Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.106/2012/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda (.....................) által képviselt ......................(.................) felperesnek a Kussinszky és Juhász Ügyvédi Iroda (.................) által képviselt ...................(..................) alperes ellen bérleti díj megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- szeptember 6-án kelt 18.G.41.241/2010/
- számú ítélete ellen, az alperes által benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes kirendelt ügygondnokának, ...............ügyvédnek 25.000 (huszonötezer) forint + áfa összegű másodfokú ügygondnoki díjelőleget. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból és 25.000 (huszonötezer) forint + áfa összegű felperes által előlegezett ügygondnoki munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Kötelezi az alperest, hogy - külön felhívásra - az államnak fizessen meg 877.000 (nyolcszázhetvenhétezer) forint fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a felperes és alperes
- július 5-én
- június
- napjáig terjedő időre határozott idejű albérleti szerződést kötött a perben nem álló................tulajdonában álló, a ..............., ............... helyrajzi számon felvett ...............szám alatti, illetve a ............. helyrajzi számon felvett .............szám alatti ingatlanokra a felperesnek a tulajdonossal kötött 10 évre szóló bérleti szerződése alapján. A szerződés rögzítette az albérleti díjat. Az okirat
- pontja szerint alperes két havi albérleti díjnak megfelelő óvadékot fizetett. Rögzítették, amennyiben az alperes az albérleti szerződésből adódó bármely fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a felperes jogosult az óvadék összegét felhasználni. A felperes, a perben nem álló ...............és a tulajdonos között
- április 1-jén a felperes és a tulajdonos között megkötött korábbi bérleti szerződéssel azonos tartalmú bérleti szerződés jött létre, ezt alperes a szerződés aláírásával tudomásul vette és elfogadta. Az ingatlannal kapcsolatos albérleti jogviszony továbbra is fennmaradt. A ............
- június 30-án beolvadt a felperesbe, így a bérleti szerződés alanyává ismét a felperes vált. A felperes és az alperes az albérleti szerződést többször módosította, a lejárati időt végül
- szeptember
- napjában határozták meg. Az albérleti jogviszony megszűnt,
- november 19-én az alperes a felperesnek visszaadta az ingatlanokat, azonban a felperes által kiállított, bérleti díjakról és üzemeltetési költségekről kibocsátott,
- november 10-én átvett számlákat nem fizette meg. A felperes az alperes által megfizetett óvadékból 4.254.365 forint erejéig a követelését kiegyenlítettnek tekintette, a fennmaradó 14.614.343 forint bérleti díj, és üzemeltetési költség megfizetésére felszólította az alperest. Az alperes a
- december 22-én felperesnek írt levelében elismerte a tartozását, kérte a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt az egyeztetést. A felperes alperes javaslatára
- áprilisában részletfizetési megállapodást készített elő, azonban azt alperes nem írta alá. A felperes fizetési meghagyással, majd keresettel 14.614.343 forint tőke és annak
- december 23-tól számított törvényes késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetének jogcímét bérleti díjban és üzemeltetési költségekben jelölte meg, hivatkozott alperes tartozás elismerésére, s arra, a felek részletfizetési megállapodását alperes nem írta alá, az egyeztetett időpontban nem jelent meg, a későbbiekben vele a kapcsolatot felvenni nem lehetett. Az elsőfokú bíróság felperes kérelmére a
- sorszámú végzésével elrendelte a keresetlevél alperes részére való hirdetményi kézbesítését, és alperes részére ügygondnokként ...................rendelte ki. Alperesi ügygondnok jogállására tekintettel a kereset elutasítását kérte. Előadta, felperes nem bizonyította követelése jogcímét, figyelemmel arra, hogy a tartozás elismerés nem keletkeztet önálló jogcímet. Ügygondnokként nem áll módjában bizonyítani, hogy alperes megfizette az albérleti díjakat a felperesnek. Az elsőfokú bíróság a
- szeptember 6-án kelt 18.G.41.241/2010/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 14.614.343 forint tőkét, ezen összeg után
- december
- napjától a kifizetésig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-al növelt összegének megfelelő késedelmi kamatot, valamint 1.724.500 forint perköltséget. A határozat indokolása szerint az
- évi LXXVIII. törvény (Ltv.) 33.§
(1)bekezdése, a felperes által csatolt szerződések és a tartozás elismerő alperesi nyilatkozat alapján az elsőfokú bíróság valónak fogadta el alperes keresetlevélben megjelölt tartozását, annak megfizetését alperes igazolni nem tudta, a Pp. 206.§-a, illetve 163.§
(2)bekezdése alapján marasztalta az alperest. A Ptk. 298.§ a) pontja, és 301.§
(1)bekezdése, valamint 301/A§
(2)bekezdése felhívása mellett - a felperesi kérelemmel egyező kezdő időponttól - késedelmi kamatok fizetésére is kötelezte az alperest, illetve a Pp. 78.§
(1)bekezdésére és a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet alapján perköltség viselésére. A perköltség összegét a lerótt 877.000 forint illeték, a bruttó 797.500 forint ügyvédi munkadíj és 50.000 forint ügygondnoki díjelőleg összege adja. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést. Az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását és felperes perköltségben marasztalását kérte. A fellebbezése indokaként az elsőfokú eljárásban előadottakat jelölte meg. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és helytállóak voltak a levont jogi következtetései is, azokkal a Fővárosi Ítélőtábla is egyetértett. Alperes a fellebbezésében az elsőfokú eljárásban előadottakra hivatkozott, a tartozása megfizetését igazolni nem tudta. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az
- évi III. törvény (Pp.) 253.§
(2)bekezdése, illetve a 254.§
(3)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét lényegében helyes indokai alapján - helybenhagyta. A Pp. 78.§
(1)bekezdése és a Pp. 239.§-a alapján kötelezte a pervesztes alperest a le nem rótt 877.000 forint fellebbezési illeték, illetve a ténylegesen kifejtett ügyvédi munkához igazodó, a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet 5.§ és 6.§-a alapján mérsékelt összegben megállapított ügyvédi munkadíj, a felperes által előlegezett ügygondnoki díj megfizetésére. Budapest,
- szeptember
- . Rózsa Éva s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Gesztesi Diana írnok Dr. Rutkai Éva s. k. bíró