DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.I.276/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
- december
- napján tartott fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az életveszélyt okozó testi sértés bűntette és más bűncselekmények miatt vádlott ellen indított büntető ügyben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság
- évi február hó
- napján kihirdetett 8.B.802/2006/
- számú ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint: A vádlott börtönbüntetését 4 (négy) év 10 (tíz) hónapra súlyosítja. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalánál Bny. 196/
- tételszámon 1,
- sorszám alatt lefoglalt bűnjelekkel kapcsolatos rendelkezését hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot e vonatkozásban különleges eljárás lefolytatására utasítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt is beszámítja a szabadságvesztés büntetésbe. A fellebbezési eljárásban 94.520 (Kilencvennégyezer-ötszázhúsz) Ft a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel. Indokolás: Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a nyilatkozattételre nyitva álló törvényes határidőn belül az ügyész súlyosítás érdekében jelentett be fellebbezést. A vádlott és védője részben felmentés, részben enyhítés érdekében fellebbeztek. A fellebbviteli főügyészség átiratában jelezte, hogy az ügyészi fellebbezés indokai alapján helytálló, ugyanakkor az ügyész fellebbezésében nem tért ki arra, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás részben megalapozatlan. A megalapozatlanság arra vezethető vissza, hogy a vádlott rablási cselekményére az elsőfokú bíróság elmulasztott beszerezni kiegészítő elmeorvos-szakértői véleményt, illetőleg az eljárási szabályok megsértésével egy elmeorvos-szakértő került meghallgatásra az elsőfokú tárgyaláson. Az életveszélyt okozó testi sértés bűntette vonatkozásában a lép sérülésnél nem került egyértelműen tisztázásra, hogy vajon maradandó fogyatékosság hátrahagyásával gyógyult-e az, ugyanis a kórházi orvosi dokumentumok nem utalnak lép eltávolításra. A rablási cselekménynél az eltulajdonított tárgyak köre nem került teljes mértékben felderítésre, ezáltal az eltulajdonítási érték meghatározása sem történt meg. A bűnjeleknél részben a tulajdoni eredet pontos tisztázása szükséges és bizonyos bűnjelek esetében a nyomozó hatóság megkeresésével az érintett bűnjelek sorsának nyomon követése mellőzhetetlen. Mindezekért a fellebbviteli főügyészség tárgyalás kitűzését indítványozta az ügyben bizonyítás felvétele érdekében. A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint a tényállás a rendelkezésre álló iratok tartalma alapján is kiegészítésre szorul az I. tényállásnál a kés össz hosszúságának megjelölésével, az erőbehatás nagyságának pontosításával. Elírás folytán a II. tényállásnál a sérülés keletkezési helyénél a „tenyéri felszín” jelölendő meg a „tenyérnyi felszín” helyett. A söröző ....... szám alatt található. Az eltulajdonított élelmiszerek körében kenyér, szalonna és paradicsom volt. Egyúttal rögzítendő, hogy az okozott kár nem térült meg. Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348.§
(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ügyfelderítési kötelezettségének az eljárási szabályok túlnyomó részének megtartásával csaknem hiánytalanul eleget tett. A tárgyaláson megvizsgált bizonyítékokat egyenként és összességükben is értékelte, de a rögzített tényállás kisebb részben az iratok tartalma alapján kiegészítésre szorul a Be. 351.§
(2)bekezdés c/ pontja alapján, illetőleg a Be. 101.§
(2)bekezdésében foglalt eljárási szabály megsértése és a tényállás teljes körű felderítése érdekében is bizonyítás felvétele vált indokolttá a másodfokú eljárásban, ezért az ítélőtáblának a Be. 363.§
(2)bekezdés b/ pontja szerint tárgyalást kellett kitűznie az ügyben. A bizonyítás felvétele körében az ítélőtábla elmeorvos-szakértői véleményt szerzett be a rablási cselekmény vonatkozásában a vádlott beszámítási képességét illetően, mindezen túlmenően igazságügyi orvosszakértő meghallgatására került sor a I. cselekménynél a lép sérülés milyenségét illetően, a maradandó fogyatékosság egyértelmű tisztázása érdekében. Az ítélőtábla eseti szakértő meghallgatására is sort kerített a rablási cselekmény kapcsán eltulajdonított tárgyak értékének meghatározására. A felvett bizonyítás, illetőleg az iratok tartalma alapján az ítélet a következőkkel egészítendő ki, továbbá pontosítandó a Be. 352.§
(1)bekezdés a/ pontja értelmében: A másodfokú eljárásban beszerzett elmeorvos-szakértői vélemény az elsőfokú bíróságnak a vádlott elmeállapotát illetően a rablási cselekmény vonatkozásában is tett megállapításai megalapozottságát erősítette meg. Az ítélet
- oldala a
- bekezdésében kiegészítendő azzal, hogy a konyhakés össz hossza 23,6 cm. (Bűnjelvizsgálat nyomozati irat
- lapszáma) A földről feltápászkodó sértettet egy esetben kis-közepes erővel a baloldali vesetájékon szúrta meg a vádlott (nyomozati irat
- lapszám). A
- oldal utolsó bekezdése pontosítandó akként, hogy a szúrás áthatolt a hasfalon és megsértette a lép alsó pólusának capsuláját (kórházi orvosi dokumentumok nyomozati irat
- lapszám, igazságügyi orvosszakértő személyes nyilatkozata másodfokú eljárásban). A szúrcsatorna hossza kb. 4-5 cm volt (másodfokú eljárásban igazságügyi orvosszakértő nyilatkozata). Az ítélet
- oldalának
- bekezdése mellőzendő, helyette feltüntetendő, hogy a sértettnél lép eltávolításra nem került sor, hanem a lép tokjának megtartása érdekében alkalmaztak műtéti beavatkozást. A sérülés maradandó fogyatékosság hátrahagyása nélkül gyógyult. A II. tényállás kiegészítendő azzal, hogy a söröző ....... szám alatt található. A vádlott a rablási cselekmény során a sértettől eltulajdonította 950 Ft készpénzét, valamint 1.500 Ft értékű agancs nyelű bicskáját, ezen túlmenően a sértett biciklijéről magával vitte a 100 Ft értékű csíkos szatyrot a benne lévő 600 Ft értékű élelmiszerekkel, így kenyér, szalonna, paradicsom került elvitelre és a csíkos szatyorban egy 200 Ft értékű kerékpár pumpa is megtalálható volt, továbbá lakat kulcs. A bűncselekménnyel okozott kár nem térült meg. A sértett a vádlott bántalmazása következtében a bal kéz II-III. ujj tenyéri felszínén 1-2 cm hosszú, felületes, kis erőbehatásra létrejött, 1-2 mm mélységű, metszett jellegű sérülést szenvedett el, melynek során az izom nem sérült meg. Az így helyesbített tényállás most már hiányosságoktól mentes felülbírálatra alkalmas a Be. 352.§
(1)bekezdés a/ pontja alapján, ennek megfelelően irányadó a másodfokú eljárásban a Be. 352.§
(2)bekezdése szerint. A tényállás kapcsán az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, helyes a vádlott cselekményeinek jogi minősítése is. Megalapozott tényállás mellett a felmentésre irányuló fellebbezés eredményre nem vezethet a másodfokú eljárásban a bizonyítékok felülértékelésének tilalma folytán a Be. 352.§
(1)és
(3)bekezdéseiből következőleg. Ugyanakkor az enyhítő és a súlyosító körülmények köre pontosítandó. A Legfelsőbb Bíróság BK.154.számú állásfoglalásának II/4. pontja külön foglalkozik a beszámítási képességgel, mint a büntetést befolyásoló alanyi tényezővel és e pontnál leírtak a bírói gyakorlatba teljes mértékben átkerültek. A beszámítási képesség korlátozottsága enyhítő körülmény akkor is, ha a Btk. 24.§
(2)bekezdésének az alkalmazására nincs alap. Így értékelhető az elkövető pszichopatiája is, ha az súlyos fokú patológiás vonásokat mutat. Az a körülmény, hogy az elkövető elmeműködésének valamely sajátossága a bűncselekmény elkövetését megkönnyíthette, a büntetés kiszabásánál általában közömbös tény, mivel az emiatt alacsonyabb fokú alanyi bűnösség enyhítő hatását a bűnelkövetés fokozott veszélye közömbösíti. Az eddig részletezettek alapján az ítélőtábla mellőzte az enyhítő körülmények köréből a vádlott elmeállapotára történő utalást. Enyhítő körülmény azonban, hogy a súlyos testi sértés bűntette bűncselekmény kísérleti szakban maradt. A súlyosító körülmények közül mellőzni kell a maradandó fogyatékosságra történő utalást az I. tényállás vonatkozásában, de feltüntetendő, hogy az erőszakos jellegű bűncselekmények elszaporodottsága súlyosító körülmény. Az enyhítő és a súlyosító körülmények értékelésénél nem azok számának, hanem súlyának van jelentősége. Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a többszörösen büntetett vádlott esetében a súlyosító körülményeknek nem tulajdonított kellő jelentőséget, így az általa kiszabott büntetés nem tükrözte kellően a Btk. 37.§-ában rögzített büntetési célokat a Btk. 83.§-ában meghatározott büntetés kiszabási elvekre tekintettel is. A vádlott személyében rejlő magasabb fokú társadalomra veszélyesség, továbbá a bírói gyakorlat is indokolttá tette a főbüntetés súlyosítását miután a halmazati szabályok figyelembevételével is 2 évtől 12 évig terjedő szabadságvesztés intervallumon belül kellett meghatározni a vádlott börtönbüntetését. A súlyosításra irányuló fellebbezés alapos, míg az enyhítésre irányuló fellebbezés nem foghat helyt. Az ítélőtábla teljes mértékben egyetértett az elsőfokú bíróságnak a jogos védelem körében kifejtett álláspontjával. A lefoglalt bűnjelek egy részének tulajdoni sorsát a másodfokú eljárásban felvett bizonyítás eredményeképpen sem lehetett egyértelműen tisztázni, mindezért az ítélőtábla a Be. 375.§
(4)bekezdése alapján az ezzel kapcsolatos rendelkezését az elsőfokú bíróságnak hatályon kívül helyezte és a Be. 569.§
(1)bekezdése, illetőleg 570.§ alapján különleges eljárás lefolytatására hívta fel az elsőfokú bíróságot. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései helyesek és törvényesek. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a rendelkező részben foglaltak szerint a Be. 372.§
(1)bekezdésének felhívásával megváltoztatta, míg egyebekben a Be. 371.§
(1)bekezdése szerint helybenhagyta azt. Az előzetes fogvatartásban töltött további idő beszámításáról a rendelkezés a Btk.99.§
(1)bekezdésén alapszik. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viseléséről az ítélőtábla a Be. 381.§
(1)bekezdés, illetőleg 338.§
(1)bekezdése értelmében döntött. Debrecen,
- december
- Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke . Simonné dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja, előadó Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja Záradék: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 8.B.802/2006/
- számú ítélete az ítélőtábla jelen határozatával jogerőre emelkedett és végrehajtható a Jász-NagykunSzolnok Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalánál Bny.196/
- tételszámon bevételezett
- és
- sorszám alatti bűnjeltárgyakra vonatkozó rendelkezés kivételével. Debrecen,
- december
- . Balla Lajos sk. a tanács elnöke