Gf.20143/2012/7 – Győri Ítélőtábla

(4)-

(5)bekezdését és a 9. oldal

(1)-

(2)-

(3)bekezdését mellőzi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 27.

1. (Huszonhétezer-ötven) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A cégnyilvántartásba a Cg.... cégjegyzékszám alatt bejegyzett, 10 millió forint jegyzett tőkéjű "A" Kft. tagja - a szavazatok 25%-ával rendelkező - felperes, valamint "B", "C", "D" és "E". Az ügyvezető "F" a
2. október 18-án kelt meghívóval
3. november
4. napjára taggyűlést hívott össze a társaság székhelyén lévő étterembe. A meghívóban egy napirendi pontot - a társaság által benyújtott pályázat önrészéhez, illetve előfinanszírozásához szükséges hitel felvételének megszavazását - tüntetett fel. A felperes jogi képviselője
5. november 3-án írásban a taggyűlés napirendje kiegészítését kérte további 22, részletesen felsorolt napirendi ponttal. A felperes által megjelölt napirendi pontok a társaság által felvenni készült hitel feltételeire, a társaság pénzügyi helyzetére, az ügyvezető tevékenységére és több társasági okirat (így: a mérleget alátámasztó leltárak, a dolgozóknak fizetett bér összegére vonatkozó kimutatás, a határozatok könyve) kiadására vonatkoztak. Az összehívott taggyűlésen valamennyi tag személyesen, illetve meghatalmazottja útján jelen volt. Az 1/
6. (11.09.) határozattal a taggyűlés a hitel felvételét támogatta. A felperes által a taggyűlés napirendjére javasolt kérdésekben - a felperes nem szavazatával, míg a többi tag (illetve meghatalmazottja) igen szavazatával, ¾es szótöbbséggel - a taggyűlés „ezen kérdésekben a határozat hozatalát nem tartotta indokoltnak". A felperes keresetében az alperes
7. november
8. napján megtartott taggyűlése határozatai felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte. Keresetében egyrészt azzal érvelt, hogy a taggyűlés helye eltért a gazdasági társaságokról szóló
9. évi IV. törvény (Gt.) 144.§

(1)bekezdésében meghatározott helyszíntől, a társaság székhelyétől, mert azt az ügyvezető a társaság által üzemeltetett étterembe hívta össze. Másrészt a felperes által javasolt napirendi pontokról a határozathozatal mellőzése sérti a Gt.144.§

(3)bekezdését, illetve a Gt.27.§

(2)bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettséget, a társaság tagja információs jogát is. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Azt nem vitatta, hogy a felperes által a taggyűlésre javasolt napirendi kérdéseket a tagok a taggyűlés előtt három nappal megkapták, így azt sem, hogy a társaság a felperesi kérdéseket napirendre vette. Ezekben a felperes által javasolt kérdésekben azonban nem történt határozathozatal, a taggyűlés csak arról döntött, hogy a javasolt kérdésekben határozathozatalt nem tart indokoltnak. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel részben támadott ítéletével a taggyűlés 2-23. napirendi pontok esetén hozott, a döntéshozatalt mellőző határozatát hatályon kívül helyezte a Gt.46.§

(2)bekezdése alapján, míg ezen túl a keresetet elutasította. Határozata indokolásában a tag felperes által a taggyűlés napirendjére javasolt 22 kérdés esetében abból indult ki, hogy azok a taggyűlést összehívó ügyvezetői meghívóban nem szerepeltek. Így - függetlenül attól, hogy a Gt.144.§

(3)bekezdése szerint a többi tag nem vitásan megkapta a felperes napirendi kérdéseit a taggyűlés előtt három nappal - a Gt.144.§

(3)bekezdéséhez elválaszthatatlanul kapcsolódó Gt.20.§

(4)bekezdése alapján ezek a napirendi kérdések csak akkor lettek volna megtárgyalhatóak, ha a taggyűlésen jelen lévő valamennyi tag egyhangúlag hozzájárul a kérdések tárgyalásához. Ez a hozzájárulás jelen esetben hiányzott, mivel a felperesen kívüli tagok a felperes által javasolt további napirendi kérdések tárgyalását ellenezték. Emiatt az alperes taggyűlése még arra vonatkozóan sem hozhatott volna határozatot, hogy ezekben a kérdésekben a határozat hozatalát nem tartja indokoltnak. Elvetette ugyanakkor az alperes azon védekezését, hogy nem született taggyűlési határozat a felperes által javasolt napirendi pontok esetében, mivel a határozat hozatalát mellőző döntés valamennyi tag által végrehajtott szavazás eredményeként született meg. Végül a felperes felvilágosítás adás iránti joga sérelmére (Gt.27.§

(2)bekezdés) hivatkozással nem tartotta alaposnak a keresetet, figyelemmel arra, hogy a döntéshozatalt mellőző határozat nem tartalmazott a felperes információs jogára rendelkezést. Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezést terjesztett elő. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával a felperes keresetének teljes elutasítását kérte. A felperes által javasolt 2-23. napirendi pontok esetében a döntés hozatalát mellőző határozatot hatályon kívül helyező elsőfokú ítéletet azért vitatta, mert fenntartotta az elsőfokú eljárásban előterjesztett azon védekezését, hogy ezekben a kérdésekben a taggyűlésen valójában nem történt határozathozatal. A taggyűlésen a társaság egyes tagjai csupán azt nyilatkozták ki, hogy a gazdasági, célszerűségi kérdéseket tartalmazó napirendi pontok vonatkozásában nem látják indokoltnak a határozathozatal. Határozat hozataláról azért sem lehet szó, mert a kérdéses taggyűlési döntés nem tartalmaz a tagok irányában sem kötelezettséget, sem eltiltást vagy egyéb tényt. A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet indokolása részbeni megváltoztatását kérte. Az általa javasolt napirendi pontokban a döntéshozatalt mellőző határozat hatályon kívül helyezése ítéleti indokait azért vitatta, mert álláspontja szerint az elsőfokú bíróság - a Gt.20.§

(4)bekezdése és 144.§

(3)bekezdése együttes értelmezésével - tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes napirendi javaslatából nem lett megtárgyalandó napirend. Tartalmilag hivatkozott a Gt.144.§

(3)bekezdéséhez fűzött kommentár szövegére, amely szerint a tag által a taggyűlést megelőzően három nappal javasolt napirendi pontot nem kell sem a többi tagnak, sem az ügyvezetőnek vagy a taggyűlést összehívó más személynek megerősítenie, elfogadnia, az értesítés alapján az a napirend részévé válik, és ekként érvényesen lehet róla határozni a taggyűlésen. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelmek korlátai között (Pp.253.§

(3)bekezdés) bírálta felül, és megállapította, hogy az alperes fellebbezése nem alapos, míg a felperes fellebbezése alapos. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a 2011. november 9. napján megtartott taggyűlésen a tagok a Gt.45.§

(1)bekezdése alapján felülvizsgálható taggyűlési határozatot hoztak a felperes által külön javasolt napirendi kérdések megtárgyalásának mellőzéséről; tévedett viszont a Gt.20.§

(4)bekezdése és 144.§

(3)bekezdése együttes értelmezésénél abban, hogy a felperes által javasolt napirendi kérdések megtárgyalásához valamennyi társasági tagnak egyhangúan kellett volna hozzájárulnia. A

1. november
2. napjára összehívott taggyűlés egyetlen napirendi pontjához a felperes
3. november
4. napján - 2-
5. sorszámmal megjelölt - további napirendi pontok megtárgyalását javasolta, írásbeli kezdeményezését megküldve a további társasági tagoknak és a társaság ügyvezetőjének. A taggyűlésen a felperes által javasolt - tagi felvilágosítás adására és iratbetekintésre vonatkozó - napirendi pontok tárgyalásának mellőzéséről - a taggyűlési jegyzőkönyvből kitűnően - a tagok formálisan szavaztak. A szavazás eredménye szerint a társaság tagjai 75%-os szótöbbséggel vetették el a javasolt napirendi pontok érdemi tárgyalását. A szavazati arányokat is tartalmazó, jegyzőkönyvbe foglalt taggyűlési határozat ugyan a javasolt napirendi pontok érdemi tárgyalása mellőzésének indokait nem tartalmazta, azonban ezek az okok a taggyűlési jegyzőkönyvből megállapíthatóak. Így az alperes fellebbezésében kellő alap nélkül érvelt azzal, hogy a felperes által javasolt napirendi kérdésekben valójában nem is történt határozathozatal. A korlátolt felelősségű társaság taggyűlését az ügyvezető a napirendi pontokat tartalmazó meghívóval hívja össze. (Gt.143.§

(1)bekezdés, 144.§

(2)bekezdés) A Gt. - valamennyi társasági formára vonatkozó, általános - 20.§

(4)bekezdése szerint a legfőbb szerv a meghívóban nem szereplő kérdéseket csak akkor tárgyalhatja meg, ha az ülésen valamennyi tag jelen van és egyhangúlag hozzájárul a kérdés megtárgyalásához. A törvényi rendelkezés indoka az, hogy biztosítsa a társasági tagok kellő idejű felkészülését a napirendi pontok legfőbb szervi ülésen történő megtárgyalásához. A Gt. speciális 144.§

(3)bekezdése a korlátolt felelősségű társaság tagja részére lehetőséget ad a meghívóban szereplő napirendi pontok kiegészítésére. Eszerint bármelyik tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát a taggyűlés előtt legalább három nappal ismerteti a tagokkal. A törvény szövege szerint a tag által javasolt kérdések akkor válnak - a meghívóban már közölt - taggyűlési napirend részévé, ha a tagi javaslatot a további társasági tagok már a kitűzött taggyűlés napja előtt legalább három nappal megismerték. Ebben az esetben - a felperes helyes fellebbezési érvelése szerint - a tag által javasolt napirendi pontokat nem kell megerősítenie sem az ügyvezetőnek és a tárgyalásukhoz nem szükséges az sem, hogy ahhoz valamennyi tag egyhangúlag hozzájáruljon. (így: A gazdasági társaságok nagy kézikönyve, "G" Kft. 2007, 984. oldal) A társasági tagok megfelelő felkészülése a kibővített napirendi kérdések taggyűlési tárgyalására ugyanis lehetséges a taggyűlésig hátralévő napokban. Ennek az álláspontnak a helyességét erősíti az is, hogy a Gt.20.§

(4)bekezdése általános szabályát „lerontó", a korlátolt felelősségű társaság működésére irányadó, napirend kiegészítési szabályt a Gt. más társasági formák esetében ilyen módon nem tartalmaz. A Gt.217.§

(1)bekezdése ugyan a zárkörűen működő részvénytársaság szavazatai 5%-ával rendelkező részvényesei számára biztosítja a napirendi kérdés írásbeli indítványozásának jogát, azonban a közgyűlés napirendjének kiegészítéséről a zrt-nél az igazgatóság határozhat. (Fővárosi Ítélőtábla 16.Cgf.43.674/2011/

1. szám) Megjegyzendő az is, hogy a gazdasági társaságokról szóló
2. évi VI. törvény (Gt.I.) még tételesen tartalmazta, hogy a tagok csak a meghívóban nem szereplő, illetve velük (a taggyűlés előtt legalább három nappal) nem ismertetett kérdések megtárgyalásától zárkózhatnak el. (Gt.I. 191.§

(3)bekezdés) Ezért az elsőfokú ítélet indokolása egy részét vitató felperes fellebbezésében helyesen mutatott rá, hogy a tagokkal a taggyűlés előtt kellő időben ismertetett kérdései a napirend részévé váltak. Emiatt az elsőfokú bíróság tévedett abban, hogy a 2-23. napirendi pontok érdemi tárgyalását mellőző határozat a Gt.20.§

(4)bekezdésébe ütközően jogszabálysértő. Egyetértett az ítélőtábla a felperes fellebbezésével abban is, hogy a fellebbezési eljárás során még vitatott taggyűlési határozat amiatt jogszabálysértő, mert a felperest pusztán a társaság üzleti titkai - kellően meg nem indokolt - védelmére hivatkozással zárja el a napirendi kérdésekben indítványozott felvilágosítás adásától és iratbetekintéstől. (Gt.27.§

(2)bekezdés) A társasági tag információs joga helyes megközelítése szerint a tag iratbetekintési joga és az ügyvezetés felvilágosítás adási kötelezettsége a társaság és az ügyvezetés törvényes működése ellenőrzésének az eszköze. Az nem kétséges, hogy ez az alapvető tagi jogosultság nem parttalan jog, annak korlátját jelenti részben a rendeltetésszerű joggyakorlás kötelezettsége (Ptk.5.§

(1),

(2)bekezdés), részben pedig a cég üzleti érdekei, illetve üzleti titkai megtartására vonatkozó joga. (Gt.27.§

(3)bekezdés) Azonban a tag az információs jogaitól önmagában az üzleti érdekre, illetve üzleti titokra hivatkozással nem zárható el, ugyanis a titokvédelem és a titok megtartásának kötelezettsége elsődlegesen a társaság külső jogviszonyaiban érvényesülő szabály. Másfelől a tag a felvilágosítás kérésére, iratbetekintésre vonatkozó jog gyakorlása során megismert tényt, információt és adatot szintén üzleti titokként (Ptk.81.§

(1),

(2)bekezdés) tartozik megőrizni, úgy, hogy ahhoz a tagokon kívül illetéktelen nyilvánosság ne férjen hozzá. Amennyiben a társaság tagja az említett tagsági jogai gyakorlása folytán birtokába jutott adatokkal, információkkal visszaél, és a társaság üzleti titkai megsérti, annak következményei személyiségi jogi polgári perben vonhatóak le. Az nem kétséges, hogy az azonos vagy hasonló tevékenységi körű, illetve hasonló körben tevékenykedő gazdasági társaságban részes tag vagy vezető tisztségviselő iratbetekintése sértheti a cég védelemre szoruló üzleti érdekeit, titkait. (BH 2003/206., Pécsi Ítélőtábla Cgf.V.30.023/2003/

1. szám) Azonban annak puszta feltételezése, sejtetése, hogy a társasági taggal kapcsolatban álló üzleti versenytárs esetén a tag a birtokába jutott információkat a társaság méltányos üzleti érdekivel szemben használhatja fel, nem szolgálhat megalapozott indokként a felvilágosítás adástól és iratbetekintéstől elzárkózáshoz. (BH 2004/206., Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.30.202/2007/
2. szám) A konkrét esetben a taggyűlési jegyzőkönyv szerint a felperesen kívüli társasági tagok azért zárkóztak el a felperesi információs joga gyakorlásához szükséges napirendi pontok érdemi megtárgyalásától, mert a kérdések „folyamatos" feltételét joggal való visszaélésnek tekintették, illetve a felperes testvére képviseli az alperes társasággal szemben több pert kezdeményező másik gazdasági társaságot. A kifejtettek miatt ezek az indokok mégcsak nem is valószínűsítik, hogy a felperesi joggyakorlás a Gt.27.§

(3)bekezdése szerint sértené a gazdasági társaság méltányos üzleti érdekeit, illetve üzleti titkait. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a felvilágosítás adás - és iratbetekintési jog gyakorlására vonatkozó társasági határozat felülvizsgálata során a perbíróság a jogsértő határozatot a Gt.46.§

(2)bekezdése szerint csupán hatályon kívül helyezheti. A felvilágosítás adásra és az iratbetekintés biztosítására ezért a felülvizsgálati perben eljáró rendes bíróság nem, csak a jogsérelmet szenvedett tag kérelmére indult speciális, nemperes cégtörvényességi eljárásban a cégbíróság kötelezheti a gazdasági társaságot. Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete indokolását a Pp.253.§

(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta és az elsőfokú ítélet 8. oldala

(4),

(5)bekezdését, a 9. oldal

(1),

(2),

(3)bekezdését mellőzte, míg ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét helybenhagyta. Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, míg a felperes fellebbezése eredményes volt. Így a Pp.78.§

(1)bekezdése alapján az alperes köteles viselni a másodfokú eljárásban felmerült saját, illetve felperesi perköltséget. A felperes a fellebbezésén 8.000.Ft fellebbezési illetéket rótt le, míg a jogi képviseletével felmerült költséget az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§

(3)-

(6)bekezdései alapján az áfával növelt 19.050.Ft-ban állapította meg. (Együtt 27.050.Ft másodfokú felperesi perköltség.) G y ő r ,

1. szeptember
2. Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró A kiadmány hiteléül kiadó: