Bf.341/2012/12 – Szegedi Ítélőtábla

Szegedi Ítélőtábla Bf.I.341/2012/

1. A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden,
2. október
3. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő ÍTÉLETET: Az emberölés bűntette miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Gyulai Törvényszék
4. április
5. napján kihirdetett 14.B.417/2011/
6. számú ítéletét m e g v á l t o z t a t j a az alábbiak szerint : A vagyonelkobzást 12.000,- (tizenkettőezer) forintra mérsékli. A BJ.I.64/2011/
7. alatti kés lefoglalását megszünteti és megsemmisíteni rendeli. A vádlott az első fokú eljárásban felmerült 1.075.699,- (egymillió-hetvenötezerhatszázkilencvenkilenc) forint bűnügyi költséget köteles megfizetni. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. A vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja. Kötelezi a vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült 11.430,- (tizenegyezernégyszázharminc) forint bűnügyi költség megfizetésére külön felhívásra az állam javára. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság a vádlottat nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt életfogytig tartó fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 30 évben határozata meg. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról, a vádlottal szemben 50.000.- forintra vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett a bűnjelekről, az elkövetés eszközéül használt kést elkobozta. Kötelezte a vádlottat 1.071.419.- forint bűnügyi költség megfizetésére, míg 3.000.- forintról megállapította, hogy azt az állam viseli. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és a védő jelentett be fellebbezést enyhébb minősítés és erre figyelemmel a büntetés enyhítése végett. A fellebbezések alaptalanok. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást hiánytalanul lefolytatta, eljárási szabályt nem sértett, a bizonyítási indítványokat indokoltan utasította el. További bizonyítás az ítélőtábla álláspontja szerint szükségtelen, az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének is mindenben eleget tett, így hatályon kívül helyezésre nincs ok. A másodfokú bíróság az iratok egybehangzó adatai alapján az elsőfokú tényállást az alábbiak szerint helyesbítette, illetőleg kiegészítette: A sértett sérüléseire vonatkozóan az elsőfokú tényállást az alábbiak szerint helyesbíti, illetőleg kiegészíti: A tényállásban írt bántalmazás következtében a sértetten az alábbi sérülések keletkeztek:
8. A bal oldali járomcsont felett 3 mm hosszú, vörhenyes udvarral övezett, éles szélű folytonos megszakítás.
9. A bal oldali szemöldökív középső harmadánál a szemöldökív alatt 10 mm hosszú, ívelt bőr folytonosság megszakítás.
10. A jobb oldali járomív vetületében ferde irányú, 15 mm hosszú, éles szélű, mindkét végén kihegyezett, kissé ív alakú bőr folytonosság megszakítás.
11. A jobb oldali alsó állkapocscsont jobb oldali testének magasságában az állcsúcstól 4 cm-re jobbra, ferde irányú, a vízszintes síkkal 80 fokos szöget bezáró, éles szélű bőr folytonosság megszakítás.
12. Az állcsúcstól jobbra 1 cm-rel, az állkapocs teste fölött 2 cm-rel egy nagyjából V-alakú, szabálytalan folytonosság megszakítás, melynek középvonali sebzuga kihegyezett és vele vízszintesen 1 cm hosszan egy másik folytonosság megszakításban végződik. Ezen külsérelmi nyomtól jobbra egy kissé ferde, 3 cm hosszú folytonosság megszakítás. Bf.I.341/2012/
14. A nyak elülső felszínén, a nyak középső harmadában a középvonaltól jobbra 5 cm-re haránt irányú folytonosság megszakadás, mely a középvonalon áthaladva mintegy 10 cm hosszan követhető.
15. A jobb oldali hallójárattól 9 cm-rel, a vízszintes síkkal 45 fokot bezáró, 10 mm hosszú bőr folytonosság megszakítás.
16. Jobb oldalon a fülcimpától 1 cm-re vízszintesen futó, 5 mm hosszú éles szélű bőr folytonosság megszakítás.
17. A jobb oldali fülkagyló hátsó ívének felső harmadán, a fülkagyló lefutására merőleges, 20 mm hosszú, éles szélű bőr folytonosság megszakítás.
18. A jobb oldali falcsonti dudor felett 5 mm hosszú, éles szélű bőr folytonosság megszakítás.
19. A jobb oldali vállcsúcs fölött, a kulcscsonti vállizület végénél kettő darab, egymástól 15 mm-re elhelyezkedő, egyenként 10 mm hosszú, nyílirányú lefutású bőr folytonosság megszakítás.
20. Az előbbi sérüléstől 2 cm-rel felfelé, majdnem vízszintesen 35 mm hosszú, lebenyes bőr folytonosság megszakítás.
21. Az előző sérülés fölött 3 cm-re, a váll középső harmadában 5 mm-re tátongó, átlagosan 10 mm hosszú vízszintes lefutású bőr folytonosság megszakítás.
22. A mellkas elülső felszínén a középvonaltól balra 4 cm-rel, a talp síkjától 134136 cm-rel lentről felfelé haladó, a vízszintes síkkal 30 fokot bezáró, ferde lefutású, 43 mm hosszú, 15 mm-re tátongó bőr folytonosság megszakítás, melynek alsó falát bedomborodott zsírszövet képezi.
23. A mellkas elülső felszínének bal oldalán, a középvonaltól 15 cm-re, a talpsíkjától 132-134 cm-re, az emlőbimbó felett 20x23 mm-es, fentről lefelé húzódó, éles szélű bőr folytonosság megszakítás, melynek középső harmadából felfelé futó 10 mm-es, átlagosan 5 mm-re tátongó bőr folytonosság megszakítás indul ki.
24. A talp síkjától 114-115 cm-re, a bal oldali mellkasfal középső harmadában, a középső hónaljvonalban, 15 mm hosszú, a vízszintes síkkal 45 fokos szöget bezáró, balról jobbra futó bőr folytonosság megszakítás.
25. A hasfal felső harmadában, a talp síkjától 113-125 cm-re elhelyezkedő, nagyjából ferde lefutású 12 cm hosszú, éles szélű bőr folytonosság megszakítás, melynek belső falát bedomborodó zsírszövet képezi. A folytonosság megszakításon keresztül a cseplesz és a vékonybél egy része kitüremkedett.
26. A jobb kézháton az I-es és II-es kéz középsőcsont felső harmada felett felfelé ívelt, 10 mm hosszú éles szélű bőr folytonosság megszakítás.
27. A jobb öregujj alapperce felett, az alapperc és középperc ízesülésének magasságában 5 mm hosszú, éles szélű, haránt irányú bőr folytonosság megszakítás.
28. A jobb térd elülső felszínének felső harmadában 15x10 mm-es átmérőjű, elmosott határú, kékes-lividen elszíneződött bőr alatti vérzés.
29. A bal lábszár középső harmadában, a talp síkjától 25-28 cm-ig ovális alakú, elmosott határú, kékes-lividen elszíneződött bőr alatti vérzés.
30. Az előző bőr alatti vérzéstől jobbra 3 cm-rel, 10 mm átmérőjű, elmosott határú bőr alatti vörhenyes-kékes vérzés.
31. A bal comb alsó harmadának külső felszínén 55-60 cm-ig terjedően, összességében véve, 7x5 cm-es téglalap alakú, éles szélű kékes-lividen elszínezett bőr alatti vérzés.
32. A háton, a jobb lapocka belső szélénél, a talp síkjától 135-130 cm között, a vízszintes síkkal 45 fokot bezáró, 15 mm hosszú, éles szélű bőr folytonosság megszakítás.
33. Az előző folytonosság megszakítástól felfelé 7 cm-re, a jobb lapocka belső szélének magasságában, a talp síkjával 45 fokot bezáró, ferde lefutású, 15 mm hosszú, éles szélű bőr folytonosság megszakítás. A sértett halálának közvetlen oka a szív közvetlen sérülése miatt kialakult heveny elvérzéses shock volt. A sértett halála 5-7 perc alatt következhetett be. Egyebekben az első fokú ítélet tényállása hiánytalan, azt az ítélőtábla a fenti kiegészítésekkel, illetőleg helyesbítésekkel határozatának alapjául elfogadta. A megalapozott tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és a cselekmény minősítése is törvényes. Az ítélőtábla álláspontja szerint az eltérő minősítésre irányuló fellebbezések lényegében a bizonyítékok mérlegelése ellen irányulnak, tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelése alapján minősítette a vádlott ölési cselekményét nyereségvágyból és különös kegyetlenséggel elkövetettnek. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást széles körben lefolytatta. Az így beszerzett és rendelkezésre álló bizonyítékokat kimerítően megvizsgálta és részletesen számot adott arról, hogy mely bizonyítékokból vont következtetést arra, hogy a vádlott a cselekményt nyereségvágyból követte el és mely tények alapján vont következtetést arra, hogy az ölési cselekményt különös kegyetlenséggel valósította meg. Az e körben az első fokú ítéletben részletesen kifejtett jogi álláspontjával a másodfokú bíróság mindenben egyetértett. Így a tényállást támadó és a bizonyítékok mérlegelése ellen irányuló fellebbezések a másodfokú eljárásban eredménye nem vezethettek. Bf.I.341/2012/
34. Az elsőfokú bíróság által értékelt bűnösségi körülmények helyesbítésre szorulnak. A másodfokú bíróság - helyesen - a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást értékelte enyhítőként. A beismerő vallomás akkor is enyhítő körülmény, ha az csak a cselekmény alapesetére vonatkozik. Ugyanakkor mellőzte a büntetlen előéletet az enyhítő körülmények köréből, mert az a fiatal felnőtt kor mellett már nem értékelhető ekként, azt pedig az elsőfokú bíróság már értékelte. A korábbi bírói gyakorlat általában 21 évben határozta meg a fiatal felnőtt kor felső határát, ugyanakkor a Szegedi Ítélőtábla
35. évi
36. számú határozata szerint fiatal felnőtt a 18 évét betöltött személy, aki a
37. életévét még nem töltött be. Ez a határozat igazodik az
38. évi XXXI. számú törvény, azaz a Gyermekvédelmi törvényben meghatározott életkorhoz. Így nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott esetében, aki még a
39. életévét a bűncselekmény elkövetésekor nem töltötte be, a fiatal felnőtt kort enyhítő körülményként értékelte. Mellőzte az ítélőtábla az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását, hogy a megbánás nem értékelhető enyhítő körülményként, mert a vádlott rezzenéstelen arccal, érzelmi megnyilvánulás nélkül tett vallomást, mert az iratokban ennek alapja nem lelhető fel. Az így helyesbített bűnösségi körülmények mellett, az elsőfokú bíróság arányos büntetést szabott ki a vádlottal szemben. A kétszeresen minősülő élet elleni bűncselekmény miatt életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása a fiatal felnőtt kor ellenére szükséges és indokolt a büntetési célok eléréséhez, és helyesen határozta meg a feltételes szabadságra bocsátás törvényi minimum szerinti legkorábbi időpontját is. Helyesen tiltotta el a nagy tárgyi súlyú, kiemelkedően társadalomra veszélyes cselekményt elkövető vádlottat a maximális tartamban a közügyek gyakorlásától. Osztotta a főügyészség álláspontját az ítélőtábla abban, hogy eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság, amikor a megszüntető rendelkezésre vonatkozóan nem állapított meg jogerőt. Csupán a főügyészi átiratban foglaltak miatt utal rá a másodfokú bíróság, hogy e kérdésben nem a főügyészség, hanem az elsőfokú bíróság álláspontját osztotta a cselekmény halmazatát illetően. Nevezetesen, hogy a két cselekmény valóságos halmazata állapítható meg, mert a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést a vádlott nem a bankkártya megszerzésével, eltulajdonításával valósította meg, amely a nyereségvágy részeként értékelhető lenne, hanem a Btk. 313/C. §