Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.81/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- december
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A folytatólagosan elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntette miatt a vádlott ellen indult büntető ügyben a Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa
- július
- napján kihirdetett KB.I.104/2006/
- számú ítéletét megváltoztatja. A vádlottnak az első fokú ítélet rendelkező része
- és
- pontjában értékelt cselekményeit folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének minősíti. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja. Indokolás: A Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa a
- július
- napján kelt KB.I.104/2006/
- számú ítéletével a vádlottat folytatólagosan, nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és 2 rb. folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt - halmazati büntetésül - 300 napi tétel, napi tételenként 400 Ft pénzbüntetésre és lefokozásra ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására, valamint elbírálta a sértett által előterjesztett polgári jogi igényt, amelynek részben helyt adott, részben pedig egyéb törvényes útra utasított. A vádlottat kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A katonai ügyész az ítélettel kapcsolatban 3 nap gondolkodási időt tartott fenn nyilatkozatának bejelentésére, majd a törvényes határidőn belül azt tudomásul vette. A vádlott és védője 3 napi gondolkodási időt tartottak fenn, majd a védő törvényes határidőben enyhítés érdekében fellebbezést jelentett be. Fellebbezésének indokolásában előadta, hogy az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg ítéletének tényállását, mivel a rendelkezésre álló adatok alapján az állapítható meg, hogy védence nem
- február 15-étől, hanem csak
- május 1-jétől vette fel jogtalanul az albérleti hozzájárulást. Ezért terhére a kisebb kárt okozó csalás vétsége állapítható meg. A lefokozás katonai mellékbüntetést eltúlzottan súlyosnak tartotta, indítványozta azt rendfokozatban visszavetésre enyhíteni, valamint az elkövetési értékre figyelemmel enyhébb pénzbüntetést megállapítani. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.IV.96/
- számú átiratában az első fokú ítélet tényállását azzal indítványozta kiegészíteni, hogy a vádlott által okozott kár az eljárás során nem térült meg. E kiegészítéssel már alkalmasnak tartotta az ítéletet a felülbírálatra, azonban nem értett egyet a vádlott vagyon elleni bűncselekményeinek jogi minősítésével. Álláspontja szerint az nem 2 rendbelinek, hanem folytatólagosan, nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettének minősül. További súlyosító körülményként indítványozta figyelembe venni, hogy a vádlott által okozott kár nem térült meg. Indítványozta ezért az első fokú ítélet megváltoztatását, a vagyon elleni bűncselekmények folytatólagosan elkövetettként minősítését, egyebekben pedig az ítélet helybenhagyását. Álláspontja szerint nincs lehetőség a lefokozás enyhítésére, mivel a vádlott méltatlanná vált rendfokozat viselésére. A nyilvános ülésen a védő perbeszédében az írásban bejelentett fellebbezését és annak indokolását fenntartotta. Ismételten hivatkozott arra, hogy védence
- májusáig jogszerűen vette fel az albérleti hozzájárulást, mivel az ingatlanban tartózkodott. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség nyilvános ülésen jelen lévő képviselője az írásban előterjesztett átiratában foglaltakat fenntartotta. Az első fokú ítéletet indítványának megfelelően kérte megváltozatni, a tényállás kiegészítése mellett. Nem értett egyet az enyhítésre irányuló fellebbezéssel, ezért annak elutasítását indítványozta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348.§
(1)bekezdése alapján teljes terjedelemben felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a büntetőeljárási szabályokat betartotta, az ügy elbírálása szempontjából releváns bizonyítékokat a tárgyaláson megvizsgálta, és azokat a logika szabályai szerint értékelve mérlegelési jogkörében állapította meg a tényállást. Meggyőző indokolását adta, hogy miért a vádirattól eltérően állapította meg a tényállást és milyen bizonyítékokra alapozta azt. Indokolási kötelezettségének is megfelelően eleget tett. Az ítélet a Be. 352.§
(1)bekezdés a/ pontjára figyelemmel az iratok tartalma alapján csupán annyiban szorul kiegészítésre, hogy a vádlott főiskolai végzettséggel rendelkezik. A történeti tényállás pedig annyiban, hogy: „A vádlott összesen 284.664 Ft kárt okozott az alakulatnak, amely nem térült meg”. E kiegészítésekkel az elsőfokú bíróság ítélete megalapozott, mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésén írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa így fogadta el felülbírálata alapjául, emiatt az eltérő tényállás megállapítására irányuló védői indítvány nem foghatott helyt. Az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és a közbizalom elleni cselekményét helyesen minősítette 2 rb. folytatólagosan elkövetett, a Btk. 276. §-ában írt magánokirat-hamisítás vétségének, mivel a Btk. 12.§
(2)bekezdésében írt folytatólagosság törvényi előfeltételei is fennállanak, jogi következtetése a Bk.
- számú állásfoglalásában írtaknak is megfelel. Ugyanakkor tévedett, amikor a vádlott vagyon elleni bűncselekményeit 2 rb-nek értékelte. A másodfokú bíróság egyetértett a katonai ügyész azon jogi érvelésével, hogy a folytatólagosság törvényi feltételei a vagyon elleni bűncselekmények tekintetében is maradéktalanul fennállanak, hiszen a vádlott ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben követte el. A másodfokú bíróság ugyanakkor nem értett egyet azzal, hogy a vádlott terhére rótt folytatólagosan elkövetett csalás bűntettét üzletszerűen valósította volna meg. A Btk. 137.§
- pontja szerint üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. A vádlott rövid ideig folytatta jogellenes cselekményét, az lényegében tévedésben tartással valósult meg. Terhére nem róható több bűncselekmény elkövetése, hiszen a részcselekmények a folytatólagosság egységébe tartoznak. Nem vonható le az eset körülményeiből az a következtetés sem, hogy a megvalósítotton kívül más bűncselekmény elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre akart volna törekedni a vádlott, valamint az, hogy életformájává vált volna a bűnözés, amellyel rendszeresen kiegészíti jövedelmét. Ezért a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatva a vádlott vagyon elleni bűncselekményét a Btk. 318.§
(1)bekezdésébe ütköző, de a
(4)bekezdés a/ pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének minősítette. A lefokozás katonai mellékbüntetés és a pénzbüntetés enyhítése miatt bejelentett fellebbezést a másodfokú bíróság nem tartotta alaposnak. Ugyanis a vádlott alakulata sérelmére vagyon elleni bűncselekményt követett el, amellyel az irányadó bírói gyakorlat szerint méltatlanná vált rendfokozat viselésére. A másodfokú bíróság a vádlott katonai múltjára, illetve az azóta eltelt időre figyelemmel nem talált olyan méltányolható körülményt, amely miatt el kellett volna térnie az irányadó bírói gyakorlattól. Ezért nem mellőzhette a lefokozás alkalmazását. Az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés napi tételszámát, valamint annak összegét is a cselekmény tárgyi súlyához, illetve a vádlott jövedelmi viszonyaihoz képest állapította meg, ezért annak enyhítése sem volt lehetséges. Az elsőfokú bíróság által kiszabott fő- és mellékbüntetés alkalmas a Btk. 37. §-ában írt büntetési célok elérésére, függetlenül a részben megváltoztatott jogi minősítéstől. A másodfokú bíróság nem értett egyet azzal az ügyészi indítvánnyal, hogy súlyosító körülményként értékelje azt, hogy a kár nem térült meg, hiszen az a kettős értékelés tilalmába ütközne. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokai alapján - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 372.§
(1)és
(2)bekezdésén alapszik. Budapest,
- december
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. bíró A Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
- december
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő