SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.III.20.264/2012/
- szám A Szegedi Ítélőtábla (főügyészhelyettes neve) főügyészhelyettes által képviselt felperes neve (címe) szám alatti székhelyű felperesnek, - dr. Kis István ügyvéd által képviselt DÉLALFÖLDI INNOVÁCIÓS TANÁRI EGYESÜLET (címe) szám alatti székhelyű alperes ellen társadalmi szervezet működése törvényességének helyreállítása iránt indított perében a Gyulai Törvényszék
- január hó
- napján kelt 12.P.20.194/2011/
- számú ítéletével szemben az alperes által
- február hó
- napján
- sorszámon benyújtott fellebbezésének másodfokú elbírálása során meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az eljárás során le nem rótt illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A Csongrád Megyei Bíróság
- május
- napján kelt Pk.60.015/
- számú végzésével (korábbi székhely címe) szám alatti székhellyel
- tételszám alatt az alperest nyilvántartásba vette. Az alperes közhasznú minősítéssel rendelkezik.
- évben a szervezet székhelyében és képviselőjének nevében változás következett be, melyet a Csongrád Megyei Bíróság a Pk.60.015/2004/
- számú,
- november 25én kelt végzésével vezetett be a nyilvántartásba. A szervezet székhelye (címe), képviselője (képviselő neve, címe) szám alatti lakos lett. A felperes az
- évi II. törvény
- §
(1)bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva felhívta az alperes képviselőjét az alperes működésével, vagyonával kapcsolatos iratok bemutatására, melynek az alperes képviselője nem tett eleget. A felperes keresetében az alperes törvényes működésének helyreállítását, ennek meghiúsulása esetén a szervezet megszűnésének megállapítását kérte. Előadta, hogy az egyesület a bírósági nyilvántartásba bejegyzett székhelyén nem érhető el, ott semmilyen tevékenységet nem folytat. A (jelenlegi székhelycím) alatti lakóház tulajdonosa nem járult hozzá az ingatlan székhelyeként történő bejelentéséhez. Hivatkozott arra, hogy az alperes egy éve tényleges tevékenységet -2- nem végez, a szervezet képviselője többszöri felszólítás ellenére sem nyújtotta át az egyesület szervezeti működésével kapcsolatos iratokat. Az alperes kérte a kereset elutasítását. Az elsőfokú bíróság ítéletében a Csongrád Megyei Bíróság Pk.60.015/
- számú végzésével
- tételszám alatt nyilvántartásba vett alperes megszűnését megállapította, az ítélet jogerőre emelkedését követően elrendelte az alperes kényszer-végelszámolását és az alperes társadalmi szervezetek nyilvántartásából történő törlését. Az ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetéssel felhívta az alperes képviselőjét az egyesület működésével, vagyonával kapcsolatos iratok bemutatására, melynek az alperes képviselője felhívás ellenére nem tett eleget. Az alperes a folyamatos működés igazolására a (hírlap neve) több lapszámát csatolta, de tagnyilvántartást nem adott, közgyűlési és elnökségi ülésekről készült jegyzőkönyveket, jelenléti ívet, közhasznúsági jelentést, utolsó bankszámla kivonatot nem mellékelt, a részletesen körülírt és felsorolt okiratok csatolásának nem tett eleget. A
- évi CLXXV. törvény
- §
(5)bekezdése értelmében a bíróság megállapította az egyesület megszűnését a Ptk. 64. §
(1)bekezdés b) pontja és
(2)bekezdése értelmében pedig elrendelte az alperes végelszámolását és a társadalmi szervezetek nyilvántartásából történő törlését. Az ítélettel szemben az alperes fellebbezést terjesztett elő, melyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és új határozat hozatalára utasítását. Előadta, hogy az egyesületre vonatkozó dokumentumok egy része bemutatásra került, más része folyamatosan került beszerzésre, és az eljárás során az egyesület működését igazoló valamennyi irat átadásra került. Az egyesület működik. Hivatkozott arra, hogy az egyesület társadalmi szervezet volta mellett munkáltató is, ebbéli státusza számára fontosabb és nem kevés energiát igényel. A felperes fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Előadta, hogy a perben és azt megelőzően 2010. november 15-én a (felperes neve) előtt indult, az egyesület működése törvényességét ellenőrizni hivatott eljárásában, az egyesület sem a törvényi minimumot elérő taglétszámot, sem a céljaival összhangban álló, szervezetszerű működését alátámasztó okiratot csatolni nem tudott. Az egyesület működésének megállapításához egyrészt az szükséges, hogy a szervezet tagjainak száma tartósan a Ptk. 61. §
(3)bekezdésében előírt minimális 10 főt elérje, és a Ptk. 61. §
(1)bekezdése szerint tevékenységét az alapszabály szerinti céljaival összhangban szervezze. A Ptk.63. §
(2)és
(4)bekezdésében foglaltakból következően ezen testületek minimális ülés gyakorisága az évi egy alkalom. Ezért az elsőfokú bíróság megalapozottan következtetett arra, hogy az alperesi egyesület szervezetszerűen nem működik. Az alperes képviselője fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a működését igazoló valamennyi bekért iratot átadta, ezek bizonyítják az egyesület tényleges, törvényes működését. Az alperesi fellebbezésben írtakkal ellentétben az egyesület hiteles tagnyilvántartását, közgyűlésének, elnökségének legalább évi -3- Pf.III.20.264/2012/
- szám egyszeri ülésen felvett jegyzőkönyveket, az éves elfogadott költségvetéseket és beszámolókat, közhasznúsági jelentéseket az elsőfokú eljárásban nem mutatta be, illetve nem csatolta. Az iratokat az ügyben tartott első tárgyalásra nem vitte magával, a második tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg és távolmaradását sem mentette ki. Az eljáró ügyész ennek ellenére a tárgyalás halasztását és az alperes személyes megjelenésre kötelezéssel történő idézését kérte annak érdekében, hogy a szervezet működésével kapcsolatos iratok benyújthatóak legyenek, és esély teremtődjön a működés törvényességének helyreállítására. Az alperesi szervezet többszöri felhívás ellenére a kért iratokat nem csatolta, vagyis a szervezet működését nem igazolta. A fellebbezésben írtakkal ellentétben az egyesület által az eddigi eljárások során csatolt iratok legfeljebb csak azt támasztják alá, hogy az egyesület elnöke a képviselt szervezet nevében néhány esetben eljárt, de azok az alperes tényleges, a jogszabályi és alapszabályi követelményeknek megfelelő, szervezetszerű működésének valószínűsítésére sem alkalmasak. A periratokból továbbá abból a tényből, hogy a működést igazoló okiratok csatolására mindeddig nem került sor, arra lehet következtetni, hogy az egyesület ténylegesen nem működik, illetve valószínűsíti, hogy a tagjai száma tartósan 10 fő alatti. A kérdéses iratok létezését megkérdőjelezi az a tény is, hogy az alperesi képviselő többször nyilatkozott akként, hogy azok beszerzése folyamatban van. Működő, közhasznú jogállású egyesület esetében ezen iratoknak a nyilvánosság számára is elérhetően rendelkezésre kell állniuk és beszerzésük iránt nem az első megkereséstől eltelt másfél évvel később kell intézkedni. A fellebbezés n e m a l a p o s. Az egyesülési jogról szóló
- évi CLXXV. törvény
- §
(1)bekezdése szerint a civil szervezet működése felett az ügyészség, az e törvényben, valamint a Ptk-ban meghatározott eltérésekkel az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. A
(2)bekezdés szerint a törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyész ellenőrzi, hogy a civil szervezet belső (önkormányzati) szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a létesítő okiratnak, működése, határozatai, a legfőbb szerv döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy az egyéb belső önkormányzati szabályzatoknak. A
(3)bekezdés szerint, ha a civil szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. Az
(5)bekezdés szerint a bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja az egyesület megszűnését, ha az legalább 1 éve nem működik vagy tagjainak száma a Ptk. 61. §
(3)bekezdésében meghatározott legkisebb létszám alá csökken. A Ptk. 61. §
(3)bekezdése szerint az egyesület alapításához az szükséges, hogy legalább 10 alapító tag az egyesület megalakítását kimondja. A Ptk. 63. §
(1)bekezdése szerint, az egyesület legfőbb szerve a tagok összessége (taggyűlés) vagy -4a tagok által - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton legfőbb szervként választott testület. Az egyesület legfőbb szervét szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze kell hívni. A 63. §
(4)bekezdése szerint az egyesület legfőbb szervének hatáskörébe tartozik többek között az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása. A bíróság az egyesület működésének vizsgálata körében felhívta az alperest a 2010-
- évi közgyűlések jegyzőkönyvei, jelenléti ívei, a 2010-
- évi elnökségi ülések jegyzőkönyvei, a 2009-
- évi közhasznúsági jelentések, a 2009-
- évi költségvetések, tagnyilvántartás, utolsó bankszámla kivonat csatolására, melynek az alperes felhívás ellenére nem tett eleget. Figyelemmel arra, hogy a hivatkozott Ptk.
- §-a szerint az egyesület legfőbb szervének legalább évente egyszer össze kell ülnie, és el kell fogadnia az éves költségvetést, előző évről szóló számviteli beszámolót, így a folyamatos működés alátámasztásául az éves költségvetés, valamint ezek elfogadásáról szóló taggyűlési határozat alkalmas. Így az elsőfokú bíróság ítéletében helyesen állapította meg azt, hogy ezen iratok csatolásának elmulasztásával az alperes felhívás ellenére a működését nem igazolta. Az alperesi képviselő által csatolt iratok csak azt támasztják alá, hogy az egyesület elnöke a képviselet nevében néhány esetben eljárt, mely az alperes szervezetszerű működésének valószínűsítésére nem alkalmas. Igazolt tagság és a testületi szervek jogszabály szerinti összehívása és ülésezésének hiánya esetén az egyesület működő egyesületnek nem tekinthető, ezért a
- évi CLXXV. törvény
- §
(5)bekezdése alapján az egyesület megszüntetése indokolt. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokai alapján a Pp. 253. §
(2)bekezdésében foglaltak szerint helybenhagyta. Az első és másodfokú eljárásban a felek illetékmentessége folytán le nem rótt illeték viseléséről az ítélőtábla az 1990. évi XCIII. tv. 4. §, 5. §
(1)bekezdés
- c)pontja és
- m)pontja, valamint a 6/1986/1986. (VI.26.) IM számú rendelet 14. §-ában foglaltak szerint határozott. S z e g e d, 2012. szeptember hó 24. napján Dr. Kissné dr. Koch Ágnes sk. Dr. Gaálné dr. Jobbágy Ildikó sk. Dr. Simonné dr. Gombos Katalin sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró