérések alakultak ki. Ennek eredményeként mind a felperesek, mind a hozzájuk csatlakozók, illetőleg az alperesi oldalon döntő többségében szabálytalanul összehívott közgyűlések tartására került sor, ahol az alperes elnökének leváltásáról, új elnök választásáról, különböző, a tagság személyi összetételét és életét jelentősen befolyásoló határozatok születtek. A határozatokat azok, akikkel szemben ezek intézkedéseket tartalmaztak, vagy hátrányosan érintette őket, illetőleg nem látták elfogadhatónak, bíróság előtt megtámadták, így az alperesi egyesülethez kapcsolódóan több peres eljárás volt már folyamatban. Az eljárások a támadott határozatok megsemmisítésével fejeződtek be, miután azok alaki hibásak voltak. A ma már két táborra szakadt alperes működésére jellemzővé vált a tagok egymás elleni eljárások kezdeményezése, köztük büntetőeljárásoké is. Az alperes nevében (elnök neve) elnök
15. július 7-i dátummal felszólítást küldött a felpereseknek, amely szerint a
16. július 1-től
17. június 30-ig járó tagdíj befizetésével elmaradtak, azt 15 napon belül fizessék be az alperes bankszámlájára. A felperesek részére kiküldött felszólításokra a X. rendű felperes reagált, miszerint az alperesnek elnöksége nincs, mivel az 5 főből 3 fő lemondott, 2 fő pedig érdemi döntést az elnökség hatáskörébe utalt ügyekben nem hozhat. Mindemellett tájékoztatta az alperest arról, hogy a 2009-
18. évi tagdíjakat - a könyvelési bizonylatok alapján - befizették és a
19. évi tagdíjbefizetések is időarányosan megtörténtek. Felhívta az alperes figyelmét arra, hogy a továbbiakban a jogszabályoknak és az alapszabálynak megfelelően biztosítsa az alperes működését. A
20. szeptember 10-én tartott intézőbizottsági ülésen a jelenléti ív szerint (elnök neve) elnök, valamint (gazdasági felelős neve) és (természetvédelmi felelős neve) intézőbizottsági tagok voltak jelen. Az intézőbizottsági ülésen egyhangú szavazattal az 1-14/
21. (IX. 10.) számú határozatokkal a tagok sorából törölték a felpereseket, mivel tagdíjfizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget. A szeptember 11-én 15.00 órakor tartott intézőbizottsági ülést - a jegyzőkönyv tanúsága szerint - miután meghoztak a jelenlévő tagok 16 db határozatot és a munkájukat 21 oldalas jegyzőkönyvben rögzítették, 15 óra 30 perckor bezárták. A felperesek keresetükben kérték, hogy a bíróság semmisítse meg azon határozatokat, amelyekkel őket az alperes a tagjai sorából törölte. Érvelésük szerint a határozatok jogszabálysértőek, miután azokat az intézőbizottság ülésén hozta az alperes. Az alapszabály szerint azonban a tagokat az elnökség törölheti a tagok sorából, intézőbizottságot az alapszabály nem ismer. Mindemellett az elnökség az elnökből, a titkárból, a vadászati megbízottból, gazdasági felelősből, természetvédelmi és sportmegbízottból áll. Hivatkozásuk szerint az alperesnek több -4éve nincs elnöksége, ebből következően elnökségi ülést sem lehet összehívni. Kifogásolták, hogy a Házi Szabályzat
22. §-a szerint a tagdíj mértékét minden évben a közgyűlés határozza meg március 31-ig. Miután az alperesnél 2009 óta szabályszerűen összehívott közgyűlés tartására nem került sor, így a tagdíj mértékét sem lehetett meghatározni. Kérték egyben a törlő határozatok végrehajtásának felfüggesztését, miután egyrészt azok meghozatala jogszabálysértő, másrészt a tagdíjfizetési kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tettek. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint az alperesi vadásztársaságnál az intézőbizottságot az elnökség szinonimájaként használják, ezzel minden tag tisztában volt. Így a határozatok meghozatala megfelel az alapszabálynak és a jogszabályi rendelkezésnek. Állítása szerint az intézőbizottság teljes körű működése megfelelő. Az intézőbizottsági ülésen, ahol a felperesek törlésére sor került, hárman voltak jelen. A törlésre vonatkozó határozat meghozatalához pedig egyszerű szótöbbség elegendő, amely a perbeli esetben adott volt. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes 1-14/
23. (IX. 10.) számú a felpereseket az alperes nyilvántartásából törlő határozatokat megsemmisítette és kötelezte az alperest a felperesek felé perköltség megfizetésére. A határozatok végrehajtását a per jogerős befejezéséig felfüggesztette. Rámutatott arra, hogy az eljárás megindításakor hatályban volt
24. évi II. törvény (Etv.)
25. § /1/ bekezdése szerint a vadásztársaság olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely a saját alapszabályában meghatározott célra alakult, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céljainak elérésére szervezi tagjai tevékenységét. A társadalmi szervezet működése során a törvény szellemének és rendelkezéseinek megfelelően, a demokratikus önigazgatás elvén alapulva működik. Az Etv-ben meghatározott törvényi feltételek teljesítése mellett a társadalmi szervezet tagjai maguk határozzák meg az egyesület célkitűzéseit, ezek megvalósításához - a törvény keretei között - szabadon választják meg a számukra legalkalmasabb szervezetet és határozzák meg az egyesület tagjainak jogait és kötelezettségeit. Az alperes alapszabálya ezen elvnek megfelelően meghatározza a vadászegyesület vezető szerveit. Ezek közé a közgyűlés, a jelölőbizottság és a vadászegyesület elnöksége tartozik. Az alapszabályban az alperes szervezeti felépítésénél intéző bizottság megnevezés nem szerepel. Az alapszabály azt is rögzíti, hogy az elnökség az elnökből, titkárból, vadászati megbízottból, gazdasági felelősből és természetvédelmi és sport megbízottból áll. Az ítélkezési gyakorlat szerint a társadalmi szervezet szervei is kötelesek tiszteletben tartani az alapszabály rendelkezéseit, hiszen ezek figyelmen kívül hagyása egyben az Etv. megsértését is jelenti. Miután megállapítható, hogy a felpereseket az alperes intézőbizottsága törölte a tagok sorából, amely szervezetet az alperes alapszabálya nem ismeri, így a meghozott határozatok az alperes saját maga által meghozott működési rendet sértették meg, így a határozatok törvénysértőek. Nem fogadta el az alpereseknek azt az álláspontját, hogy az elnökség helyett a tagok is az intézőbizottság kifejezést használják és maga a Házi Szabályzat is ezt tartalmazza. Egységes a bírói gyakorlat ugyanis abban, hogy az egyesületeknek a saját maguk által megállapított szabályokat működésük során be kell tartaniuk. Nem jelenti a jogszabályoknak és az -5Pf.III.20.297/2012/
26. szám alapszabálynak megfelelő működést egy-egy szervezeti egység nevének önkényes megváltoztatása akkor sem, ha a tagok ezt a kifejezést egyszerűbbnek találják a mindennapi életben. Az alperes akkor járt volna el helyesen, ha a Házi Szabályzat megfogalmazásakor módosítási kérelmet ad be a nyilvántartást vezető bírósághoz és kéri az alapszabályban is az elnökség nevének intézőbizottságra történő megváltoztatását. Miután ezt elmulasztotta, az alapszabályban változatlanul az elnökség elnevezés szerepel, így az elnökség hatáskörébe rendelt ügyekben az elnökség nevében kell határozni és nem az intézőbizottság név alatt. Mindemellett azonban az is megkérdőjelezhető, hogy az elnökség tagjai vettek-e részt a határozatok meghozatalakor az elnökségi ülésen. A perbeli adatok szerint ugyanis (természetvédelmi felelős neve) tanúvallomással alátámasztott nyilatkozata szerint lemondott e tisztségéről és
27. évet követően a természetvédelmi és sport megbízotti feladatokat nem látta el. Amennyiben pedig (természetvédelmi felelős neve) a határozatok meghozatalakor már nem volt az elnökség tagja, rajta kívül pedig a határozatok meghozatalában az elnökség tagjaiból ketten vettek részt, így az ő figyelmen kívül hagyásával az elnökség nem volt határozatképes, a határozatok erre az okra visszavezethetően is alapszabályés jogszabálysértőek. Az alaki hibák megállapíthatóságára tekintettel a bíróság érdemben nem vizsgálta, hogy a törlő határozatokban rögzített okok valósak-e vagy sem. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a felperesek keresetének elutasítását és a határozatok végrehajtása felfüggesztésének mellőzését kérte. Változatlanul arra hivatkozott, hogy az elnökséget az alperesnél intéző bizottságnak nevezik, melyet (III.rendű felperes neve)tanú vallomása alátámasztott. Az elnökségi ülés meghívója is tartalmazza és a tagság előtt is világos, hogy ez a két megnevezés egy és ugyanaz. Ezért tehát ez nem jelent olyan alaki hibát, amelyen az ítélet alapszik. Fenntartotta az elsőfokú eljárásban tett előadásait is. Az I-XIV. rendű felperesek az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték. Csatolták a ...i Városi Ügyészség X. rendű felperesnek írott tájékoztató levelét, amely tanúsága szerint a ...i Városi Ügyészség a hozzá érkezett megkeresések és törvényességi kérelmek alapján vizsgálta az alperesi vadásztársaság tisztségviselői megbízatásának törvényességét. Ennek eredményeként megállapították, hogy a megjelölt elnökségi tagok közül két fő lemondott, egy további tag megválasztásának jogszerűségét pedig nem lehetett irattal alátámasztani. Egyebekben azt sem lehetett kétséget kizáróan igazolni, hogy az egyesület elnökségének további tagjainak megbízatása jelenleg is tart. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a jogvita eldöntéséhez szükséges mértékben helyes tényállást állapított meg, a felmerült bizonyítékokat helyesen mérlegelte, ítéletét megfelelően indokolta és döntése mind a jogszabályi rendelkezéseknek, mind pedig a kialakult bírói gyakorlatnak mindenben megfelel. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletben írt -6jogi álláspontot teljes körűen osztja, az alperesi fellebbezés pedig az elsőfokú eljárásban el nem bírált jogkérdést semmilyen tekintetben nem vetett fel, ezért a másodfokú bíróság a Pp.
28. § /3/ bekezdése alapján az ügy érdemében az elsőfokú bíróság ítéletét - helyes indokaira tekintettel - helybenhagyta. Egyetlen nem érdemi kérdés tekintetében egészítette ki az elsőfokú bíróság ítéletét, figyelemmel arra, hogy észlelte, hogy a felperesek keresetlevelükre a szükségesnél fejenként 7.000 Ft-tal kevesebb összegű eljárási illetéket róttak le. Az elsőfokú bíróság kereseti illetékkel kapcsolatos jogi álláspontja egyértelmű a 13.P.22.096/2011/
29. számú végzés indokolásából, és nyilvánvaló elírás, hogy a felpereseknek személyenként 22.
30. Ft-ot kellett leróniuk, ugyanis a 14 felperes által lerovandó együttes kereseti illeték összegét a bíróság 378.000 Ft-ban (azaz 14-szer 27.000 Ft-ban) jelölte meg. A kereset benyújtásakor irányadó
31. évi XCIII. törvény (Itv.)
32. § /3/ bekezdés b/ pontja és
33. § /1/ bekezdés a/ pontja értelmében a felpereseknek fejenként 27.000 Ft összegű kereseti illetéket kellett volna leróniuk, ezért a másodfokú bíróság az Itv.
34. § /1/ és /2/ bekezdésére tekintettel mulasztási bírság kiszabásának terhe mellett kötelezte a felpereseket a hiányzó mértékű eljárási illeték lerovására. Szeged,
35. szeptember hó
36. napján Dr. Kissné dr. Koch Ágnes sk. Dr. Simonné dr. Gombos Katalinsk. Dr. Gaálné dr. Jobbágy Ildikó sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró