Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.038/2012/
- A Fővárosi Ítélőtábla dr. Simonfalvi Éva ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Borszéki Péter ügyvéd által képviselt alperes ellen taggyűlési határozatok megsemmisítése iránt indult perében a Pest Megyei Bíróság
- november
- napján kelt 1.K.27.813/2010/
- számú ítélete ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000,(Tízezer) Ft + áfa másodfokú ügyvédi munkadíjat. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékfeljegyzési jogára tekintettel le nem rótt 36.000,- (Harminchatezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket, az állami adóhatóság külön felhívására. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó, az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint az alperesi ..... Szervezetet a Megyei Bíróság Pk...../
- szám alatt vette nyilvántartásba. A hatályos alapszabály szerint a közgyűlés összehívásának módját az 5.1.
- pontban úgy szabályozták, hogy a közgyűlésre szóló meghívót a napirend közlésével a kitűzött időpont előtt legalább 8 nappal kell a résztvevőknek megküldeni, személyesen átadni, illetve hirdetőtáblán hirdetés formájában közzétenni. Az 5.
- pont úgy rendelkezik, hogy a közgyűlést az ügyvezetőség hívja össze. Az ügyvezetőség a szervezet ügyintéző és képviselő szerve. Az ügyvezetőség tagjait a közgyűlés határozott időre választja meg. Az alperesnél az ügyvezetőség mandátuma
- november
- napján járt volna le, így a továbbműködés szempontjából egyértelműen meghatározó jelentősége volt annak, hogy a közgyűlést legkésőbb
- november
- napjára kitűzzék. Az ügyvezetőség három tagja közül a felperes és a harmadik tag munkaügyi perben állt a munkáltatóval, ezért a harmadik tag ebben az időben nem vett részt az ügyvezetőség munkájában. Az ügyészség törvényességi felügyeleti jogkörében az alapszabály egyes rendelkezéseit kifogásolva felszólalást és jelzést nyújtott be az alpereshez, így a közgyűlés összehívása az alapszabály módosítása miatt is szükséges volt. Az alperesi képviselő mint a szervezet elnöke próbálta a felperest bevonni a módosított alapszabály véleményezésébe, de a felperes álláspontja szerint az ügyvezető igazgató nyomást gyakorol a szervezet elnökére, így nem mutatkozott véleményegyezés közöttük; az alperesi képviselő az ügyészséggel próbált a törvényes megoldás érdekében egyeztetni.
- október 25-én kelt az ügyvezetőségi értekezleti jegyzőkönyv, amely szerint azon két tag volt jelen, a felperes és dr. Sz. E. mint az .... elnöke, és összesen tizenkettő határozatot hoztak. Megállapodtak abban, hogy a közgyűlés napja
- november
- napja kell, hogy legyen. Döntöttek a meghívásról, amely szerint a résztvevőket a közgyűlések és a megismételt közgyűlések időpontjáról, a helyszínről és a napirendről meghívóban kell értesíteni. A 4/
- számú határozat a jelölő bizottság megválasztásáról szólt, az 5/
- a második közgyűlési napirendről. A jelölőbizottsági tagjelöltek felkéréséről szóló határozat nevesítette a felkért személyeket. A szavazatszámláló bizottság elnökjelöltjének felkéréséről is egyhangú határozatnak kell születni. Megállapodtak a felek a jelenléti ívek tartalmáról, a regisztráció folyamatáról, a jelölő bizottság jelöltjeivel való tájékoztató megbeszélésről, a titkos szavazáshoz szükséges szavazólapok átvételéről, illetve szavazólapokról. A 12/
- számú határozat a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyv tervezetéről szóló döntést tartalmazta. Valamennyi határozat után rögzítették, hogy az egyhangúlag született, a jegyzőkönyvből az is kitűnik, hogy a közgyűlés kezdési időpontja, illetőleg helyszíne tekintetében volt eltérés a felek között. A kezdési időpont eszerint
- november
- napjának 13.45 perce, helyszíne az üzemi étterem, még az felperes javaslata szerint
- november
- napjának 15 órája, helyszíne a J. A. Művelődési Központ. Az értekezletet követően az érintetteket az .... elnöke értesítette a közgyűlés időpontjáról,
- október 26-án értesítette a törvényességi felügyeletet gyakorló főügyészséget is, jelezve, hogy a tisztújító közgyűlést illetően a kéttagú ügyvezetőség megegyezett, de a közgyűlés helyét és idejét egyhangú határozattal nem sikerült meghatározni. Jelezte, hogy a meghívókat kiküldte és a meghívóban feltüntette azt is, hogy a helyre és időre vonatkozó döntés nem az ügyvezetőség határozata alapján született, de miután a mandátum lejár, a határozatképesség csak így biztosított a közgyűlésen. A
- november 4-én 15 órakor kezdődő közgyűlésről készült jegyzőkönyvből megállapítható, hogy az mint megismételt közgyűlés került megtartásra, azon a nyilvántartott 429 főből összesen 202 fő jelent meg. A közgyűlést a megjelentek számától függetlenül minősítette a levezető elnök határozatképesnek. A közgyűlés elfogadta, hogy az előzetesen kiküldött napirend kerüljön tárgyalásra. A közgyűlésen a felperes és az ügyvezetőség harmadik tagja D. A. is részt vett. A felperes az ügyvezetőség tevékenységéről szóló ügyvezetői beszámolót ki is egészítette, az ügyvezetőség beszámolóját el is fogadta. Észrevételt tett, illetve kifejtette álláspontját az ügyvezetőségi tagok megválasztásával kapcsolatban is. Ezt követően a közgyűlés határozatot hozott a jelölő listára felkerülő személyekről, a felperes és az ügyvezetőség harmadik tagja D. A. maga is mint jelölő a listán lévő személyként szerepelt. A jelölést a felperes is elfogadta, bemutatkozásaikkal kapcsolatos előadásukat is tartalmazza a jegyzőkönyv. A jegyzőkönyvből megállapítható, hogy a szavazatszámláló bizottság szerint a szavazás érvényes és eredményes volt, az ügyvezetőségi tagokra leadott szavazatokból három személy kapta meg a szükséges 50 %-nál több szavazatot. A szavazás eredményeként dr. Sz. E. tekinthető továbbra is a szervezet elnökének, két tagja N. B. és Gy. A. . Az ügyvezetőség három évre kapta a megbízatását. A közgyűlés a 16/
- és 17/
- számú határozatában arról döntött, hogy a korábban két - ténylegesen - eljáró ügyvezetőségi tag között a harmadik - a munkában tevőleges részt nem vevő - tagnak járó négyhavi tiszteletdíj egyenlő arányban elosztásra kerüljön, valamint abban, hogy a közgyűlések előkészítésében és lebonyolításában szereplő aktivisták kis értékű ajándékban részesüljenek. A felperes a bírósághoz benyújtott keresetében kérte az alperes
- november 4én megtartott közgyűlésén hozott határozatainak a megsemmisítését. Érdemben arra hivatkozott, hogy az alperes képviselője törvénysértően hívta össze a közgyűlést, így a határozatok semmisek. A közgyűlés helyszínéről és időpontjáról nem volt ügyvezetői határozat, a meghívó kiküldésének időpontjában nem volt meg az .... résztvevők kellő számú írásbeli szavazata a közgyűlés helyének meghatározása tárgyában. Törvénysértően nem voltak biztosítva a közgyűlésen a titkos szavazás feltételei sem. Az utolsó két napirendi pontban hozott határozat törvénysértő továbbá azért is, mert ezek a meghívóban nem szerepeltek. Keresete alátámasztásául hivatkozott az
- évi CLIV. törvény (.... tv.)
- §
(1)és
(3)bekezdésére,
- §-ára, az alperesi alapszabály 5.
- alpontjára és
- pontjára. Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a
- július 15-én tartott közgyűlésen az alapszabályt kellett volna módosítani, figyelemmel arra, hogy megelőzően ügyészi óvást és felszólalást kapott az alperes. Ez a közgyűlés nem volt határozatképes. Az alapszabály véleményezésébe sikertelenül próbálta bevonni a felperest, holott tisztába kellett lennie, hogy az ügyvezetés mandátuma le fog járni. Nem vitatta az alperes, hogy a közgyűlés helyszíne és időpontja tekintetében nem volt meg az egyetértés, ezt az ügyészségnek be is jelentette az alperes képviselője, és az .... tagok aláírásának gyűjtésével kívánta kifejezésre juttatni, hogy a tagság akaratát vette figyelembe a közgyűlés helyszíne és időpontja megállapításakor. Az elsőfokú bíróság a
- november
- napján kelt 1.K.27.813/2010/
- számú ítéletében a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 30.000,- Ft + áfa perköltséget, továbbá, hogy fizessen az állam javára - külön felhívásra - 27.000,- Ft eljárási illetéket. Határozata indokolásában rögzítette, hogy az alperesi alapszabály részletesen foglalkozik a titkos szavazás szabályaival, de nem szerepel ezek között, hogy szavazófülkével kell rendelkezni ahhoz, hogy az érvényes lehessen. Ezek a szabályok betartásra kerültek, az erre vonatkozó felperesi kereseti hivatkozás nem alapos. Az alapszabály III. pontja foglalkozik az ügyvezetőséggel, amely az alperes ügyintéző és képviseleti szerve. Eszerint az ügyvezetőség három választott tagból áll. Az ügyvezetőség akkor határozatképes, ha szabályszerűen összehívták és a résztvevő tagoknak legalább a fele jelen van. Adott esetben a háromtagú ügyvezetőségnek két tagja jelen volt, ezért az alapszabály 5.3.i. alpontjában szabályozott eset nem állt fenn, miszerint az ügyvezetőség három fő alá csökkent volna, mert a harmadik tag egyéb ok miatt nem vett részt a munkában. A határozatot jelenlévők egyszerű szótöbbséggel hozták, ahol valamennyi döntés egyhangúlag meghozottnak minősül, kivéve a közgyűlés kezdő időpontját és helyszínét. Nem volt megállapodás a felek között e körben, de az egyértelmű volt, hogy az adott napon a közgyűlést meg kell tartani. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az időpontok és a helyszínek olyan közelségben voltak egymáshoz, hogy az gyakorlatilag önmagában is utalt arra, hogy a felek között megvolt a megállapodás. Az ügyvezetőségi ülést követően a felperes számára egyértelműnek kellett lennie, hogy a közgyűlés hol és mikor kerül megtartásra, egyértelmű volt az is, hogy az ügyvezetőség elnöke a meghívókat a jelzett tartalommal fogja kiküldeni. A közgyűlésen a felperes jelen volt, a jelölést elfogadta. Mindezekből az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az következik, hogy a felperes - mivel a szavazás eredményeként nem került az ügyvezetőség tagjai közé - nem rendeltetésszerű joggyakorlása folytán támadta meg a közgyűlés határozatait. Végül megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a közgyűlésen született két utolsó határozat tartalmát illetően szorosan kapcsolódott a közgyűlés szervezéséhez, lebonyolításához, járulékos jellege folytán nem volt akadálya annak, hogy ezekben a kérdésekben döntést hozzon a közgyűlés úgy, hogy azok nem szerepeltek a meghívóban. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatásával kérte a kereseti kérelemnek megfelelő döntés meghozatalát, másodlagosan kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását. Álláspontja szerint téves és iratellenes az ítélet azon megállapítása, hogy az alperesi .... Szervezet ügyvezetősége háromtagú volt. A harmadik ügyvezetőségi tag, D. A. mandátuma
- július 15-én visszahívással megszűnt, ügyvezetőségi tagsági jogviszonya ezen a napon tehát megszűnt. A november 4-i közgyűlés előkészítésekor az ügyvezetőségi határozatok meghozatalakor tagsága már nem állt fenn, az ügyvezetőség ekkor kéttagú volt. Az alperesi alapszabály 7.
- pontja szerint az ügyvezetőség három választott tagból áll. Az alapszabály 5.3.i. alpontja kimondja azt is, hogy a közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha az ügyvezetőség választott tagjainak száma három fő alá csökken. Az alapszabály
- pontja akként rendelkezik, hogy az ügyvezetőség üléseinek előkészítése az elnök feladata, kivéve, ha azt a tagok hívják össze. Az .... elnöke többszöri felperesi indítványra hívta össze a
- október 25-re kitűzött ügyvezetőségi ülést, annak napirendje a közgyűlésen szereplő napirendek megtárgyalása, a közgyűlés előkészítése volt. Az ügyvezetőség tagjai tizenkettő kérdést tárgyaltak, ebből tizenegyben megállapodtak, alapvetően abban döntöttek, hogy a közgyűlést össze kell hívni. Egy napirendben nem született határozat, az a helyszín és a közgyűlés időpontja volt. A felperes ragaszkodott ahhoz, hogy a közgyűlés a munkaidő leteltét követően 15 órakor, a gyár területén kívül kerüljön összehívásra, az alperesi szervezet elnöke az üzemi étkezdében 13.45 percre hívta össze a közgyűlést. A felperes mindezt a többségi tulajdonossal történő érdekellentétre tekintettel kérte, illetve azért, mert a munkáltató ügyvezetője több alkalommal nyomást gyakorolt az alapvetően munkavállalói jogviszonyban lévő résztvevő alperesi szervezetre, így az .... Szervezet a létrejöttének célját nem tudja álláspontja szerint megvalósítani. Az ügyvezetőség a közgyűlést olyan időpont és helyszínre hívhatta volna össze, ahol a munkáltató nem tud ráhatást gyakorolni a résztvevőkre. Az ügyvezetőségi ülést követően az alperesi szervezet elnöke a meghívókat kiküldte a résztvevőknek anélkül, hogy a megegyezés létrejött volna. Az a hivatkozása az .... Szervezet elnökének, hogy a közgyűlés határozatképességét csak a meghívóban szereplő feltételekkel lehetett biztosítani, nem felel meg a valóságnak, ugyanis az alapszabály 5.1.
- pontja szerint a megismételt közgyűlés a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes. Rámutatott, hogy a korábbi évek gyakorlata az volt, hogy a választások alkalmával az alapszabály kötelező előírása hiányában is rendelkezésre állt szavazófülke, ezt tette lehetővé minden résztvevő számára, hogy a szavazati jogát nyugodt körülmények között gyakorolhassa. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság nem indokolta meg, hogy miért nem rendeltetésszerű joggyakorlással támadta meg a közgyűlés határozatait; hivatkozott ekörben a Ptk.
- §
(1)és
(2)bekezdéseire, továbbá 5. §
(1)és
(2)bekezdéseire. Összegezve kifejtette, hogy önmagában abból a körülményből, hogy részt vett a közgyűlésen és elfogadta a jelölést, nem következik, hogy nem élhet törvényben biztosított jogorvoslati jogával. Végül előadta, hogy az elsőfokú ítélet nem felel meg a Pp.
- §-ának, mert az nem tartalmazza a „jogszabálysértés" megjelölését. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását. Érdemben kifejtette, hogy nem helytállóak a felperesi álláspontok a közgyűlés helyével és idejével kapcsolatosan. Az ügyvezetőségnek arra kell törekednie, hogy minél több résztvevő tudjon élni a szavazati jogával, erre csak akkor van lehetősége egy .... Szervezetnél, ha a közgyűlés részben munkaidőben van. Ez vonatkozik a közgyűlés helyére is. Nem vitatható, hogy a
- november 4-i perbeli közgyűlés határozatképes volt. A felperes nem terjesztett elő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy ő sürgette volna a közgyűlés összehívását, egy közgyűlés lebonyolításában sem vett részt, így nem voltak a feladatokról és annak lebonyolításáról ismeretei. A felperes az alperes ellenkérelmére tett észrevételében érdemben fenntartotta eddig kifejtett álláspontját. Kérte, hogy jelen per tárgyához nem tartozó hivatkozásait a bíróság az alperesnek ne vegye figyelembe és hangsúlyozta, hogy az .... Szervezet elnöke az alapszabály 8.
- pontját megsértette, amely az ügyvezetőségi ülés határozatán alapuló közgyűlés összehívására vonatkozik. Megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a felperes fellebbezése az alábbiakra tekintettel nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó tényállást helyesen állapította meg és érdemben helytálló jogi következtetéssel utasította el a felperes keresetét. Elsődlegesen rögzíti a másodfokú bíróság, hogy megalapozatlan a felperes fellebbezésének azon hivatkozása, hogy az elsőfokú bíróság ítélete nem felel meg a Pp.
- §
(1)bekezdésének. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére nincs ok a Pp. 252. §
(2)bekezdése alapján. A fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintettel a másodfokú bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy törvénysértőek-e az alperesi .... Szervezetnek a 2010. november 4-én tartott, megismételt közgyűlésen hozott határozatai. Az .... tv. 7. §
(1)bekezdése rögzíti, hogy a szervezet legfelsőbb szerve a résztvevők összességéből álló közgyűlés, a
(2)bekezdés c) pontja a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalja az ügyintéző szerv megválasztását és visszahívását. Az .... tv. 9. §
(1)bekezdés
- c)pontja úgy rendelkezik, hogy a szervezet alapszabályában kell meghatározni a közgyűlés összehívásának módját, határozatképességét, és határozatképtelenség esetére az eljárás módját, a szavazati jog gyakorlásának feltételeit és módját. Az alperesi .... Szervezet alapszabályának 5.1.1. pontja a közgyűlés összehívásának módját úgy szabályozza, hogy a közgyűlésekre szóló meghívót a napirend közlésével a kitűzött időpont előtt legalább 8 nappal kell a résztvevőknek ajánlott levélben megküldeni, vagy átvételi elismervény ellenében részükre közvetlenül személyesen átadni, és az egyes részlegeknél az .... Szervezet hirdetőtábláján hirdetmény formájában közzétenni. A meghívóban rögzíteni kell a közgyűlés időpontját, helyét, és a napirendi pontokat. Az 5.1.2. pont előírja, hogy ha a közgyűlés nem határozatképes, akkor a megismételt taggyűlés az eredeti időponthoz képest fél órával későbbi időpontra összehívható, ha ezt a tényt az eredeti meghívó is tartalmazta. Az újonnan összehívott taggyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. Az 5.3.
- i)alpont előírja, ha az ügyvezetőség választott tagjainak száma három fő alá csökken, kötelező a közgyűlés összehívása. A peres felek által nem vitatott tény, hogy a perbeli közgyűlés összehívását megelőzően az .... Szervezet 2010. október 25-én tartott ügyvezetőségi ülésén két fő volt jelen. Mivel az alapszabály az 5.3. pontjának utolsó fordulata előírja, hogy a közgyűlést ha az .... törvény vagy az alapszabály másként nem rendelkezik - az ügyvezetőség hívja össze, és a 13. pontja szerint a határozathozatal során az ügyvezetőség mindegyik tagját egy szavazat illeti meg, ezért megalapozottan hivatkozott a keresetében és a fellebbezésében is arra a felperes, hogy nem volt meg az ügyvezetőség döntéseihez szükséges, a jelenlévő tagok szavazatának egyszerű szótöbbsége a perbeli közgyűlés helyének, és időpontjának meghatározása tárgyában. Az .... Szervezetet képviselő dr. Sz. E. elnök az ügyvezetőségi ülésen az általa javasolt helyszínre, és időpontra hívta össze a közgyűlést 2010. november 4. napjára az üzemi étterembe. A meghívóban szerepel a jelölő közgyűlés időpontja 13.45 órában, annak megismételt közgyűlési időpontja 13.45 óra volt, a 2010. november 4-én ezt követően tartott közgyűlésen, amelynek napirendi pontjai között - egyebek mellett szerepelt az ügyvezetőségi tagok és az elnök megválasztása (titkos szavazással) 14.15 percre lett meghirdetve, a megismételt közgyűlés időpontja 15 órában került megjelölésre. A felperes által támadott határozatokat ezen a megismételt közgyűlésen hozták az .... tagjai. Tény, hogy a meghívóban az elnök rögzítette az előzményeket, azt, hogy a 2010. október 25-i ügyvezetőségi ülésen nem született egyhangú határozat a közgyűlések időpontját és helyét illetően, ezért a Pest Megyei Főügyészségnek bejelentve, a közgyűlés helyét és időpontját az aktív munkavállalók kérésének figyelembevételével határozta meg. Az elsőfokú eljárásban becsatolásra került ennek igazolására a tagok aláírásával ellátott, ezen fenti helyszín és időpontot támogató javaslat, részlegenként külön íven. A felperes a megismételt közgyűlésen - a jegyzőkönyv és jelenléti ív tanúsága szerint - megjelent, azon részt vett, az ügyvezetőségi tagságra történő jelölését elfogadta, a közgyűlésen szavazatait leadta, nem kifogásolta annak helyszínét és kezdési időpontját. Arra helyesen hivatkozott a fellebbezésében a felperes, hogy az elsőfokú bíróság helytelenül értékelte a közgyűlési határozatok megsemmisítésére irányuló keresetét, amikor megállapította, hogy nem rendelkezésszerűen gyakorolta jogait jelen per megindításával. Az .... törvény evonatkozásban nem tartalmaz rendelkezést a határozatok felülvizsgálatát szabályozó előírásai között, ellentétben a 2006. évi IV. törvény (Gt.) 45. §
(4)bekezdésében szabályozottaktól, amely szerint a gazdasági társaságok határozatának bírósági felülvizsgálata kapcsán a keresetindítás joga érvényesen nem zárható ki, de nem illeti meg azt a személyt, aki - a tévedés, a megtévesztés és a jogellenes fenyegetés eseteit kivéve - a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárul. A felperes jelen per megindításával az .... törvény 10. §
(1)bekezdése szerinti jogával élt, amely szerint a szervezet közgyűlésének vagy ügyintéző szervének törvénysértő határozatát bármely résztvevő - tudomására jutásától számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja. Tehát az .... törvény - szintén eltérően a Gt. 45. §
(1)bekezdése rendelkezéseitől, amely szerint a gazdasági társaság bármely tagja a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással kérheti, hogy a határozat a Gt. vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik szűkebb körben szabályozza a perindítás okát. A másodfokú bíróság mindezeket értékelve arra a megállapításra jutott, hogy megalapozatlan volt a közgyűlési határozatok megsemmisítésére előterjesztett kereset - érdemben azért -, mert az .... törvény nem tartalmaz a közgyűlés összehívása tárgyában, annak helye és időpontja meghatározása körében rendelkezéseket, azokat az alapszabály tartalmazza. Erre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján, módosított indokolással helybenhagyta. A Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett a másodfokú perköltség viseléséről azzal, hogy az alperesnek fizetendő ügyvédi munkadíj összegét - figyelemmel a meg nem határozható pertárgyértékre - a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése alapján mérlegeléssel állapította meg. A felperest kötelezte, hogy az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 36.000,- Ft fellebbezési eljárási illetéket fizesse meg az állam javára a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 16/A. §
(1)bekezdése és 13. §
(2)bekezdése alapján. Budapest,
- év szeptember hó
- napján . Mika Ágnes sk. a tanács elnöke, előadó Dr. Kurucz Zsuzsánna sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő Dr. Tibold Ágnes sk. bíró