← Magyarország

Mfv.10428/2011/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mivel a munkaügyi bíróság helyesen állapította meg a felperes korkedvezményre való jogosultságát. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.428/2011/3.szám A Kúria a személyesen eljárt felperes neve felperesnek a dr. Szabó Zoltán jogtanácsos által képviselt alperes Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága alperes ellen társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított, a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság 2.M.666/2010/

  1. számú ítéletével befejezett perében az említett számú jogerős határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság 2.M.666/2010/
  2. számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s Az alperes jogelődje a felperes szolgálati idő elismerésére irányuló kérelme alapján hozott,
  3. június 24-én kelt 1801453/2010/
  4. számú határozatával felperes szolgálati idejét 36 év 156 napban, korkedvezményre jogosító szolgálati idejét 18 év 217 napban állapította meg. A felperes fellebbezésében további - az 1977.11.14-től 1988.09.30-ig tartó, valamint 2007.06.01-jétől kezdődően szerzett - szolgálati ideje korkedvezményre jogosító időként való elismerését kérte. A Nyugdíjbiztosítási Jogorvoslati Igazgatóság 55-19415/2010/
  5. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, felperes fellebbezését elutasította. A határozat indokolása szerint a felperes 1977.11.14-től 1988.09.30-ig beállító lakatos munkakörben volt foglalkoztatva, ez a munkakör nem azonosítható a melegüzemi karbantartó ügyeletes lakatos munkakörrel. 2007.06.01-től pedig üvegolvasztó team vezető, amely munkakörben adminisztrációs tevékenységet is végez, így teljes munkaidejében nem közvetlenül a kemence mellett végzi munkáját. Az előbbi időtartamokat korkedvezményes szolgálati időként elismerni nem lehet. ezért A felperes keresetében a határozatok megváltoztatását, az említett munkakörökben eltöltött szolgálati ideje korkedvezményre jogosító szolgálati időként való figyelembe vételét kérte. Arra hivatkozott, hogy bár munkáltatója különböző elnevezésekkel jelölte meg munkakörét, de ténylegesen mindvégig korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott, adminisztratív teendői néhány percet tesznek ki, ezeket az üvegolvasztói munkakörben teljesített műszak munkaidején kívül végzi. A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság a 2.M.666/2010/
  6. számú ítéletével a támadott határozatokat megváltoztatta annyiban, hogy a felperes
  7. november
  8. -
  9. szeptember
  10. és
  11. június
  12. -
  13. december
  14. közötti munkaviszonyát is korkedvezményre jogosító szolgálati időnek ismerte el. A bíróság a lefolytatott bizonyítás adatai alapján megállapította, hogy felperes és két munkatársa - akiknek munkakörét a munkáltató melegüzemi karbantartóként, illetve kemence-karbantartóként jelölte meg - ténylegesen azonos munkaköri feladatokat láttak el, és utóbbiak esetében a korkedvezményre való jogosultságot elismerték.
  15. október 1-je óta felperes munkaköre olvasztár (üvegolvasztó), amely a 168/1997.(X.6.) Korm. rendelet
  16. számú mellékletében, a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében szerepel. A per adatai alapján megállapítható volt, hogy a team-vezetői megbízással felperes munkaköre nem változott, az olvasztári feladatok ellátása mellett az adminisztratív feladatokat naponta néhány perc alatt - a 8 órás műszak kezdete előtt, illetőleg befejezése után - végzi el. A bíróság ezért elismerte, hogy a felperes
  17. június 1-jétől is korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozik. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság új eljárásra utasítását kérte a Pp.
  18. §

(1)bekezdése és 221. §
(1)bekezdése megsértésére hivatkozva. Érvelése szerint a bíróság mérlegelési jogköre nem terjed ki az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóságnak (ONYF) a munkakör azonosítása tárgyában hozott állásfoglalására. Sérelmezte, hogy a jogerős ítélet nem adta indokát, miért nem értékelte a tényállás megállapításánál az ONYF állásfoglalását és felperes munkáltatójának az igazolását, valamint felperesnek a
  1. szeptember 1-jén tartott tárgyaláson tett nyilatkozatát. Álláspontja szerint amennyiben valaki munkaidejének egy részében irányítási, adminisztratív feladatokat is ellát, fogalmilag kizárt, hogy a napi teljes munkaidőt korkedvezményes munkakörben töltse. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felülvizsgálati kérelem arra helyesen hivatkozott, hogy az ONYF állásfoglalása az alperes eljárása keretében az 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 8/B. §
(3)bekezdése értelmében nem mellőzhető a korkedvezményre jogosító munkakör azonosítása tekintetében. Az e tárgyban hozott társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata során azonban a bíróságot a határozat jogszerűségének elbírálásánál az ONYF döntése a Pp. 4. §
(1)bekezdése szerint nem köti. Ennélfogva téves, az előbbi eljárási szabályba ütközik a felülvizsgálati kérelemben kifejtett ezzel ellentétes álláspont. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott ONYF állásfoglalás [7/3713-5/2002.] nem a felperes ügyében készült, és az ebben az ügyben hozott jogerős ítélet (1.M.143/2003/8.) az ONYF döntésétől eltérően a beállító lakatos munkakörben szerzett szolgálati időt - a munkaköri leírásban rögzített feladatok alapján - korkedvezményre jogosító szolgálati időnek ismerte el. Mindezekre tekintettel az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértés (Pp. 206. §
(1)bekezdés) nélkül állapította meg a bíróság a jogerős ítéleti tényállást, amikor az ONYF előbbi állásfoglalására ugyan külön nem tért ki, de az azzal azonos alperesi álláspontot megdöntő bizonyítékokat részletesen értékelte, és azokból okszerű következtetéssel állapította meg, hogy a beállító lakatos elnevezésű munkakörben a felperes munkaköri leírásában rögzített feladatok a melegüzemi karbantartó/kemence-karbantartó lakatos munkaköri feladatainak felelnek meg. A
  1. július 5-én kelt munkáltatói igazolás is egyértelműen azt igazolja, hogy a felperes beállító lakatos munkaköri leírásában foglalt feladatok a jelenleg érvényben lévő kemence-karbantartó munkaköri leírásnak felelnek meg. Ezzel az igazolással a munkáltató - a
  2. május 25-én kelt igazolását kiegészítve - felperes ezen munkakörben eltöltött idejét is korkedvezményre jogosító időnek ismerte el. Ehhez képest - mivel a megállapított tényállás a munkáltatói igazolással nem ellentétes a tényállás megalapozottságát nem érinti, hogy az ítélet indokolása erre a bizonyítékra nem tért ki. Az üvegolvasztó (megbízott team vezető) munkakör ellátása idején az alperes által nem vitatott tanúvallomás (
  3. sorsz. jkv.
  4. oldal utolsó előtti bekezdés) szerint - egy műszakban négy munkavállaló dolgozik az üzemben, ezek közül egy üvegolvasztó munkakörben. Minthogy a felperes ezt a munkakört töltötte be team vezetőkénti megbízását követően is, ez a körülmény is azt támasztja alá, hogy a nem jelentős mennyiségű adminisztratív feladatok ellátása a műszakidőn kívül esett. Egyébként annak az alperesi érvelésnek, hogy a team vezetői megbízás miatt a korkedvezményre jogosító munkaköre ellenére a felperest a korkedvezmény nem illeti meg, ellentmond az, hogy a 168/1997.(X.6.) Korm. rendelet
  5. számú melléklete
  6. pontjában a korkedvezményre jogosító munkakörök között szerepel több csoportvezetői munkakör (salakzsák tisztító csoportvezető, kemence vízügyeletes lakatos csoportvezető), amelyben hasonlóan adminisztratív teendőket is el kell látni. A kifejtettekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem sikertelenül támadta a jogerős ítéletet, amely a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében az
  7. pontban felsorolt melegüzemi karbantartó-/kemence-karbantartó lakatos, illetve üvegolvasztó munkakör alapján felperes korkedvezményre jogosultságát a vitatott időtartamokra is megállapította. A Kúria ezért jogszabálysértés hiányában a Pp.
  8. §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel. A felülvizsgálati eljárás illetékét a Tny.
  1. §-ában megállapított tárgyi illetékmentesség folytán - a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
  2. §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
  3. január
  4. Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró, Dr. Patassyné dr. Dualszky Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.